A teheráni Azadi toronnyal szelfiző turista emlékműve

A teheráni Azadi toronnyal szelfiző turista emlékműve

Nagyon meta: a teheráni Azadi toronnyal szelfiző turista emlékművével szelfizni a teheráni Azadi toronnyal.

A közeljövőben mindenféle érdekességek lesznek a blog körül, úgyhogy most kicsit aktivizálom az algoritmust. Egyrészt a facebookos cím most már nem akeletibolhongkongba, hanem egyszerűbb: akeletibol. Ez, vagy az @akeletibol az elérhetőség az instagramon, valamint a hamarosan beinduló tiktok-, és patreon-oldalon is, valamint – tadaaam – a youtube-on. Most csak annyit mondanék, hogy érdemes feliratkozni. Hamarosan elég érdekes fejlemények lesznek! (Most pár Észak-Koreában készített videóm látható ott.) Link kommentben.

A Teherán nyugati kapujaként is funkcionáló Azadi (Szabadság) torony eredetileg a Sah (vagyis az iráni uralkodó) tornya névre hallgatott. Az 1979-es iszlám forradalom után lett Szabadság torony. Mohammad Reza sah rendelte meg – és el – a megépítését 1971-ben, a 2500 éves perzsa birodalom emlékére rendezett ünnepségsorozat részeként.

A 45 méter magas építmény 8000 darab kőtömböt tartalmaz, borítása Iszfahan tartományból való márvány.
Ez amúgy Irán nulla kilométerköve is.
Többször voltam már itt, kellemes metrózással elérhető.

Egyébként a szelfiző ember nem hasonlít kissé Sztálinra?

Ezt a bejegyzést annak a kedves olvasómnak ajánlom, aki tegnap este a budapesti Király utcában rámköszönt, és azt mondta, kedveli a posztjaimat. Köszi újra.

Az előző posztban a Mashadból Teherán felé vonatozásról írtam
Ja, és a rend kedvéért:
Teherán a Keleti pályaudvartól 2967 kilométerre van légvonalban. Úton pedig még 3763 km.

Nézzétek az instát is: akeletibol

Gondolom, sokaknak feltűnt, milyen kifogástalan volt a frizurám Stein Aurél sírjánál. Nos, azért, mert előtte elmentem fodrászhoz. És még ilyen remek zöld arcpakolást is kaptam.

Itt pedig már a Sakhi (Szahi) mecsetnél, Kabul egyik jelképénél. Hamarosan visszatérünk ide. De előbb..

Reggel a szállodában.
Ez volt a kabuli szállodai szobám.

Az egyik legnagyobb élményem Iránban

Az egyik legnagyobb élményem Iránban

Az egyik legnagyobb élményem Iránban: vonatozás az irániak luxusvonatával, a Fadakkal a két legnagyobb város, Mashad és Teherán között, több mint 900 kilométeren át. Vajon mennyibe került ez a hálókocsis utazás?

Az előző epizódban Mashad és a világ legnagyobb mecsetkomplexuma
A következő posztban a teheráni Azad torony
Teherán a Keleti pályaudvartól 2967 kilométerre van légvonalban. Közúton pedig 3763 km.

Nézzétek az instát is: akeletibol

Gondolom, sokaknak feltűnt, milyen kifogástalan volt a frizurám Stein Aurél sírjánál. Nos, azért, mert előtte elmentem fodrászhoz. És még ilyen remek zöld arcpakolást is kaptam.

Itt pedig már a Sakhi (Szahi) mecsetnél, Kabul egyik jelképénél. Hamarosan visszatérünk ide. De előbb..

Reggel a szállodában.
Ez volt a kabuli szállodai szobám.

A szálloda kívülről. A közelben volt a fodrászat.

A mester kezei között. A tálibok a nők számára betiltották a fodrász-, illetve kozmetikai szalonokat.
Indulunk Kabul felfedezésére.

Ez már az afgán nemzeti múzeum. Buddhista falfestmény a 3-4. századból. A lelőhely Mes Aynak (Mesz Ajnak), amely egy jelentős buddhista központ volt a Kusán birodalomban, egyben a Selyemút jelentős állomása. Zoroasztriánus templom maradványait is megtalálták itt. A várost afgán és szovjet régészek tárták fel az 1970-es években. A környéke egyben rézlelőhely is, ezért sem lehet jelenleg látogatni. Remélhetőleg marad még belőle valami, mire majd lehet.

Buddha-fej és más leletek Mes Aynakból.

Ülő Buddha a lótusz trónuson.
És még egy kusán Buddha a 3-4. századból.
Ezen a térképen összegyűjtötték a fő afganisztáni buddhista lelőhelyeket.
Ez pedig már bőven iszlám kor, 12-16. század. Rézedény nagyon érdekes – az iszlámban általában tiltott – állatábrázolással. Mindjárt két fejjel.
És egy másik réztárgy.
Kaniska kusán király szobrának maradványa Surkh kotalból a 2. századból.
A szabadtéri részlegen gőzmozdony. Afgán múzeumi őr portréjával.
Darulaman palota, a nemzeti múzeum mellett. Amanullah afgán emír, aztán király számára épült az 1920-as években. Azóta sokszor felgyújtották, megtámadták – a tálibok is -, 2019-ben pedig felújították. Sajnos ez a városrész nem látogatható.
Vissza délről Kabul központi városrésze felé. Karte Sakhi.
A hegy lábánál hatalmas temető.
Innen már jól látszik a Sakhi mecset.
Az őrök kicsit vonakodtak beengedni. De aztán sikerült, azzal, hogy a szentélybe nem léphetek be. Ez nagy kár volt. Azt mondták, a tálibok két évvel ezelőtti hatalomátvételéig ez sima volt. Talán hamarosan újra az lesz.
Erősen tűzött a nap.
A hagyomány szerint nyolc hónapon át itt őrizték Mohamed próféta korábban Szamarkandban, aztán Indiában, aztán az észak-afganisztáni Balkhban, végül Fayzabadban őrzött ruháját, mielőtt 1768-ban az afgán uralkodó, Durrani Ahmad sah parancsára továbbszállították volna Kandahárba. A ruhát ráadásul a történet szerint a próféta Fatima lányával, valamint az ő férjével, Alival, továbbá két fiukkal, Haszannal és Huszeinnel közösen szőtte. Az utóbbi három szereplő egyúttal a síiták első három imámja is, ebből is sejthető, hogy a szentély kiemelkedően fontos az afganisztáni síiták számára. A legtöbb hazara nemzetiségű ember síita. 2018-ban legalább 33 zarándok meghalt, 65 pedig megsérült egy itteni öngyilkos merényletben.

Neo-szafavida stílusú csempék borítják az épületet. 

A hagyomány szerint az egyébként több mint 1100 évvel korábban, 661-ben Kufában meghalt Ali imám többször is megjelent a helyszínen, hogy megtekintse a próféta ruháját.. Az egyik ilyen alkalommal a kardját egy sziklára helyezte. Ebben a kardban fedezte fel az egyik zarándok Ali kardját, a Zulfikart. Ahol feküdt a kard, oda építették a szentélyt.
Nem csúnya.. A fentebb említett Ahmad sah finanszírozta az első szentély építését. A mai külalakját a 2008 és 2016 közötti felújítás során nyerte el.
A mecset oldalában, árnyékában helyiek időztek. Köztük sok nő és gyerek. Falatoztak, beszélgettek. Fotózni természetesen nem igazán lehetett őket.
Szép, na.

Mashad Irán második legnagyobb városa

Mashad, Irán második legnagyobb városa

Mashad Irán második legnagyobb, közel 4 milliós városa, Razavi Horaszan tartomány székhelye. 

Itt néztem meg – már másodszor – Reza imám szentélyét, a világ legnagyobb területű, közel 600 ezer négyzetméteres mecsetkomplexumát.

De van itt mecsete – nem is akármilyen! – az afganisztáni Heratból már ismerős Goharsadnak, és ide temették még 809-ben a bagdadi abbaszida uralkodót, az 1001 éjszaka meséiből is ismert Harún ar-Rasíd kalifát.

A város nevének jelentése “a mártíromság helye“, ugyanis itt lelte halálát 818-ban Ali ibn Musza ar-Ridha, vagyis perzsául Reza, aki Mohamed próféta leszármazottja volt, és a tizenkettes síiták nyolcadik imámja lett.

Nem véletlenül lett a szentélye a világ egyik leglátogatottabb zarándokhelye, neve pedig az egyik legnépszerűbb perzsa férfinév. 

A tizenkettes síita vallás a teokratikus Iráni Iszlám Köztársaság államvallása most is. Egyébként – kevéssé ismert -, hogy Perzsia csak az 1500-as évek elején, I. Iszmail szafavida uralkodó idején tért át a szunnitáról az iszlámnak erre az ágára.

A város neve angol átírásban egyébként Mashhad, a kiejtése inkább a mesed-meshed-masad háromszög közepe táján van.

A folytatásban vonatra szállok Teherán felé
Az előző epizódban mentem át Afganisztánból Iránba
Mashadtól a Keleti még 3534 km légvonalban, közúton pedig 4659 km.

Nézzétek az instát is: akeletibol

Gondolom, sokaknak feltűnt, milyen kifogástalan volt a frizurám Stein Aurél sírjánál. Nos, azért, mert előtte elmentem fodrászhoz. És még ilyen remek zöld arcpakolást is kaptam.

Itt pedig már a Sakhi (Szahi) mecsetnél, Kabul egyik jelképénél. Hamarosan visszatérünk ide. De előbb..

Reggel a szállodában.
Ez volt a kabuli szállodai szobám.

A szálloda kívülről. A közelben volt a fodrászat.

A mester kezei között. A tálibok a nők számára betiltották a fodrász-, illetve kozmetikai szalonokat.
Indulunk Kabul felfedezésére.

Ez már az afgán nemzeti múzeum. Buddhista falfestmény a 3-4. századból. A lelőhely Mes Aynak (Mesz Ajnak), amely egy jelentős buddhista központ volt a Kusán birodalomban, egyben a Selyemút jelentős állomása. Zoroasztriánus templom maradványait is megtalálták itt. A várost afgán és szovjet régészek tárták fel az 1970-es években. A környéke egyben rézlelőhely is, ezért sem lehet jelenleg látogatni. Remélhetőleg marad még belőle valami, mire majd lehet.

Buddha-fej és más leletek Mes Aynakból.

Ülő Buddha a lótusz trónuson.
És még egy kusán Buddha a 3-4. századból.
Ezen a térképen összegyűjtötték a fő afganisztáni buddhista lelőhelyeket.
Ez pedig már bőven iszlám kor, 12-16. század. Rézedény nagyon érdekes – az iszlámban általában tiltott – állatábrázolással. Mindjárt két fejjel.
És egy másik réztárgy.
Kaniska kusán király szobrának maradványa Surkh kotalból a 2. századból.
A szabadtéri részlegen gőzmozdony. Afgán múzeumi őr portréjával.
Darulaman palota, a nemzeti múzeum mellett. Amanullah afgán emír, aztán király számára épült az 1920-as években. Azóta sokszor felgyújtották, megtámadták – a tálibok is -, 2019-ben pedig felújították. Sajnos ez a városrész nem látogatható.
Vissza délről Kabul központi városrésze felé. Karte Sakhi.
A hegy lábánál hatalmas temető.
Innen már jól látszik a Sakhi mecset.
Az őrök kicsit vonakodtak beengedni. De aztán sikerült, azzal, hogy a szentélybe nem léphetek be. Ez nagy kár volt. Azt mondták, a tálibok két évvel ezelőtti hatalomátvételéig ez sima volt. Talán hamarosan újra az lesz.

Búcsú Afganisztántól és érkezés Iránba

Búcsú Afganisztántól és érkezés Iránba

Búcsú Afganisztántól – és érkezés Iránba. 
Az Afganisztáni Iszlám Emirátusból az Iráni Iszlám Köztársaságba.

Azon belül először is a Sheikh Ahmad-e Jami mauzóleumba, Torbat-e Jam városban. A taybadi határállomás és Mashad között. Ahmad is egy szúfi bölcs volt, 1048 és 1141 között. Az épületkomplexum mintegy 800 éves.
Aztán Razavi Horaszan tartomány fővárosába, Irán második legnagyobb városába, Mashadba. Itt már jártam négy évvel korábban is. Eleve kicsit otthon éreztem magam Iránban. Mindenképpen otthonabb, mint Kínában, Pakisztánban, vagy Afganisztánban.

De még egy pár szó az utóbbiról.

Az eddigi egyik legnagyobb utazási élményem volt keresztülszelni Afganisztánt. Átjutni a határon Pakisztán felől, megtalálni Stein Aurél sírját Kabulban és a Buddha-szobrokét Bamjanban, vízibicikliző helyi bölcsek, a szovjet és a nemzetközi megszállás emlékei, kilőtt tankok és nagyon is használatban lévő amerikai katonai terepjárók. Az iszlám építészet kiemelkedő emlékei Kabulban, Kandaharban, Heratban és másutt. Nagy Sándor emlékei: Alexandriák a selyemút mentén. Ki ne maradjon: nagyon finom dinnyék!

Sokszor kedves és néha bizalmatlan emberek, kellemes és kellemetlen találkozások. Utóbbiak némely ellenőrzőponton. Váratlan piknik közigazgatási dolgozókkal a szaszanida várban. És persze – ezt nem lehet elfelejteni – nagyon kevés nő a közterületeken. Közülük is aki meglátott, vagy véletlenül én néztem rá – egyből elkapta a tekintetét, és az arcába-szemébe igazította a burkáját vagy nikabját. Nemrégiben tovább szigorítottak a nők életét korlátozó szabályokon..

Iránnal folytatjuk. Mashad és Reza imám szentélye

Nézzétek az instát is: akeletibol

Az előző posztban az egyik legszebb épületegyüttes Afganisztánban, Herat mellett
A Keleti pályaudvar az Islam Qala-Taybad határtól 3714 kilométer légvonalban, közúton 4798 km.

Gondolom, sokaknak feltűnt, milyen kifogástalan volt a frizurám Stein Aurél sírjánál. Nos, azért, mert előtte elmentem fodrászhoz. És még ilyen remek zöld arcpakolást is kaptam.

Itt pedig már a Sakhi (Szahi) mecsetnél, Kabul egyik jelképénél. Hamarosan visszatérünk ide. De előbb..

Reggel a szállodában.
Ez volt a kabuli szállodai szobám.

A szálloda kívülről. A közelben volt a fodrászat.

A mester kezei között. A tálibok a nők számára betiltották a fodrász-, illetve kozmetikai szalonokat.
Indulunk Kabul felfedezésére.

Ez már az afgán nemzeti múzeum. Buddhista falfestmény a 3-4. századból. A lelőhely Mes Aynak (Mesz Ajnak), amely egy jelentős buddhista központ volt a Kusán birodalomban, egyben a Selyemút jelentős állomása. Zoroasztriánus templom maradványait is megtalálták itt. A várost afgán és szovjet régészek tárták fel az 1970-es években. A környéke egyben rézlelőhely is, ezért sem lehet jelenleg látogatni. Remélhetőleg marad még belőle valami, mire majd lehet.

Buddha-fej és más leletek Mes Aynakból.

Ülő Buddha a lótusz trónuson.
És még egy kusán Buddha a 3-4. századból.
Ezen a térképen összegyűjtötték a fő afganisztáni buddhista lelőhelyeket.
Ez pedig már bőven iszlám kor, 12-16. század. Rézedény nagyon érdekes – az iszlámban általában tiltott – állatábrázolással. Mindjárt két fejjel.
És egy másik réztárgy.
Kaniska kusán király szobrának maradványa Surkh kotalból a 2. századból.
A szabadtéri részlegen gőzmozdony. Afgán múzeumi őr portréjával.
Darulaman palota, a nemzeti múzeum mellett. Amanullah afgán emír, aztán király számára épült az 1920-as években. Azóta sokszor felgyújtották, megtámadták – a tálibok is -, 2019-ben pedig felújították. Sajnos ez a városrész nem látogatható.
Vissza délről Kabul központi városrésze felé. Karte Sakhi.
A hegy lábánál hatalmas temető.
Innen már jól látszik a Sakhi mecset.
Az őrök kicsit vonakodtak beengedni. De aztán sikerült, azzal, hogy a szentélybe nem léphetek be. Ez nagy kár volt. Azt mondták, a tálibok két évvel ezelőtti hatalomátvételéig ez sima volt. Talán hamarosan újra az lesz.