Az egyiptomi kereszténység bemutatásával kívánok boldog húsvétot!

Húsvétra egy poszt Egyiptomról. Pontosabban az egyiptomi kereszténységről. A piramisos régmúlt és a mecsetes jelen mellett kevés figyelem szokott jutni arra, hogy Egyiptom az arab hódítás előtt keresztény többségű volt, és most is 10-15 millió keresztény, túlnyomórészt kopt él ott, egyre csökkenő arányban.
A koptok egy héttel később tartják, mint a nyugati keresztények – mindenesetre szép húsvétot mindenkinek!

Éppen a kairói karácsonyi mise közvetítését nézte a tévéjén, amikor megszólítottam. A falon keresztény szentek és a kopt egyház vezetői.
Ha jól azonosítom, jobbra fent a kettővel ezelőtti kopt pápa, VI. Cirill vagy Kirill portréja. Az egyházfő címe pontosabban ez: Alexandria pápája és egész Afrika patriarchája Szent Márk evangelista szent apostoli trónján. Az ő utóda 1971 és 2012 között III. Senuda pápa volt. A jelenlegi pápa pedig: lentebb elárulom.

Az asszuáni Mihály arkangyal kopt orthodox katedrálist 2006-ban szentelték fel.

A bejáratát – sok keresztény templomhoz hasonlóan – katonai-rendőri erővel védik. Itt éppen egy katonai szállító harcjárművel. Sajnos az utóbbi években Egyiptomban is többször váltak terrortámadás áldozataivá keresztények és keresztény létesítmények.

Az egyiptomi keresztények létszámára elég nagy szórású becslések vannak, 5-6 százaléktól 18-20 százalékig. A mintegy 100 millió egyiptomi közül valószínűleg 10-15 millió lehet keresztény. Sok kopt szerint 20-25 millióan is lehetnek, de ez túlzásnak tűnik.

Ahogy a Közel-Kelet országaiban, például Szíriában, Irakban, Palesztinában, úgy Egyiptomban is az átlagnál sokkal jobban sújtja a keresztényeket a kivándorlás. A keresztények elleni támadások mellett ebben szerepet játszik az is, hogy keresztényként nehezebb érvényesülni a mindennapi életben, az államigazgatásban, a hadseregben, a médiában és számos egyéb területen.

Kr.e. 6. században épült, a kései ókorban az egyik legjelentősebb Ízisz-szentéllyé vált. Ahogy az istenség és fáraó mellé bevésett keresztből látszik, később a koptok használták templomként. Ők Szent István vértanúról nevezték el.

Az egyiptomi, azon belül elsőként az alexandriai keresztény egyházat a hagyomány szerint Marcus, Markosz, vagyis Márk evangelista, Péter apostol tanítványa alapította Kr.u. 49-ben. Ezzel ő lett Alexandria első püspöke és a kereszténység első hirdetője egész Egyiptomban. 828-ban velencei kereskedők lopták el Alexandriából Márk maradványait. A legenda szerint disznóhússal befedve, hogy a muszlimok ne vizsgálják különösebben a szállítmányt. A velencei Szent Márk bazilika építése idején, 1063-ban eltűntek az ereklyék, 1094-ben viszont a történet szerint felfedték magukat. Ezeket a csontokat helyezték a bazilika főoltára alá.

A városban élő keresztények és az általuk pogánynak tartott, római és romanizált görög-egyiptomi istenségeket tisztelők konfliktusainak gyakori helyszíne. A megkeresztelkedett Nagy Konstantin császár már 325-ben bezáratta. Miután Theodosius császár 380-tól kezdve államvallássá tette a kereszténységet és további intézkedésekkel szorította vissza a római vallást, az utóbbi kultikus helyeit is egyre gyakrabban érték támadások.

Szerapisz isten figurája Ozirisz és Ápisz egyiptomi istenek hellenisztikus kori egyesítésével alakult ki. Őt tartották Alexandria védelmező istenének. Az ő kultuszának központja volt a Szerapeum.

Az illegalitásba szorult “pogányok” egészen 391-ig kitartottak itt, ekkor azonban a keresztény többség elpusztította a szentélyt és a hozzá kapcsolódó kulturális központot.

Alexandria a korai kereszténység, a keresztény teológia egyik legfontosabb központja lett, rangban közvetlenül Róma után. Egyiptom pedig keresztény többségűvé vált, és ez így is maradt egészen 641-ig, a muszlim hódításig. Alexandriában élt a kora középkor jelentős keresztény belháborújának kiváltója, Arius is. Szerinte Jézus, a Fiú nem egylényegű (görögül homouszion) az Atyával, hanem hasonló lényegű (homoiuszion), vagyis Jézus nem önmagától, örökké létezett Isten, hanem Isten a fiává fogadta, ezáltal Istenné vált. Ariust kiközösítették, és egy sor egyházi fórumon Szentháromság-tagadóként ítélték el.

A 325-ös nikaiai (níceai) zsinaton Konstantin császár is kénytelen volt foglalkozni az egyre veszélyesebb, szakadással fenyegető üggyel. A zsinat egyértelműen az ariánusokkal szemben foglalt állást.

(Ha már húsvéti poszt: A niceai zsinaton döntötték el azt is, hogy a húsvét ünnepe a tavaszi nap-éj egyenlőséget követő telihold utáni első vasárnapon legyen. Ez – legalábbis a Gergely-naptárat használó katolikusoknál és protestánsoknál – a mai napig így is van.)

Az arianizmust eretnekségnek nyilvánították, azonban még többszáz évig jelen volt. Számos kereszténnyé lett germán állam is ariánus volt, így például a keleti és nyugati gótok, a longobárdok, a vandálok

Ez előtt is páncélozott katonai jármű állt.
A Márk által alapított alexandriai egyház utódának vallja magát a kopt orthodox egyház, a kopt katolikus egyház és az alexandriai görög orthodox egyház. Létezik kopt evangélikus egyház és más kopt protestáns felekezetek is. Az egyiptomi keresztények mintegy 90 százaléka kopt orthodox.

A templom felügyelője eleinte meglehetősen bizalmatlan volt. Nem segített az sem, hogy az útlevelem egy, korábban az asgabati piacon beszerzett, Türkmenistan feliratú tokban volt. Mostanában nem jó itt török útlevelet mutatni – mondta, utalva az utóbbi idők egyiptomi-török vetélkedésére, én pedig inkább nem vitatkoztam. Innentől amúgy nagyon kedves volt mindenki.

A koptok a 451-ban, Khalkédónban (ma Kadiköy, Isztambul egyik kerülete) tartott zsinaton szakadtak el a római központú katolikus egyháztól. Nem fogadták el ugyanis azt a hitelvet, amely szerint Krisztusnak lenne egy isteni és egy emberi természete is. Szerintük csak egyetlen természete – görögül monosz füszisz vagy mia füszisz – isteni természete van. A kopt kereszténységet ezért monofizita vallásnak tekintik.

A kopt liturgikus nyelvben a mai napig tovább él az ókori egyiptomiak nyelve. Legalábbis annak továbbfejlődött változata.

Egyiptomon kívül mintegy 1-2 millió kopt él, sokan a szomszédos Szudánban, valamint az Egyesült Államokban és Kanadában. Kopt származású Rami Malek is, aki a Bohemian Rhapsody / Bohém rapszódia című 2008-as filmben Freddie Mercuryt alakította.

2012 óta II. Tavadrosz (Teodor) a koptok pápája. Szerintem itt őt láthatjuk Krisztus bal kezénél, szemüvegben. Az előző pápa, III. Senuda halála után 2400 erre jogosult személy három jelöltet választott ki. Ezután a kairói Szent Márk katedrálisban tartott szentmisén imádkoztak annak érdekében, hogy Isten jó pásztorra bízza a nyáját. Ezt követően a három jelölt közül egy bekötött szemű fiú húzta ki az új pápa nevét. Ezzel meg is fordult az addigi sorrend, a jelöléskor ugyanis Tavadrosz a második legtöbb szavazatot kapta. Érdekes választási eljárás.

Nemrégiben régészeti munkálatokra hivatkozva a hatóságok le akarták bontani egy részét. Ezt végül sikerült megakadályozni.

A nagyvárosokon kívül élő keresztények még jobban ki vannak téve a zaklatásoknak.

1890-ben szentelték fel. Jól láthatók itt is a biztonsági intézkedések.

Egyiptomban nagyjából 8 ezer latin katolikus él, jórészt olaszok és máltaiak.

Nagy Szent Paiszosz, koptul Pisoi vagy Bishoy ókeresztény egyiptomi szerzetes, remete volt. Ez a róla elnevezett templom Port Szaídban. A koptok a keresztény monaszticizmus, vagyis a szerzetesség hagyományának megteremtői is voltak. Remete Szent Antal (251-356) példáját követve sokan vonultak a sivatagba, hogy Istenhez közelebbi életet éljenek. Paiszosz a szerzeteseket kezdetben irányító sivatagi atyák egyike. Sajnos ezúttal nem jutottam el a kolostorokba. Legközelebb.

A görög orthodox Szent György székesegyház. A 10. században épült, bizánci stílusban. Egyiptomban 350 ezer görög orthodox hívő él.

Ez az egyiptomi kopt művészet legnagyobb gyűjteménye. 1908-ban alapította Markusz Szimaika.

Az ember életének mérlegelése. Jobbra a pokol, balra a mennyország.

Szakkara nem csak Dzsószer fáraó tört piramisának ad otthont. A keresztény időkben is jelentős kulturáis központ volt. Ez a kép a szakkarai Szent Jeremiás kolostorból került ide. Mária Jézust szoptatja, két oldalt Mihály és Gábriel arkangyal.

Kereszt az ajtó felett és karácsonyfa.

Remélem, volt újdonság ebben a posztban is.
Hamarosan visszatérünk a fáraók korához.

Még mindig Türkmenisztán: boldog húsvétot a Kaszpi-tenger mellől!

Boldog Húsvétot mindenkinek!
Pár képpel a Kaszpi-tenger parti Awazából, az újonnan felhúzott türkmén üdülővárosból, valamint Türkmenbasiból és az odavezető vonatútról.

Awaza: kilátás a Kaszpi-tengerre és zöld guminyuszi (színesen villogni is tud, ha erős külső behatás éri, de ennek demonstrálásától a gyengébb idegzetű olvasókra gondolva eltekintettem).

Awazában az elmúlt években rengeteg óriási szállodát és kisebb egyennyaralót húztak fel. Ahogy Asgabatban, itt is nagyok a távolságok, minden mesterséges – és fehér. Viszont kétségtelenül menők a szállodák.

Türkmenisztán egyik régiója az öt közül a tengerparti Balkan. A fővárosa Balkanabat, amely – figyelem – a Balkan-hegység lábánál fekszik.

Külön menőség az ingyen használható bicikli – jobbra, a kaputól innen.

Türkmenisztánt éppen a múlt héten az Újságírók Határok Nélkül szervezet a világon a legkevésbé szabad sajtójú országgá nyilvánította. Eddig Észak-Korea volt az.

Ha jól figyeltem meg, egyáltalán nem nemesfémréteg lepi a szanitert, inkább arany színű fóliát simítottak az üveg alá.

Épp ekkor járt Awazában az elnök, mégpedig a dél-koreai elnökkel együtt, ezért vesztegzár alá vettek a hotelben. 10-kor kellett volna indulnunk, azonban értesítettek, hogy az elnök látogatása miatt minden utat lezártak, a szállodát nem hagyhatjuk el. A kapuhoz kordont húztak. Külön bonyolította a helyzetet, hogy a városba NEM MEHETNEK BE KÜLSŐ AUTÓK, azokat Awaza határában, az óriási parkolók egyikében kell hagyni. A parkoló és a szállodák között taxik és buszok közlekednek. Végül fél négykor oldották fel a blokádot.

Innen származott a teraszon elfogyasztott hal.

Korábban, az orosz-szovjet időkben Krasznovodszknak hívták a tengerparti várost. Hallottam helyieket, amint most is így hívták egymás között.

Plusz jurták. Valószínűleg esküvői készülődés miatt vannak ott. Most amúgy is esküvői szezon van, a hamarosan kezdődő Ramadán alatt ugyanis nem lehet házasodni.