Az Attabad-tótól Karimabadig

Attabad-tótól Karimabadig

Az Attabad-tótól Karimabadig. Észak-Pakisztánban, Gilgit-Baltisztanban.
Ha gondoljátok, írjatok értékelést az oldalról. Van egy ilyen rovat itt a Facebook-oldalamon, felül, lehetőleg oda. Nagyon köszi előre is!
 
A Keleti pályaudvar Hunzától légvonalban 4713 km, közúton 6154 km.
A folytatásban várakat nézünk, valamint a Rakaposi hegycsúcsát. Gilgit felé.

Az előző epizódban a Passzu-gleccseren jártunk
Az Attabad-tó. Hegyi tó ősidők óta. HELYETT 2010 óta. Csak akkor keletkezett. Földrajz LIVE. 2010. január 4-én egy hatalmas földcsuszamlás elzárta a Hunza folyó útját Attabad falunál. A katasztrófában 20 ember meghalt, többezer ember a hegyi falvakban rekedt, a Karakoram autópályát mintegy 25 kilométer hosszan elmosta a víz. A vízszint pedig egyre csak emelkedett, és öt hónap múlva, 2010 júniusára már egy 12 kilométer hosszú, 100 méter mély tó alakult ki. Csak ekkor kezdett el átfolyni a Hunza folyó a természet által emelt gáton. A víz további falvakat mosott el, de a helyzet lassan stabilizálódott. Létrejött az Attabad-tó.
Estére pedig megérkezünk a Hunza régió központjába, Karimabadba, régiesen Baltitba. Ilyen tájra.
Az Attabad-tó fenti szakasza népszerű kirándulóhellyé vált.
Csónakok, hajók, jetskik.
És nézelődők.
A hegy lábánál szálloda is épült.
Hajóka.
A Karakoram autópálya elmosott szakaszát kínai segítséggel építették újjá. Erre utal a felirat: 2012-2015 – a Karakoram Highway kiigazítása az Attabad-tónál. Ez itt az egyik az öt pakisztáni-kínai barátság alagútból.
A szebb időket is megélt Margo büfé. Szívküldi minden kedves Margó nevű olvasómnak..
Éljen soká!
Féltó.
És a másik irány. Látjuk balra a semmibe vesző utat? Az volt a Karakoram-autópálya a földcsuszamlás előtt..
Tovább nyugat felé.
Megérkezünk Karimabadba.
Egy Gologota-szerű domb emelkedik a város tején. Pár érdekes sziklaformációval. Ez itt minden kétséget kizáróan egy megkövült sasmadár.
Híres és hatalmas hegyek veszik körül a várost.
Naplemente Karimabadban. Lent a völgyben a Hunza folyó.
Kilátások.
…
Megfáradt utazók naplementében.
Megfáradt én a recepción. Az itteni erődök megtekintése után folytatjuk az utat Gilgit felé. És aztán vajon merre?

Gilgittől a Raikot-hídig

Karimabadból Gilgitig

Észak-Pakisztánban tovább: Gilgittől a Raikot-hídig. De előbb megnézzük, hol találkozik a három hatalmas hegység: a Himalája, a Karakoram és a Hindukus. Mindezt az Indus folyó völgyében.
Aztán terepjáróval fel a meserét, vagy tündérrét, vagyis Fairy (Tale) Meadows felé. A világ egyik legveszélyesebbnek tartott útján.
De vajon meglátjuk-e a Nanga Parbatot, a nyugati Himalája 8126 méteres csúcsát, amelyet a hegymászók gyilkos hegynek is neveznek?

Nézzétek az instát is: akeletibol

A Raikot-hídtól a Keleti pályaudvar 4615 kilométer. Légvonalban, mert közúton 6704..

A folytatásban felkapaszkodunk a Fairy Meadows nevű hegyi rétre, és megpillantjuk a világ kilencedik legmagasabb hegycsúcsát, a Nanga Parbatot 

Az előző epizódban Karimabadtól Gilgitig, hunza várakkal és a Rakaposival

Úton Fairy Meadows, vagyis a “tündérrétek” felé. Idáig jutunk el a mai posztban.
Különféle listákon a világ egyik legveszélyesebb útjaként jelzik a Raikot-hídtól Tato faluig vezető utat. Pedig a kép alapján simának tűnik, nem? (Itt amúgy még egész széles is az út.) Na de ugorjunk vissza.
Gilgitben ébredtem. Itt volt a lövöldözés az este. A szomszédban lévő katonai támaszponton.
Kellemes reggelizőhely. Együnk valamit.
Vaslapon készül a paratha.
Omlettel. Itt én sem kaptam evőeszközt. Mellesleg máshol éppen túlkompenzálást figyeltem meg. A hunzai szállodám éttermében nekem, az utazó fehér embernek még a kedves gesztusként desszertnek kihozott cseresznyéhez is adtak villát.
A szállásom a város szélén volt. Nézzünk be Gilgitbe.
Gilgiti utcakép mecsettel.
Közúti romantika. Elindulunk délkelet felé.
Megállóhely. Három hegy találkozása. Borús az idő, de érdekes lesz. Balra a Hindukus, hátul ködbe veszően a Karakoram, jobbra pedig a Himalája hegyláncai. Balról jobb lefele pedig nem más, mint az Indus folyó hömpölyög. Balra, fentebb torkollik bele a Gilgit folyó.
Az előző képhez képest mögöttünk: az Indus folyó és hídja.
Megérkezünk a Raikot-hídhoz.

Megérkezünk a Raikot-hídhoz.

Az Indus a Raikot-hídról.

Minden út balra. Innen csak terepjáróval mehetünk.

Dzsipelosztó.

Dzsippanoráma. Volt pár szűkebb kanyar, hozzá vízmosások, szembejövő autók és többszáz méteres szakadékok. Ezzel együtt nem éreztem, hogy különösebb veszélyben lennék.

Felfelé, a cél Tato falu.

Elakadásos tanácskozás.
Indulunk tovább. Helyi, illetve indiai számok mennek folyamatosan az autóban. A fő téma a szerelem, meg a többi téma is az, ahogy elnéztem. Erről a képről az Aranka, szeretlek! c. mű jutott eszembe. Nézze meg, aki nem ismeri.
Dzsippanoráma. Volt pár szűkebb kanyar, hozzá vízmosások, szembejövő autók és többszáz méteres szakadékok. Ezzel együtt nem éreztem, hogy különösebb veszélyben lennék.
Ilyen tájakon.
Meg ilyeneken. Balra látszik az út.
Közeledünk Tato faluhoz.
..
Felértünk a terepjáróval.
Innentől gyalog folytatjuk a helyiek nyelvén Joot, vagyis Fairy Meadows felé. Szép lesz, látni fogjátok a folytatásból! Köszi amúgy az aggódó üzeneteket. Valóban csúszott kicsit a poszt. De bízzatok bennem, előbb-utóbb megérkezünk a Keletibe. De előbb nézzük meg a Nanga Parbatot Pakisztánban!