Karimabadból Gilgitig
Terepjárózás után gyalogtúra fel a Fairy Meadows nevű hegyi rétre. Eleinte nem úgy nézett ki az idő, de aztán – kiváló dramaturgiai érzékkel – a felkapaszkodás utolsó szakaszára csak előbukkan a felhők mögül a Nanga Parbat, a világ kilencedik legmagasabb, 8126 méteres csúcsa. Talán kiderült már, hogy nem én vagyok Female Yeti, több okból sem, de nagyon jólesett ez a kis túra.
Nézzétek az instát is: akeletibol
A Keleti pályaudvar már csak 4620 kilométer légvonalban, közúton 6689…
A folytatásban egy ködös, ám szép nap Fairy Meadowson
Az előző epizódban terepjáróval indultunk felfele az Indus folyótól
Nanga Parbat, 8126 méterrel a tengerszint felett.
És újra csak Nanga Parbat. De ugorjunk vissza kicsit.
Tato faluba terepjáróval érkeztünk. Innen gyalog indulunk tovább. Oszlanak a felhők.
Erőgyűjtés a túra előtt. Két tál lencse.
Felfelé.
Anyagszállítás.
A rengetegben.
Ott hátul a Nanga Parbat. Itt kezdtek reménykedni, hogy eloszlanak a felhők.
Gyors szelfi, hátha most látszik a legjobban.
Aztán kicsit rosszabbak lettek a látási viszonyok.
Megálló egy hegyi büfében. Tea készül.
Valamint sültkrumpli.
Tadaaam!
Elég sokáig nézegettem.
Felértünk, 3300 méterről nézem a 8126 métert.
Belföldi turisták csomagjait málházzák le a helyi segítők.
A konyhában már készül a vacsora.
Órákon keresztül gyártják a paratát. Ez nagyjából 100 darabra elég alapanyag. Komoly fizikai munka a gyúrás.
Aztán labdacsokat formáznak.
A chef.
Vaslapon.
Hú, de finom volt!
Pakisztáni egyetemisták a forró délről a hegyekben keresnek enyhülést. Este viszont túl hideg van.
A kalyibában is jó hideg van. Holnap körülnézünk. Vajon sikerül-e feljutni a Nanga Parbat alaptáborába?
