Újra kis Mohács! A feltárás fejleményei

Magyarország

Egy harmadik ólomgolyó is előkerült a sírból, sőt egy Hunyadi Mátyás korából származó aranypénz is. Több szövetdarabot is találtak, és már 90 felett van a sírban lelt kisebb tárgyak, kapcsok száma. Horvát régészeket is bevonnak a kutatásba. Az ásatás vezetője és vezető antropológusa is megszólal ebben a posztban.

Törökország után tehát visszaugrunk a sátorhelyi Mohácsi Nemzeti Emlékparkba. Utána – retrospektíve – folytatjuk Isztambullal, aztán Görögországgal: Delfivel, a Thermopülai-szorossal és Krétával!

Az előzmény: a mohácsi csata emlékei Isztambulban

További linkek korábbi poszokhoz:
Másfél perces klip a tömegsír feltárásáról

Mohácsi ásatás 1. (2020.szeptember)

Mohácsi ásatás 2. – A 95-ös csontváz kivétele (2020. október)

Mohácsi ásatás 3. (2020. november)

Mohácsi ásatás 4. – Az ásatás újraindulása (2021. július)

A Keletiből által moderált kerekasztalbeszélgetés Pécsett (2021. július)

Janus Pannonius Múzeum
Duna-Dráva Nemzeti Park
Mohács 500

Elég bizarr kép. Pálfi György egyetemi docens, a Szegedi Tudományegyetem embertani tanszékének vezetője a III. számú sátorhelyi tömegsír szélén a csontokról mesél. Koncentrálnak: az ALTIN ELMA oszmánhagyomány-őrzői Budapestről. A kép a csata augusztus 29-ei – esős – évfordulóján készült. Mindjárt visszatérünk az ásatásra.

Az egyik török elragadta a magyar vitéz Árpád-sávos zászlaját.

Pontosabban Udvar és a Horvátországhoz tartozó Drávaszög felett. Akár arrafele is lehetett a csata. Az évfordulón is dolgoztak arra a fémkeresős csatatérkutatók. A legtöbb lelet mindenesetre továbbra is ettől nyugat-északnyugatra, Majs falu határában került elő.

Bertók Gábor ásatásvezető, aki a pécsi Janus Pannonius Múzeum megbízott igazgatója is, azt mondta a Keletiből Hongkongba blognak (kicsit furán hangzik ez, szóval nekem), hogy a napokban előkerült egy harmadik ólomgolyó is a sírból. Roncsolódott, tehát jó eséllyel valamilyen kemény tárgyba, vagy akár csontba, páncélba csapódhatott. A lövedéket még csak most vizsgálják, tehát biztosat nem lehet mondani róla, mindenesetre azt mindenképpen jelzi, hogy nem egyedi, elszigetelt eset volt, hogy golyót találtak a sírban. Olyan feltételezés is létezik, amely szerint több itt fekvő ember is a csatát túlélve, lövedékkel a testében érkezhetett halála, kivégzése helyszínére. A golyók előkerülése támpontot nyújthat a csatatér meghatározásához is. Ha ugyanis a sírban talált golyóknak megfelelőket találnak a Sátorhely körüli területeken – találtak már ilyeneket szép számmal –, feltételezhető, hogy ott a mohácsi csata valamelyik eseménye zajlott.

Az erősen töredezett csontok között egy viszonylag ép koponya.
Arra a kérdésemre, hogy ha eddig is fémkeresőztek a sírban, hogyhogy csak most találták meg ezt a lövedéket, valamint a bevezetőben is említett aranypénzt, Bertók Gábor azt mondta, ezek ott kerültek elő, ahol a fémkereső már korábban fémtárgyat jelzett. Ezeket a pontokat ilyenkor leszúrt szívószálakkal jelzik a régészek, de értelemszerűen nem rángathatják ki alóluk a csontokat, hogy hamarabb túrják ki a fémet. Az aranynál kimondottan szép jelet mutatott a gép – így az ásatásvezető.
A júliusi posztban mutattam is ilyen szívószálat, és oda is írtam, hogy akár golyót is találhatnak itt. Azt nem tudom, hogy pont itt volt-e a legújabban meglelt lövedék, mindenesetre szívószál már jelölte a helyét.

Bertók Gábor kiemelte még, hogy egyre nagyobb területen érték el a sír alját, bizonyos helyeken már 60-70 centire jutottak a sírgödör egyébként függőlegesnek bizonyult falaitól. A sír alja – ahogy eddig is feltételezték – nem vízszintes, hanem inkább teknőszerűen mélyül középen. Itt egy nyári felvételen Neményi Réka ásatásvezető-helyettes és Pálfi György látható a sír szélén.

A hármas számú tömegsír feltárása 2020 augusztusa óta folyik. A régészek és antropológusok szerettek volna végezni ezzel a fázissal a csata 495. évfordulójára, vagyis 2021. augusztus 29-re, de ez a cél még mindig messzinek tűnik. Pálfi György antropológus azt mondta nekem, hogy még mindig a sírban lehet az ide elhantoltak negyede. A Szegedi Tudományegyetem antropológus csapata átlagosan 4-5 fővel dolgozott a feltáráson (összesen 20-an fordultak meg közülük az ásatáson) „másfélszer annyi munkanapot teljesítve a 9 nyári hét alatt, mint a tavaly őszi 13 hét alatt”. Pálfi György szerint két fő oka volt annak, hogy még ez sem volt elég. Egyrészt „több csontváz volt még bent, mint hittük. Kiszedtünk annyit a 9 hét alatt, mint tavaly ősszel, de a tavaly becsülthöz képest legalább 50-nel nagyobb a létszám”. Másrészt „a gödör aljához közeledve sokkal nehezebb haladni, sokkal kevertebb az anyag, több a kallódó szórvány csont, nagyobb a káosz.”

Ez a káosz számomra is erősen szembeötlő volt. A töredezett csontokat látva sokkal nehezebb a régészek és antropológusok munkája most, mint a felsőbb rétegeknél, ahol jobb állapotban voltak a csontvázak.

Erősen roncsolódott csontok a sírgödör alján.

A képen jól látszik, hogyan haladnak a sír széleitől a közepe felé. Pálfi György azt mondta, nincs változás a korábbiakhoz képest a kiemelt áldozatok demográfiai összetételében. Nagyjából 90 százalék a fiatal férfi. Négy-öt csontvázról gondolják, hogy nőé lehet, és az eddig kiemelt nagyjából 200 vázból mintegy 20 lehet 11-14 éves gyereké. Az antropológus hangsúlyozta, hogy teljes bizonyossággal még semmit nem lehet kijelenteni, mindenesetre sok a sírban a kiszolgáltatott helyzetben lefejezett ember, akár többször átvágott nyakcsigolyával, ez pedig kivégzésre utalhat. Hogy itt nem az oszmán hadseregre egyébként jellemző koponyagyűjtés folyt, azt az is jelzi, hogy az így megölt emberek feje is jellemzően a váz egyéb részeivel együtt került elő, tehát nem is feltétlenül választották el teljesen a fejet a testtől a csapások. Egyes csontokon találtak szifiliszes megbetegedésre utaló elváltozásokat is.

Neményi Réka ásatásvezető-helyettes, aki a Janus Pannonius Múzeum régészeti osztályvezetője is, óvatosan fogalmaz abban a kérdésben, hogy tömeges kivégzés áldozatai fekszenek-e a sírban. Kérdeztem a sírból előkerült tárgyakról. A golyókon és a Hunyadi Mátyás korából származó aranypénzen túl már többtucat kisebb tárgy került elő a sírból. Ezek többnyire zsinórvégek, illetve az alsóruházat rögzítésére szolgáló, a korban nagyon elterjedt párizsi kapcsok. Neményi Réka fontos leletként említette a sírban lelt textildarabokat is. Olyat is találtak – valószínűleg alsóing darabja lehet – amelyet a kar csontjával együtt emeltek ki a sírból. Ezeket a szöveteket jelenleg a múzeumban restaurálják.

Kérdeztem Rékát a sokakra – rám is – nagy hatást gyakorolt 95-ös csontvázról, amely koponyájának a kiemelését itt is megénekeltem.
Azt mondta, a koponyán, a mellkason és az egyik karon kívül további azonosítható része nem került elő (itt már elérték a sír alját). Elképzelhető, hogy a bomlás során a sír szélén jelentősen elmozdult a váz többi része, ahogy ez sok más csontnál is megfigyelhető volt. Elméletileg elképzelhető, hogy később még egy most más számmal felvett vázrészletről kiderül, a 95-ös vázhoz tartozik, és összeállítható lesz a csontváz. (De az sem kizárható, hogy egy félbevágott testet dobtak a sírba, és sosem lesz meg a többi része.)
A régészek és antropológusok most úgy becsülik, hogy összesen 300-340 halott lehetett a sírgödörben.

A délnyugati sarok. Itt, a kép bal felső részén feküdt a 95-ös test. Látható, hogy egy nagyjából félméteres sávban már a sír aljához ért az ásatás.

Az aranypénzt szintén most tisztítják és vizsgálják a pécsi múzeumban. Én sajnos nem tudtam megnézni, csak fotót láttam róla. Ennek alapján feltúrtam az otthoni könyvtáramat, és Gyöngyössy Márton Középkori magyar aranyforintok c. könyvében ezeket az igen hasonló érméket találtam. Tehát jó eséllyel I. Mátyás király harmadik, Körmöcbányán vert, madonnás aranyforintjáról van szó. (Ez csak az én szakértetlen sejtésem, semmiképpen nem hivatalos vélemény!) Madonnás, vagyis Szűz Mária és a kis Jézus van rajta, nem pedig a király címere, mint a Mátyás-aranyak másik nagy csoportjába tartozó érméken. Ezeket a pénzeket 1479-1484 között verték. Az aranyérmék hosszú ideig forgalomban voltak, tehát nincs semmi meglepő abban, hogy akár 40-45 éves arannyal ment a csatába valaki. Az eggyel meglepőbb lehet, hogy ezek szerint ezt az érmét nem találták meg a győztesek hullarablói.

Neményi Réka régész is azt mondta, sokkal rosszabb megtartásúak a csontok a sír alján, sokkal kevésbé látszik rendezettség, mint a felső rétegekben.

Még egy újdonság. Horvát régészek is bekapcsolódnak a mohácsi csatával összefüggő kutatásokba. A csata évfordulóján együttműködési megállapodást írt alá horvát oldalról az Eszéki Régészeti Múzeum (Arheološki muzej Osijek), illetve magyar részről a Duna-Dráva Nemzeti Park (a képen balra Závoczky Szabolcs igazgató), a Janus Pannonius Múzeum (jobbra Bertók Gábor megbízott igazgató), a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Mohács 500 Egyesület. Ennek a magyarországi feltárásokon túl jelentősége lehet abból a szempontból is, hogy egyes feltételezések szerint a csata, illetve annak egyes eseményei Udvar községtől délre, a ma Horvátországhoz tartozó területen történtek volna. Bonyolítja az ügyet, hogy Horvátországban szigorúan tilos a fémkeresőzés, még régészeti felügyelet mellett is. (Szajcsán Éva felvétele)

Magyar lovaskatona immár zászlajával.
Végezetül podcastajánló következik. Minden Mohács iránt érdeklődő figyelmébe ajánlom a Digitális legendárium pár anyagát:
Varga Szabolcs történész barátom az egyikben Mohács jelentőségéről, az Európai összefüggésekről, II. Lajos királyról és Mohács utóéletéről beszél.
https://www.youtube.com/watch?v=e3oqphmgA6A
A másikban pedig Buda ostromairól 1526 és 1541 között (sőt egy kicsit azon is túl). (A korábbi posztomban megmutattam az 1526-ban a budai várból zsákmányolt gyertyatartókat Isztambulban.) A királyi főváros ezen kívül is folyamatosan a magyarországi polgárháború középpontjában állt. Habsburg, magyar, török csapatok Buda alatt.
https://www.youtube.com/watch?v=LAE2uKRD5uQ

B. Szabó János a mohácsi csata nemzetközi környezetéről, az oszmán és a keresztény hadseregről és a csata részleteiről szól egy másik podcastban. Különösen érdekes, amikor arról beszél, hogy hatottak a nagy földrajzi felfedezések az Oszmán Birodalomra és ezen keresztül Magyarországra. Amerika felfedezése és az ottani arany beáramlása a Habsburg országokba, illetve a portugál terjeszkedés India felé, valamint az erre adott oszmán reakció, ideértve Egyiptom elfoglalását is. Sőt megemlíti a szintén 1526-os első panipati csatát is, amelyről üzbegisztáni utam és Andidzsán kapcsán magam is írtam. (Vagy csak akartam írni?) Amikor Timur leszármazottja, Babur másodszorra is elvesztette Szamarkandot, dél felé vette az irányt, és India meghódításába kezdett. Így jött létre a Mogul Birodalom. Na de ez csak mellékszál. Még rengeteg érdekesség itt:
https://www.youtube.com/watch?v=OWBy3ZdweSQ

Ebben a részben pedig a mostani poszt egyik főszereplője, Pálfi György beszél a sír feltárásáról antropológus szemmel. De nem csak arról! Sokat tudhatunk meg az embertan mibenlétéről is.
https://www.youtube.com/watch?v=EPP7wcVICbs

Most búcsúzunk Mohácstól. Garantáltan csatamentes témákkal folytatjuk.
Ja nem, Konstantinápoly, Thermopülai-szoros stb. De Pompeiben is voltam nemrégiben – két teljes napot, meg Herculaneumban egy harmadikat. Igyekszem ezekről is beszámolni.

MEGOSZTÁS

Újra kis Mohács! A feltárás fejleményei

Vajon hogy látják-láttatják a mohácsi csatát a törökök?

Tovább Tádzsikisztánban

Iratkozz fel a hírlevélre

A Keletiből Hongkongba

Újra kis Mohács! A feltárás fejleményei

Ajánlott Bejegyzések

Vilniusról szóló program az Európa Pontban

Interjú jelent meg velem az Európa Pont blogján

Újra a mohácsi ásatáson jártam

Milyen az afgán tálibokkal piknikezni egy várromban 46 fokban