Stein Aurél sírjánál
Stein Aurél sírjánál. Kabul, Afganisztán. Pontosan ma 80 éve, 1943. október 26-án, Kabulban halt meg a nagy magyar-brit Kelet-kutató, utazó, felfedező, író, akinek a hagyatékával a Hongkongból a Keletibe tartó úton is többször találkozhattunk.
Az utam egyik legnagyobb élménye volt ellátogatni a sírjához. Mindenképpen el akartam jutni ide.
Stein Aurél Pesten született 1862-ben. Magyarországon, Ausztriában, Németországban és Angliában tanult.
Aztán Brit Indiában (főleg a mai Pakisztán területén) élt és kutatott, és innen – a brit indiai, illetve a pandzsabi kormány támogatásával – 1900 és 1930 között vezette leghíresebb expedícióit kínai Turkesztánba (lényegében a mai kínai Ujgurföldre), Tibetbe, Kanszu tartományba és Közép-Ázsia más részeire.
Kína Kanszu (Gansu) tartományában, Dunhuangban, a Mogao-barlangban tette a leghíresebb-hírhedtebb felfedezését, amely – más “anyaggyűjtő expedíciók” mellett – nagy hírnevet szerzett neki világszerte, és amiért Kínában a mai napig “kulturális ragadozóként”, kínai műkincsek eltulajdonítójént tartják számon.
1907-ben, a 17. számú barlang rejtett fülkéjéből egy helyi taoista szerzetestől, Wang Yuanlutól mintegy 7000 darab, 4-11. századi kéziratot és 6000 töredéket – buddhista, taoista, keresztény, zsidó vallási szövegeket és más, hotani, szanszkrit, szogd, tibeti, ujgur, ótörök nyelvű anyagokat – vásárolt meg és vitt ki Kínából.
Az általam meglátogatott kínai múzeumokban általában ezt a negatív oldalt emelik ki, de például Taskurganban azt is kiírták, hogy vitathatatlanul jelentősen hozzájárult a Kelet tanulmányozásához.
Amikor négy éve a Mogao-barlangban jártam, a helyi kínai vezető is elég negatívan nyilatkozott róla.
Amit viszont Ainullah, a kabuli brit temető őre mesélt nekem, az ennek fényében különösen hátborzongató, egyúttal lélekemelő volt.
Azt mondta, gyakran érkeznek kínai látogatók Stein Aurél sírjához. És a hagyományaikhoz – konfuciánus, buddhista, taoista, vagy más népi szokásokhoz – híven ajándékokat, adományokat helyeznek a sírkőre. Gyümölcsöket, kekszet, pénzt és néha … egy-egy doboz cigarettát..
Kísérőmnél hagytam valamennyi pénzt Kabulban, hogy kicsit felújítsák a sírt, és elrendezzék a környékét. És hogy az Afganisztánban meghalt magyar katonáknak is legyen emléktáblájuk. Remélhetőleg hamarosan beszámolhatok a fejleményekről.
*** köszi ez meg is oldódott kb. 15 perc alatt ***
Egyúttal segítséget is szeretnék kérni. Kérem, aki tud, kössön össze Bodolai Lászlóval és Dávid Lászlóval, akik húsz évvel előttem jártak a sírnál, és egy emléktáblát is elhelyeztek rajta. Szeretnék beszélni velük. Köszönöm előre is.
*** kiderült, hogy sok közös ismerősünk van ***
Ja, és nézzétek az instát is: akeletibol
A Keleti Kabultól amúgy még 4362 kilométer légvonalban, közúton pedig 6021.
Az előző posztban érkeztünk meg Kabulba
A folytatásban kabuli városnézés
Idelinkelek pár, steinaurélos posztot is a Hongkong-Keleti út kínai szakaszáról:
- Stein Aurélról a taskurgani múzeum is megemlékezik. Megmutatom az általa a várról készített fotót is.
- Kasgar, Ujgurföld, Kína. Beszöktem az egykori brit konzulátus már balesetveszélyes és lezárt épületébe, ahol Stein Aurél is időzött egykor.
- Rawak, az 1600 éves buddhista sztúpa Hotan mellett, Ujgurföldön. Stein Aurél fedezte fel 1901-ben.
- Csarkilik, Ujgurföld, Kína. Ahol a múzeumban meghatódtam Magyarország és Stein Aurél említésén. Látható itt az általa feltárt Krorän város makettje is.
- Végül Landzsou, Kanszu tartomány fővárosa. A múzeumban Stein Aurélt is említik, nem a leghízelgőbb kontextusban.
A folytatásban most már tényleg körülnézünk Kabulban, Afganisztán fővárosában. És igyekszem sűrűbben posztolni..
Stein ásott Iránban is. A hazaúton fogunk még találkozni vele..
A kis magyar emléktábla szövege:
Magyarország felnevelte
Anglia taníttatta
Afganisztán befogadta
A nagy magyar Kelet-kutató
halálálnak 60. évfordulóján
főhajtással
Bodolai László
Dávid László
2003. augusztus
Pont húsz évvel előttem járt itt a két magyar utazó.
A szöveg szerintem teljesen jó, köszönet nekik ezúton is az erőfeszítésért és a gesztusért. Ugyanakkor azt gondolom, hogy nem a legjobb megoldás, ha valakinek a sírján megjelenik a saját nevünk. Feltételezem, hogy nem is ez volt az eredeti szándék. Mindenesetre helyesebb lenne, ha ez a tábla a sír előtt vagy mellett lenne. Így a szép eredeti sírkő is teljes szépségében látszana. Mit gondoltok? Mindenesetre kérem, hogy aki ismeri a két úr valamelyikét, kössön össze vele. Köszönöm.