Kandahar, Afganisztán, az ország második legnagyobb városa

Kandahar, Afganisztán, az ország második legnagyobb városa

Kandahar, Afganisztán.
Az ország második legnagyobb városa (650 ezer lakossal), a talibán szellemi központja, főhadiszállása. Olyannyira, hogy források szerint a tálibok, egyúttal Afganisztán legfőbb vezetője, a rejtőzködő életet vivő Haibatullah Akhundzada is itt székel, nem a főváros Kabulban.

Súlyos harcok folytak itt a szovjet intervenció idején az 1980-as években, aztán 2001 és 2021 között, az USA vezette nemzetközi beavatkozás idején is. Számos összecsapás, merénylet, terrortámadás, bombázás színhelye volt Kandahar.

Teljesen véletlen az évforduló, de a várost éppen három éve, 2021. augusztus 12-én foglalták el újra a talibán csapatok a nyugat által támogatott afgán nemzeti hadseregtől.
Kandahar a világ egyik legősibb eredetű városa. A perzsáktól Kr.e. 330-ban Nagy Sándor foglalta el Arachosia tartományt, aztán jó szokása szerint alapított is egy magáról elnevezett várost:  Alexandriát. 

Így ez lett Alexandria Arachosziasz. Az egyik, elég valószínű megfejtés szerint innen ered a város mai neve is. Eszerint Alekszandrosz muszlim nevéből, Iszkandarból, alakult volna ki Szkandar, Kandar, Kandahar.

Kandahar egyébként a forró sivatagi éghajlat határán helyezkedik el. A látogatásomkor is 40 fok körüli meleg volt.
A sokat szenvedett város sok jelentős műemlékkel és más érdekességgel rendelkezik. Ezekből mutatok meg most párat.

Nézzétek az instát is: akeletibol

A folytatásban még mindig Kandahar
Az előző posztban találkozásom a kandahári kulturális és tájékoztatási főnökkel
Illetve Gazni városa
Afganisztánban

Kandahartól a Keleti pu. légvonalban 4295 km. Közúton kicsit több: 5527 km.

 Viszont a kínai-ujgurföldi Kasgar után innentől újra közeledtem a Keleti felé! Kasgartól még 4575/5777 km volt a Keleti, de a pakisztáni kanyar átmenetileg csak növelte a távolságot. Mostantól viszont sima!

FONTOS 1.
Az itteni posztok nem politikai állásfoglalások, semmiképpen nem jelentik bármilyen rendszer vagy annak bizonyos politikái támogatását. Amikor utazom, természetesen el kell fogadnom az adott ország aktuális szabályait. Így volt ez itt is és bármely más országban, ahol jártam, Észak-Koreában is például. Így tudom megmutatni nektek is, hogy mit láttam, tapasztaltam.

FONTOS 2.
Az itteni posztoknak nem céljuk, hogy bárkit Afganisztánba vagy bármely más országba történő utazásra buzdítsanak. Az utazás egyéni felelősség, a posztjaim semmiképpen nem minősülnek biztonsági ajánlásnak. Sajnos Afganisztánban és más általam meglátogatott országokban is előfordulnak terrortámadások és egyéb veszélyhelyzetek. A veszélyeket mindenkinek egyénileg kell mérlegelnie.

Gondolom, sokaknak feltűnt, milyen kifogástalan volt a frizurám Stein Aurél sírjánál. Nos, azért, mert előtte elmentem fodrászhoz. És még ilyen remek zöld arcpakolást is kaptam.

Itt pedig már a Sakhi (Szahi) mecsetnél, Kabul egyik jelképénél. Hamarosan visszatérünk ide. De előbb..

Reggel a szállodában.
Ez volt a kabuli szállodai szobám.

A szálloda kívülről. A közelben volt a fodrászat.

A mester kezei között. A tálibok a nők számára betiltották a fodrász-, illetve kozmetikai szalonokat.
Indulunk Kabul felfedezésére.

Ez már az afgán nemzeti múzeum. Buddhista falfestmény a 3-4. századból. A lelőhely Mes Aynak (Mesz Ajnak), amely egy jelentős buddhista központ volt a Kusán birodalomban, egyben a Selyemút jelentős állomása. Zoroasztriánus templom maradványait is megtalálták itt. A várost afgán és szovjet régészek tárták fel az 1970-es években. A környéke egyben rézlelőhely is, ezért sem lehet jelenleg látogatni. Remélhetőleg marad még belőle valami, mire majd lehet.

Buddha-fej és más leletek Mes Aynakból.

Ülő Buddha a lótusz trónuson.
És még egy kusán Buddha a 3-4. századból.
Ezen a térképen összegyűjtötték a fő afganisztáni buddhista lelőhelyeket.
Ez pedig már bőven iszlám kor, 12-16. század. Rézedény nagyon érdekes – az iszlámban általában tiltott – állatábrázolással. Mindjárt két fejjel.
És egy másik réztárgy.
Kaniska kusán király szobrának maradványa Surkh kotalból a 2. századból.
A szabadtéri részlegen gőzmozdony. Afgán múzeumi őr portréjával.
Darulaman palota, a nemzeti múzeum mellett. Amanullah afgán emír, aztán király számára épült az 1920-as években. Azóta sokszor felgyújtották, megtámadták – a tálibok is -, 2019-ben pedig felújították. Sajnos ez a városrész nem látogatható.
Vissza délről Kabul központi városrésze felé. Karte Sakhi.
A hegy lábánál hatalmas temető.
Innen már jól látszik a Sakhi mecset.
Az őrök kicsit vonakodtak beengedni. De aztán sikerült, azzal, hogy a szentélybe nem léphetek be. Ez nagy kár volt. Azt mondták, a tálibok két évvel ezelőtti hatalomátvételéig ez sima volt. Talán hamarosan újra az lesz.