Az egyik legnagyobb élményem Iránban

Az egyik legnagyobb élményem Iránban: vonatozás az irániak luxusvonatával, a Fadakkal a két legnagyobb város, Mashad és Teherán között, több mint 900 kilométeren át. Vajon mennyibe került ez a hálókocsis utazás?

Az előző epizódban Mashad és a világ legnagyobb mecsetkomplexuma
A következő posztban a teheráni Azad torony
Teherán a Keleti pályaudvartól 2967 kilométerre van légvonalban. Közúton pedig 3763 km.

Nézzétek az instát is: akeletibol

Gondolom, sokaknak feltűnt, milyen kifogástalan volt a frizurám Stein Aurél sírjánál. Nos, azért, mert előtte elmentem fodrászhoz. És még ilyen remek zöld arcpakolást is kaptam.

Itt pedig már a Sakhi (Szahi) mecsetnél, Kabul egyik jelképénél. Hamarosan visszatérünk ide. De előbb..

Reggel a szállodában.

Ez volt a kabuli szállodai szobám.

A szálloda kívülről. A közelben volt a fodrászat.

A mester kezei között. A tálibok a nők számára betiltották a fodrász-, illetve kozmetikai szalonokat.

Indulunk Kabul felfedezésére.

Ez már az afgán nemzeti múzeum. Buddhista falfestmény a 3-4. századból. A lelőhely Mes Aynak (Mesz Ajnak), amely egy jelentős buddhista központ volt a Kusán birodalomban, egyben a Selyemút jelentős állomása. Zoroasztriánus templom maradványait is megtalálták itt. A várost afgán és szovjet régészek tárták fel az 1970-es években. A környéke egyben rézlelőhely is, ezért sem lehet jelenleg látogatni. Remélhetőleg marad még belőle valami, mire majd lehet.

Buddha-fej és más leletek Mes Aynakból.

Ülő Buddha a lótusz trónuson.

És még egy kusán Buddha a 3-4. századból.

Ezen a térképen összegyűjtötték a fő afganisztáni buddhista lelőhelyeket.

Ez pedig már bőven iszlám kor, 12-16. század. Rézedény nagyon érdekes – az iszlámban általában tiltott – állatábrázolással. Mindjárt két fejjel.

És egy másik réztárgy.

Kaniska kusán király szobrának maradványa Surkh kotalból a 2. századból.

A szabadtéri részlegen gőzmozdony. Afgán múzeumi őr portréjával.

Darulaman palota, a nemzeti múzeum mellett. Amanullah afgán emír, aztán király számára épült az 1920-as években. Azóta sokszor felgyújtották, megtámadták – a tálibok is -, 2019-ben pedig felújították. Sajnos ez a városrész nem látogatható.

Vissza délről Kabul központi városrésze felé. Karte Sakhi.

A hegy lábánál hatalmas temető.

Innen már jól látszik a Sakhi mecset.

Az őrök kicsit vonakodtak beengedni. De aztán sikerült, azzal, hogy a szentélybe nem léphetek be. Ez nagy kár volt. Azt mondták, a tálibok két évvel ezelőtti hatalomátvételéig ez sima volt. Talán hamarosan újra az lesz.

Erősen tűzött a nap.

A hagyomány szerint nyolc hónapon át itt őrizték Mohamed próféta korábban Szamarkandban, aztán Indiában, aztán az észak-afganisztáni Balkhban, végül Fayzabadban őrzött ruháját, mielőtt 1768-ban az afgán uralkodó, Durrani Ahmad sah parancsára továbbszállították volna Kandahárba. A ruhát ráadásul a történet szerint a próféta Fatima lányával, valamint az ő férjével, Alival, továbbá két fiukkal, Haszannal és Huszeinnel közösen szőtte. Az utóbbi három szereplő egyúttal a síiták első három imámja is, ebből is sejthető, hogy a szentély kiemelkedően fontos az afganisztáni síiták számára. A legtöbb hazara nemzetiségű ember síita. 2018-ban legalább 33 zarándok meghalt, 65 pedig megsérült egy itteni öngyilkos merényletben.

Neo-szafavida stílusú csempék borítják az épületet.

A hagyomány szerint az egyébként több mint 1100 évvel korábban, 661-ben Kufában meghalt Ali imám többször is megjelent a helyszínen, hogy megtekintse a próféta ruháját.. Az egyik ilyen alkalommal a kardját egy sziklára helyezte. Ebben a kardban fedezte fel az egyik zarándok Ali kardját, a Zulfikart. Ahol feküdt a kard, oda építették a szentélyt.

Nem csúnya.. A fentebb említett Ahmad sah finanszírozta az első szentély építését. A mai külalakját a 2008 és 2016 közötti felújítás során nyerte el.

A mecset oldalában, árnyékában helyiek időztek. Köztük sok nő és gyerek. Falatoztak, beszélgettek. Fotózni természetesen nem igazán lehetett őket.

Szép, na.

Mashad, Irán második legnagyobb városa

Mashad Irán második legnagyobb, közel 4 milliós városa, Razavi Horaszan tartomány székhelye.

Itt néztem meg – már másodszor – Reza imám szentélyét, a világ legnagyobb területű, közel 600 ezer négyzetméteres mecsetkomplexumát.

De van itt mecsete – nem is akármilyen! – az afganisztáni Heratból már ismerős Goharsadnak, és ide temették még 809-ben a bagdadi abbaszida uralkodót, az 1001 éjszaka meséiből is ismert Harún ar-Rasíd kalifát.

A város nevének jelentése “a mártíromság helye“, ugyanis itt lelte halálát 818-ban Ali ibn Musza ar-Ridha, vagyis perzsául Reza, aki Mohamed próféta leszármazottja volt, és a tizenkettes síiták nyolcadik imámja lett.

Nem véletlenül lett a szentélye a világ egyik leglátogatottabb zarándokhelye, neve pedig az egyik legnépszerűbb perzsa férfinév.

A tizenkettes síita vallás a teokratikus Iráni Iszlám Köztársaság államvallása most is. Egyébként – kevéssé ismert -, hogy Perzsia csak az 1500-as évek elején, I. Iszmail szafavida uralkodó idején tért át a szunnitáról az iszlámnak erre az ágára.

A város neve angol átírásban egyébként Mashhad, a kiejtése inkább a mesed-meshed-masad háromszög közepe táján van.

A folytatásban vonatra szállok Teherán felé
Az előző epizódban mentem át Afganisztánból Iránba
Mashadtól a Keleti még 3534 km légvonalban, közúton pedig 4659 km.

Nézzétek az instát is: akeletibol

Gondolom, sokaknak feltűnt, milyen kifogástalan volt a frizurám Stein Aurél sírjánál. Nos, azért, mert előtte elmentem fodrászhoz. És még ilyen remek zöld arcpakolást is kaptam.