Bamjan Afganisztán egyik fő nevezetessége. Pontosabban az ottani Buddha-szobrok hűlt helyei. A tálibok rombolták le őket még 2001-ben. A 6-8. században virágzó buddhista központ volt itt, a Selyemút mentén. Aztán megnézzük még a “vörös várost” és a “sikolyok városát” is.

A Keleti pályaudvar Bamjantól még 4242 kilométer légvonalban, közúton pedig 5686.

Nézzétek az instát is: akeletibol

Kis videóm Bamjanról
A folytatásban Band-e Amir, Afganisztán nemzeti parkja
Az előző epizódban vendégségben jártam egy afgán faluban

55 méteres Buddha-szobor állt itt a 7. századtól 2001-ig. Akkor rombolták le a tálibok.

Itt pedig már a Sakhi (Szahi) mecsetnél, Kabul egyik jelképénél. Hamarosan visszatérünk ide. De előbb..

Itt még az oda vezető autóúton.
Többszáz buddhista szerzetes élt a sziklákba vájt barlangokban. Virágzó buddhista kultúra volt itt, a Selyemút mentén az 5-8. században. Azóta el akartam jönni ide, hogy 2001-ben láttam a pusztításról készült videókat. Hatalmas élmény volt megérkezni.
Ma parkoló és kisebb épületsor fogadja a látogatót. A tálibok a további rombolás helyett belépőt szednek. Itt is kérdezték tőlem, hogy elégedett vagyok-e a biztonsággal. A tálibok számára identitásképező tényező, hogy alapvetően biztonságot és nyugalmat hoztak az országba, a korábbi, merényletekkel súlyosbított, zavaros állapotok után. A nők helyzetéről ilyenkor nem esik szó.
Kicsit más szögből. Balra az 55 méteres Buddha helye, a távolban, a kép jobb szélén pedig a 6. századi, 38 méteres Buddháé. Ehhez érdemes belenagyítani a képbe. Akkor jól látszik a fehér-fekete talibán zászló is, amely most Afganisztán hivatalos lobogója is egyben.
Buddhista szerzetesek éltek itt az 5-8. században. Aztán a helybeli lakosok is.
Raktárként is használták a sziklákba vájt helyiségeket.
Buddha-lábfej és állványozás. Nemzetközi összefogás indult a helyreállításra. Még a tálibok 2021-es visszatérése előtt. Akkor készült az állványzat.
Buddha-alj.
Buddha-lábfej.
A láb mögötti barlangokban buddhista szentély maradványa.
Ez pedig már a másik, 38 méteres Buddha-szobor helye. Ezt is 2001-ben semmisítették meg, csakúgy, mint a másikat, az iszlám eljövetele előtti bálványként. Számos egyéb, kisebb Buddha-szobor is állt ezen a területen.
Romjaiban is lenyűgöző.
Burgonyaföld Buddha-barlanggal.
Jobbra a Buddhák völgye, az előtérben régi benzinkút.
Még egy kirándulás. Shahr-e Zohak, Zohak városa, más néven vörös város. Stratégia helyen fekszik a Bamjan-völgyben. Ellenőrizte az India, Kína, illetve Perzsia közötti forgalmat. Az 5-9. században a fehér hunok, a heftaliták, illetve más türk népek éltek itt, aztán iszlám népesség érkezett, és a Timurida időkben is lakták ezt a települést. A kilátás sem gyenge.
Itt például felismehetők a Timurida-kori iszlám építészet motívumai.
Kupolás helyiség a várban.
Táj a vörös várral. Azt mondták, szemben a konténerekben iráni útépítők laktak, de ők a tálibok visszatérésekor elhagyták a terepet.
És még egy másik vár is belefért a napba. Shahr-e Gholghola, vagyis a sikolyok városa. Azért hívják így, mert 1221-ben a mongol Dzsingisz kán csapatai lemészárolták a lakóit, ahogy számtalan hasonló várossal is tették. Amúgy már a 6. század környékén, a Szaszanida perzsa birodalom idején is állt itt település, a buddhizmus hanyatlásával párhuzamosan pedig muszlim város jött itt létre a 8. század környékén.
A várat még a tálibok előtt jelentős mértékben renoválták, de szerencsére nem úgy tűnik, hogy ez rosszatt tett volna. Vízelvezető megoldásokat is beépítettek. Nekem példamutató felújításnak, állagmegóvásnak tűnt.
A nap már lement, de még kivehető Bamjan város, mögötte pedig a buddhás hegyvonulat, ahol a poszt elején jártunk.
Séta Bamjanban.
Vacsorára dinnye. A szobában maradt egy korábbi brossúra. Sok, konferenciákon, képzéseken és más programokon részt vevő nővel. Ilyen ma már nincs.
MEGOSZTÁS

Ajánlott Bejegyzések