Kirándulás Besszarábiába

Kirándulás Besszarábiába

Ukrajna

Dnyeszterfehérvár, vagyis Belgorod-Dnyesztovszkij. Hatalmas vár, piac, borok és az ukrán államvasutak. Odessza látványos pályaudvarával.

Az előzmény: Odesszában

Aszprokasztron, vagyis Fehérvár néven a bizánciak építettek erődöt itt a Dnyeszter partján, közel annak Fekete-tengeri torkolatához. Kunok, genovaiak, bolgárok is uralták. 1330-ban Ioan cel Nou, vagyis Új János, Moldva védőszentje itt szenvedett mártírhalált a tatárok támadása alatt. 1391-ben a moldvaiak foglalták el, és a román fejedelemség jelentős erődje, kikötője és második legnagyobb városa lett. A románok is Fehérvárnak, Cetatea Albă-nak nevezik. Az 1400-as években Dnyeszterfehérváron magyar befolyás érvényesült, Zsigmond király, Hunyadi János és Hunyadi Mátyás is rendelkezett a megerősítéséről. 1420-tól már támadták a törökök, végül 1484-ben került oszmán kézre. Ők a Lengyel-Litván Uniótól és az egyre erősebb Orosz Birodalomtól védték az erődöt és a várost. 1812-ben végül Besszarábia egészével együtt Dnyeszter-menti Belgorod néven orosz terület lett. Az első világháború végén a románok szerezték meg. 1940-ben a Szovjetunió ultimátuma után a románok kivonultak, 1941-ben vissza, 1944-ben pedig megint Szovjetunió volt. 1991 óta a független Ukrajna része: Bilhorod-Dnisztrovszkij. Huhh.

Egy autómegosztó alkalmazással érkeztem Odesszából.

Ebédközeli reggelire odesszai omlettnek nevezett rántotta vastag szalonnával, paradicsommal, sajttal, sültkrumplival. Hány kalória lehet? Hozzá besszarábiai bor. Ez konkrétan mandulás ízesítésű volt.

Jobbra a Fekete-tenger, balra, északnyugatra tovább a Dnyeszter. Nagyjából huszonöt kilométerre kezdődik Moldova. Illetve ott osztja ketté a Dnyeszter az országot: a Chisinau fővárosú tényleges Moldovára és a Dnyeszteren túli, kevesek által elismert szakadár köztársaságra.

Amikor látta, hogy fotózom, a tulajdonosa el akarta adni nekem. Nem fér be a kézipoggyászba.

Az ukrán vasút foglalási rendszere fényévekkel jár a magyar előtt. Pillanatokon belül QR-kódos digitális helyjegyet tudunk venni onlájn. A jegypénztárban mindenesetre – biztos, ami biztos – kaptam papír alapú jegyet is a neten váltott alapján.

Kár volt rohanni. A vonatom közel másfél órás késéssel indult.

A hatvanas évek végére tippelnék.

Magyar utazóval nem szúrnak ki. Hiába van ötven fok a várakozó vonaton, a megváltott jegy árában kifizetett forró italt akkor is megisszuk.

A korábbi repülős fotók egyikén látható naplementében a magasból.

Zatoka és az itteni földnyelv népszerű üdülőhely. Kb. mint a Balaton 30 éve. Kiadó nyaralót hirdető emberekkel az út szélen. A “Zatoka” Ukrajnában a gyenge színvonalú nyaralók, nyaralások szinonimája is. “Voltatok törökbe?” “Hát voltunk, de ez a hely elég zatoka volt..”

Újra vonaton – Hálókocsival Horvátországba!

Újra vonaton - Hálókocsival Horvátországba!

Horvátország

Horvátországba, a @regiojet és a Horvát Idegenforgalmi Közösség meghívására.
Irány Split. Majdnem egy hónapja jártam erre. De vonattal azért egész más!
Igen, közben hazaértem Tiranából. Ígérem, folytatjuk azt a szálat is, de most vonatozunk egy kicsit. Újra a tengerpartra.

Gondolkoztam, mikor vonatoztam utoljára. Arra jutottam, hogy 2019 decemberében, Egyiptomban. Kairóból Alexandriába. Szuper újra vonaton lenni.

A Regiojet cseh céh, nem véletlenül vannak felhalmozva a sörös rekeszek. A vonat is Prágából indul. Fel lehet szállni Brnoban/Brünnben, Pozsonyban, Győrben és Budapest-Kelenföldön. A jegyek mindenhonnan ugyanannyiba kerülnek. A vonat végigmegy a Balaton déli partján, Gyékényesen hajnali határellenőrzés, aztán irány Horvátország. Zágráb után kettéválik a vonat. Az egyik része Fiume/Rijeka, a másik Split (latinosok és hagyományörzők számára Spalato) fele folytatja útját.

Ez értelemszerűen többe kerül, mint a sima ülőkocsi. Az utóbbira a legolcsóbb jegy Budapestről Fiuméba/Rijekába 19 euró. Split messzebb van, oda 26 euró a legolcsóbb. Az ár a szezontól és az indulás napjától is függ, pénteken oda, vasárnap vissza például drágább. Splitbe biciklit is lehet szállíttatni. Júniusban és szeptemberben heti három vonat indul, júliusban és auguszusban pedig minden nap lesz vonat.
A fülke teljesen oké volt. Itt két főre van megágyazva, de négyen is alhatnak egy fülkében. Amitől még jobb lehetne, ha az ágynemű mellé kis törölközőt is kapna az utas.

Knin a harminc évvel ezelőtti délszláv háborúban kulcsszerepet játszott. Ez volt a horvátországi szakadár szerbek központja.

Egyébként román gyártmány, új kocsi. A hálólocsik osztrák, illetve német termékek. Aki itt utazik, ingyen kávét, vizet kap. Konnektor, wifi van, az utóbbit nem teszteltem. A menetidő nem kevés, Budapest-Split közel 14 óra, de ebben ugye az éjszaka is benne van. Nekem jólesett.

Kimondottan finom volt. 770 forint.

Két másik termék a kínálatból. A legmeglepőbb, hogy kimondottan finom sajttortát, almás pitét lehet venni kemény 140 forintért. Ezeket igyekszem a visszafele úton lefotózni.

Ééés … megérkeztünk Split pályaudvarára.

Folyt. köv.

étel Horvátország vonat

Alexandriai képek, az el-alameini csata emlékhelyeivel és halvacsorával

Alexandriai képek, az el-alameini csata emlékhelyeivel és halvacsorával

Észak-Egyiptomban: érkezés Alexandriába, az el-alameini csata emlékhelyei és halvacsora.

Az alexandriai vasútállomás előtt mindenképpen le szeretett volna fényképeződni ez a két fiú.

Dohányozni nem hogy szabad, nekem úgy tűnt, mintha kötelező lett volna.

Irány nyugat. A Földközi-tenger partján végig hatalmas kész és félkész üdülőtelepek. Közös tulajdonságuk, hogy mind töküres.

A Rommel vezette Afrika Korps 4200 katonájának csontjait helyezték itt örök nyugalomra. Az épület a dél-olaszországi Castel del Montéra (az olasz egycentesen is látható) emlékeztet.

Az obeliszk – felirata szerint – emléket állít mindazon katonáknak is, akiket sosem találtak meg a tengeren, vagy a sivatagban.

olasz katona emlék- és nyughelye egyiptom

Kicsit nyugatabbra 4800 olasz katona emlék- és nyughelye.

El-Alamein városában a zárás előtt öt perccel sikerült berimánkódni a csatáról szóló, kimondottan jól összerakott múzeumba. Itt olasz katonák ülnek a homokzsákokkal körbevett géppuskaállásban.

Az oldalán “Erika” felirat, a csomagtartón pedig pálmás horogkereszt, az Afrika Korps jelvénye. A géppuska takarásában ideges teremőr. Itt két perce túlórázott. Kicsit félelmetes az oldalkocsiban ülő német. Mintha engem bámulna.

El-Alameinnél is tevékenykedett Violette Szabó, a francia-brit mesterkémnő. A németek elfogták, és 1945-ben a ravensbrücki koncentrációs táborban kivégezték. Nem ő, hanem a férje, Étienne (István?) Szabó, az idegenlégió katonája volt magyar származású.

Balra egy amerikai Sherman tank. Mellette brit harckocsik. Számos olasz és német harci jármű is van itt.

Itt például “Stain” mondja, hogy csak az emberi akarat erejében hisz.

Az első emeletén volt a brit kémközpont a háború idején. Churchill és Montgomery tábornok is megfordult a bárjában, amelynek most Monty Bar a neve.

Következnek az alexandriai látnivalók, aztán kelet felé indulunk.

Alexandria Egyiptom étel vonat WWII

Indul az egyiptomi túra: Kairóból Alexandriába

Indul az egyiptomi túra: Kairóból Alexandriába

Indul az egyiptomi túra! Először is Kairóból Alexandriába vonatozunk.

A magyar Ganz gyár sok mozdonyt adott el korábban Egyiptomban. A jobb motorvonatokat emiatt magarinak, vagyis magyarnak nevezik! (A képen nem magari látható.)
1961-ben 98 db ENR 4301, 1974-ban 31 db ENR 3551 dízel mozdonyt adott el Egyiptomnak a GANZ-MÁVAG. 1959-ben 20 db háromrészes motorvonatot is exportáltunk.

Az internetes jegyvásárlás is kiválóan működött. A kb. 220 kilométeres Kairó-Alexandria útra szóló másodosztályú jegy nagyjából 880 forint volt.

Hasítunk észak felé a Nílus-deltában, az ország legtermékenyebb vidékén. Szemmel látható, ahogy az urbanizáció egyre nagyobb területet vesz el a termőföldből.
Szóval most egyiptomi posztok lesznek. Remélem, nem bánjátok.

Folyt. köv.

Egyiptom vonat

Egyiptom 2020 – Kezdődik

Egyiptom 2020

LEAD SZÖVEG KÖZÉPEN SZŰK Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit, sed do eiusmod tempor incididunt ut labore et dolore magna aliqua. Ut enim ad minim veniam, quis nostrud exercitation ullamco laboris nisi ut aliquip ex ea commodo consequat. Duis aute irure dolor in reprehenderit in voluptate velit esse cillum dolore eu fugiat nulla pariatur. Excepteur sint occaecat cupidatat non proident, sunt in culpa qui officia deserunt mollit anim id est laborum

Szép Karácsonyt mindenkinek!
Indul az újabb út. De vajon merre?

Írjunk már ide egy rendes bevezetőt… Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Ut elit tellus, luctus nec ullamcorper mattis, pulvinar dapibus leo.

Kissé álmosan, vonatindulásra várva a kairói Ramses Vasútállomáson.

Ébredés után: balra az egyiptomi múzeum, szemben a Ramses Hilton szálloda.

Reggeli nyüzsgés a pályaudvar előtt.

A kairói Ramszesz pályaudvar. 1856-ban épült.

Nagyon izgalmas enteriőr.

Bejött a reggeli vonat.

A magyar Ganz gyár sok mozdonyt adott el korábban Egyiptomban. A jobb motorvonatokat emiatt magarinak, vagyis magyarnak nevezik! (A képen nem magari látható.) 1961-ben 98 db ENR 4301, 1974-ban 31 db ENR 3551 dízel mozdonyt adott el Egyiptomnak a GANZ-MÁVAG. A 1959-ben 20 db háromrészes motorvonatot is exportáltunk.

Másodosztályú kocsi. Teljesen rendben van. És az internetes jegyvásárlás is kiválóan működött.
A kb. 220 kilométeres Kairó-Alexandria útra szóló másodosztályú jegy nagyjából 880 forint volt.

Hasítunk észak felé a Nílus-deltában, az ország legtermékenyebb vidékén. Szemmel látható, ahogy az urbanizáció egyre nagyobb területet vesz el a termőföldből.

vonat

Bozzhira lenyűgőző sziklái és az Aral-tó páratlan látképe

Bozzhira lenyűgőző sziklái és az Aral-tó páratlan látképe

Bozzhira (Boz-zsira): lenyűgöző sziklaformációk Nyugat-Kazahsztánban. Aztán indulás az Aral-tóhoz.

Naplemente panorámaképen

Kazah útitársak ajánlata: lóhús hagymával, hozzá Kazahsztán konyak.

Spontán útitársak: baráti társaság Asztanából (Nurszultánból) szarvasból készült kuirdakkal (hagymás hús, jellemzően krumplival).

Napfelkelte panorámaképen. Érdemes körbenézni. Nekem egy hatalmas természetes katedrális jutott az eszembe a látványról. Az arányokat jól érzékelteti a kis terepjárós táborunk és a hegy egymáshoz viszonyítása. Nem a kép jobb szélén álló autók, hanem ott, középen!

Az egyik terepjáró utánfutóján lévő cserekerékre franciakulccsal tudtam rögzíteni a timelapse-et készítő kamerát.

Én kazah omlett névvel illettem, amin rendkívül jól szórakoztak az új barátok.

Jobbra egy használaton kívüli atomerőmű.

A mellette fekvő temetőben készült ez a kép egy, a hetvenes években állított síremlékről. Biztosra mentek: muszlim félhold és sarló-kalapács is van.

Tea, kenyér, sütemény mindenkinek jár. Sopan ata egykori barlanglakásában és ugyanott lévő sírjánál nem lehetett fotót készíteni. Mindenesetre érdekes volt kazah vidéki zarándokokkal részt venni egy kisebb muszlim ceremónián. A szúfi tanító Sopan ata életrajza olyannyira bizonytalan, hogy már csak annyit tudni, hogy valamikor a 9. és a 13. század között élt.

Ő a 18-19. században élt. A képen kivehető, hogy a magasból kell hosszan legyalogolni a mélyben lévő barlangszentélyhez. A táj itt is lenyűgöző. És izzasztó.

Aral-tó Bozzhira étel Kazahsztán panorámakép vonat

Kalandozások Ujgurföldön, ahol már Magyarország neve is ismeretlen

Kalandozások Ujgurföldön, ahol már Magyarország neve is ismeretlen

Kucsa és környéke – tovább Ujgurföldön: kanyon, mecsetek, buddhista barlangtemplomok, Stein Aurél nyomdokai és az ujgur hölgy, aki nem tudja, hogy van Magyarország kínaiul.

Kucsa (库车, pinjin: Kuqa, angolul Kuche/Kucha) Akszu tartomány második legnagyobb városa, mintegy félmillió lakossal. A közelben volt az egykori buddhista Kucsa (Quici) királyság központja, a Selyemút jelentős városa.

Ahogy MINDENHOL Hszingcsiangban, itt is felírják az adatokat az útlevél alapján. A jegypénztáros ujgur hölgy hosszasan forgatta az útlevelet. – Mi az a HUN? A kínai sofőr mondogatta neki, hogy 匈牙利 – vagyis Xiōngyálì, amit nagyjából így kell kiejteni: “son já lí” -, de nem ment át az üzenet. Bemondtam, hogy Vengrije (így, oroszosan nevezik Magyarországot ujgurul, ahogy a többi közép-ázsiai nép is). – Áá, Vengrije – csillant fel a szeme a hölgynek, aki a következő pillanatban már azon aggódott, hogy fogja ezt beírni a jegyzőkönybe, mert láthatóan nem ismerte a son já lí szó leírásához szükséges, fenti kínai karaktereket. (Máshol nem problémáztak ennyit, az ujgur rendőrök, múzeumőrök simán beírták ujgurul, arab betűkkel, ahogy kell.) Itt a képen már az látszik, ahogy a han kínai sofőr és a kísérő lány igyekszik megmutatni, hogy van kínaiul Magyarország… Amúgy: HOGY LEHET AZ, HOGY A MAGYAR ÚTLEVÉLBEN SEM KÍNAIUL, SEM OROSZUL, SEM ARABUL NINCS BENNE AZ, HOGY MAGYARORSZÁG?????

A Han dinasztia idején, tehát Kr.e. 202 és Kr.u. 220 között épített kínai katonai létesítmény Kucsa mellett. Ilyen tornyokról adtak egymásnak jeleket nagy távolságra is. Ez a legrégebbi ilyen, ma is álló épület a Selyemút mentén.

A legrégibb buddhista komplexum egész Kínában, egyes barlangfestmények Kr.u. 300 környékéről származnak. Az előtérben a 4-5 században élt Kumarajiva szobra. Apja indiai, anyja kucsai volt, ő lett a buddhista szent szövegek első jelentős fordítója. Szanszkritről kínaira.

Két kilométer hosszan 236 barlangszentélyt vágtak a sziklába. (Ezek közül 135 a mai napig nagyjából eredeti állapotban maradt fent.) A barlangokban összesen mintegy 10 ezer négyzetméter, vagyis egy hektár falfestmény található! A barlangok közül csak pár látogatható, de azok – megcsonkított állapotukban is – lenyűgöző látványt nyújtanak.

Magyar látogató Stein Aurél nevét mutatja az egyik barlangban. Az ő (és a tőle jobbra feltüntetett Le Coq nevű német kutató) megítélése errefelé nem túl pozitív. Inkább az ősi értékeket vesztegetéssel, átveréssel nyugatra csempésző, romboló fosztogatókként tekintenek rájuk. Mai fejjel is nehéz okosnak lenni ebben a kérdésben. Egyrészt tényleg szörnyű látni a megcsonkított ősi festményeket, illetve azok hűlt helyét, másrészt ki tudja, mi lett volna ugyanezen értékekkel a kulturális forradalom alatt. Én mindenesetre örülök, hogy a rombolásos-elvivős kutatók “hőskorának” leáldozott. Annak kevésbé, hogy most a turisták pusztítják le ezeket az értékeket.

Az eredeti aranyozást a fosztogatók már jóval a nyugati felfedezők előtt lekaparták. Az iszlám buddhizmus utáni előtetörése sem segített sokat a műemlékvédelemnek. A muszlimoknál főszabályként tilos az emberábrázolás, sok festményt ezért csonkítottal meg.

Azért még így is nagyon szép. Képzeljük el, hogy nézhetett ki mondjuk 476-ban, amikor errefelé éppen összeomlott a Nyugat-Római Birodalom. Vagy akár a magyar honfoglalás idejében. Teljes felületen festve, aranyozással.

Figyeljük meg a cigiszívó pipás megoldást.

Azt sem gondolnák sokan, hogy itt ilyen is van.

Itt laktak a helyi uralkodók a 20. század elejéig.

A távolban Kucsa új, han kínai városközpontja.

Intenzív nap után újra éjszakai vonatozás. Irány Hszincsiang fővárosa, Ürümcsi!

Kína Kucsa Ujgurföld vonat

Kasgar: félmilliós város az egykori Selyemúton

Muhammad Juszuf és fia, Afak Hodzsa mauzóleuma

Kasgar: félmilliós város az egykori Selyemúton

Ujgurföld – Kasgar: félmilliós város az egykori Selyemúton, az egykori kínai Turkesztánban. Mecsetek, Mao és sok-sok megfigyelőkamera. Aztán éjszakai vonatozás termes hálókocsiban.

A legszentebb muszlim zarándokhely Kasgar mellett: a 17. századi Naksbandi (Naqshbandi)-rendi szúfi mester, Muhammad Juszuf és fia, Afak Hodzsa mauzóleuma. Ide van eltemetve az utóbbi lánya, Iparhan is, aki Kínában “illatos hercegnőként” ismert. A legenda szerint olyan, természetesen vonzó illata volt, hogy folyamatosan követték a pillangók (a gonosz interpretáció szerint a legyek meg a darazsak is). A számos divatos kínai filmben, rajzfilmben is megénekelt történet szerint az ujgur hercegnőt Pekingbe vitték, ahol a császár ágyasa lett. A hercegnőt erős honvágy gyötörte, ezért a császár – hogy kedvére tegyen – Pekingbe telepített jópárat a hölgy kedvenc gyümölcsét, a datolyaszerű dzsigdét termő fából. A legenda ujgur változata kevésbé romantikus. Eszerint Iparhan fellázadt fogvatartója, a gonosz császár ellen, ezért meggyilkolták (vagy végül öngyilkos lett). Rendszeres olvasóink még emlékezhetnek a Naksbandi szúfi rend alapítójára, a 14. században élt (a rigómezei csata évében, 1389-ben halt meg) Baha-ud-Din Naksband Buharira, akinek buharai mauzóleumáról tavaly mutattam itt képet.

Kilátás a kasgari szállodából. Jól látható, ahogy a régi épületek fokozatosan átadják helyüket az újaknak. Kasgar lakosságának még mintegy 80 százaléka ujgur.

Reggeli kínai módra: marhacsontból készül az alaplé. Ez kerül a tésztára vagy rizsre és zöldségekre.

Aki nem mobillal fizet, egy jüent dob bele a buszvezető melletti perselybe.

Jelentős erőkkel zajlik a felújítás és némiképp disneylandesítés.

Itt is belóg egy megfigyelő kamerákat tartó oszlop. Nehéz úgy fotózni, hogy egy se kerüljön a képbe. Ennyi kamerát sehol nem láttam, mint Kasgarban. A kereszteződésekben áthaladó összes autót, minden alkalommal lefényképezik (vakuval), így hosszú időre visszamenőleg visszakövethető, ki, mikor, merre járt. Az éttermek, a taxik, minden alaposan be van kamerázva. A kínai kormány biztonsági intézkedésként tekint erre, emberijogvédő csoportok inkább megfélemlítésként és totális megfigyelésként. A kínai hatóságok idegessége azzal is magyarázható, hogy elejét akarják venni a korábbi, többtucat emberéletet is követelt, szerintük szeparatista, sok ujgur szerint pedig jogvédő megmozdulásoknak és merényleteknek Hszincsiang tartományban és Kína többi részén.

Háttérben a nagymecset.

1442-ben (!) készült el, tehát I. Ulászló király és Hunyadi János korában. 16800 négyzetmétere akár 20 ezer hívet is be tudna fogadni. Ezzel ez Kína legnagyobb mecsete. Érdekes az asszimetrikus minaretelhelyezés.

2014-ben ujgur szélsőségesek leszúrták a mecset imámját, akit egyébként itteni szabály szerint a kínai kormány nevezett ki.

Az ujgurok türk nyelvet beszélő nép (igen, az alma ujgurul is alma (a balta inkább palta)), és sokan közülük kinondottan törökösnek is néznek ki. Érdekesség, hogy arab betűvel írnak (ahogy Atatürk reformja előtt a törökök is tették). Még érdekesebb, hogy a nyelvükön Magyarország nem a magyar/madzsar szóból ered, hanem az oroszból (!) történt átvétellel Vengrija. Ahogyan a többi Közép-Ázsiai türk népnél, a kazahoknál, kirgizeknék, üzbégeknél, türkméneknél is.

A hagyományos helyi orvoslás alapanyagai a sarki fűszeresnél.

Kézzel húzott tészta, marha- és bárányhús, paprika, paradicsom, hagyma. Csípős, tápláló és finom.

A büfés fiúk megpróbáltak két-háromszoros turistaárat kérni a sörért. De volt a bőröndben is bolti!

Egymás felett három fekvőhely van. Ja, és nem cserélnek ágyneműt az előző utas után. Ez korábbi kínai utazásaim során nem tűnt fel, mert – mint végiggondoltam – mindig első utasként foglaltam el a helyemet. Most nem így esett. Indulunk tovább keletre! Következő állomásunk Kucsa.

étel Kasgar Kína Ujgurföld vonat

Még mindig Türkmenisztán: boldog húsvétot a Kaszpi-tenger mellől!

Még mindig Türkmenisztán: boldog húsvétot a Kaszpi-tenger mellől!

Boldog Húsvétot mindenkinek!
Pár képpel a Kaszpi-tenger parti Awazából, az újonnan felhúzott türkmén üdülővárosból, valamint Türkmenbasiból és az odavezető vonatútról.

Awaza: kilátás a Kaszpi-tengerre és zöld guminyuszi (színesen villogni is tud, ha erős külső behatás éri, de ennek demonstrálásától a gyengébb idegzetű olvasókra gondolva eltekintettem).

Awazában az elmúlt években rengeteg óriási szállodát és kisebb egyennyaralót húztak fel. Ahogy Asgabatban, itt is nagyok a távolságok, minden mesterséges – és fehér. Viszont kétségtelenül menők a szállodák.

Türkmenisztán egyik régiója az öt közül a tengerparti Balkan. A fővárosa Balkanabat, amely – figyelem – a Balkan-hegység lábánál fekszik.

Külön menőség az ingyen használható bicikli – jobbra, a kaputól innen.

Türkmenisztánt éppen a múlt héten az Újságírók Határok Nélkül szervezet a világon a legkevésbé szabad sajtójú országgá nyilvánította. Eddig Észak-Korea volt az.

Ha jól figyeltem meg, egyáltalán nem nemesfémréteg lepi a szanitert, inkább arany színű fóliát simítottak az üveg alá.

Épp ekkor járt Awazában az elnök, mégpedig a dél-koreai elnökkel együtt, ezért vesztegzár alá vettek a hotelben. 10-kor kellett volna indulnunk, azonban értesítettek, hogy az elnök látogatása miatt minden utat lezártak, a szállodát nem hagyhatjuk el. A kapuhoz kordont húztak. Külön bonyolította a helyzetet, hogy a városba NEM MEHETNEK BE KÜLSŐ AUTÓK, azokat Awaza határában, az óriási parkolók egyikében kell hagyni. A parkoló és a szállodák között taxik és buszok közlekednek. Végül fél négykor oldották fel a blokádot.

Innen származott a teraszon elfogyasztott hal.

Korábban, az orosz-szovjet időkben Krasznovodszknak hívták a tengerparti várost. Hallottam helyieket, amint most is így hívták egymás között.

Plusz jurták. Valószínűleg esküvői készülődés miatt vannak ott. Most amúgy is esküvői szezon van, a hamarosan kezdődő Ramadán alatt ugyanis nem lehet házasodni.

Ő az elnök 2006, a Saparmyrat Niyazov (Türkmenbasi) halála óta.

Folyt. köv.

Awaza étel húsvét Kaszpi-tenger Türkmenisztán vonat

Az új üzbég szupervonattal Buharából Szamarkandba

Az új üzbég szupervonattal Buharából Szamarkandba

Vonattal Buharából Szamarkandba – az új üzbég szupervonattal.
Az Afrosiabnak nevezett vonatot a spanyol Talgo gyártja, végsebessége 250 km/h, és 257-en utazhatnak rajta.
A nagy sebességű vonal már megvan Taskenttől Szamarkandon át Buharáig és Karsiig, de szorgalmasan építik tovább nyugat, Urgencs felé.
Buhara-Szamarkand közúton több mint négy óra. Ezzel a vonattal másfél.
A pár poszttal ezelőtti vonatozáshoz képest – meg amúgy is – erősen paradicsomi állapotok.

Gur Emir mauzóleum: itt található Timur Lenk sírja. Bővebben Szamarkandról hamarosan!

Ez még Kogon. Ebben a kisvárosban van Buhara pályaudvara. Ez pedig attól párszáz méterre az utolsó buharai emírek palotája. Az orosz cár építtette nekik, miután országukat a saját birodalmához csatolta. Ügyes.

Buhara Üzbegisztán vonat