Mashad Irán második legnagyobb városa

Mashad, Irán második legnagyobb városa

Mashad Irán második legnagyobb, közel 4 milliós városa, Razavi Horaszan tartomány székhelye. 

Itt néztem meg – már másodszor – Reza imám szentélyét, a világ legnagyobb területű, közel 600 ezer négyzetméteres mecsetkomplexumát.

De van itt mecsete – nem is akármilyen! – az afganisztáni Heratból már ismerős Goharsadnak, és ide temették még 809-ben a bagdadi abbaszida uralkodót, az 1001 éjszaka meséiből is ismert Harún ar-Rasíd kalifát.

A város nevének jelentése “a mártíromság helye“, ugyanis itt lelte halálát 818-ban Ali ibn Musza ar-Ridha, vagyis perzsául Reza, aki Mohamed próféta leszármazottja volt, és a tizenkettes síiták nyolcadik imámja lett.

Nem véletlenül lett a szentélye a világ egyik leglátogatottabb zarándokhelye, neve pedig az egyik legnépszerűbb perzsa férfinév. 

A tizenkettes síita vallás a teokratikus Iráni Iszlám Köztársaság államvallása most is. Egyébként – kevéssé ismert -, hogy Perzsia csak az 1500-as évek elején, I. Iszmail szafavida uralkodó idején tért át a szunnitáról az iszlámnak erre az ágára.

A város neve angol átírásban egyébként Mashhad, a kiejtése inkább a mesed-meshed-masad háromszög közepe táján van.

A folytatásban vonatra szállok Teherán felé
Az előző epizódban mentem át Afganisztánból Iránba
Mashadtól a Keleti még 3534 km légvonalban, közúton pedig 4659 km.

Nézzétek az instát is: akeletibol

Gondolom, sokaknak feltűnt, milyen kifogástalan volt a frizurám Stein Aurél sírjánál. Nos, azért, mert előtte elmentem fodrászhoz. És még ilyen remek zöld arcpakolást is kaptam.

Itt pedig már a Sakhi (Szahi) mecsetnél, Kabul egyik jelképénél. Hamarosan visszatérünk ide. De előbb..

Reggel a szállodában.
Ez volt a kabuli szállodai szobám.

A szálloda kívülről. A közelben volt a fodrászat.

A mester kezei között. A tálibok a nők számára betiltották a fodrász-, illetve kozmetikai szalonokat.
Indulunk Kabul felfedezésére.

Ez már az afgán nemzeti múzeum. Buddhista falfestmény a 3-4. századból. A lelőhely Mes Aynak (Mesz Ajnak), amely egy jelentős buddhista központ volt a Kusán birodalomban, egyben a Selyemút jelentős állomása. Zoroasztriánus templom maradványait is megtalálták itt. A várost afgán és szovjet régészek tárták fel az 1970-es években. A környéke egyben rézlelőhely is, ezért sem lehet jelenleg látogatni. Remélhetőleg marad még belőle valami, mire majd lehet.

Buddha-fej és más leletek Mes Aynakból.

Ülő Buddha a lótusz trónuson.
És még egy kusán Buddha a 3-4. századból.
Ezen a térképen összegyűjtötték a fő afganisztáni buddhista lelőhelyeket.
Ez pedig már bőven iszlám kor, 12-16. század. Rézedény nagyon érdekes – az iszlámban általában tiltott – állatábrázolással. Mindjárt két fejjel.
És egy másik réztárgy.
Kaniska kusán király szobrának maradványa Surkh kotalból a 2. századból.
A szabadtéri részlegen gőzmozdony. Afgán múzeumi őr portréjával.
Darulaman palota, a nemzeti múzeum mellett. Amanullah afgán emír, aztán király számára épült az 1920-as években. Azóta sokszor felgyújtották, megtámadták – a tálibok is -, 2019-ben pedig felújították. Sajnos ez a városrész nem látogatható.
Vissza délről Kabul központi városrésze felé. Karte Sakhi.
A hegy lábánál hatalmas temető.
Innen már jól látszik a Sakhi mecset.
Az őrök kicsit vonakodtak beengedni. De aztán sikerült, azzal, hogy a szentélybe nem léphetek be. Ez nagy kár volt. Azt mondták, a tálibok két évvel ezelőtti hatalomátvételéig ez sima volt. Talán hamarosan újra az lesz.