Amritszár a Szikhek szent városa

Amritszár a Szikhek szent városa

Amritszár, India. Rengeteg szuper pakisztáni élményről nem írtam még, de most egy éles fordulattal átsétálunk Indiába. A pakisztáni Pandzsabból az indiai Pandzsabba. És meg sem állunk a szikhek szent városáig, Amritszárig.

Nézzétek az instát is: akeletibol

A folytatásban Amritszár és az Aranytemplom
Az előző epizódban Lahor és környéke mecsetei, kertjei
Nagy jelentősége nincs, de Amritszár a Keleti pályaudvartól légvonalban 4908 km, közúton pedig 6641.

Gondolom, sokaknak feltűnt, milyen kifogástalan volt a frizurám Stein Aurél sírjánál. Nos, azért, mert előtte elmentem fodrászhoz. És még ilyen remek zöld arcpakolást is kaptam.

Itt pedig már a Sakhi (Szahi) mecsetnél, Kabul egyik jelképénél. Hamarosan visszatérünk ide. De előbb..

Reggel a szállodában.
Ez volt a kabuli szállodai szobám.

A szálloda kívülről. A közelben volt a fodrászat.

A mester kezei között. A tálibok a nők számára betiltották a fodrász-, illetve kozmetikai szalonokat.
Indulunk Kabul felfedezésére.

Ez már az afgán nemzeti múzeum. Buddhista falfestmény a 3-4. századból. A lelőhely Mes Aynak (Mesz Ajnak), amely egy jelentős buddhista központ volt a Kusán birodalomban, egyben a Selyemút jelentős állomása. Zoroasztriánus templom maradványait is megtalálták itt. A várost afgán és szovjet régészek tárták fel az 1970-es években. A környéke egyben rézlelőhely is, ezért sem lehet jelenleg látogatni. Remélhetőleg marad még belőle valami, mire majd lehet.

Buddha-fej és más leletek Mes Aynakból.

Ülő Buddha a lótusz trónuson.
És még egy kusán Buddha a 3-4. századból.

Pár kép Lahorból

Pár kép Lahorból

Pár kép Lahorból, Pakisztán második legnagyobb városából. Reggelizőhelyek, utcák, arcok, mecsetek.
Hamarosan az utazás újabb szakasza következik, de még rengeteg érdekesseget mutatok Pakisztánból.
 
Nézzétek az instát is: akeletibol
 
A folytatásban Lahor legszebb kertjei és mecsetei. Mond valamit az, hogy Salimar?
Az előző epizódban Karacsiban, az óceán partján jártam

Gondolom, sokaknak feltűnt, milyen kifogástalan volt a frizurám Stein Aurél sírjánál. Nos, azért, mert előtte elmentem fodrászhoz. És még ilyen remek zöld arcpakolást is kaptam.

Itt pedig már a Sakhi (Szahi) mecsetnél, Kabul egyik jelképénél. Hamarosan visszatérünk ide. De előbb..

Reggel a szállodában.
Ez volt a kabuli szállodai szobám.

A szálloda kívülről. A közelben volt a fodrászat.

A mester kezei között. A tálibok a nők számára betiltották a fodrász-, illetve kozmetikai szalonokat.
Indulunk Kabul felfedezésére.

Ez már az afgán nemzeti múzeum. Buddhista falfestmény a 3-4. századból. A lelőhely Mes Aynak (Mesz Ajnak), amely egy jelentős buddhista központ volt a Kusán birodalomban, egyben a Selyemút jelentős állomása. Zoroasztriánus templom maradványait is megtalálták itt. A várost afgán és szovjet régészek tárták fel az 1970-es években. A környéke egyben rézlelőhely is, ezért sem lehet jelenleg látogatni. Remélhetőleg marad még belőle valami, mire majd lehet.

Buddha-fej és más leletek Mes Aynakból.

Ülő Buddha a lótusz trónuson.
És még egy kusán Buddha a 3-4. századból.
Ezen a térképen összegyűjtötték a fő afganisztáni buddhista lelőhelyeket.
Ez pedig már bőven iszlám kor, 12-16. század. Rézedény nagyon érdekes – az iszlámban általában tiltott – állatábrázolással. Mindjárt két fejjel.
És egy másik réztárgy.
Kaniska kusán király szobrának maradványa Surkh kotalból a 2. századból.
A szabadtéri részlegen gőzmozdony. Afgán múzeumi őr portréjával.
Darulaman palota, a nemzeti múzeum mellett. Amanullah afgán emír, aztán király számára épült az 1920-as években. Azóta sokszor felgyújtották, megtámadták – a tálibok is -, 2019-ben pedig felújították. Sajnos ez a városrész nem látogatható.
Vissza délről Kabul központi városrésze felé. Karte Sakhi.
A hegy lábánál hatalmas temető.
Innen már jól látszik a Sakhi mecset.
Az őrök kicsit vonakodtak beengedni. De aztán sikerült, azzal, hogy a szentélybe nem léphetek be. Ez nagy kár volt. Azt mondták, a tálibok két évvel ezelőtti hatalomátvételéig ez sima volt. Talán hamarosan újra az lesz.
Erősen tűzött a nap.
A hagyomány szerint nyolc hónapon át itt őrizték Mohamed próféta korábban Szamarkandban, aztán Indiában, aztán az észak-afganisztáni Balkhban, végül Fayzabadban őrzött ruháját, mielőtt 1768-ban az afgán uralkodó, Durrani Ahmad sah parancsára továbbszállították volna Kandahárba. A ruhát ráadásul a történet szerint a próféta Fatima lányával, valamint az ő férjével, Alival, továbbá két fiukkal, Haszannal és Huszeinnel közösen szőtte. Az utóbbi három szereplő egyúttal a síiták első három imámja is, ebből is sejthető, hogy a szentély kiemelkedően fontos az afganisztáni síiták számára. A legtöbb hazara nemzetiségű ember síita. 2018-ban legalább 33 zarándok meghalt, 65 pedig megsérült egy itteni öngyilkos merényletben.

Neo-szafavida stílusú csempék borítják az épületet. 

A hagyomány szerint az egyébként több mint 1100 évvel korábban, 661-ben Kufában meghalt Ali imám többször is megjelent a helyszínen, hogy megtekintse a próféta ruháját.. Az egyik ilyen alkalommal a kardját egy sziklára helyezte. Ebben a kardban fedezte fel az egyik zarándok Ali kardját, a Zulfikart. Ahol feküdt a kard, oda építették a szentélyt.
Nem csúnya.. A fentebb említett Ahmad sah finanszírozta az első szentély építését. A mai külalakját a 2008 és 2016 közötti felújítás során nyerte el.
A mecset oldalában, árnyékában helyiek időztek. Köztük sok nő és gyerek. Falatoztak, beszélgettek. Fotózni természetesen nem igazán lehetett őket.

Naplemente az Indiai-óceán partján

Naplemente az Indiai-óceán partján

Naplemente az Indiai-óceán partján, Pakisztán legnagyobb városában, Karacsiban.
Ezzel az egykori Selyemút-rendszer egy újabb ágát jártam végig. Azt, amely Kínából az Indus folyó mentén az óceánig tartott.
Pakisztánban annyi látnivaló van, hogy teljesen esélytelen élőben mindent megmutatni. Szóval haladok tovább, és utólag mutatok még sok érdekességet.

A folytatásban Pakisztán Karacsi után második legnagyobb városa, Lahor
Az előző epizódban kürtőskalácsozás a pakisztáni Hyderabadban

Nézzétek az instát is: akeletibol

Gondolom, sokaknak feltűnt, milyen kifogástalan volt a frizurám Stein Aurél sírjánál. Nos, azért, mert előtte elmentem fodrászhoz. És még ilyen remek zöld arcpakolást is kaptam.

Itt pedig már a Sakhi (Szahi) mecsetnél, Kabul egyik jelképénél. Hamarosan visszatérünk ide. De előbb..

Reggel a szállodában.
Ez volt a kabuli szállodai szobám.

A szálloda kívülről. A közelben volt a fodrászat.

A mester kezei között. A tálibok a nők számára betiltották a fodrász-, illetve kozmetikai szalonokat.
Indulunk Kabul felfedezésére.

Ez már az afgán nemzeti múzeum. Buddhista falfestmény a 3-4. századból. A lelőhely Mes Aynak (Mesz Ajnak), amely egy jelentős buddhista központ volt a Kusán birodalomban, egyben a Selyemút jelentős állomása. Zoroasztriánus templom maradványait is megtalálták itt. A várost afgán és szovjet régészek tárták fel az 1970-es években. A környéke egyben rézlelőhely is, ezért sem lehet jelenleg látogatni. Remélhetőleg marad még belőle valami, mire majd lehet.

Buddha-fej és más leletek Mes Aynakból.

Kürtős kalács Pakisztánban

Kürtős kalács Pakisztánban

Kürtős kalács Pakisztánban?
Bemutatom a Kurtos Bistrót Hyderabadban!
Teljesen véletlenül vettem észre tegnap a sötétben az autóból a KURTOS szót. Nem túl nemzetközi kifejezés. Kiderült, hogy a tulajdonos járt Magyarországon, megtetszett neki a kürtős, és úgy döntött, hazahozza Pakisztánba. Van több édes és sós (!) fajta. Az utóbbiak erősen a fúziós konyha kategóriájába tartoznak. Például megkósolnátok egy jó kis pakisztáni szicíliai fajitás sós kürtős kalácsot? Én a “Ferrero Rocker” nevű édeset kértem. Mint kiderült, jó sok nutellával, mogyoróval, fagyival. Finom volt.
A cím: Sindh, Hyderabad, Main Auto Bahn Road. Tényleg!
Aki nem hiszi, járjon utána (és rendeljen): kurtosbistro pont com.

Nézzétek az instát is: akeletibol

A következő epizódban az óceán partjára érek Karacsinál
Az előző posztban Harappa és az Indus-völgyi civilizáció

Gondolom, sokaknak feltűnt, milyen kifogástalan volt a frizurám Stein Aurél sírjánál. Nos, azért, mert előtte elmentem fodrászhoz. És még ilyen remek zöld arcpakolást is kaptam.

Itt pedig már a Sakhi (Szahi) mecsetnél, Kabul egyik jelképénél. Hamarosan visszatérünk ide. De előbb..

Reggel a szállodában.
Ez volt a kabuli szállodai szobám.

A szálloda kívülről. A közelben volt a fodrászat.

A mester kezei között. A tálibok a nők számára betiltották a fodrász-, illetve kozmetikai szalonokat.

Harappa

Harappa

Harappa, az Indus-völgyi civilizáció korábbi névadója. Pakisztánban.
Nagyjából 4500 éve akár 20-60 ezres bronzkori városok álltak itt. Tervezett, utcaszint alatt csatornázott, égetett téglából épített, fürdőszobás házakból álló városok, írásbeliség, bronzművesség, államszervezet.

Az Indus-völgyi civilizáció párhuzamosan létezett és hasonló fejlettségi szinten állt, mint Egyiptomban a Nílus-menti, Mezopotámiában pedig a Tigris- és Eufrátesz-menti. Nagyobb volt a területe is. Mégis sokkal kevesebbet tudunk róla a többinél. Nézzük, hogy néz ki ma.

Nézzétek az instát is: akeletibol

A következő részben kürtőskalácsozás Hyderabadban. Az Auto Bahn Road-on. Tényleg.
Az előző epizódban benzinkút, cukornád, téglagyár Pandzsabban

Gondolom, sokaknak feltűnt, milyen kifogástalan volt a frizurám Stein Aurél sírjánál. Nos, azért, mert előtte elmentem fodrászhoz. És még ilyen remek zöld arcpakolást is kaptam.

Itt pedig már a Sakhi (Szahi) mecsetnél, Kabul egyik jelképénél. Hamarosan visszatérünk ide. De előbb..

Reggel a szállodában.
Ez volt a kabuli szállodai szobám.

A szálloda kívülről. A közelben volt a fodrászat.

A mester kezei között. A tálibok a nők számára betiltották a fodrász-, illetve kozmetikai szalonokat.
Indulunk Kabul felfedezésére.

Ez már az afgán nemzeti múzeum. Buddhista falfestmény a 3-4. századból. A lelőhely Mes Aynak (Mesz Ajnak), amely egy jelentős buddhista központ volt a Kusán birodalomban, egyben a Selyemút jelentős állomása. Zoroasztriánus templom maradványait is megtalálták itt. A várost afgán és szovjet régészek tárták fel az 1970-es években. A környéke egyben rézlelőhely is, ezért sem lehet jelenleg látogatni. Remélhetőleg marad még belőle valami, mire majd lehet.

Buddha-fej és más leletek Mes Aynakból.

Ülő Buddha a lótusz trónuson.
És még egy kusán Buddha a 3-4. századból.
Ezen a térképen összegyűjtötték a fő afganisztáni buddhista lelőhelyeket.
Ez pedig már bőven iszlám kor, 12-16. század. Rézedény nagyon érdekes – az iszlámban általában tiltott – állatábrázolással. Mindjárt két fejjel.
És egy másik réztárgy.
Kaniska kusán király szobrának maradványa Surkh kotalból a 2. századból.
A szabadtéri részlegen gőzmozdony. Afgán múzeumi őr portréjával.
Darulaman palota, a nemzeti múzeum mellett. Amanullah afgán emír, aztán király számára épült az 1920-as években. Azóta sokszor felgyújtották, megtámadták – a tálibok is -, 2019-ben pedig felújították. Sajnos ez a városrész nem látogatható.
Vissza délről Kabul központi városrésze felé. Karte Sakhi.
A hegy lábánál hatalmas temető.
Innen már jól látszik a Sakhi mecset.
Az őrök kicsit vonakodtak beengedni. De aztán sikerült, azzal, hogy a szentélybe nem léphetek be. Ez nagy kár volt. Azt mondták, a tálibok két évvel ezelőtti hatalomátvételéig ez sima volt. Talán hamarosan újra az lesz.
Erősen tűzött a nap.
A hagyomány szerint nyolc hónapon át itt őrizték Mohamed próféta korábban Szamarkandban, aztán Indiában, aztán az észak-afganisztáni Balkhban, végül Fayzabadban őrzött ruháját, mielőtt 1768-ban az afgán uralkodó, Durrani Ahmad sah parancsára továbbszállították volna Kandahárba. A ruhát ráadásul a történet szerint a próféta Fatima lányával, valamint az ő férjével, Alival, továbbá két fiukkal, Haszannal és Huszeinnel közösen szőtte. Az utóbbi három szereplő egyúttal a síiták első három imámja is, ebből is sejthető, hogy a szentély kiemelkedően fontos az afganisztáni síiták számára. A legtöbb hazara nemzetiségű ember síita. 2018-ban legalább 33 zarándok meghalt, 65 pedig megsérült egy itteni öngyilkos merényletben.

Neo-szafavida stílusú csempék borítják az épületet. 

A hagyomány szerint az egyébként több mint 1100 évvel korábban, 661-ben Kufában meghalt Ali imám többször is megjelent a helyszínen, hogy megtekintse a próféta ruháját.. Az egyik ilyen alkalommal a kardját egy sziklára helyezte. Ebben a kardban fedezte fel az egyik zarándok Ali kardját, a Zulfikart. Ahol feküdt a kard, oda építették a szentélyt.
Nem csúnya.. A fentebb említett Ahmad sah finanszírozta az első szentély építését. A mai külalakját a 2008 és 2016 közötti felújítás során nyerte el.
A mecset oldalában, árnyékában helyiek időztek. Köztük sok nő és gyerek. Falatoztak, beszélgettek. Fotózni természetesen nem igazán lehetett őket.
Szép, na.
Kilépünk a mecset udvaráról. Ez a korábban mutatott temető másik oldala. Iskolás fiú megy haza éppen.

Felkapaszkodunk a hegyre.

Itt már fentről nézzük a szentélyt.

Reggeli Lahorban

Reggeli Lahorban

Pakisztán, Pandzsab. Reggeli Lahorban, aztán ipszilon az autópályán, majd cukornádvágás és téglagyári vizit. De nem akármilyen téglagyárról van szó.
Nagyon erős napindítás Pakisztán legfőbb élelmiszertermelő vidékén. És akkor még nem is esett szó az Indus-menti civilizációról…

Nézzétek az instát is: akeletibol

A téglagyárról külön sorozatot tettem ki az instára.
A folytatásban Harappa és az ősi Indus-völgyi civilizáció
Az előző epizódban Rawalpindiből Lahorba vonatoztam

Gondolom, sokaknak feltűnt, milyen kifogástalan volt a frizurám Stein Aurél sírjánál. Nos, azért, mert előtte elmentem fodrászhoz. És még ilyen remek zöld arcpakolást is kaptam.

Itt pedig már a Sakhi (Szahi) mecsetnél, Kabul egyik jelképénél. Hamarosan visszatérünk ide. De előbb..

Reggel a szállodában.
Ez volt a kabuli szállodai szobám.

A szálloda kívülről. A közelben volt a fodrászat.

A mester kezei között. A tálibok a nők számára betiltották a fodrász-, illetve kozmetikai szalonokat.
Indulunk Kabul felfedezésére.

Ez már az afgán nemzeti múzeum. Buddhista falfestmény a 3-4. századból. A lelőhely Mes Aynak (Mesz Ajnak), amely egy jelentős buddhista központ volt a Kusán birodalomban, egyben a Selyemút jelentős állomása. Zoroasztriánus templom maradványait is megtalálták itt. A várost afgán és szovjet régészek tárták fel az 1970-es években. A környéke egyben rézlelőhely is, ezért sem lehet jelenleg látogatni. Remélhetőleg marad még belőle valami, mire majd lehet.

Buddha-fej és más leletek Mes Aynakból.

Ülő Buddha a lótusz trónuson.
És még egy kusán Buddha a 3-4. századból.
Ezen a térképen összegyűjtötték a fő afganisztáni buddhista lelőhelyeket.
Ez pedig már bőven iszlám kor, 12-16. század. Rézedény nagyon érdekes – az iszlámban általában tiltott – állatábrázolással. Mindjárt két fejjel.
És egy másik réztárgy.
Kaniska kusán király szobrának maradványa Surkh kotalból a 2. századból.
A szabadtéri részlegen gőzmozdony. Afgán múzeumi őr portréjával.
Darulaman palota, a nemzeti múzeum mellett. Amanullah afgán emír, aztán király számára épült az 1920-as években. Azóta sokszor felgyújtották, megtámadták – a tálibok is -, 2019-ben pedig felújították. Sajnos ez a városrész nem látogatható.
Vissza délről Kabul központi városrésze felé. Karte Sakhi.
A hegy lábánál hatalmas temető.
Innen már jól látszik a Sakhi mecset.
Az őrök kicsit vonakodtak beengedni. De aztán sikerült, azzal, hogy a szentélybe nem léphetek be. Ez nagy kár volt. Azt mondták, a tálibok két évvel ezelőtti hatalomátvételéig ez sima volt. Talán hamarosan újra az lesz.
Erősen tűzött a nap.
A hagyomány szerint nyolc hónapon át itt őrizték Mohamed próféta korábban Szamarkandban, aztán Indiában, aztán az észak-afganisztáni Balkhban, végül Fayzabadban őrzött ruháját, mielőtt 1768-ban az afgán uralkodó, Durrani Ahmad sah parancsára továbbszállították volna Kandahárba. A ruhát ráadásul a történet szerint a próféta Fatima lányával, valamint az ő férjével, Alival, továbbá két fiukkal, Haszannal és Huszeinnel közösen szőtte. Az utóbbi három szereplő egyúttal a síiták első három imámja is, ebből is sejthető, hogy a szentély kiemelkedően fontos az afganisztáni síiták számára. A legtöbb hazara nemzetiségű ember síita. 2018-ban legalább 33 zarándok meghalt, 65 pedig megsérült egy itteni öngyilkos merényletben.

Neo-szafavida stílusú csempék borítják az épületet. 

A hagyomány szerint az egyébként több mint 1100 évvel korábban, 661-ben Kufában meghalt Ali imám többször is megjelent a helyszínen, hogy megtekintse a próféta ruháját.. Az egyik ilyen alkalommal a kardját egy sziklára helyezte. Ebben a kardban fedezte fel az egyik zarándok Ali kardját, a Zulfikart. Ahol feküdt a kard, oda építették a szentélyt.
Nem csúnya.. A fentebb említett Ahmad sah finanszírozta az első szentély építését. A mai külalakját a 2008 és 2016 közötti felújítás során nyerte el.
A mecset oldalában, árnyékában helyiek időztek. Köztük sok nő és gyerek. Falatoztak, beszélgettek. Fotózni természetesen nem igazán lehetett őket.
Szép, na.
Kilépünk a mecset udvaráról. Ez a korábban mutatott temető másik oldala. Iskolás fiú megy haza éppen.

Felkapaszkodunk a hegyre.

Itt már fentről nézzük a szentélyt.
A temető és kabuli látkép a magasból.
A hegy másik oldalán a modern Kabul.
És itt is. Ott kicsit jobbra a háttérben egy hatalmas fehér zászló látható. Innen nem látszik, de az iszlám hitvallás (sahada) szövege van ráírva fekete betűkkel. Ez a talibán és most az afgán állam hivatalos zászlaja. A zászló hegye pedig a tálibok egyik fő zarándok- és találkozóhelye Kabulban. A következő epizódban én is felmegyek oda.

És itt is. Ott kicsit jobbra a háttérben egy hatalmas fehér zászló látható. Innen nem látszik, de az iszlám hitvallás (sahada) szövege van ráírva fekete betűkkel. Ez a talibán és most az afgán állam hivatalos zászlaja. A zászló hegye pedig a tálibok egyik fő zarándok- és találkozóhelye Kabulban. A következő epizódban én is felmegyek oda.

És itt is. Ott kicsit jobbra a háttérben egy hatalmas fehér zászló látható. Innen nem látszik, de az iszlám hitvallás (sahada) szövege van ráírva fekete betűkkel. Ez a talibán és most az afgán állam hivatalos zászlaja. A zászló hegye pedig a tálibok egyik fő zarándok- és találkozóhelye Kabulban. A következő epizódban én is felmegyek oda.

Vonatozás Pakisztánban

Vonatozás Pakisztánban

Vonatozás Pakisztánban. Rawalpindiből Lahorba. A nyáron ugyanerről a pályaudvarról indultam, de a másik irányba, Pesavar felé.
Barátságos család, vasutasok, hordárok, utasok.

Nézzétek az instát is: akeletibol

A folytatásban cukornádaratás és téglagyári vizit
Az előző epizódban Taxilában látogattunk főleg buddhista emlékeket

Szelfi egy nagyon barátságos pakisztáni családdal. A középen álló fiú és egy itt már a vonaton ülő lány Rawalpindiből az óceánparti Karacsiba utazott. Egy teljes nap az út ezzel, a legjobb vonattal. Nekem itt az északai repülőzés, a félórás repülőn alvás, a 04:55-ös iszlamabadi érkezés és a taxilai kirándulás után már meglehetősen fáradt fejem volt. De újra vonatozom! Pakisztánban!

Még a vonatozás előtt. Ebéd egy rawalpindi étteremben.

Felül zöldségek szószban, alul fűszeres rizs csirkével és az itt kebabnak nevezett, kb. darált csirkehúsból és lisztből gyártott, olajban kisütött húspogácsa. Az utóbbi felejthető volt, a többi jó.

Tavaly nyár után újra Rawalpindi brit időkben épült pályaudvarára érkeztem.

Vonatindulásra várakozók.

Resti.

Árlista. Könnyen át lehet számítani. 1 pakisztáni rúpia 1 és egynegyed forint. Tehát 1000 rúpia 1250 forint.

A hármas vágány.

Víztöltés.

Kasmír kérdése a peronon is előkerül.

A nyitóképen látott anyuka integet az elinduló vonaton őt videózó lányának. Én itt, az economy osztályon utaztam.

Ez volt a szomszéd kocsi. Első osztály.

Búcsú Rawalpinditől.

Érkezés Lahorba. Az utazásról tettem ki videókat az instagramra.

Lahor állomása. Ki a két úr a képeken?
A megfejtés:
Muhammad Iqbal balra. Ő a (brit) indiai muszlimok függetlenségének egyik szellemi előkészítője volt. Jobbra Muhammad Ali Jinnah, Pakisztán alapítója, első elnöke. Mindkettejük emléke nagy tiszteletben áll Pakisztánban.

Lahor állomása előtt. Most mi legyen?

Pakisztán Taxila

Pakisztán, Taxila

Pakisztán. Lehet, hogy kissé váratlan húzás (az előző poszt alatt senki nem tippelt erre), de a tavalyi, Hongkongból a Keletibe tartó utam után visszatértem Pakisztánba.
A világ ötödik legnépesebb országába – 250 millió ember! – nagyon kevesen utaznak. Legalábbis Lahore várostól délre.
Lássuk! Érdekes lesz!

A folytatásban Lahorba vonatozunk

Nézzétek az instát is: akeletibol

Taxila nagy sztúpája. Dharmaradzsika. Elsőre azt hihetnénk – az építményre és a település nevére is -, hogy Mexikóban járunk. De nem. Ez Pakisztán és egy 2300 éves buddhista szentély, amely a hagyomány szerint magának Buddhának az ereklyéjét őrizte. A maurja birodalom nagy uralkodója, az India jelentős részét egyesítő Asóka (Kr.e. 268-232) építtette. A fehér hunok, más néven heftaliták pusztították el az 5. században,

Na de vissza a repülőre. Az előző részben még csak Isztambul repteréig jutottunk. Ezt a képet Irán közepén, pontosabban afelett készítettem. Valamiért itt délkeletnek tartott a gép, de aztán csak megtalálta Pakisztán fővárosa, Iszlamabad légikikötőjét.

A gép 04:55-kor szállt le. Amikor értelemszerűen még semmi nem volt nyitva. Autóval még napfelkelte előtt egy út széli helyre hajtattam. Egy jó teára és reggelire. Itt készül a paratha.

Alul a paratha, lisztből-vízből készült, olajon, sütőlapon elkészített kenyérféle. Fent pedig jó kis hagymás rántotta.

Elindulunk Iszlamabad külvárosain át Taxilába, a fővárostól 35 kilométerre északnyugatra. Iszlamabadban voltam már a nyáron, ezért oda most nem mentem.

Úton.

Érkezés az egyik taxilai romvárosba. Ez itt Szirkap. És az őr egyik kutyája. Taxila Gandhara a mai Pakisztán északi, Afganisztán keleti részén létezett indo-árja civilizáció fővárosa volt. Gandhara valamikor Kr.e. 1500 és Kr.u. 1000 között létezett. Eközben számos állam és nép hódította meg és alakította át, az ókori ahamenida perzsáktól, Nagy Sándor makedónjain, a Asóka államán, aztán a szkítákon, párthusokon, bahtriai görögökön, kusánokon át különféle türk, illetve muszlim népekig. Először védikus, majd dzsáinista, majd buddhista lett a meghatározó vallás. A város szerkezete egyből Hellászt juttathatja az ember eszébe, de még a buddhista szentélyekben talált szobrok is görög hatást tükröznek.

Ez nem második világháborús légoltalmi megfigyelő bunker, hanem a kerek sztúpa Szirkapban. Nem tudják biztosan, hogy buddhista vagy dzsáinista, mindenesetre kicsivel Kr.e. épült.

Dzsáinista sztúpa Szirkapban. Ezek a szentélyek mind a főutcáról nyíló épületekből nyíltak.

Ez már Mohra Moradu fogadalmi sztúpája. Buddhista szerzetesek hamvait helyezték ide.

Ugyanott, a sarokban, balra egy kicsit megrongálódott gyógyító Buddha. A hívek a köldökébe dugják az ujjukat, és meggyógyulnak.

Mohra Moradu buddhista kolostora. A tér közepén lévő medencét (balra a sarkában fürdő) kétszintes épületek vették körül, amelyekben kettesével laktak a szerzetesek. Fent aludtak, lent meditáltak.

Ez már Dzsaulian (Jaulian) szentélye a taxilai komplexum teljesen más részén. Az egyik kis sztúpa oldalán az egyik réteget minielefántok ékesítik.

Sok kis sztúpa a fő sztúpa körül.

A sztúpák között a fő sztúpa falánál Buddha-szobrok. A szemből jobb térde mellett van egy kisebb Buddha is.

Ő az, a térd mellett: mosolygó Buddha.

Ez a dzsauliani szerzeteskolostor. Szinte ugyanaz az alaprajza, mint a fentebb Mohra Moraduban látottnak.

Visszaindulunk Taxila központja és az ottani múzeum felé.

Citrusprés az út mentén.

És a mellette lévő árus. Narancsszezon van, és Taxila környéke híres termővidék. Finom is volt.

Választási kampány. Ti kire szavaznátok?

Buddha-szobor az egyik szentélyből a taxilai múzeumban.

Meditáló Buddha Dzsaulianból.

Szép a múzeum. Még a brit időkből.

Buddha megnyugtató pózban. Elkobozva. Ez valahogy tetszett így együtt.

Gyerekjátékok a Kr.e. 4-2 századból. Erősen emlékeztetnek az ókori görög kultúra hasonló tárgyaira.

És újra a mai poszt elején látott Dharmaradzsika más szögből. Elég látványos. Szóval most kicsit körülnézünk Pakisztánban. Nem északon, ahol a magas hegyek vannak. Ott voltam a nyáron, vissza tudjátok nézni az ott készült posztokat. Most inkább a külföldiek által sokkal kevésbé látogatott dél felé vesszük az irányt. Aztán meglátjuk… Tartsatok velem. Az instára több videót is feltöltök: akeletibol.

Átsétáltam Pakisztánból Afganisztánba

Átsétáltam Pakisztánból Afganisztánba

Átsétáltam Pakisztánból Afganisztánba. Szóval eljött a nagy nap. Hosszú sorbanállás, ellenőrzések, Szabin-cseppek és pénzváltás után útra kelünk Kabul felé. Torkhamtól, a pakisztáni-afgán határtól a Keleti pályaudvar közúton már csak 6065 kilométer.

Nézzétek az instát is. Egyre inkább..
Szóval: akeletibol

A következő részben megérkezünk Kabulba.

Az előző epizódban Pesavarból a Haibar-hágón keresztül elértem az afgán határt:

Az első tájképem Afganisztánból. De hogy kerültem ide?
Itt még Pakisztánban. A Haibar-hágóról leereszkedve a hosszú kamionsor mellett haladunk el.
Jó hosszú várakozásra rendezkedtek be.
Éppen építik az új határállomást. Nagy a por.
Itt a csilingelő teherautók után más népművészeti motívumok tűnnek fel.
BENZ. GERM. ANYS. UPER stb. De mi az eleje?
MERC. EDES. Szóval lehet azzal menőzni, ha rápingáltatod a teherautódra, hogy Mercedes Benz, Germany Super, meg még ami belefér.
Ez a határátkelő. Itt érzékeny búcsút vettem a sofőrömtől, és a bőröndömmel nekivágtam.
Nem egyedül.
Mindenféle átvilágítások, válogatott szívatások, valutadeklaráció után útlevélellenőrzére várakozás. Na de aztán még egy meglepetés.
 
Polio, azaz gyermekbénulás elleni szérumot kaptam. Egy fiolából a számba. Igazolásként ilyen kiemelő filctollal kaptam egy jelet a körmömre. Ez itt marad még hetekig. A gyermekbénulás Afganisztánban és Pakisztán egyes részein még komoly probléma. (A zöldes tetőzet miatt van mindennek ilyen árnyalata.)
 
És jön a hosszas várakozás és araszolgatás ebben a karámban. Ez az oldal Afganisztán, a másik Pakisztán felé. Közben afgán csempészgyerekek ugráltak át a lyukakon egyik oldalról a másikra. Pakisztánban jóval olcsóbb egy csomó termék, például a cukor. Sokan próbálnak abból megélni, hogy ezeket hordják át a határon.
Tülekedés. A helyzetet súlyosbítják a szintén nyomakodó hordárok, akik minden áron el akarják venni az ember csomagját. Természetesen nem hagytam. Sokmindent láttam itt, amit sehol máshol. Engem nem ért bántódás, de ezt sokan nem mondhatták el magukról. De erről inkább majd előadásokon.
Balra, a drótkerítésen túl látszik a határkapu. Onnantól Afganisztán. Egy fiatal pakisztáni orvos, akivel itt találkoztam, rámutatott és azt mondta: ezzel osztottak minket ketté a britek. A pastu (vagy pastun vagy pakhtun) népre gondolt. Eredetileg őket nevezték afgánoknak. Ma mintegy 18 millió pastu él Afganisztánban és 40 millió Pakisztánban. A gyarmatok pusztán geopolitikai szempontokon és nagyhatalmi alkukon alapuló felosztása sokmillió ember életébe került világszerte, é… Továbbiak
Nagy nehezen átértem. Még a pakisztáni oldalon leültettek várakozni. Két hivatalnok is odajött hozzám. Az egyiket láttam, amint átment a tálibokhoz valamit tárgyalni rólam. A várakozás közben hozzámcsapódott egy kínai történész fiú. Felajánlottam neki, hogy elviszem a leszervezett kocsival Kabulba. Az afgán beléptetés gond nélkül ment. Kedvesen, mosolyogva fogadtak az orvosi ellenőrző ponton, aztán az útlevélellenőrzés is sima volt. Itt pedig már pénzt váltok.
A 100 eurómért kaptam ezt a köteg afghanit. Hamarosan kiderült, hogy Afganisztán Pakisztánnál drágább hely.
Elindulunk Kabul felé.
Ilyen tájakon.

Meg ilyeneken. 

Meg ilyeneken át.
Útmenti település.
Megálló dinnyevásárlással. Itt például nem teljesen értettem, hogy mennyit kérnek, és becslés alapján egy huszast adtam. Aztán korlátozott perzsaszám-értésem alapján rájöttem, hogy 50, és visszamentem. Nem reklamáltak különben. Egy afghani kb. 5 forint amúgy.
Mecset a benzinkúton.
Haladunk.
A Darunta víztározó. A Kabul folyót duzzasztották fel. Emlékeztek, a Kabul folyó Pakisztánban, Attock váránál torkollik az Indusba. A vonatos posztban említettem. Tessék figyelni a hátsó sorban is!
És még egy tájkép. Gyönyörű útszakasz volt.
A Kabul folyó mentén haladunk.
Tovább Kabul, aztán a Keleti felé. Napnyugat felé.

Átkelés a Haibar-hágón

Átkelés a Haibar-hágón

Pakisztánból Afganisztánba. Az utam egyik legizgalmasabb szakasza.
Átkelés a Haibar-hágón, amely összeköti a nyugatot a kelettel, Közép-Ázsiát Indiával és Kínával.
A Haibar (Khyber) 1070 méteres tengerszint feletti magassága nem tűnik túl izgalmasnak, mégis ez a világtörténelem egyik legfontosabb kereskedelmi és hadi útvonala.

A Selyemút fontos szakasza. Erre jöttek nyugatról az Indiát elfoglaló árják, a perzsa Kürosz, a makedón-görög Nagy Sándor, a muszlim hódítók, a mongol Dzsingisz kán, Timur Lenk és az afgán vezérek seregei. Aztán 1849-ben keletről a britek, akik vasutat is építettek itt, eleinte éppen az orosz terjeszkedéssel szemben. De ez volt az afganisztáni amerikai, illetve NATO-erők fő utánpótlási útvonala is.
De hogy jönnek ide a németek?

Torkhamtól, a pakisztáni-afgán határtól a Keleti pályaudvar közúton már csak 6065 kilométer.

Nézzétek az instát is: akeletibol.

A folytatásban átmegyek a határon. Pakisztánból Afganisztánba.

Az előző posztban felvillantottam egy már Afganisztánban készült képet.

Pakisztán széle. Ez itt Torkham, a pakisztáni határtelepülés. A fejemtől balra látszik az átkelőhely. Mögötte pedig Afganisztán. Idáig jutunk el a poszt végére.
De előbb visszaugrunk Pesavarba. A pakisztáni hadsereg katonája a pesavari afgán konzulátus előtt. Ez volt az a program, amelyről nem számoltam be a korábbi posztokban. Afgán vízumot kellett szereznem. Helyi segítséggel – és az adminisztráció kis megolajozásával – elég simán ment. Ez volt az első találkozásom a talibánnal. Sok lesz még. Szóval meglett az afgán vízumom.
Ez már az Afganisztánba indulás napja. Reggeli. Iszlamabadnál mondtam, hogy soha többé nem indulok neki a napnak csirkepörkölt nélkül. Itt is ilyesmi volt..
Egy másik edényben halwa. Édesség. Ez nem a Törökországból ismert halva. Az állaga inkább a császármorzsára emlékeztetett.
És akkor irány Afganisztán. Búcsú Pesavartól. Jobbra látszik a metróbusz felüljárója és a busz maga.
Kabul 224 kilométer, a határ 36. Nem mondom, hogy nem volt bennem egy kis egészséges izgalom.
Jamrud városba érkezünk.
Utcakép. Közkívánatra nőkkel.. De újra szeretném hangsúlyozni, hogy ezután sem, Afganisztánból főleg nem fogok sok képet mutatni nőkről. Eleve kevésbé vannak az utcákon, másrészt konzervatív muszlim vidékeken kimondottan nem szabad, illetve illetlenség nőket fényképezni, különösen idegen férfiként.
A Haibar (angolosan Khyber) – hágó jelképes kapuja Jamrudban.
Jamrudi utcakép.
“Az inváziók és a kereskedelem folyosója”. A Haibar-hágó lényegének tömör összefoglalása a kapu melletti emléktáblán.
Jamrudi bazár. Ez a környék egyébként nem a legbiztonságosabb része Pakisztánnak. A többségi pastuk mellett számos más törzs lakja a hegyeket. Előfordulnak támadások a hadsereg, illetve más célpontok ellen.
A Haibar-hágó és a Haibar-hágói vasút. A britek kezdték el építeni 1905-ben, hogy egy esetleges orosz támadás esetén gyorsabban fel tudják vonultatni az erőiket Pesavar és az afgán határ között. Aztán az 1907-es brit-orosz egyezmény aláírásával, vagyis a francia-brit-orosz hármas antant létrejöttével enyhült a feszültség, a térség felosztására menő “nagy játék” (Great Game) véget ért. Az 1920-as évekre azért csak megépült az akkor még brit indiai vasút a Haibar-hágóban.
Csilingelő teherautók kínlódnak az emelkedőn. A dekorációtól nem lesz nagyobb a nyomaték..
Nagyon izgalmas volt felmászni ide.
A 2008-as esőzések több helyen elmosták a töltést. Azóta sem állították helyre.
Vasúti épület romjai belülről.
Tovább a hágón. Erre haladtak az amerikai konvojok is Afganisztánba.
Megállunk kicsit. Na, itt jobbra vajon mi van?
Mik lehetnek ezek?
Tankcsapdák. Brit tankcsapdák a második világháború idejéből. A britek tartottak attól, hogy a németek gyorsan legyűrik a Szovjetuniót, és India felé indulnak. Ezért akadályok építésébe kezdtek a stratégiai fontosságú hágón. A mai napig itt állnak a tankcsapdák, az utat pedig kicsit odébb, itt balrább vezették.
Csilingelő teherautó a náciellenes tankcsapdák mellett.
Nem csak árucikkek és hadseregek mozogtak a Selyemúton, hanem vallások is terjedtek. Itt egy buddhista sztúpa a muszlim hódítás előtti időkből. Tehát vagy 1500 éves.
A brit vasút is itt haladt..
Érdemes belenagyítani a képbe. Sínek a levegőben.
Ez sem a legbiztonságosabb vasúti szakasz.
Brit vasúti alagút a Haibar-hágón.
Landi Kotal az utolsó jelentős település a pakisztáni oldalon. Utána nem sokkal feltűnik az Afganisztán felé várakozó hosszú kamionsor.
Ez pedig a nyitóképen látott helyszín. Torkham. A határtelepülés a pakisztáni oldalon.
Belenagyítva. A határállomás. A háttérben pedig a következő ország a Keleti felé. Hongkong, Kína és Pakisztán után. A következő epizódban átmegyek Afganisztánba. Gyalog.