Szétnéztem Mashadban, Irán második legnagyobb városában is

A mashadi bazár bejárata, nagyjából száz méterre a fenti tértől.

Szétnéztem Mashadban, Irán második legnagyobb városában is

Megérkezünk Mashadba, Irán második legnagyobb városába és legfontosabb siíta zarándokhelyére, közel a türkmén és az afgán határhoz. Végre sok ember! Sáfrány, all you can eat vacsora narancsos zselével és vécényugatosító applikáció.

Jobbra Reza imám szentélyének és a kapcsolódó zarándoklomplexumnak az egyik bejárata. Lenyűgöző látvány. Képzeljük hozzá a folytonos dudálást.

Nem volt szép idő, sajnos másnap sem, amikor ellátogattunk Reza imámhoz.

Mashad magyaros írásmód, tehát a h hangot is ki kell ejteni. Angolosan Mashhad, esetleg Meshhad terjedt el. A szó egyébként Reza imámra utalva mártíromságot jelent.

Itt vettem iráni sim-kártyát.

Az előtérben sok sáfrány. Mashad környékén terem a legjobb minőségű, világhírű perzsa sáfrány.

Egy hamar feltűnő eltérés Türkmenisztánhoz, főleg Asgabathoz képest: vannak emberek az utcán. Pedig az eső is esett.

Ha jól számolom, 1200 forintba került egy főre. Évente mintegy 20 millió siíta zarándok érkezik Mashadba, hogy felkeresse Reza imám sírját.

Jobbra lent egyszerűbb desszert: itt éppen narancsszínű zselatin. Lesznek még más színek is.

Jobbra a török “ayran”, vagy az indiai “lasszi”, vagyis joghurtos ital iráni megfelelője: a dough. Nagyjából dugk-nak ejtik, a végén a magyarban nem létező torokhanggal. Iránban ugye tilos az alkohol.

Iránban a reggelihez is dukál bab-, lencse- vagy hasonló leves.

Bocsánat, kicsit durva váltás. Szállodai mosdóhelyiség. De nem kell aggódni…

… az európai élményre vágyók csak kihúzzák a mosdó alól a műanyag kiegészítőt. Megvan az előző képen?

És újra a fenti tér este – itt panorámaképen. Érdemes körbenézni. A jobb szélen Reza imám szentélye. Innen jól látszik, milyen óriási kiterjedésű a teljes komplexum.

Folyt. köv.!

Gyalog érkeztem meg Iránba

Gyalog érkeztem meg Iránba

De előbb terepjáróval a vízmosásokon át az eltemetett sivatagi városba, Gonur Depébe. Mary, kutyus, szomsza, Ladák és türkmén tevedíszek.

De előbb még kicsit vissza.

A ma 120 ezer lakosú Mary helyén a 19. században a tekke türkmének állítottak erődöt, amelyet 1884-ben (vagyis három évvel a “türkmén Mohács”, Gökdepe után) voltak kénytelenek átadni az oroszoknak. A képen a Gurbanguly Hajy metjidi, vagyis a jelenlegi elnökről, Gurbanguly Berdimuhamedowról elnevezett mecset. A minaretek 63 méteresek.

A 2009-ben elkészült mecset dómja a korábbi képeken még kék volt. Úgy tűnik, most bearanyozódott. De hát mi más dukálna az elnök mecsetének?

Gonur Depe (“szürke domb”) egy óriási területen, mintegy 30-50 hektáron fekvő óriási településrendszer a Kr. e. 3-2. évezredből (nem évszázad!).

A Karakum sivatagban a Murgab folyó által éltetett Margiana oázisban kialakult civilizációról keveset tudni. Viktor Sarianidi szovjet (görög-orosz) kutató 1972-ben kezdett itt ásatásokat. Az ő elmélete szerint egy igen jelentős, a mezopotámiai civilizációhoz mérhető városi kultúra nyomait sikerült feltárni. A képen a helyreállított palotaromok.

Egykori öntöde maradványai. Óriási medencéket, valamint temetőket, kerámiakészítő műhelyeket is feltártak. Az egész területet beterítik a cseréptörmelékek.

A 2013-ban elhunyt Sarianidi a feltárt tűztemplomok alapján úgy vélte, Gonur Depe az első monoteista vallás, a zoroasztrianizmus létrejöttének színhelye. Feltételezése szerint maga a vallásalapító, Zoroaszter (Zarathusra) is élhetett itt egy időben. Állítólag tudatmódosító főzetek készítésére utaló leleteket is leltek. Ezeket a helyi mágusok használhatták szertartásokhoz. Ezt a gyakorlatot pedig Zoroaszter is ostorozta írásaiban.

Sajnos a kiásott épületmaradványok teljesen ki vannak téve az időjárás viszontagságainak. A korábban készült légi felvételekhez képest is hatalmas a pusztulás. Ha nem történik lényeges változás a műemlékvédelemben, tíz év múlva nem nagyon marad itt semmi. Őszintén: nem igazán sikerült beazonosítani, hol készülhetett ez a felvétel.

Még ezen a kis dombon is látszanak a cserépdarabok.

Mivel a terepjárónk erősen összemocskolódott a sáros-pocsolyás úton, még a városon kívül le kellett mosatni. A koszos autók vezetőit megbüntetik a városban.

A fülkében töröküléses étkezésre optimalizált szőnyeg, azon műanyag terítő.

Jurta, férfiak és beszőnyegezett teve, valamint asszony.

Egyre kevesebben és öregebben, de élnek még oroszok itt.

A híd közepén türkmén és iráni zászló: ott a határ. A mecset és az őrtorony már Iránban van. A busz csak a híd innenső oldaláig vitt. Onnan már csak kis séta Irán.

Folyt. köv.

étel Gonur Depe Irán Mary Türkmenisztán

Asgabattól a selyemúton át jutottam el Mervig

Asgabattól a selyemúton át jutottam el Mervig

Asgabattól a selyemúton Mervig. Pipacsok, tevék, rendőrök és a türkmén fekete valutapiac rejtelmei. Mennyi manat egy dollár?

Egy 1902-es festményen még állt a teljes épület.

Pártucat kilométerenként fekvőrendőr, kamera és stoptábla van az autóúton. Néha itt, néha máshol kéri is a rendőr az igazolványokat. A rutinos sofőr eleve egy 20 manatost tesz a jogosítványába, úgy száll ki. Érdekesség, hogy mindenki kezet fog mindenkivel. Igen, a megállított autós is a rendőrrel.

600 évvel később is használták a szeldzsukok. Ez a nagy kyz kala.

Látszanak az eredeti agyagtéglák.

Merv (Margus/Margiana) legrégebbi része, az Erk Kala, amelyet az ahamenida perzsák építettek a Kr.e. 6. században. Sajnos ezen a képen nem látszanak emberek, pedig jelentősek a méretek. A bal harmadnál álló dombszerűség (tell) lehetett a perzsa vár(osközpont). A területet körbeölelő városfalakmaradványok miatt olyan érzése támad az embernek, mintha egy vulkán kráterében állna. A város jelentőségét mutatja, hogy maga Nagy Sándor is fontosnak tartotta elfoglalni, és megalapítani az új Alexandria Margianát. Nagy Sándor birodalmának felbomlása után az egyik utódállam, a Szasszanida Birodalom hellenisztikus városa állt itt. Ezt a területet ma a muszlimok által adott Giaur Kala (gyaúrok, vagyis hitetlenek, vagyis nem muszlimok városa) névvel illetik. Zoroasztiánusok, keresztények és buddhisták éltek itt az iszlám hódításig. A területen egy buddhista sztúpát is feltártak, hatalmas Buddha-fejjel. A fejet elszállították, az épületet visszatemették – a műemlékvédelem itteni helyzetét figyelembe véve igen bölcsen.

38 méter magas épület uralja a panorámát. Ez magasságán és szépségén kívül annak is köszönhető, hogy gyakorlatilag minden mást letarolt körülötte a – néha hódítók képében érkező – történelem és az elhanyagoltság. Az épületet nemrégiben török segítséggel restaurálták. A törökök természetesen magukénak érzik az őseik keleti ágának történelmét is.

Merv a fénykorát a 11-12. században, a szeldzsuk uralom alatt, a selyemút jelentős állomásaként élte. Ebben a korszakban a város központja Giaur Kala helyett a szultán városa (Sultan Kala) lett. A városok folyamatos vándorlásának fő oka az volt, hogy a Murgab folyó időről időre medret váltott, a lakosok meg követték a természetet.

A nagy szeldzsuk uralkodó, Alp Arszlan verte szét a bizánci sereget 1071-ben a manzikerti csatában. Az ő unokája volt Szandzsar szultán. 1157-ben halt meg, a legenda szerint azért, mert megszakadt a szíve amikor hívai fogságából Mervbe visszatérve meglátta, milyen pusztítást végeztek távollétében a nomád türkök (vagyis gyakorlatilag a türkmének elődei).

Ahogy annyi hatalmas városnak, Mervnek is a mongolok lettek a végzetei. 1218-ban a Dzsingisz kán ultimátumát kézbesítő – gabonát és a legszebb lányokat követelő – delegációt a magabiztos mervi szeldzsukok felkoncolták. Három évvel később a város falainál felvonuló mongol hadseregnek – életük megkímélésének ígéretére – ellenállás nélkül megadták magukat. Aztán a mongolok mindenkit – mintegy 300 ezer lakost – lemészároltak.

A menő helyi sör, a Berk, vonuló karavánnal. Mutatom a tapétát.

Csebis csorba és Türkmenistan konyak. Na de mennyibe kerül mindez??

Az itt látható, 103 manatos számla a hivatalos árfolyamon számolva két főre (na de két fogás, konyakkal) nem is kicsi, mintegy 30 dollár, vagyis kb. 8500 forint. Ez viszont optikai csalódás. A végösszeg valójában kevesebb, mint 2000 forint. A hivatalosan jegyzett dollárárfolyamon egy dollár 3,5 manat. Vagyis az utazó 100 dollárjáért hivatalos pénzváltónál 350 helyi pénzt adnak. A feketepiacon viszont 1800-at. Nem teljesen mindegy – az eltérés több mint ötszörös! A hivatalos árfolyamon Türkmenisztán elég drága, a reális, feketepiacin viszont, olcsó. Persze ezt az egészet csak egy ismerős barátjától hallottam.

A puccos szállodában éppen konferenciáznak a türkmén-üzbég-kazah-kínai gázvezetékről. (A személyi kultuszos posztban volt is egy kicsit megfotosoppolt fotó ezen országok vezetőiről.)

Folyt. köv.

Anau étel Merv Türkmenisztán

Körbejártam Asgabatot, a türkmén fővárost

kilatas a semlegesség emlékművéből asgabat

Körbejártam Asgabatot, a türkmén fővárost

Esküvő, szőnyeges Lenin és külvárosi hangulat – egy napos nap Asgabatban.

Az ara teljesen lefüggönyözve.

A függetlenségi emlékmű 91 méter magas, hogy emlékeztessen a Szovjetunió 1991-es széthullására. Vagyis, na, Türkmenisztán függetlenségére.

Az első elnök művészi megformálása miatt Batmannek is hívják a helyiek. Az építmény 95 méter magas. 2010-ben helyeztette/építtette át ide az új elnök a török Polimeks nevű céggel, amely – a francia Bouygues-gal együtt – a türkmén vezetők udvari építőjének számít.

Vajon mi hiányzik a képről?

Niyazowról azért érdemes megemlíteni, hogy 1985-től volt a türmenisztáni (vagyis inkább szovjet szocialista türkméniai) kommunista párt főtitkára, ezt a hatalmát pedig ügyesen átmentette a Szovjetunió szétesése, 1991 utánra. Így ő lett az ekkor függetlenné vált Türkmenisztán első elnöke, magát meg elnevezte a türkmének basijának, vezetőjének, vagyis Türkmenbasinak. Optikai tuningként a kommunista pártot átnevezte demokratikus párttá, így a rendszerváltás után sem volt szükség több pártra. A biztonság kedvéért azért be is lettek tiltva.

Na, ez viszont elég jó műalkotás.

Hogy a “keleti népeknek” kedveskedjenek, igazi türkmén tekke motívumokkal díszítették a kommunista vezér szobrának talapzatát.

Ismerős? Az isztambuli kék mecset mintájára épült 1998-ban Asgabatban. A valóban szép épület neve Ärtogrul Gazy mecset, ugyanis Ertugrul, az oszmán birodalmat megalapító I. Oszmán apja emlékére épült. A taxis egyszerűen csak Sevcsenko utcai mecsetként ismerte.

A tekke az öt fő türkmén törzs legnagyobbika, tagjai többnyire Ahal vilajetben élnek.

Folyt. köv.

Asgabat étel Türkmenisztán

Még mindig Türkmenisztán: boldog húsvétot a Kaszpi-tenger mellől!

Még mindig Türkmenisztán: boldog húsvétot a Kaszpi-tenger mellől!

Boldog Húsvétot mindenkinek!
Pár képpel a Kaszpi-tenger parti Awazából, az újonnan felhúzott türkmén üdülővárosból, valamint Türkmenbasiból és az odavezető vonatútról.

Awaza: kilátás a Kaszpi-tengerre és zöld guminyuszi (színesen villogni is tud, ha erős külső behatás éri, de ennek demonstrálásától a gyengébb idegzetű olvasókra gondolva eltekintettem).

Awazában az elmúlt években rengeteg óriási szállodát és kisebb egyennyaralót húztak fel. Ahogy Asgabatban, itt is nagyok a távolságok, minden mesterséges – és fehér. Viszont kétségtelenül menők a szállodák.

Türkmenisztán egyik régiója az öt közül a tengerparti Balkan. A fővárosa Balkanabat, amely – figyelem – a Balkan-hegység lábánál fekszik.

Külön menőség az ingyen használható bicikli – jobbra, a kaputól innen.

Türkmenisztánt éppen a múlt héten az Újságírók Határok Nélkül szervezet a világon a legkevésbé szabad sajtójú országgá nyilvánította. Eddig Észak-Korea volt az.

Ha jól figyeltem meg, egyáltalán nem nemesfémréteg lepi a szanitert, inkább arany színű fóliát simítottak az üveg alá.

Épp ekkor járt Awazában az elnök, mégpedig a dél-koreai elnökkel együtt, ezért vesztegzár alá vettek a hotelben. 10-kor kellett volna indulnunk, azonban értesítettek, hogy az elnök látogatása miatt minden utat lezártak, a szállodát nem hagyhatjuk el. A kapuhoz kordont húztak. Külön bonyolította a helyzetet, hogy a városba NEM MEHETNEK BE KÜLSŐ AUTÓK, azokat Awaza határában, az óriási parkolók egyikében kell hagyni. A parkoló és a szállodák között taxik és buszok közlekednek. Végül fél négykor oldották fel a blokádot.

Innen származott a teraszon elfogyasztott hal.

Korábban, az orosz-szovjet időkben Krasznovodszknak hívták a tengerparti várost. Hallottam helyieket, amint most is így hívták egymás között.

Plusz jurták. Valószínűleg esküvői készülődés miatt vannak ott. Most amúgy is esküvői szezon van, a hamarosan kezdődő Ramadán alatt ugyanis nem lehet házasodni.

Ő az elnök 2006, a Saparmyrat Niyazov (Türkmenbasi) halála óta.

Folyt. köv.

Awaza étel húsvét Kaszpi-tenger Türkmenisztán vonat

Az Ikarus örök Köne-Ürgenç rommezejénél is

Turabek Hanum, Kutlug Timur felesége mauzóleuma a másik oldalról.

Az Ikarus örök Köne-Ürgenç rommezejénél is

Az Ikarus örök – Mercedes-jelvénnyel is!
Itt éppen az egykori horezmi főváros, Köne-Ürgenç rommezejénél.

Alternatív elméletek szerint nem mauzóleum, mert nem találtak itt sírt.

A kupola ablakai a 12 hónapot szimbolizálják. Fentebb 365 kisebb díszítőelem a napokat.

A mongol pusztítás ennyit hagyott meg az egykori nagymecsetből. A talaj körülött elszikesedett, ezért a sófoltok.

Háttérben a minarettel, az előtérben pedig újdonsült helyi haverok.

Ez a legrégibb ma is álló műemlék Köneürgencsben. A háttérben fia mauzóleuma. Látszik a minaret, tőle balra pedig a Turabek Hanum mauzóleum is.

Ali szultán és Nadzsm-ad-Din al-Kubra mauzóleuma a 14. századból. Ez a műemlékegyüttes az előző rommezőtől távolabb, a mai városban található.

Nagyon közel van innen az üzbég határ és a túloldalon Híva és a modern Urgench, ahol tavaly jártam.

étel Köne-Ürgenç Türkmenisztán

Az észak-libanoni Tripoliba kirándultam

Az észak-libanoni Tripoliba kirándultam

Kirándulás az észak-libanoni Tripoliba. Keresztes citadella és sok-sok Mercedes.

Saint-Gilles-i Rajmund keresztes vezér építtette 1103-ban.

Panoráma a citadella tetejéről. Érdemes körbenézni.

Az országban mindenhol megtalálhatók ezek a nemzeti szinekre festett betonelemek, amelyek a katonai ellenőrző pontokat védik.

A város neve görögösen Tripolisz, helyi nyelven Trablosz.

Folyt. köv.

étel Libanon Tripoli

Mecsetek, tengerpart és egy kis esti hangulat – beirúti fotók

Mecsetek, tengerpart és egy kis esti hangulat - beirúti fotók

Mecsetek, tengerpart és egy kis esti hangulat.

Ez a szíriai menekült bácsi mindenáron le szerette volna fényképeztetni magát a tengerparti sétányon. Íme. Jobb hátul az amerikai egyetem.

Nagyjából itt robbantották fel 2005-ben Rafik Hariri miniszterelnököt. Az út most az ő nevét viseli, kicsit beljebb áll az emlékműve. Hariri a hozzá kötődő, a belvárost a polgárháborús pusztítás után újjáépítő Solidere részvénytársaságon keresztül jelentős vagyonra tett szert. Állítólag a balra látható épületet is meg akarta venni, ez azonban nem jött össze. Az innen nem látható homlokzaton nagy transzparens lóg Stop Solidere felirattal.

Középen a 26 emeletes bejrúti Holiday Inn kiégett épülete. 1971 és 1974 között épült, aztán csak egy évig üzemelt 400 szobás szállodaként, mikor is kitört a polgárháború, a hotel pedig heves harcok színtere, illetve mesterlövészfészek lett. A város központjában vívott “hotelek háborújában” többszázan haltak meg. Figyeljük meg a legfelső emeleti íves nyúlványt: itt volt a szálloda híres forgó étterme.

Nem véletlenül emlékeztet templomra. Eredetileg 1150-ben a keresztesek építették Keresztelő Szent János tiszteletére. Még eredetilegebben bizánci bazilika állt itt, aztán abból lett mecset, aztán jöttek a keresztesek. 1291-től újra mecset.

Balra a Mohammad Al-Amin szunnita mecset, amely 2008-ra készült el, jelentős részben Hariri miniszterelnök adományából. Mellette látszik a Szent György maronita keresztény katedrális tornya 1894-ből.

Folyt. köv.

Beirút étel Libanon

Isztambul és a Hagia Sophia, még közelebbről

Isztambul és a Hagia Sophia, még közelebbről

Megismerheted Isztambul látványosságát, a Hagia Sophia csodálatos épületét.

A Jusztiniánusz császár által építtetett bazilika közel ezer évig volt a világ legnagyobb épülete. Gyors volt a közbeszereztetés, mindössze öt év alatt, 532 és 537 között húzták fel. Később többször átépítették, volt amikor amiatt, mert megrepedt, vagy éppen beszakadt a kupola. 560 körül például a baalbeki Jupiter-templomból hozatott 8 korinthoszi oszloppal erősítették meg. A török bevonulás, 1453 után Ayasofia néven mecsetté alakították, minareteket építettek hozzá. Kemál Atatürk a szekularizáció jegyében 1931-ben bezáratta, 1935-ben múzeumként nyitották meg újra.

Az 1453-as ostrom alatt sok konstantinápolyi itt keresett menedéket, a bevonuló oszmánok lemészárolták vagy rabszolgának adták el őket. Bal alul látható az a négyzet alakú padlórész, ahol a bizánci császárokat koronázták.

A szállodai szobákban található kis hűtőkéhez hasonló elnevezésű minbar, az imám “szószéke”.

Jobbra a minbar bejárata, balra a Mekka irányát jelző mihrab. Annak két oldalán pedig két óriási gyertyatartó. A tévésorozat miatt mostanában sokak által kedvelt tömeggyilkos, Szulejmán (Süleyman) szultán csapatai hozták ide hadizsákmányként a mohácsi csata után közvetlenül elfoglalt budai várból, 1526-ban.