Klis vára, ahova nem csak a Trónok harca miatt érdemes ellátogatni

klisszai vár dalmácia

Klis vára, ahova nem csak a Trónok harca miatt érdemes ellátogatni

Klissza (Klis) vára Dalmáciában. IV. Béla családjának menedéke Split mellett.

Ha valaki Trónok harca-rajongó, azért, ha történelemrajongó, azért, ha valaki csak szépet akar látni, azért nézze meg.
De hogy is jött létre az unió Magyarország és Horvátország között? Nem a mostani, hanem az, amelyik több mint 800 évig tartott!
Az előző posztban: Brač szigete

klisszai vár dalmácia
Klisszai vár (horvátul Tvrđava Klis)

A 360 méter magasan épült klisszai vár (horvátul Tvrđava Klis) fontos, a hegyek és a partvidék közötti útvonalat ellenőrzött hosszú évszázadokon át. Az első erődöt minden bizonnyal a Kr.e. 3. században építették az illír dalmátok. Aztán rómaiak, keleti gótok, bizánciak, majd a 7. századtól avarok és szlávok, horvátok következtek.
Az 1100-as évektől a magyar koronához tartozott. 1217-1221 között a templomos lovagrendé volt. Nekik szolgálatukért adta hűbérként II. András magyar király, mielőtt Spalato, a mai Split kikötőjéből elindult volna szentföldi keresztes hadjáratára (1217-1218). Itt, Klisszában született 1242 januárjában András unokája, IV. Béla lánya, a későbbi Szent Margit, akiről a Margitsziget kapta a nevét. Azért itt született, mert a tatárjárás elől ide menekült a magyar királyi család. A IV. Bélát üldöző, Kadan vezette mongolok 1242 márciusában értek ide, de nem sikerült elfoglalniuk a várat, amelynek védői például kődarabokat zúdítottak a mongolok nyakába.
A vár stratégiai jelentőségét mutatja, hogy – ahogy a képen is látszik – most is itt fut a jobbra eső Split felől délkeletre vezető autópálya.

Split és a tenger a távolban.
Split és a tenger a távolban.
Nincs is annyira távol. Az óváros közúton csak 14 kilométer. Ezt a távolságot tette meg IV. Béla és családja is 1242-ben.
Tájkép a klisszai várból
Termékeny földsáv a hegyes vidék és a tenger között. És az autópálya.
Alabárd és a helyi vezető az uskok (uszkók) nevezetű horvát harcosok viseletében.
Alabárd és a helyi vezető az uskok (uszkók) nevezetű horvát harcosok viseletében.

Az uszkókok a török elől menekülő, katonáskodó keresztény szlávok voltak, akik gerillaharcot folytattak a törökök ellen. Ők védték Klisszát is egészen annak 1537-es ostromáig, amikor is a vár oszmán kézre került.
Vezetőnk – sajnos a nevét nem kérdeztem meg – akaratlanul is rámutatott a magyar történelemoktatás lényeges hiányosságára, amikor következetesen UNIÓról beszélt, amikor a magyar-horvát közös történelemről volt szó. És valóban: nem szerencsés szemlélet egyszerűen magyar hódításnak beállítani Szent László és Könyves Kálmán szlavóniai, horvátországi és dalmáciai tevékenységét. Erről részletesen a következő kép alatt írok.
A képen látható úr mindenesetre azt mondta, helytelen a jugoszláv korszak hetven évét aránytalanul felmagasztalni, történelmi perspektívában sokkal hosszabb volt az unió, és a katolikus horvátok egy oldalon álltak a magyarokkal a török elleni harcban is, ellentétben a szerbekkel, akik pedig a török sereg tagjai voltak. (Tegyük hozzá, hogy ez utóbbi csak az 1389-es rigómezei csata utánra, és a 19. század közepe előtti időszakra érthető.)
Az viszont mindenképpen igaz, hogy államjogi értelemben 1102-1918 között, vagyis Kálmán horvát megkoronázásától az első világháború végéig unióban állt Magyarország és Horvátország. Ez pedig 816 év!

klisszai vár dalmácia

Szóval hogy is lépett unióra Magyarország és Horvátország?
A horvát Trpimirović dinasztia utolsó uralkodója, II. István (Stjepan) 1091-ben fiúutód nélkül halt meg, mire polgárháború tört ki.
Az egyik párt Ilona (Jelena) körül csoportosult. Ő az előző király, Dmitar Zvonimir (1076-1089) özvegye volt, a történet szempontjából viszont legalább ennyire fontos, hogy I. Béla magyar király (1060-1063) lánya. Szintén I. Béla gyermeke volt I. (később Szent) László magyar király (1077-1095). Tehát a horvátországi utódlási harc idején a magyar király húga volt az egyik legfontosabb horvát erő vezetője, legalábbis szimbolikusan. Ez a horvát párt pedig öröklési jog alapján felajánlotta a trónt Lászlónak, aki 1091-ben trónkövetelőként átlépte a Drávát, elfoglalta Szlavóniát, és megalapította a zágrábi püspökséget. Helytartónak unikaöccsét, Álmos herceget (bátyja, I. Géza kisebbik fiát) nevezte ki.
László halála, 1095 után a magyar párt meggyengült, Álmos is visszatért Magyarországra.
Álmos bátyja, Kálmán lett a magyar király (1095-1116). Ő aztán 1097-ben hadat vezetett Horvátországba, és a Gvozd-hegységi csatában legyőzte Petar Snačić seregét, akit 1093-ban választott királyának a horvát nemesség egy csoportja. (A csatában meghalt Péter/Petar központja egyébként Kninben volt. Knin erődje alatt vonattal haladtunk el az egyik korábbi posztban. A város a horvátországi szerbek központjaként jelentős szerepet játszott a kilencvenes évek délszláv polgárháborújában is.)
Innentől kezdve egyre több horvát nemes és dalmáciai városállam állt át a magyar király pártjára, mígnem Kálmánt 1102-ben, a jelentős kikötővel és várral rendelkező dalmát püspöki székhelyen, Biogradban Dalmácia és Horvátország királyává koronázták. (Szóval nem csak népszerű tengerparti üdülőhelyként fontos magyar szempontból Biograd!)
A király fennhatóságának elismerése és bizonyos számú katona kiállítása fejében a horvát urak megtarthatták területeiket és mentesültek az adófizetés alól. A dalmáciai városok is magyar támogatást remélhettek a térségben folyamatosan hódítani próbáló Velencével szemben.
A horvát urak aztán a magyar király által kinevezett bán vezetésével, a király nevében kormányozták a területet. Az unió alatt emelkedett fel és adott több horvát bánt is például a Frankopan (Frangepán), Šubić (Subics) és a Zrinski (Zrínyi) család.
Nem a legkerekebb, de jövőre lesz 920 éves a magyar-horvát unió!

klisszai vár szent vitus templom dalmácia
Szent Vitus templom az erődben.

Az eredetit a horvátok építették még miután elfoglalták a várat. Az oszmánok – ahogy ezt szokták – mecsetté alakították, ennek megfelelően minaretet is építettek hozzá. Amikor 1669-ben Velence elfoglalta a várat a törököktől, a minaretet ledöntötték, és az imahelyet visszaalakították katolikus templommá.

klisszai vár szent vitus templom dalmácia
A fenti barátunk a Szent Vitus templomban.
Balra látszik a török minaret feljárata. Helyesebben annak a kezdete, befalazva.
klisszai vár dalmácia
Kis eklektika.

Felújítás alatt lévő középkori városfal jugoszláv katonai beton megfigyelőállással.

klisszai vár dalmácia
A várfalon is utat tör magának a természet.
klisszai vár dalmácia
Még egy fotó az erőd első kapujáról.
klisszai vár dalmácia
Aztán a következőről.
Nem volt könnyű dolguk a támadóknak.
Horvát lobogó Klissza várán.
Horvát lobogó Klissza várán.
panoráma klisszai várból dalmácia
Végül egy panoráma Klisből. Még ellátogatunk Diocletianus egykori mauzóleumába, a mai katedrálisba és Split halpiacára is.

Brács szigetéről nem csak a kilátás remek

supetar

Brács szigetéről nem csak a kilátás remek

Kirándulunk Splitből Brač, magyarosan Brács szigetére. Hajókázás apácákkal, olivamúzeum és bárányebéd. És remek kilátás Hvar és Vis szigetre a Vidova Goráról, az egész Adria legmagasabb pontjáról.
Érkezés a komppal Supetarba, Brač fővárosába.
Érkezés a komppal Supetarba, Brač fővárosába.
Még mielőtt tévedés lenne, a kezdőbetű horvátul s, magyarul sz-nek ejtendő.
Kilátás a Vidova Goráról
Kilátás a 780 méter magas Vidova Goráról, az egész Adria legmagasabb pontjáról
Előttünk Hvar szigete, Stari Grad öblével. Jobbra a távolban Vis. Mindjárt visszatérünk ide, de előbb még a spliti kikötőbe. (Split, Vis, Supetar – mindegyikben sz betű van. Ellentétben például Šibenikkel. Na, az magyar s hanggal kezdődik.)
split kikötő
Indulás előtt a spliti kikötőben.
Hátterben a Marjan hegy a kereszttel.
Split kikötője
Split kikötője régi ismerősünkkel, az óratoronnyal.
Brač felé kompon
Indulunk Brač felé
Brač felé kompon
Ezt csak úgy. Nekem tetszett.
megérkezés supetarba
Szóval megérkezünk Supetarba. Középen a Szent Péter templom. Brač 396 négyzetkilométeres területével Dalmácia legnagyobb szigete. Lényegesen nagyobb, mint például Málta.
érkezés supetarba kompon
Kompból ki.
Olivaolaj-múzeum és étterem supetar
Olivaolaj-múzeum és étterem.
Régen ilyen szerkezettel készítették az olivaolajat. A puttonyba öntik a bogyókat, amelyek aztán a vízszintes és a függőleges malomkő közé kerülnek. A jobbra látható rudat emberi erővel is lehet hajtani, de azért szamárral jobb.
Olivaolaj-múzeum és étterem supetar
Az eredmény, nagyon finom, extraszűz olivaolaj, hozzá házi kenyér és olivapaszták.
kőházak supetar
Hagyományos technológiával készült kőházak.
A nagy szelek miatt a tetőt is kőlapokkal borították. A brácsi kő (brački kamen) kiváló minőségű mészkő. Diocletianus császár spalatoi palotája is jórészt itt bányászott kőből épült. Akkoriban Bretia volt a sziget neve. Olaszul egyébként Brazza.
zrinyi miklós busz supetar

Na, vajon kit matricáztak fel a busz oldalára? Ő bizony Nikola Šubić Zrinski. Vagyis Zrínyi Miklós, aki 1566-ban Szigetváron veszítette életét. A törökökkel harcoló horvát-magyar nemzeti hőst és imázsát a horvát turisztika is igyekszik felhasználni. Például az ázsiai turisták számára exotikus-romantikus történelmi figuraként. (Nincs is ezzel semmi baj.)
Így aztán ezen a buszon japán felirat is olvasható. Ott jobbra az ajtó mellett. De vajon mi?
Felette “u boj, u boj” – ez még horvátul van. Csatába, csatába! – ezt jelenti. Ez a címe a Zrínyiről szóló horvát nemzeti dalnak, amely később belekerült Ivan Zajc 1876-ban írt operájába is. Az opera címe pedig: Nikola Šubić Zrinski. És vajon miről szól? Szigetvár ostromáról és közös nemzeti hősünk dicsőséges haláláról. Ugye milyen keveset tudunk a Horvátországgal közös történelmünkről? Pedig 800 éven át volt társországunk.

zrinyi miklós busz supetar
Tudtátok, hogy a telefon kamerájával is működik a google fordító alkalmazása? Ez van tehát itt japánul.
vidova gora vitus hegye supetar
Ha szikla felett lebegsz, az egyik karod mindenképpen derékszöget zárjon be a kis fenyőfával! Megyünk fel a Vidova Gorára, vagyis Vitus hegyére. De vajon mi az a penk?
kilátás vidova goráról
Újra lenézünk Hvar szigetére.
kilátás vidova goráról
Hvar, alattunk pedig a zlatni rat, vagyis aranyszarv, Horvátország talán leghíresebb strandja. Le is mentünk oda, de elfelejtettem fotózni. Mindenesetre a magasból látványosabb.
bárányétterem supetar
A sziget legmenőbb bárányéttermében.
Készül a bárányborda és a pljeskavica.
bárányétterem supetar
Láncos bárányforgató szerkezet.
bárányétterem supetar
És a végeredmény: kiváló báránysült, sok hagymával.
Nem, ez nem mind az enyém volt. Én nagyon szeretem, Közép-Ázsiában, a Közel-Keleten, a Balkánon is mindig igyekszem enni. De tudom, hogy a bárány – intenzív íze miatt – elég megosztó étel Magyarországon. Ti szeretitek?
bárányétterem supetar
A hagyományos dalmát édesség, a rožata.
Nagyon finom, karamellás pudingféle. Horvát crème brulée. (Ha már a horvát s betűkre kényesek vagyunk.. Ugye senki nem ejti [krém brülé]-nek? Az [krem brülé]. Nem véletlenül lejt az egyik ékezet erre, a másik meg arra.)
supetar
Még egy kis séta Supetarban
Brač szigete 1102-ben Könyves Kálmánt ismerte el uralkodójaként, aztán a folyamatos magyar-velencei vetélkedés után 1357-től kis megszakítással (amikor a bosnyák Tvrtko királyé lett) 1420-ig újra a magyar király uralma alatt állt. Persze inkább névlegesen, a sziget gyakorlatilag teljes autonómiát élvezett.
Szent Péter templom előtti tér supetar
A Szent Péter templom előtti tér.
mozaik utca a 6 századból supetar
A templom melletti kis utcában: mozaik a 6. századból! A háttérben Teréz anya figyel.
Hajózunk vissza Splitbe.
Hajózunk vissza Splitbe.
split
Megjöttünk.
Még lesz egy kis Horvátország, aztán visszaugrunk Albániába!

Miért is annyira jó város a dalmáciai Split?

Újra a tengerpari sétány, a Riva.

Miért is annyira jó város a dalmáciai Split?

Képek Splitből. Az egyik legszebb város az Adria partján, amely eredetileg Diocletianus császár nyugdíjasotthona volt. Elég jól sikerült. Vonattal érkeztünk Horvátországba az előző epizódban. Közvetlen RegioJet kocsik járnak Rijekaba/Fiumébe és Splitbe. Érdemes kipróbálni.

Az előzmény: vonatozás Split felé

Split jachtkikötője, a háttérben kicsiben az óváros.
Split jachtkikötője, a háttérben kicsiben az óváros.
Ez pedig a Riva, Split tengerparti sétánya
Ez pedig a Riva, Split tengerparti sétánya
Balra a fallal körülvett óváros, amely eredetileg a 284 és 305 között uralkodott római császár, Diocletianus nyugdíjas éveire épült. Ő a közeli Salona városában, Dalmatia provincia fővárosában született, és 295 körül kezdte el építtetni ezt az erődöt az egykori görög gyarmat, Aszpalathosz helyén. Ebből alakult ki a Spalatum, aztán a Spalato név. Diocletianus az egyik legjelentősebb római uralkodó volt, ami nem jelenti egyben, hogy a legszimpatikusabb is lett volna. Legyőzte a szarmatákat, a germánokat és a szasszanida perzsákat, és ő hozta létre a négyes társcsászárság (2 augustus + 2 caesar), a tetrarchia rendszerét. Emellett brutális keresztényüldözést folytatott. Azon kevés római császár közé tartozik, akik tényleg nyugdíjba tudtak vonulni. A források szerint szeretett itt kertészkedni. Annyira mégsem élt boldogan: politikájának kudarcát látva – és valószínűleg leszámolástól is tartva – 311-ben öngyilkos lett.
Split óváros
Ez a kép az előzőhöz képest pont az átellenes oldalról mutatja az óvárost. Jól látszik a városfal. Balra pedig Split jelképe, a harangtorony, amelyről lesz még szó. Főleg, mert magyar vonatkozása is van. Ez volt a kilátás a szobámból.
Kicsit korábban. Érkezés vonattal Splitbe.
Kicsit korábban. Érkezés vonattal Splitbe.
Sárga vonattal. Hív a vasút, vár a horvát rendőrség. És itt is látjuk a háttérben a harangtornyot.
Split jachtkikötője
Na de most vissza a kikötőbe. Élesebb szeműek itt is megtalálják a harangtornyot.
Halas előétel split
Előételnek kis halas ízelítő. Ki mit ismer fel?
főétel split
És a főétel.
Oké, nem a legszebben sikerült idepakolnom az elemeket, de finomnak finomak voltak.
Séta az óvárosban. Óratorony a 16. századból.
Séta az óvárosban. Óratorony a 16. századból.
régi városháza split
A régi városháza a Pjacán, vagyis régi piactéren, amelyet hivatalosan Nemzeti térnek hívnak. 15. századi gótika!
Újra a tengerpari sétány, a Riva.
Újra a tengerpari sétány, a Riva.
Jól kivehetők Diocletianus palotájának falai. A tenger egészen a falakig ért, a sétányt a későbbi évszázadokban töltötték fel.
diocletianus palotájának modellje
Itt látható a 305-ben elkészült palota modellje.
A jobb oldali síknál (az a déli oldal) volt közvetlenül a tenger, ott most a Riva található. A tengerre néző épületrészben voltak a császári lakosztályok. Balra a két nagy téglalap két laktanya. Itt éltek a nyugdíjas császárt vigyázó katonák. Látható, hogy 16 torony vette körbe az erődöt. Nem bízták a véletlenre a védelmet. Középen fent a nyolcszögű épület Diocletianus mauzóleuma. A császár egykori nyughelyét később keresztény templommá alakították. Ez most a Szent Domniusz katedrális. Érdekes fordulat: Domniusz éppen Diocletianus keresztényüldözésének vált áldozatává. A mauzóleum és az alatta látható oszlopsor közé építették fel régi jó ismerősünket, a harangtornyot. Mégpedig – hoppá! – IV. Béla magyar király felesége, Laszkarisz Mária adományaként, a tatárjárás után. Erről még lesz szó. Figyeljük meg a mauzóleum és az attól felénk eső két gombóc – római templomok – közötti oszlopsort. Ez a perisztülion, latinosan peristylium, vagyis oszlopsorral körbevett tér. Mindjárt meg is nézzük!
Panoráma a tengerrel, a Rivával és a városfallal. Érdemes körbenézni.
diocletianus palotájának déli kapuja split
A háttérben a déli kapu. Ott léptünk be Diocletianus palotájába. Itt éppen a lakosztálya alatt járunk. 1700 éves oszlopok!
harangtorony split
Feljövünk az oszlopsorhoz és a harangtoronyhoz.
peristylium split
Ez itt a fentebb bemutatott, oszlopsorral körülvett tér, a peristylium. Egyes oszlopokat Egyiptomból hozatott a császár. Meg még valamit. Kinek tűnik fel?
A harangtorony és Diocletianus mauzóleuma.
A harangtorony és Diocletianus mauzóleuma.
Ma ez a katedrális. Az egyik következő posztban megnézzük belülről is.
Balra az északi városfal a római időkből, jobbra 11. századi harangtorony
Balra az északi városfal a római időkből, jobbra 11. századi harangtorony, egy egykor itt állt bencés kolostor maradványa.
Split óváros
Sétálunk tovább.
A tengerparti sétány kicsit délnyugatabbra split
A tengerparti sétány kicsit délnyugatabbra
split óváros
Visszanézünk az óvárosra.
Újra csak a 60 méteres harangtorony a domináns látnivaló.
jacht tengerparti sétány split
Szerény jacht a sétány mentén.
jacht tengerparti sétány split
Ugyanaz a jacht a másik oldalról.
Igen, egy helikopter van rajta.
split óváros
Na jó, még egy éjszakai kép az óvárosról.
diocletianus palotájának fala
A palota falai kivilágítva.
A ráépített épület tetején étterem. A jugoszláv időkben sok hozzátákolt épületet elbontottak, de azért még akad, és valószínűleg maradni is fog jópár.
Étterem az óvárosban split
Étterem az óvárosban
peristylium split
Kedvencem: az oszlopos tér, a peristylium. Itt este.
Sokszor visszasétáltam ide.
peristylium split
Felfele.
diocletianus mauzoleumának déli oldala
Éppen filmet forgattak, ezért remekül meg voltak világítva a falak. Itt a mauzóleum/katedrális déli oldala.
harangtorony és diocletianus mauzoleuma
Este
split óváros
Ez pedig a másnap reggel. Kellemes erre a látványra ébredni. Jöhet egy kis hajókázás. Irány Brač szigete.

Újra vonaton – Hálókocsival Horvátországba!

Horvát táj

Újra vonaton - Hálókocsival Horvátországba!

Horvátországba, a @regiojet és a Horvát Idegenforgalmi Közösség meghívására.
Irány Split. Majdnem egy hónapja jártam erre. De vonattal azért egész más!
Igen, közben hazaértem Tiranából. Ígérem, folytatjuk azt a szálat is, de most vonatozunk egy kicsit. Újra a tengerpartra.

 

Split sejlik fel a távolban
Split sejlik fel a távolban
Horvát maszk a vonaton
Horvát maszk a vonaton
Horvát hídon
Horvát hídon
Indulás kicsivel éjfél után Kelenföldről.
Visszapörgetünk. Indulás kicsivel éjfél után Kelenföldről.
vonatozás horvátba
Gondolkoztam, mikor vonatoztam utoljára. Arra jutottam, hogy 2019 decemberében, Egyiptomban. Kairóból Alexandriába. Szuper újra vonaton lenni.
vonatozás Horvátba
A Regiojet cseh céh, nem véletlenül vannak felhalmozva a sörös rekeszek. A vonat is Prágából indul. Fel lehet szállni Brnoban/Brünnben, Pozsonyban, Győrben és Budapest-Kelenföldön. A jegyek mindenhonnan ugyanannyiba kerülnek. A vonat végigmegy a Balaton déli partján, Gyékényesen hajnali határellenőrzés, aztán irány Horvátország. Zágráb után kettéválik a vonat. Az egyik része Fiume/Rijeka, a másik Split (latinosok és hagyományörzők számára Spalato) fele folytatja útját.
Délelőtt Horvátországban. Kilátás.
Délelőtt Horvátországban. Kilátás.
Vonat Hálókocsi fülkéje
Hálókocsi fülkéje

Ez értelemszerűen többe kerül, mint a sima ülőkocsi. Az utóbbira a legolcsóbb jegy Budapestről Fiuméba/Rijekába 19 euró. Split messzebb van, oda 26 euró a legolcsóbb. Az ár a szezontól és az indulás napjától is függ, pénteken oda, vasárnap vissza például drágább. Splitbe biciklit is lehet szállíttatni. Júniusban és szeptemberben heti három vonat indul, júliusban és auguszusban pedig minden nap lesz vonat.
A fülke teljesen oké volt. Itt két főre van megágyazva, de négyen is alhatnak egy fülkében. Amitől még jobb lehetne, ha az ágynemű mellé kis törölközőt is kapna az utas.

Horvát nyáj
Horvát nyáj
Horvát táj
Horvát táj
Horvát táj
Hómaradék
Knin erődje is látszik a vonatról
Knin erődje is látszik a vonatról
Knin a harminc évvel ezelőtti délszláv háborúban kulcsszerepet játszott. Ez volt a horvátországi szakadár szerbek központja.
vonatozás horvátba
Standard ülőkocsi
Egyébként román gyártmány, új kocsi. A hálólocsik osztrák, illetve német termékek. Aki itt utazik, ingyen kávét, vizet kap. Konnektor, wifi van, az utóbbit nem teszteltem. A menetidő nem kevés, Budapest-Split közel 14 óra, de ebben ugye az éjszaka is benne van. Nekem jólesett.
Bulgur csirkehússal vonaton
Bulgur csirkehússal
Kimondottan finom volt. 770 forint.
ételek a vonaton

Két másik termék a kínálatból. A legmeglepőbb, hogy kimondottan finom sajttortát, almás pitét lehet venni kemény 140 forintért. Ezeket igyekszem a visszafele úton lefotózni.

tenger horvátországban
Feltűnik a tenger

Ééés … megérkeztünk Split pályaudvarára.

Folyt. köv.

Oltási igazolvánnyal Montenegróban? – A Kotori-öböltől Herceg Novin át Sveti Stefanig

Kotori-öböl partján

Oltási igazolvánnyal Montenegróban? - A Kotori-öböltől Herceg Novin át Sveti Stefanig

Éles bevetésen az oltási igazolvány! A horvát-montenegrói határon. Ahol éppen egy magyar rendőr is szolgálatban volt. Tényleg!
Aztán végig a brutálszép Kotori-öböl partján, Kotor óvárosa és érkezés Sveti Stefanba.

A horvát kiléptetésem után odagördülten a montenegrói határállomásra. Mivel jobbra volt a határőrök fülkéje, kiszálltam az autóból és odamentem az ablakhoz. Maszkban.
Bent két igen kedves, maszkkal éppen kevéssé felvértezett határőr ült. Nyújtottam a magyar személyimet, kérdezve, hogy jó-e, vagy vegyem elő az útlevelemet. (Biztos, ami biztos alapon, hoztam azt is.) Jó-jó.
Rendben, és nyújtottam is befele az védettségi igazolványomat. Ez meg mi? – kérdezték. Karta vakcinaci – válaszoltam. Óóó – vették el lelkesen. Látszott, hogy hallottak már róla, de akkor láttak ilyet először.
Talán az izgalomnak is volt köszönhető, hogy a velem szemben közvetlenül az ablaknál ülő határőr jó nagyokat tüsszentett bele a .. hát a világba. Allergia – legyintett. Hm, hát jó.
A másik az igazolványaimat nézegette. István, István, van itt egy másik István.
Öö, mármint? A másik oldalon – mutatott a kiléptetési sáv irányába. István a neve neki is. Magyar. Jó utat!
Ennyi volt. A magyar oltási igazolvány láttán simán beengedtek. Persze nem tudhatom, hogy kértek-e volna egyáltalán bármit, ha nem nyújtogatom nekik. Szabály szerint kell kérniük. Ha ez nincs, akkor negatív PCR-tesztet.
Közvetlenül a határellenőrzés után félreálltam a kocsival, és odasétaltam a kilépési oldalra, ahol egy konténerszerű fülkében ült két egyenruhás. Eklektikus kamudélszláv nyelven elődtam, hogy István vagyok, és a kollégáik azt mondták, hogy van itt egy másik magyar István.
Én vagyok, parancsoljon – szólt egyikük magyarul, és kijött a bódéból. Maszkban.
A mellén a magyar felirat: Rendőrség. A karján Frontex feliratú szalag. Mint kiderült, a Frontex, vagyis az EU határvédelmi ügynöksége missziójában teljesít szolgálatot pár hónapig itt, a montenegrói-horvát határon. Segíti a montenegrói kollégákat. Pest megyéből érkezett. Szép munka, csak így tovább!
Irány Crna Gora!
A dubrovniki előzmények itt.

Igazolvány nyaraláson a Kotori-öbölben
Igazolvány nyaraláson a Kotori-öbölben
Ez még az elindulás. Nagyon megszerettem Dubrovnikot.
Ez még az elindulás. Nagyon megszerettem Dubrovnikot.
tenger partszakasz horvátország
Gyönyörű partszakasz
Montenegrói határ után
Itt meg már megérkeztünk Montenegróba. Kicsivel a határ után. Szuper lesz!
Az első megálló: Herceg Novi
Az első megálló: Herceg Novi
Az OTP helyi leányvállalata fiókjához állnak sorba.
belavista tér herceg novi
Belavista tér, Mihály arkangyal templomával.
kikötő herceg novi
A kikötő. Benne egy úszómedence!
herceg novi utcakép
És ezt így hogy?
Kotori-öböl partján
Elindulunk a Kotori-öböl partján. Gyönyörű időben.
Gospa od skrpjela
Gospa od Škrpjela
Az öbölben a Perast előtti mesterséges sziget Gospa od Škrpjela, rajta a Szikla Madonnájának temploma, mellette a természetes Szent György sziget. Sok éve voltam rajtuk, nagyon ajánlom.
Kotori-öböl partján
Még egy.
Gospa od skrpjela
Voltam én már itt, de nem emlékeztem, hogy ennyire szép.
Perast és a szigetek most a másik irányból
Perast és a szigetek most a másik irányból
kotori-öböl partján
Tovább az öbölben
Kotor / Cattaro városfala
Kotor / Cattaro városfala
Az 1300-as évek végén egy ideig magyar fennhatóság alatt is volt a város. 1815-től Ausztria része lett. Az első világháborúban Pola és Trieszt mellett az Osztrák-Magyar Monarchia haditengerészetének kikötője.
kotor óváros kapuja
Az óváros egyik kapuja. Fent erődrendszer.
Érdemes felmenni a kilátásért is. Stratégiai jelentőségű pont, pláne a még bentebbi Lovćen csúcsa. Még a Monarchia talán legutolsó koronatanácsán – kevéssel a teljes összeomlás előtt – azt tárgyalták, hogy a Lovcseni magaslatot mindenképpen meg kell tartanunk a háború után is. Hát, nagyon nem így alakult.
kotor óváros kapuján belül
A kapun belül
kotor óváros
Az megvan, hogy sétálni délszlávul šetati? (ez első szótag a hangsúlyos!)
Szent Lukács temploma kotor
Szent Lukács temploma
kotor óváros
Hangulat
Szent Trifon katolikus katedrális kotor
Szent Trifon katolikus katedrális
kotor óváros
Óváros még
Kotor kikötője lebukó nappal. Illetve Cattaróé.
Kotor kikötője lebukó nappal. Illetve Cattaróé.

Nem is túl régen itt horgonyzott az osztrák-magyar hadiflotta. És 1918 februárjában itt volt a cattarói matrózlázadás. Sajnos az utóbbi években elárasztották az Adriát a hatalmas, borzasztóan környezetszennyező tengerjáró hajók, a cruiserek. A covid legalább ideiglenesen megálljt parancsolt ennek a tatárjárásnak. Csak reménykedni lehet benne, hogy ezeket a brutális pusztítást végző szörnyeket végleg kitiltják ezekből a szép városokból. Meg lehetőleg mindenhonnan. TE SE MENJ CRUISERREL! Köszi!

kotor után
Tovább!
Oldalt a tábla: oltassa be magát!
Budva óvárosa a magasból
Budva óvárosa a magasból
Nem mindenhol ilyen idilli a kép. Nagy erőre kapott az eltúlzott urbanizáció, sok új épület mindenütt.
Érkezés az új bázisra. Szentistvánra. Sveti Stefanra.
Érkezés az új bázisra. Szentistvánra. Sveti Stefanra.
A kis sziget egykor adriai kalózok városállama volt. Ma gazdagok nyaralóhelye. 2009-ben 30 évre egy befektető társaság kapott koncessziót a szigetre, ahol luxusszállásokat üzemeltet. Na, én nem ott lakom.
Érkezés Sveti Stefanra
De innen sem utolsó a kilátás. Sőt szerintem lényegesen jobb, mint magáról a szigetről.
Érkezés Sveti Stefanra
A folytatásban megnézzük Podgoricát és Cetinjét, aztán újabb izgalmak következnek.

Dubrovnik: Szent István koponyája és Árpád-sáv

Kilátás Dubrovnik/Raguza óvárosára a Lovrjenac (Szent Lőrinc) erődből

Dubrovnik: Szent István koponyája és Árpád-sáv

Megnézzük Szent István királyunk koponyáját, kagylót és tintahalat eszünk. Trónok harca és a rektor palotája. De miért hasonlít Dubrovnik címere a magyarra?

A háromnegyed órás, élő városnézés visszanézhető itt.

Kilátás Dubrovnik/Raguza óvárosára a Lovrjenac (Szent Lőrinc) erődből
Kilátás Dubrovnik/Raguza óvárosára a Lovrjenac (Szent Lőrinc) erődből
Ez pedig szintén az óváros, a városfal egyik legmagasabb pontjáról, a Minčeta toronyból
Ez pedig szintén az óváros, a városfal egyik legmagasabb pontjáról, a Minčeta toronyból
Mutatom jobbra a speciális kosárpályát.
Lovrjenac erőd
A Lovrjenac erőd, fent a Srđ-hegyen pedig a birodalmi erőd, amelyet Napoleon építtetett 1810-ben a város védelmére. 1991-1992-ben véres harcokat vívtak ott a horvát védők a szerb-montenegrói támadók ellen. Oda is felmegyünk!
Lignje na žaru, vagyis grillezett tintahal
Lignje na žaru, vagyis grillezett tintahal
A legfinomabb, amit életemben ettem. Hozzá [spenótos HELYETT] mángoldos burgonya.
Dubrovnik óváros
Óváros
A domokosok kolostora és temploma dubrovnik
A domokosok kolostora és temploma
Itt őrizték 1590 tájától Szent István jobb kézfejét, a Szent Jobbot. 1771-ben Mária Terézia királynő vásárolta meg a raguzaiaktól. Először Schönbrunnba, aztán Budára került, ma pedig a Szent István bazilikában látható. (Remélem már nem a pénzbedobós, bazári megoldású világítással!?) De nem csak Szent István kézfeje volt itt.
Domokosok kolostora és temploma dubrovnik

A mai napig itt őrzik Szent István fejereklyéjét, vagyis első királyunk koponyájának darabját!
A legnagyobb sajnálatomra nem tudok mást mondani, mint hogy szörnyen ízléstelen lett ez a magyar támogatással 2014-ben elkészült kékes, homályos vitrin. Az ereklyetartót nem lehet normálisan látni a tükröződések és a felhasznált anyagok miatt. Gyerekeknek magasan van, ez a kék meg egyenesen botrányos önmagában is, a középkori kolostori környezethez meg végképp nem illik. Biztos jóindulatból, sok munkával készült, de sajnos igen rosszul sikerült. Ennél többet érdemelt volna Szent István.

 

Domokosok kolostora és temploma dubrovnik
A 17. századi ereklyetartó, benne Szent István koponyája. (Digitálisan trükközve, hogy látható legyen.)
Domokosok kolostora és temploma dubrovnik
A koponya
A domokosok kolostorának kerengője
A domokosok kolostorának kerengője
Sponza dubrovnik
Elöl a Sponza, amely többek között vámházként, raktárként funkcionált, jobbra pedig a rektori palota, a város vezetőjének és vezető intézményeinek székhelye.
Rektori palota Dubrovnik
A rektor nem egyetemi vezető volt, hanem a város ura, akit az előkelők közül választottak egy-egy hónapra a köztársaság vezetésére. Leginkább talán a velencei dózse tisztségével rokonítható.
Rektori palota Dubrovnik
Még mindig a rektori palota
Onofrio szökőkútja dubrovnik
Onofrio szökőkútja
Raguzában már 1438-ban – mellesleg a magyar király, Zsigmond (inkább jelképes, mint valós) fennhatósága idején – 20 kilométeres vízvezeték épült. Ez itt Onofrio szökőkútja.
A ferences templom és a hozzá tartozó kolostor kerengője
A ferences templom és a hozzá tartozó kolostor kerengője
A ferences templom és a hozzá tartozó kolostor kerengője
Érdekes oszlopfejezetek
ferences templom gyógyszertár dubrovnik
A világ egyik legrégibb gyógyszertára

1317-ben kezdte működését. Nem ez a müködő rész, de az is van a kolostoron belül.

Zsinagóga belseje dubrovnik
Zsinagóga belseje

A 15. század végén az Ibériai-félszigetről elűzték a zsidókat, közülük sokan a Földközi-tenger más vidékein, például Görögországban telepedtek le. Egy részük pedig Raguzában. A gazdaság fellendítése érdekében befogadott spanyol és portugál szefárd zsidók kaptak egy utcát, amelyet ma is Zsidók utcájának neveznek. Itt volt a gettó, vagyis az utca két bejáratát napnyugtakor kapuval bezárták. A teljes jogegyenlőséget csak akkor nyerték el, amikor Napoleon csapatai elfoglalták a várost. Érdekesség, hogy a katolikustól eltérő más vallásúak – még evangélikusok, reformátusok sem, pláne ortodoxok vagy muszlimok – nem telepedhettek be a városba.

Zene napnyugtakor a Sponza kapujában dubrovnik
Zene napnyugtakor a Sponza kapujában
Sponza kapuja dubrovnik
Ez pedig a kapu, rajta a "dogana", vagyis "vám" felirat. Felette pedig a város Árpád-sávos címere.

Igen, Raguza az 1358-as, Nagy Lajos és Velence között kötött zárai béke értelmében a magyar korona fennhatósága alá került. A város a királlyal Visegrádon egyezményt is kötött, melynek értelmében Raguza lényegében teljes autonómiát kapott, cserébe szimbolikus adóval és ajándékkal tartozott. A magyar király tiszteletére pedig ünnepségeket, szentmiséket tartottak, a város címere pedig az Árpád-házéval megegyező lett. (Természetesen az Anjou Nagy Lajos címerében is szerepelt a vörös-ezüst sávozás.)

dubrovnik óváros kikötője
Az óváros kikötője
tengeri étel dubrovnik
Kisebb adag tengeri élőlény
Minčeta-torony dubrovnik
Az 1460-ban épült Minčeta-torony őrzi az óvárost.
Lovrjenac erőd
Trónok harca rajongóknak
hazafelé dubrovnik
Hazafelé
ajándékbor dubrovnik
Látkép a házigazda nagyon finom ajándékborával. Hvala Zorane!

Idegenvezetés élőben Dubrovnik óvárosában

Élő adás Dubrovnikból

Idegenvezetés élőben Dubrovnik óvárosában

Dubrovnik – Pár kép az Adria legszebb óvárosából

Dubrovnik óváros

Dubrovnik - Pár kép az Adria legszebb óvárosából

Dubrovnik óváros
Kilátás az óvárosra most
Dubrovnik óváros
Kilátás az óvárosra tegnap este
Dubrovnik óváros
És még pár óvárosi kép tegnapról..
Dubrovnik óváros
Dubrovnik óváros
Dubrovnik óváros
Dubrovnik óváros

Karlovactól Dubrovnikig – Trogir, Klissza és egy kis Bosznia.

Dubrovnik kikötője most.

Karlovactól Dubrovnikig - Trogir, Klissza és egy kis Bosznia.

Karlovactól Dubrovnikig. Egy borús nap Horvátországban.
Trogir, Klissza és egy kis Bosznia. De inkább Hercegovina. Meg az épülő horvát híd, amely kicselezi.
De mi köze van Splitnek a Margitszigethez??

 

FONTOS FRISSÍTÉS! A PCR A BIZTOS!
A horvátok vasárnap bejelentették, hogy – finomítva a pénteki nyilatkozaton – csak akkor engednek be egy oltással, ha hitelt érdemlően igazolni tudja az utazó, hogy átesett a fertőzésen. Ha ez nem megy, akkor továbbra is szükség van a PCR-tesztre!! A magyar oltási igazolványt magyar hivatalos tájékoztatás szerint egyelőre Montenegró és Szerbia fogadja el.
Én is teszttel érkeztem, és egyelőre nem is buzdítok senkit az utazásra.
Az elindulásról itt.

Dubrovnik kikötője most.
Dubrovnik kikötője most.
A tegnap kicsit komorabbra sikerült.
Dubovac, magyarul Dobóc vára, Karlovac felett
Dubovac, magyarul Dobóc vára

Karlovacnál hagytuk abba. Ez tegnap reggel még szép időben. A képen Dubovac, magyarul Dobóc vára, Karlovac felett. 1339-ből van róla okleveles említés, a 15. században reneszánsz stílben átépítették. A Frangepánok és a Zrínyiek is tulajdonolták.
A török ellen épült erődváros Karlovac-Károlyvárosról is lehetne még sokat írni, de most siessünk dél felé. (Az igyekezetemet jelentősen megkönnyítette, hogy zárva volt a 90-es évekbeli délszláv háború múzeuma a várostól délkeletre. Legközelebb érdemes belekalkulálni az útitervbe.)

 

Dubrovnik fele
Borul az idő, de feltűnik a tenger
Trogir a magasból

Trogir a magasból

A kép közepén a kis sziget Trogir óvárosa. Görög gyarmatosítók alapították Tragurion néven. Érdekesség, hogy a név vagy a görög tragos (bakkecske), vagy az illír tregur (három kő) szóból ered.
Magyarosan Traunak szokták hívni, ez pedig az olasz Traù elnevezésből ered. Könyves Kálmán magyar királytól nyerte el városi autonómiáját. Történelmünkből onnan a legismertebb, hogy a tatárjárás idején, 1242-ben ide menekült egy időre IV. Béla király Kadan mongol vezér elől.

 

Trogir/Trau óvárosa
Ez pedig már Trogir/Trau óvárosa, amely Közép-Európa legjobban megmaradt román-gótikus városrésze. Itt a Szent Dominik templommal.
Kamerlengo (Camerlengo) vár
Kamerlengo (Camerlengo) vár
A 15. században épült, tehát IV. Béla ebben még nem lakhatott, csak az elődjében.
Kamerlengo (Camerlengo) vár

Az erőd túloldala. A hozzá tartozó focipályával.

Kamerlengo (Camerlengo) vár
Ahol éppen meccs volt. A bástya lelátóként is funkcionál.
Trogir katedrálisa
Trogir katedrálisa

Na ebből már láthatott valamit IV. Béla. Legalábbis 1213-tól már építették, miután az előtte itt állt templomot 1123-ban lerombolták a szaracénok.

Trogir katedrális kapuzata
A katedrális kapuzatának részlete
Radovan mester munkája.
Trogir katedrális kapuzata
Ádám az oroszlánon
A háttérben a Szent Sebestyén templom óratornya. A templomot 1476-ban emelték, hálából azért, hogy megszabadultak a JÁRVÁNYtól.
Trogir katedrális kapuzata
Éva az oroszlánon
Mivel Radovan kapuja 1240-ben készült el, Béla királyunk is gyönyörködhetett benne, miközben azon elmélkedett, hogy térhetne vissza Magyarországra. Lehet, hogy éppen itt tervelte ki, hogy kéne várépítés fejében földeket osztani a lojális földesuraknak. “Hm. Második államalapító? Nem is rossz…”
Trogir katedrális kapuzata
Jelenetek Radovan portáljáról. Kecske, disznó és bőséges szüret.
Ez pedig már Klissza (Klis, olaszul Clissa) vára
Ez pedig már Klissza (Klis, olaszul Clissa) vára

Lent a távolban pedig Split, latinosan Spalato. IV. Béla feleségét, a bizánci Laszkarisz Máriát és családját először Spalatoba küldte a mongolok elől. A helyiek azonban azt javasolták, inkább a város felett magasodó, sokkal biztonságosabb várba menjenek. A polgárok nemes gesztusát minden bizonnyal az is motiválta, hogy nem akarták városukra zúdíttatni a mongolok nyilait.
Hamarosan IV. Béla is követte családját ide a várba, de aztán átköltöztek az innen 30 kilométerre fekvő Trogirba.
Még mielőtt elköltöztek volna, 1242. január 27-én itt született meg Margit nevű lányuk. Őt a király Isten szolgálatába ajánlotta, Magyarország megmentését kérve. Igen, Klisszában született Árpád-házi Szent Margit!
IV. Béla búcsúajándékként egy Spalato melletti földbirtokot adományozott a trauiaknak, ami a következő évszázadokban folyamatos konfliktusforrás lett a két város között.
Split most kimaradt. Talán hamarosan visszatérünk.

 

Délebbre. A Neretva torkolatánál.
Délebbre. A Neretva torkolatánál.
Szintén a Neretva partján. Komin.
Szintén a Neretva partján. Komin.
Épül a Pelješac-híd
Épül a Pelješac-híd

A hosszú horvát tengerpartot megszakítja a Bosznia-Hercegovinához tartozó 20 kilométeres szakasz Neum környékén. A horvátok – a bosnyák kormánnyal egyetértésben – úgy döntöttek, híddal kötik össze a szárazföldet és a Pelješac-félszigetet, amely utóbbi már Neumtól délre csatlakozik a szárazföldhöz. Így Dubrovnikba is Bosznia-Hercegovina érintése nélkül lehet majd utazni Zágráb felől.

Épül a Pelješac-híd
Az épülő híd a másik oldalról
Épül a Pelješac-híd
Összesen 2404 méter hosszú lesz. A hajócsatorna melletti két pillér magassága a tengerszint felett 98 méter, a tengerfenékhez képest 222 méter lesz. 420 millió euróba kerül, ennek 85%-át az EU állja.
Esős érkezés Bosznia-Hercegovinába
Esős érkezés Bosznia-Hercegovinába
A belépést úgy számítottam ki, hogy 17:30 előtt, tehát a PCR-tesztemhez képest 48 órán belül legyen. Ehhez képest a teszt meglétét csak említenem kellett, a személyim megtekintése után beengedtek.
Neum és a bosnyák tengerpart látképe
Neum és a bosnyák tengerpart látképe
Mivel bosnyákoknak elsősorban a boszniai szláv muszlimokat nevezzük, nem túl helyes itt bosnyákozni, tekintve, hogy itt 97%-ban horvátok laknak. Erről tanúskodik a hegyoldalból kiemelkedő Szent Iván katolikus templom is. Ennél már csak jobb idő lesz!
Érkezés Dubrovnikba, vihar és eső után
Érkezés Dubrovnikba, vihar és eső után

Tényleg így nézett ki, nem variáltam a színeken.
Bosznia-Hercegovina után Horvátországba – a déli részére – is sikerült még 17:30 előtt visszaérnem. Ennek annyiban volt jelentősége, hogy a horvát határőrlány megállapította, hogy nem megszakítás nélkül haladtam át a BiH területen. Gondolom, leolvasták a rendszámomat az előző határon, mert ott _ki_ nem léptettek a horvátok. Valóban mentem egy kört Neumban. Viszont így már az ő szempontjukból nem Magyarországról érkeztem neumi tranzittal, hanem Boszniából. Ezért egy darabig tanácstalanul forgatta a személyimet. Majd bedobtam, hogy van PCR-tesztem is. Rendben, viszontlátásra! Nem kérte, hogy meg is mutassam. Nagyon megbízható benyomást keltek, nem vitás. (Vagy csak már nagyon közelített a műszak vége.)

Dubrovnik kikötője
Dubrovnik kikötője
(folyt. köv.)

Első utazás a covid után – Irány Horvátország! PCR-teszt vagy igazolvány?

Zágráb felé

Első utazás a covid után - Irány Horvátország! PCR-teszt vagy igazolvány?

Akkor próbáljuk ki, hogy működik az oltási igazolvány külföldön! Bemelegítő utazás délre.

Tegnap 17:30-kor csináltattam Budapesten egy PCR-tesztet (garat-orr-agy). Akkor ugyanis még erre volt szükség ahhoz, hogy beutazhassak Horvátországba. A horvát belügyminiszter pedig ma bejelentette, hogy egy darab oltás is elég. Az meg nekem pont volt. Szóval végül felesleges volt a PCR. Sebaj.
Csupa olyan dolog történt ma, amire közel egy éve nem volt példa. Csomagolás, mindenféle dobozkákból maradék balkáni pénzek előkotrása, térképnézegetés, szállásfoglalás, elindulás, HATÁRÁTKELÉS. Már-már megható volt.
Letenyén a magyar határőr nem különösebben foglalkozott velem, jobban izgatta a félreállított, ukrán rendszámú autó.
Horvát kollégájának átadtam a személyimet éés.. a magyar oltási igazolványomat, amelyet egy dózisnyi vakcina beoltakoztatásával érdemeltem ki (már jó régen).
Felcsillant a szeme, láthatóan találkozott már az igazolvány fotójával az eligazításon. Elvette, forgatta, forgatta. Aztán kissé bizalmatlan hangsúllyal megkérdezte – tört, de érthető magyar nyelven -, hogy egy vagy két vakcinát kaptam.
Egyet. (Tizenhatot is mondhattam volna.) Hú – ettől érezhetően elbizonytalanodott. Tegnapig – sőt máig – kizárólag teljesen vakcináltakat engedhettek be. Vagy negatív PCR-eseket. Pillanatnyi csend.
Van PCR-tesztem is! – mondtam, átvágva a gordiuszi csomót. Ettől megkönnyebbült.
Regisztráltam is! – tetéztem, és nyújtottam felé a pár órával korábban, otthon kinyomtatott papírt, amelyen a horvát beutazási honlapon kapott számom szerepelt. Igen, már látom – nézett a monitorjára, amelyen közben megjelentek az adataim és a reggel feltöltött PCR-tesztem.
Hvala lijepa, have a nice trip!

 

A letenyei határállomás túloldala és a magyar oltási igazolvány
A letenyei határállomás túloldala és a magyar oltási igazolvány
FONTOS! A PCR A BIZTOS! Valamiért nem engedi módosítani a poszt törzsszövegét, ezért ide írom. A horvátok vasárnap bejelentették, hogy – finomítva a pénteki nyilatkozaton – csak akkor engednek be egy oltással, ha hitelt érdemlően igazolni tudjuk, hogy átestünk a fertőzésen. Ha ez nem megy, akkor továbbra is szükség van a PCR-tesztre!!
Letenye
Újra utazunk!
Zágráb felé
Zágráb felé
Igényes welcomevacsora Károlyvárosban
Igényes welcomevacsora Károlyvárosban
Karlovačko és rántott sajt a Plodine szupermarketből.
Karlovac este
Karlovac este
Karlovac este
Békaemlékmű
Karlovac este
Horvát karlovaci sör szlovén Laško pohárból. Egészség!