Pakisztán, Taxila
Pakisztán. Lehet, hogy kissé váratlan húzás (az előző poszt alatt senki nem tippelt erre), de a tavalyi, Hongkongból a Keletibe tartó utam után visszatértem Pakisztánba.
A világ ötödik legnépesebb országába – 250 millió ember! – nagyon kevesen utaznak. Legalábbis Lahore várostól délre.
Lássuk! Érdekes lesz!
A folytatásban Lahorba vonatozunk
Nézzétek az instát is: akeletibol
Taxila nagy sztúpája. Dharmaradzsika. Elsőre azt hihetnénk – az építményre és a település nevére is -, hogy Mexikóban járunk. De nem. Ez Pakisztán és egy 2300 éves buddhista szentély, amely a hagyomány szerint magának Buddhának az ereklyéjét őrizte. A maurja birodalom nagy uralkodója, az India jelentős részét egyesítő Asóka (Kr.e. 268-232) építtette. A fehér hunok, más néven heftaliták pusztították el az 5. században,
Na de vissza a repülőre. Az előző részben még csak Isztambul repteréig jutottunk. Ezt a képet Irán közepén, pontosabban afelett készítettem. Valamiért itt délkeletnek tartott a gép, de aztán csak megtalálta Pakisztán fővárosa, Iszlamabad légikikötőjét.
A gép 04:55-kor szállt le. Amikor értelemszerűen még semmi nem volt nyitva. Autóval még napfelkelte előtt egy út széli helyre hajtattam. Egy jó teára és reggelire. Itt készül a paratha.
Alul a paratha, lisztből-vízből készült, olajon, sütőlapon elkészített kenyérféle. Fent pedig jó kis hagymás rántotta.
Elindulunk Iszlamabad külvárosain át Taxilába, a fővárostól 35 kilométerre északnyugatra. Iszlamabadban voltam már a nyáron, ezért oda most nem mentem.
Úton.
Érkezés az egyik taxilai romvárosba. Ez itt Szirkap. És az őr egyik kutyája. Taxila Gandhara a mai Pakisztán északi, Afganisztán keleti részén létezett indo-árja civilizáció fővárosa volt. Gandhara valamikor Kr.e. 1500 és Kr.u. 1000 között létezett. Eközben számos állam és nép hódította meg és alakította át, az ókori ahamenida perzsáktól, Nagy Sándor makedónjain, a Asóka államán, aztán a szkítákon, párthusokon, bahtriai görögökön, kusánokon át különféle türk, illetve muszlim népekig. Először védikus, majd dzsáinista, majd buddhista lett a meghatározó vallás. A város szerkezete egyből Hellászt juttathatja az ember eszébe, de még a buddhista szentélyekben talált szobrok is görög hatást tükröznek.
Ez nem második világháborús légoltalmi megfigyelő bunker, hanem a kerek sztúpa Szirkapban. Nem tudják biztosan, hogy buddhista vagy dzsáinista, mindenesetre kicsivel Kr.e. épült.
Dzsáinista sztúpa Szirkapban. Ezek a szentélyek mind a főutcáról nyíló épületekből nyíltak.
Ez már Mohra Moradu fogadalmi sztúpája. Buddhista szerzetesek hamvait helyezték ide.
Ugyanott, a sarokban, balra egy kicsit megrongálódott gyógyító Buddha. A hívek a köldökébe dugják az ujjukat, és meggyógyulnak.
Mohra Moradu buddhista kolostora. A tér közepén lévő medencét (balra a sarkában fürdő) kétszintes épületek vették körül, amelyekben kettesével laktak a szerzetesek. Fent aludtak, lent meditáltak.
Ez már Dzsaulian (Jaulian) szentélye a taxilai komplexum teljesen más részén. Az egyik kis sztúpa oldalán az egyik réteget minielefántok ékesítik.
Sok kis sztúpa a fő sztúpa körül.
A sztúpák között a fő sztúpa falánál Buddha-szobrok. A szemből jobb térde mellett van egy kisebb Buddha is.
Ő az, a térd mellett: mosolygó Buddha.
Ez a dzsauliani szerzeteskolostor. Szinte ugyanaz az alaprajza, mint a fentebb Mohra Moraduban látottnak.
Visszaindulunk Taxila központja és az ottani múzeum felé.
Citrusprés az út mentén.
És a mellette lévő árus. Narancsszezon van, és Taxila környéke híres termővidék. Finom is volt.
Választási kampány. Ti kire szavaznátok?
Buddha-szobor az egyik szentélyből a taxilai múzeumban.
Meditáló Buddha Dzsaulianból.
Szép a múzeum. Még a brit időkből.
Buddha megnyugtató pózban. Elkobozva. Ez valahogy tetszett így együtt.
Gyerekjátékok a Kr.e. 4-2 századból. Erősen emlékeztetnek az ókori görög kultúra hasonló tárgyaira.
És újra a mai poszt elején látott Dharmaradzsika más szögből. Elég látványos. Szóval most kicsit körülnézünk Pakisztánban. Nem északon, ahol a magas hegyek vannak. Ott voltam a nyáron, vissza tudjátok nézni az ott készült posztokat. Most inkább a külföldiek által sokkal kevésbé látogatott dél felé vesszük az irányt. Aztán meglátjuk… Tartsatok velem. Az instára több videót is feltöltök: akeletibol.