Megérkezünk Naranba

Pakisztán tovább. Fairy Meadowsról legyalogolunk, terepjárózunk, aztán vízámosásokkkal – inkább vízesésekkel – súlyosbított utakon és gyönyörű tájakon át megérkezünk Naranba.
Vajon hogy szállítják fel a szállodai bútorokat a hegyre?

Nézzétek az instát is: akeletibol

A folytatásban hajnali indulás Naranból, aztán szép tájakon át egészen Iszlamabadig jutunk.
Az előző epizódban Fairy Meadowson néztünk körül.

A Keleti pályaudvar Narantól 4710 kilométer légvonalban, közúton 6618.

A Kunhar folyó völgye. Naran felé. Ez már estefelé. De fentről indultunk, a 3300 méteren fekvő Fairy Meadowsról.

Reggeli indulás. Egyszerre ködös és napos.

Köd fölött.

Erre a látványra egész könnyen felébred az ember.

Szembeforgalom.

Igen, ez pont az, aminek látszik. Legalább 5 kilométeren át, hegynek felfele, a faluból Fairy Meadowsra. Ekkora bútort nem lehet az öszvérre erősíteni. Viszi az ember gyalog. A velem szemben, felfelé haladó, bútorszállító helyiek láttán még én is kissé meghökkentem, ezért készült a kép kis késéssel, miután már elhaladtak mellettem.

Megérkezünk a faluba. Itt várnak a terepjárók, amelyek levisznek a Raikot-hídig.

Szerencsére nem ezzel a terepjáróval ereszkedtem le a világ egyik legveszélyesebb útján.

Aztán már lent. Autócsere, és indulunk tovább dél, a főváros felé. Viszont földcsuszamlás miatt áll a sor. Több óra volt, mire eltakarították az akadályt. De később sem lett teljesen sima.