Vajon hogy látják-láttatják a mohácsi csatát a törökök?

495 éve, augusztus 29-én volt a középkori Magyarország számára végzetes mohácsi csata. Vajon hogy látják-láttatják a csatát a törökök, és milyen emlékeket találhatunk Moháccsal kapcsolatban Isztambulban?

Ebben a posztban megmutatom azt az óriási dobot, amellyel az oszmán sereget buzdították harcra a mohácsi síkon. Lajos király halálának ábrázolását, Szülejmán kardjait, magyar vérteket és más korabeli fegyvereket. És persze az Ayasofya legfőbb helyén álló két óriási gyertyatartót, amelyet a budai várból zsákmányoltak a szultán csapatai.

Az előző epizód: Szülejmán és fia mecsete és a bizánci városfal

Korábbi posztok a mohácsi ásatásról:

Mohácsi ásatás 1.

Mohácsi ásatás 2.

Mohácsi ásatás 3.

Mohácsi ásatás 4.

Kadiköyből indulunk hajóval Beşiktaşba
Ezt nem lehet eleget nézni. A képen a bizánci és az oszmán birodalom központja. Balra a Sultan Ahmet camii, vagyis a kék mecset, amely 1609 és 1616 között épült. Mégpedig azok a helyen, ahol a bizánci császárok palotája állt egykor. Szemben vele 537-től áll a Hagia Sofia templom, törökül Ayasofya, amelyet a város török elfoglalása után, 1453-ban mecsetté alakítottak. 1931-ben Atatürk múzeummá nyílvánította, 2020-ban pedig Erdoğan elnök újra mecsetté. Egy későbbi posztban még visszatérünk rá. És akkor még nem is fért a képre ettől jobbra a Topkapı palota, amelyet ott építettek fel, ahol az ősi görög gyarmatváros, Büzantion akropolisza állt valaha. Kadiköyből indulunk hajóval Beşiktaşba.
isztambuli hadtörténeti múzeum
Ez pedig már az isztambuli hadtörténeti múzeum Mohács részlege. És ott egy óriási dob – másfél méter magas lehet – amely 1526-ban megjárta a csatát. Mindjárt ide is visszatérünk.
hagia sofia belül
De előbb a Hagia Sofia, vagyis ma Ayasofya mecset. Középen a legfőbb hely, a Mekka irányába tájolt mihrab, vagyis imafülke, ahol az imákat levezénylő imám áll. A mihrab két oldalán pedig két gyertyatartó. Hadizsákmány a budai várból, 1526-ból. Nézzük meg közelebbről.
A mihrab jobb oldala. Sokaknak nincs meg, hogy az 1526. augusztus 29-ei mohácsi csata után, szeptember 11-én az országot pusztító oszmán sereg bevonult a védtelenül maradt Budára. Szülejmán szultán ráült a magyar királyok trónjára, és egyéb zsákmányok mellett Isztambulba vitette a várban talált bronzszobrokat (például a Hunyadiakét), Mátyás király díszes könyvei, a Corvinák egy részét, valamint … két gyertyatartót. Ez utóbbiak azóta is Isztambulban vannak. Sokáig nem állt össze, hogy pontosan hogy kell elképzelni a gyertyatartót. Úgy fejtettem meg – javítson ki, aki jobban tudja -, hogy balról a második, vaskos alsó elem a gyertyatartó alja, a tőle eggyel balra, valamint kettővel jobbra álló, karcsúbb, díszes elemek pedig a (cserélhető?) felsők. Valószínűleg Magyarországon készültek, itáliai minta alapján. 500 éves gyertyatartók! Pár éve egy magyar mester másolatot készített a két gyertyatartóról, amelyeket elhelyeztek a budai Mátyás-templomban. És akkor még nem is fért a képre ettől jobbra a Topkapı palota, amelyet ott építettek fel, ahol az ősi görög gyarmatváros, Büzantion akropolisza állt valaha. Kadiköyből indulunk hajóval Beşiktaşba.
hagia sofia belül gyertyatartók
hagia sofia belül gyertyatartók
A szett másik része, a mihrabtól balra. Amikor legutóbb jártam itt, még múzeum volt az Ayasofya, és ki is volt írva, hogy ezek a Budáról származó gyertyatartók. Most ennek nem találtam nyomát, ahogy például azt a helyet sem jelölte már felirat, ahol 1000 éven át a bizánci császárokat koronázták. Ha legközelebb az Ayasofyában jártok, mindenképp nézzétek meg a magyar gyertyatartókat is!
szülejmán türbéje
Az előző posztban – és főleg az instán – több kép volt Szülejmán isztambuli mecsetéről. Ez pedig a mecset mellett álló türbéje és benne a hódító szultán sírja.
hajózás Beşiktaş kerületbe
Szóval ott tartottunk, hogy hajózunk Beşiktaş kerületbe. Itt balra látszik az Aranyszarv-öböl bejárata, jobbra pedig Beyoğlu városrész a Galata-toronnyal.
Dolmabahce-palota

Szemben a Dolmabahçe-palota. Az utolsó szultánok és az első köztársasági elnök, Mustafa Kemal Atatürk rezidenciája. Ő itt is halt meg 1938. november 10-én. 09:05-kor. Törökországban ebben az időpontban a mai napig megáll az élet.

isztambuli hadtörténeti múzeum
Ez már a hadtörténeti múzeum első terme, benne a törökök – de inkább a türkök (sőt) – jelentős csatáit szemléltető térkép. Kicsit tágan értelmezték a témát, így nem csak például Manzikert, Ankara, a Balkán-háborúk, Gallipoli látható az ábrán, de még a hun Attila 452-es itáliai hadjárata is. És egyébként az 1950-53-as koreai háborút is feltüntették, ahol a déliek oldalán harcoltak török csapatok. (Rigómező helytelen dátummal szerepelt – szóltam nekik.)
isztambuli hadtörténeti múzeum
13. sorszámmal Mohaç savaşı, vagyis a mohácsi csata. Most kihagyok sok érdekességet (talán egy másik posztban lesz még szó róluk), és előreszaladunk a mohácsi teremhez.
isztambuli hadtörténeti múzeum
Mini panoráma (inkább köríves festmény és installáció) a mohácsi csatáról. Mindjárt kielemezzük. De hogy foglalják össze a törökök az összecsapás eseményeit?
isztambuli hadtörténeti múzeum
Angolul tudók talán kinagyítva el tudják olvasni. Az itt látható hivatalos – és sok ponton erősen problémás – verzió szerint a törökök teljesen rendezetten, három vonalban sorakoztak volna fel, és az előzetes terveknek megfelelően, nyugodtan várták a magyar nehézlovasság heves támadását az oszmán centrum ellen. Majd szervezett visszavonulással az ágyúk elé engedték volna őket, hogy aztán két oldalról megtámadják a magyarokat. Bâli bey akindzsii pedig ezenközben elvágják a magyarok menekülési útvonalát. A leírás szerint így is történt, és II. Lajos és katonái a “Karasu mocsárba” (itt valószínűleg a Karasica folyóra gondolt a szerző) fulladtak. A szöveg azzal zárul, hogy a mohácsi csata csak két órán át tartott (az iskolákban is azt tanítják az egyik legfőbb elemként, hogy ez volt a legrövidebb döntő csata – ezt többektől hallottam), és Magyarország nagy része oszmán ellenőrzés alá került, a független Magyar Királyság elbukott. A 16. századi európai történelem szempontjából pedig kiemelkedő fontosságú – így a szöveg -, hogy a mohácsi csatával megsemmisült a kereszténység legerősebb védelmi vonala az Oszmán Birodalommal szemben. (A modern magyar történetírás vitatja, hogy a törökök teljesen felsorakoztak volna, illetve hogy a csapatok tervszerűen vonultak volna vissza, ahogy Lajos halálának a helyszínét sem a Karasicához kötik.)
isztambuli hadtörténeti múzeum
A “panoráma” jobb oldala: II. Lajos király a mocsárban leli halálát. A magyar lobogó a földön.
isztambuli hadtörténeti múzeum
A másik oldalon a győztes oszmán vezérkar Szülejmán szultánnal és Ibrahim pasa nagyvezírrel az élen. Előttük elesett páncélos magyar vitéz.
isztambuli hadtörténeti múzeum
És akkor újra az óriási dob. Elég hátborzongató belegondolni, hogy ott volt a mohácsi csatában. Legalábbis ezt állítja a kis tábla.
isztambuli hadtörténeti múzeum
Bőrborítás.
isztambuli hadtörténeti múzeum
Dobverő.
isztambuli hadtörténeti múzeum
A kapcsolódó kiírás. Kös.
Mini panoráma (inkább köríves festmény és installáció) a mohácsi csatáról. Mindjárt kielemezzük. De hogy foglalják össze a törökök az összecsapás eseményeit?
Szülejmán szultán kardja és annak hüvelye.
Szülejmán szultán kardja és annak hüvelye.
Mini panoráma (inkább köríves festmény és installáció) a mohácsi csatáról. Mindjárt kielemezzük. De hogy foglalják össze a törökök az összecsapás eseményeit?
isztambuli hadtörténeti múzeum
Egy másik, szintén a szultán számára készített kard.
A pengébe vésett felirat: Szülejmán szultán, Szelim szultán fia.
A szultán lovának díszes fejpáncélja.

Rajta felirat: “a tisztelt trón tulajdonosa, a legnagyobb szultán Szülejmán, Isten örökössé teszi uralmát”. Milyen viseletek, fegyverek lehettek még ott a mohácsi csatában?

Magyar páncéling a 16. századból.
Magyar páncéling a 16. századból.
A pengébe vésett felirat: Szülejmán szultán, Szelim szultán fia.
isztambuli hadtörténeti múzeum
A kapcsolódó táblácska.
A pengébe vésett felirat: Szülejmán szultán, Szelim szultán fia.
isztambuli hadtörténeti múzeum
Püspöki páncéling a 16. századból!
A kiírásban kérdőjelet tettek az után, hogy magyar.
Oszmán vaspajzs, szintén a 16. századból.
Oszmán vaspajzs, szintén a 16. századból.

Rajta felirat: “a tisztelt trón tulajdonosa, a legnagyobb szultán Szülejmán, Isten örökössé teszi uralmát”. Milyen viseletek, fegyverek lehettek még ott a mohácsi csatában?

Oszmán lópáncél.
Oszmán lópáncél.
A kiírásban kérdőjelet tettek az után, hogy magyar.
Oszmán páncélzat a 16. századból.
Oszmán páncélzat a 16. századból.

Rajta felirat: “a tisztelt trón tulajdonosa, a legnagyobb szultán Szülejmán, Isten örökössé teszi uralmát”. Milyen viseletek, fegyverek lehettek még ott a mohácsi csatában?

Oszmán lovas katona páncélja és sisakja a 15-16. századból.
Oszmán lovas katona páncélja és sisakja a 15-16. századból.

Rajta felirat: “a tisztelt trón tulajdonosa, a legnagyobb szultán Szülejmán, Isten örökössé teszi uralmát”. Milyen viseletek, fegyverek lehettek még ott a mohácsi csatában?

isztambuli hadtörténeti múzeum
Életnagyságban.

Rajta felirat: “a tisztelt trón tulajdonosa, a legnagyobb szultán Szülejmán, Isten örökössé teszi uralmát”. Milyen viseletek, fegyverek lehettek még ott a mohácsi csatában?

Míves oszmán sisak a korból.
Míves oszmán sisak a korból.

Rajta felirat: “a tisztelt trón tulajdonosa, a legnagyobb szultán Szülejmán, Isten örökössé teszi uralmát”. Milyen viseletek, fegyverek lehettek még ott a mohácsi csatában?

Aranyozott rézsisak a 16. századból. Szintén oszmán.
Aranyozott rézsisak a 16. századból. Szintén oszmán.

Rajta felirat: “a tisztelt trón tulajdonosa, a legnagyobb szultán Szülejmán, Isten örökössé teszi uralmát”. Milyen viseletek, fegyverek lehettek még ott a mohácsi csatában?

Török vassisak a 16. századból.
Török vassisak a 16. századból.
A kiírásban kérdőjelet tettek az után, hogy magyar.
Behram pasa, anatóliai kormányzó páncélinge a mohácsi csata idejéből.
Behram pasa, anatóliai kormányzó páncélinge a mohácsi csata idejéből.

Rajta felirat: “a tisztelt trón tulajdonosa, a legnagyobb szultán Szülejmán, Isten örökössé teszi uralmát”. Milyen viseletek, fegyverek lehettek még ott a mohácsi csatában?

És még egy török vassisak.
És még egy török vassisak.

Rajta felirat: “a tisztelt trón tulajdonosa, a legnagyobb szultán Szülejmán, Isten örökössé teszi uralmát”. Milyen viseletek, fegyverek lehettek még ott a mohácsi csatában?

16. századi török puska.
16. századi török puska.

Mivel jelenleg éppen akörül forog az egyik legnagyobb vita Mohács kapcsán, hogy milyen kézi lőfegyverek voltak az oszmán seregben, nem is mondanék többet. Nagyon érdekes múzeum az isztambuli hadtörténeti, mindenkinek ajánlom!

A múzeum zárásakor a kertben felvonják a török lobogót.
A múzeum zárásakor a kertben felvonják a török lobogót.
Elöl egy olyan ágyú, amely a kiírás szerint részt vett Konstantinápoly végső ostromában, 1453-ban.
Indulás vissza menetrendszerinti komppal Kadiköybe.
Indulás vissza menetrendszerinti komppal Kadiköybe.
Indulás vissza menetrendszerinti komppal Kadiköybe.
Remélem, érdekesnek találtátok ezt a rendhagyó megemlékezést Mohácsról. Törökországban természetesen más szemszögből tekintenek a számunkra katasztrofális kimenetelű csatára. Hamarosan folytatjuk Isztambullal, és – ahogy eddig – továbbra is igyekszem beszámolni a mohácsi tömegsírfeltárás fejleményeiről.
MEGOSZTÁS

Ajánlott Bejegyzések