Üdvözlet a legviccesebb hot potozóból, Kínában

Tavaly augusztusban a kínai Hszianban. A legviccesebb hot potozóban, ahol teljesen véletlenül kötöttünk ki, miután egy gépesített tuktukos néni rossz helyen tett ki. A legjobb fej személyzet minden erejével igyekezett elmagyarázni, mi hogy működik. Amikor ez nem sikerült, maguktól pakolták elénk a finomságokat. Záróra után előkerült a pincérlány kutyája is.
A következő hetekben igyekszem még kitenni pár kedves emléket, és befejezni például az egyiptomi sorozatot. Asszuánnal, Edfuval, Esznával, Kom Ombóval, a Királyok és Királynék Völgyével.
Ti hogy bírjátok a karantént?

Kalandozások Ujgurföldön, ahol már Magyarország neve is ismeretlen

Kalandozások Ujgurföldön, ahol már Magyarország neve is ismeretlen

Kucsa és környéke – tovább Ujgurföldön: kanyon, mecsetek, buddhista barlangtemplomok, Stein Aurél nyomdokai és az ujgur hölgy, aki nem tudja, hogy van Magyarország kínaiul.

Kucsa (库车, pinjin: Kuqa, angolul Kuche/Kucha) Akszu tartomány második legnagyobb városa, mintegy félmillió lakossal. A közelben volt az egykori buddhista Kucsa (Quici) királyság központja, a Selyemút jelentős városa.

Ahogy MINDENHOL Hszingcsiangban, itt is felírják az adatokat az útlevél alapján. A jegypénztáros ujgur hölgy hosszasan forgatta az útlevelet. – Mi az a HUN? A kínai sofőr mondogatta neki, hogy 匈牙利 – vagyis Xiōngyálì, amit nagyjából így kell kiejteni: “son já lí” -, de nem ment át az üzenet. Bemondtam, hogy Vengrije (így, oroszosan nevezik Magyarországot ujgurul, ahogy a többi közép-ázsiai nép is). – Áá, Vengrije – csillant fel a szeme a hölgynek, aki a következő pillanatban már azon aggódott, hogy fogja ezt beírni a jegyzőkönybe, mert láthatóan nem ismerte a son já lí szó leírásához szükséges, fenti kínai karaktereket. (Máshol nem problémáztak ennyit, az ujgur rendőrök, múzeumőrök simán beírták ujgurul, arab betűkkel, ahogy kell.) Itt a képen már az látszik, ahogy a han kínai sofőr és a kísérő lány igyekszik megmutatni, hogy van kínaiul Magyarország… Amúgy: HOGY LEHET AZ, HOGY A MAGYAR ÚTLEVÉLBEN SEM KÍNAIUL, SEM OROSZUL, SEM ARABUL NINCS BENNE AZ, HOGY MAGYARORSZÁG?????

A Han dinasztia idején, tehát Kr.e. 202 és Kr.u. 220 között épített kínai katonai létesítmény Kucsa mellett. Ilyen tornyokról adtak egymásnak jeleket nagy távolságra is. Ez a legrégebbi ilyen, ma is álló épület a Selyemút mentén.

A legrégibb buddhista komplexum egész Kínában, egyes barlangfestmények Kr.u. 300 környékéről származnak. Az előtérben a 4-5 században élt Kumarajiva szobra. Apja indiai, anyja kucsai volt, ő lett a buddhista szent szövegek első jelentős fordítója. Szanszkritről kínaira.

Két kilométer hosszan 236 barlangszentélyt vágtak a sziklába. (Ezek közül 135 a mai napig nagyjából eredeti állapotban maradt fent.) A barlangokban összesen mintegy 10 ezer négyzetméter, vagyis egy hektár falfestmény található! A barlangok közül csak pár látogatható, de azok – megcsonkított állapotukban is – lenyűgöző látványt nyújtanak.

Magyar látogató Stein Aurél nevét mutatja az egyik barlangban. Az ő (és a tőle jobbra feltüntetett Le Coq nevű német kutató) megítélése errefelé nem túl pozitív. Inkább az ősi értékeket vesztegetéssel, átveréssel nyugatra csempésző, romboló fosztogatókként tekintenek rájuk. Mai fejjel is nehéz okosnak lenni ebben a kérdésben. Egyrészt tényleg szörnyű látni a megcsonkított ősi festményeket, illetve azok hűlt helyét, másrészt ki tudja, mi lett volna ugyanezen értékekkel a kulturális forradalom alatt. Én mindenesetre örülök, hogy a rombolásos-elvivős kutatók “hőskorának” leáldozott. Annak kevésbé, hogy most a turisták pusztítják le ezeket az értékeket.

Az eredeti aranyozást a fosztogatók már jóval a nyugati felfedezők előtt lekaparták. Az iszlám buddhizmus utáni előtetörése sem segített sokat a műemlékvédelemnek. A muszlimoknál főszabályként tilos az emberábrázolás, sok festményt ezért csonkítottal meg.

Azért még így is nagyon szép. Képzeljük el, hogy nézhetett ki mondjuk 476-ban, amikor errefelé éppen összeomlott a Nyugat-Római Birodalom. Vagy akár a magyar honfoglalás idejében. Teljes felületen festve, aranyozással.

Figyeljük meg a cigiszívó pipás megoldást.

Azt sem gondolnák sokan, hogy itt ilyen is van.

Itt laktak a helyi uralkodók a 20. század elejéig.

A távolban Kucsa új, han kínai városközpontja.

Intenzív nap után újra éjszakai vonatozás. Irány Hszincsiang fővárosa, Ürümcsi!

Kína Kucsa Ujgurföld vonat

Kasgar: félmilliós város az egykori Selyemúton

Muhammad Juszuf és fia, Afak Hodzsa mauzóleuma

Kasgar: félmilliós város az egykori Selyemúton

Ujgurföld – Kasgar: félmilliós város az egykori Selyemúton, az egykori kínai Turkesztánban. Mecsetek, Mao és sok-sok megfigyelőkamera. Aztán éjszakai vonatozás termes hálókocsiban.

A legszentebb muszlim zarándokhely Kasgar mellett: a 17. századi Naksbandi (Naqshbandi)-rendi szúfi mester, Muhammad Juszuf és fia, Afak Hodzsa mauzóleuma. Ide van eltemetve az utóbbi lánya, Iparhan is, aki Kínában “illatos hercegnőként” ismert. A legenda szerint olyan, természetesen vonzó illata volt, hogy folyamatosan követték a pillangók (a gonosz interpretáció szerint a legyek meg a darazsak is). A számos divatos kínai filmben, rajzfilmben is megénekelt történet szerint az ujgur hercegnőt Pekingbe vitték, ahol a császár ágyasa lett. A hercegnőt erős honvágy gyötörte, ezért a császár – hogy kedvére tegyen – Pekingbe telepített jópárat a hölgy kedvenc gyümölcsét, a datolyaszerű dzsigdét termő fából. A legenda ujgur változata kevésbé romantikus. Eszerint Iparhan fellázadt fogvatartója, a gonosz császár ellen, ezért meggyilkolták (vagy végül öngyilkos lett). Rendszeres olvasóink még emlékezhetnek a Naksbandi szúfi rend alapítójára, a 14. században élt (a rigómezei csata évében, 1389-ben halt meg) Baha-ud-Din Naksband Buharira, akinek buharai mauzóleumáról tavaly mutattam itt képet.

Kilátás a kasgari szállodából. Jól látható, ahogy a régi épületek fokozatosan átadják helyüket az újaknak. Kasgar lakosságának még mintegy 80 százaléka ujgur.

Reggeli kínai módra: marhacsontból készül az alaplé. Ez kerül a tésztára vagy rizsre és zöldségekre.

Aki nem mobillal fizet, egy jüent dob bele a buszvezető melletti perselybe.

Jelentős erőkkel zajlik a felújítás és némiképp disneylandesítés.

Itt is belóg egy megfigyelő kamerákat tartó oszlop. Nehéz úgy fotózni, hogy egy se kerüljön a képbe. Ennyi kamerát sehol nem láttam, mint Kasgarban. A kereszteződésekben áthaladó összes autót, minden alkalommal lefényképezik (vakuval), így hosszú időre visszamenőleg visszakövethető, ki, mikor, merre járt. Az éttermek, a taxik, minden alaposan be van kamerázva. A kínai kormány biztonsági intézkedésként tekint erre, emberijogvédő csoportok inkább megfélemlítésként és totális megfigyelésként. A kínai hatóságok idegessége azzal is magyarázható, hogy elejét akarják venni a korábbi, többtucat emberéletet is követelt, szerintük szeparatista, sok ujgur szerint pedig jogvédő megmozdulásoknak és merényleteknek Hszincsiang tartományban és Kína többi részén.

Háttérben a nagymecset.

1442-ben (!) készült el, tehát I. Ulászló király és Hunyadi János korában. 16800 négyzetmétere akár 20 ezer hívet is be tudna fogadni. Ezzel ez Kína legnagyobb mecsete. Érdekes az asszimetrikus minaretelhelyezés.

2014-ben ujgur szélsőségesek leszúrták a mecset imámját, akit egyébként itteni szabály szerint a kínai kormány nevezett ki.

Az ujgurok türk nyelvet beszélő nép (igen, az alma ujgurul is alma (a balta inkább palta)), és sokan közülük kinondottan törökösnek is néznek ki. Érdekesség, hogy arab betűvel írnak (ahogy Atatürk reformja előtt a törökök is tették). Még érdekesebb, hogy a nyelvükön Magyarország nem a magyar/madzsar szóból ered, hanem az oroszból (!) történt átvétellel Vengrija. Ahogyan a többi Közép-Ázsiai türk népnél, a kazahoknál, kirgizeknék, üzbégeknél, türkméneknél is.

A hagyományos helyi orvoslás alapanyagai a sarki fűszeresnél.

Kézzel húzott tészta, marha- és bárányhús, paprika, paradicsom, hagyma. Csípős, tápláló és finom.

A büfés fiúk megpróbáltak két-háromszoros turistaárat kérni a sörért. De volt a bőröndben is bolti!

Egymás felett három fekvőhely van. Ja, és nem cserélnek ágyneműt az előző utas után. Ez korábbi kínai utazásaim során nem tűnt fel, mert – mint végiggondoltam – mindig első utasként foglaltam el a helyemet. Most nem így esett. Indulunk tovább keletre! Következő állomásunk Kucsa.

étel Kasgar Kína Ujgurföld vonat

Szivárványos belépő Kirgisztánból Kínába

Szivárványos belépő Kirgisztánból Kínába

Tovább keletre: Kirgizisztánból belépünk Kínába: Hszincsiangba, vagyis Ujgurföldre. A Selyemúton tovább Kasgar felé.

Kasgarig hét darab checkpointon kell áthaladni a határtól. Kettős szivárvány mutatja az utat Kína belseje felé. De hogy kerültünk ide?

Még reggel: indulás a kirgiz Sary Tash-ból, ilyen tájakon. A cél Irkestam/Erkeshtam, a kínai határ.

A kirgiz oldalon a semleges zóna elején volt ellenőrzőpont, aztán még két helyen. Az utolsó közvetlenül a határ mellett. Addig tudott elvinni az autó. Onnan gyalogos bőröndhúzás a szögesdrótok és kamionok között a határkapuig. Ott egy nagy pajzzsal álló kínai határőr/katona mutatta, hogy várni kell. Aztán – miután egy a határt szemléző delegáció elment – hegynek fel, talán fél kilométeren át. A számtalan kínai ellenőrzés közül az első következett. Majd a rendkívül barátságos kínai határőrök mobiltelefonjukat tolmácsgépként használva elmondták, hogy újra várni kell, amíg megjön a kisbusz, amely a következő határellenőrző ponthoz visz. – Lefényképezhetem a Kína-térképet a hegyoldalban? – kérdeztem. – Persze – intett a talán 23 éves határőr-rendőr -, de ne onnan, hanem innen, innen jobban látszik.

Ezt is lefényképezhettem, csak az őrbódét és a határőröket nem.

Pekingi idő szerint 13:30 és 16:30 között (vagyis kirgiz és helyi ujgur idő szerint 11:30 és 14:30 között) ebédszünetre vonultak a határőrök. Az útlevelekkel együtt. A várakozás alatt kínai kirgiz étteremben (többszázezer kirgiz él Kínában) falatozás és sörözés. A Tuborgot helyben gyártják, ahogy a Wusu sört is, amely tényleg kimondottan jó.

A háttérben az irkestami kínai határállomás, elöl pedig két kínai várakozótárs. Nagyon megörültek, amikor kiderült, hogy voltam a városukban. Dandongban, az Észak-Koreára néző határvárosban, a Jalu folyó partján. Már hat éve. Onnan vonatoztunk be Észak-Koreába.

Kényelmes, azonnali, intelligens határellenőrzést reklámoznak. Korábban megjelent cikkek szerint itt elveszik a turisták telefonját, megnézik rajta a képeket, és kémszoftvert telepítenek rá. Biztos volt ilyen is, velünk mindenesetre egyik sem történt meg. Egyedül a Kirgizisztánban vásárolt almát kobozták el valamiért. Ennek a határállomásnak a végén várt a dupla szivárvány.

Még pár rendőrségi checkpoint, és már meg is érkeztünk Kasgarba, kínaiul Kasiba, a Selyemút legendás városába. Ez itt a nagymecset.

Huhh, megérkeztünk Ujgurföldre! Irán, Türkmenisztán, Üzbegisztán, Kazahsztán és Kirgizisztán után csak megnézzük a Selyemútnak ezt a szakaszát is!

Folyt. köv.

Kína Kirgizisztán Ujgurföld

69 nap, 3×2 mp: ha szereted az impresszionista videókat, ez a te változatod

69 nap, 3x2 mp: ha szereted az impresszionista videókat, ez a te változatod

69 nap X 3 db X 2 másodperc: összefoglaló impresszionista videó. Utazás Magyarországról Ukrajnán, Oroszországon, Mongólián, Észak-Koreán és Kínán keresztül, beleértve Tibetet, Makaót és Hongkongot.

Észak-Korea Hongkong Kína Magyarország Makaó Mongólia Oroszország Tibet Ukrajna videó

Vonattal Budapestről Hongkongba – ez pedig a videó rendezői változata, ínyenceknek

Vonattal Budapestről Hongkongba - ez pedig a videó rendezői változata, ínyenceknek

A Keletiből Hongkongba – videóklip – rendezői változat ínyenceknek (itt mindenki az) magyarázatokkal, magyar, angol, orosz feliratozással, bónusz zenével.

Vonattal Budapestről Hongkongba, Ukrajnán, Oroszországon, Mongólián, Észak-Koreán és Kínán át.

Észak-Korea Hongkong Kína Magyarország Mongólia Oroszország Ukrajna videó

Vonattal Budapestről Hongkongba, Ukrajnán, Oroszországon, Mongólián, Észak-Koreán és Kínán át – videó

Vonattal Budapestről Hongkongba, Ukrajnán, Oroszországon, Mongólián, Észak-Koreán és Kínán át - videó

A Keletiből Hongkongba – videóklip

Vonattal Budapestről Hongkongba, Ukrajnán, Oroszországon, Mongólián, Észak-Koreán és Kínán át.

Észak-Korea Hongkong Kína Magyarország Mongólia Oroszország Ukrajna videó

Egy kis észak-koreai tengerparti feeling és a nagy orosz vécéhelyzet: még több kedvenc fotó

Észak-Korea Kína Mongólia Oroszország

A Kedves Vezérek imádatától egy újszülött pandabébiig: néhány kedvenc fotó az eddig megtett útról

A Kedves Vezérek imádatától egy újszülött pandabébiig: néhány kedvenc fotó az eddig megtett útról

Az észak-koreai Arirang-ünnepségsorozaton nagyjából két hónapon keresztül nap mint nap százezer szereplő meséli el a nagy vezetők születését, életét és munkásságát a koreai történelembe ágyazva – a végén kis orosz- és kinaibarát betéttel.

A hátul látható karéjban 10 ezer gyerek mutatja fel a képeket, feliratokat – az egész előadás alatt nagyjából száz-kétszázat (az is lehet, hogy többet). Nagyon sokat kell gyakorolniuk.

Ezt a képet a szecsuáni Csengdu (Chengdu/Csengtu) óriáspanda-kutatóközpontjában készítettem. A központ 1987-ben mindössze hat óriáspandával indult, mára 80 fölötti a számuk. Az újszülött panbdabébiket külön teremben, inkubátorokban tartják. A látogatók egy üvegfalon keresztül láthatják őket.

A háttérben az 1960-as években lerombolt, 2007-ben újraépített fellegvár.

Jekatyerinburg tele van vicces emlékművekkel, a láthatatlan ember lábnyomától a Beatles-installációig és Michael Jackson szobráig. Ez itt a billentyűzet-emlékmű.

A 71 méter magas lösani Buddha-szobor Kr. u. 713 és 803 között épült.

Sült tintahal és gombás sertés. Tsingtao sörrel.

A rudkinói magyar katonai temető oldalában felépített kis múzeumban a 2. magyar hadsereg által 1942-43-ban hátrahagyott eszközöket gyűjtöttek össze. Sisakok, kanalak, konzervek, gázálarc, lőszerek.

Pekingből Dandongon át Pjongjangba, Észak-Korába.

Ezzel fűtenek a sátrakban.

Észak-Korea Kína Mongólia Oroszország Tibet

És Hongkong legnépszerűbb szobra… igen, Bruce Lee-nek állít emléket!

És Hongkong legnépszerűbb szobra... igen, Bruce Lee-nek állít emléket!

A Keletiből induló út végállomása: Hongkong

A háttérben a Hongkong-sziget.

Ez még a kommunista Kína: a Hongkonggal szomszédos Sendzsen, amely 1979 óta – ekkor nyilvánították speciális gazdasági zónává – kis településből 10 milliós metropolisszá vált. Hongkong ott jobbra, aztán balra.

Ez a kilátás a Keletiből Hongkongba blog egyik olvasója lakásából, aki volt szíves felajánlani, hogy nála aludjak. Köszi ezúton is! A képen egyébként a Victoria Harbour.

A kép bal szélén a 407 méteres „2 International Finance Centre”, a második legmagasabb épület Hongkongban.

Hongkong Kína