Vajon hogy látják-láttatják a mohácsi csatát a törökök?

Vajon hogy látják-láttatják a mohácsi csatát a törökök?

Törökország

495 éve, augusztus 29-én volt a középkori Magyarország számára végzetes mohácsi csata. Vajon hogy látják-láttatják a csatát a törökök, és milyen emlékeket találhatunk Moháccsal kapcsolatban Isztambulban?

Ebben a posztban megmutatom azt az óriási dobot, amellyel az oszmán sereget buzdították harcra a mohácsi síkon. Lajos király halálának ábrázolását, Szülejmán kardjait, magyar vérteket és más korabeli fegyvereket. És persze az Ayasofya legfőbb helyén álló két óriási gyertyatartót, amelyet a budai várból zsákmányoltak a szultán csapatai.

Az előző epizód: Szülejmán és fia mecsete és a bizánci városfal

Korábbi posztok a mohácsi ásatásról:

Mohácsi ásatás 1.

Mohácsi ásatás 2.

Mohácsi ásatás 3.

Mohácsi ásatás 4.

Ezt nem lehet eleget nézni. A képen a bizánci és az oszmán birodalom központja. Balra a Sultan Ahmet camii, vagyis a kék mecset, amely 1609 és 1616 között épült. Mégpedig azok a helyen, ahol a bizánci császárok palotája állt egykor. Szemben vele 537-től áll a Hagia Sofia templom, törökül Ayasofya, amelyet a város török elfoglalása után, 1453-ban mecsetté alakítottak. 1931-ben Atatürk múzeummá nyílvánította, 2020-ban pedig Erdoğan elnök újra mecsetté. Egy későbbi posztban még visszatérünk rá. És akkor még nem is fért a képre ettől jobbra a Topkapı palota, amelyet ott építettek fel, ahol az ősi görög gyarmatváros, Büzantion akropolisza állt valaha. Kadiköyből indulunk hajóval Beşiktaşba.

Ez pedig már az isztambuli hadtörténeti múzeum Mohács részlege. És ott egy óriási dob – másfél méter magas lehet – amely 1526-ban megjárta a csatát. Mindjárt ide is visszatérünk.

De előbb a Hagia Sofia, vagyis ma Ayasofya mecset. Középen a legfőbb hely, a Mekka irányába tájolt mihrab, vagyis imafülke, ahol az imákat levezénylő imám áll. A mihrab két oldalán pedig két gyertyatartó. Hadizsákmány a budai várból, 1526-ból. Nézzük meg közelebbről.

A mihrab jobb oldala. Sokaknak nincs meg, hogy az 1526. augusztus 29-ei mohácsi csata után, szeptember 11-én az országot pusztító oszmán sereg bevonult a védtelenül maradt Budára. Szülejmán szultán ráült a magyar királyok trónjára, és egyéb zsákmányok mellett Isztambulba vitette a várban talált bronzszobrokat (például a Hunyadiakét), Mátyás király díszes könyvei, a Corvinák egy részét, valamint … két gyertyatartót. Ez utóbbiak azóta is Isztambulban vannak. Sokáig nem állt össze, hogy pontosan hogy kell elképzelni a gyertyatartót. Úgy fejtettem meg – javítson ki, aki jobban tudja -, hogy balról a második, vaskos alsó elem a gyertyatartó alja, a tőle eggyel balra, valamint kettővel jobbra álló, karcsúbb, díszes elemek pedig a (cserélhető?) felsők. Valószínűleg Magyarországon készültek, itáliai minta alapján. 500 éves gyertyatartók! Pár éve egy magyar mester másolatot készített a két gyertyatartóról, amelyeket elhelyeztek a budai Mátyás-templomban. És akkor még nem is fért a képre ettől jobbra a Topkapı palota, amelyet ott építettek fel, ahol az ősi görög gyarmatváros, Büzantion akropolisza állt valaha. Kadiköyből indulunk hajóval Beşiktaşba.

A szett másik része, a mihrabtól balra. Amikor legutóbb jártam itt, még múzeum volt az Ayasofya, és ki is volt írva, hogy ezek a Budáról származó gyertyatartók. Most ennek nem találtam nyomát, ahogy például azt a helyet sem jelölte már felirat, ahol 1000 éven át a bizánci császárokat koronázták. Ha legközelebb az Ayasofyában jártok, mindenképp nézzétek meg a magyar gyertyatartókat is!

Az előző posztban – és főleg az instán – több kép volt Szülejmán isztambuli mecsetéről. Ez pedig a mecset mellett álló türbéje és benne a hódító szultán sírja.

Szóval ott tartottunk, hogy hajózunk Beşiktaş kerületbe. Itt balra látszik az Aranyszarv-öböl bejárata, jobbra pedig Beyoğlu városrész a Galata-toronnyal.

Szemben a Dolmabahçe-palota. Az utolsó szultánok és az első köztársasági elnök, Mustafa Kemal Atatürk rezidenciája. Ő itt is halt meg 1938. november 10-én. 09:05-kor. Törökországban ebben az időpontban a mai napig megáll az élet.

Ez már a hadtörténeti múzeum első terme, benne a törökök – de inkább a türkök (sőt) – jelentős csatáit szemléltető térkép. Kicsit tágan értelmezték a témát, így nem csak például Manzikert, Ankara, a Balkán-háborúk, Gallipoli látható az ábrán, de még a hun Attila 452-es itáliai hadjárata is. És egyébként az 1950-53-as koreai háborút is feltüntették, ahol a déliek oldalán harcoltak török csapatok. (Rigómező helytelen dátummal szerepelt – szóltam nekik.)

13. sorszámmal Mohaç savaşı, vagyis a mohácsi csata. Most kihagyok sok érdekességet (talán egy másik posztban lesz még szó róluk), és előreszaladunk a mohácsi teremhez.

Mini panoráma (inkább köríves festmény és installáció) a mohácsi csatáról. Mindjárt kielemezzük. De hogy foglalják össze a törökök az összecsapás eseményeit?

Angolul tudók talán kinagyítva el tudják olvasni. Az itt látható hivatalos – és sok ponton erősen problémás – verzió szerint a törökök teljesen rendezetten, három vonalban sorakoztak volna fel, és az előzetes terveknek megfelelően, nyugodtan várták a magyar nehézlovasság heves támadását az oszmán centrum ellen. Majd szervezett visszavonulással az ágyúk elé engedték volna őket, hogy aztán két oldalról megtámadják a magyarokat. Bâli bey akindzsii pedig ezenközben elvágják a magyarok menekülési útvonalát. A leírás szerint így is történt, és II. Lajos és katonái a “Karasu mocsárba” (itt valószínűleg a Karasica folyóra gondolt a szerző) fulladtak. A szöveg azzal zárul, hogy a mohácsi csata csak két órán át tartott (az iskolákban is azt tanítják az egyik legfőbb elemként, hogy ez volt a legrövidebb döntő csata – ezt többektől hallottam), és Magyarország nagy része oszmán ellenőrzés alá került, a független Magyar Királyság elbukott. A 16. századi európai történelem szempontjából pedig kiemelkedő fontosságú – így a szöveg -, hogy a mohácsi csatával megsemmisült a kereszténység legerősebb védelmi vonala az Oszmán Birodalommal szemben. (A modern magyar történetírás vitatja, hogy a törökök teljesen felsorakoztak volna, illetve hogy a csapatok tervszerűen vonultak volna vissza, ahogy Lajos halálának a helyszínét sem a Karasicához kötik.)

A “panoráma” jobb oldala: II. Lajos király a mocsárban leli halálát. A magyar lobogó a földön.

A másik oldalon a győztes oszmán vezérkar Szülejmán szultánnal és Ibrahim pasa nagyvezírrel az élen. Előttük elesett páncélos magyar vitéz.

És akkor újra az óriási dob. Elég hátborzongató belegondolni, hogy ott volt a mohácsi csatában. Legalábbis ezt állítja a kis tábla.

Bőrborítás.

Dobverő.

Mini panoráma (inkább köríves festmény és installáció) a mohácsi csatáról. Mindjárt kielemezzük. De hogy foglalják össze a törökök az összecsapás eseményeit?

A pengébe vésett felirat: Szülejmán szultán, Szelim szultán fia.

Rajta felirat: “a tisztelt trón tulajdonosa, a legnagyobb szultán Szülejmán, Isten örökössé teszi uralmát”. Milyen viseletek, fegyverek lehettek még ott a mohácsi csatában?

A pengébe vésett felirat: Szülejmán szultán, Szelim szultán fia.

A kiírásban kérdőjelet tettek az után, hogy magyar.

Rajta felirat: “a tisztelt trón tulajdonosa, a legnagyobb szultán Szülejmán, Isten örökössé teszi uralmát”. Milyen viseletek, fegyverek lehettek még ott a mohácsi csatában?

A kiírásban kérdőjelet tettek az után, hogy magyar.

Rajta felirat: “a tisztelt trón tulajdonosa, a legnagyobb szultán Szülejmán, Isten örökössé teszi uralmát”. Milyen viseletek, fegyverek lehettek még ott a mohácsi csatában?

A kiírásban kérdőjelet tettek az után, hogy magyar.

Rajta felirat: “a tisztelt trón tulajdonosa, a legnagyobb szultán Szülejmán, Isten örökössé teszi uralmát”. Milyen viseletek, fegyverek lehettek még ott a mohácsi csatában?

Mivel jelenleg éppen akörül forog az egyik legnagyobb vita Mohács kapcsán, hogy milyen kézi lőfegyverek voltak az oszmán seregben, nem is mondanék többet. Nagyon érdekes múzeum az isztambuli hadtörténeti, mindenkinek ajánlom!

Elöl egy olyan ágyú, amely a kiírás szerint részt vett Konstantinápoly végső ostromában, 1453-ban.

Indulás vissza menetrendszerinti komppal Kadiköybe.

Remélem, érdekesnek találtátok ezt a rendhagyó megemlékezést Mohácsról. Törökországban természetesen más szemszögből tekintenek a számunkra katasztrofális kimenetelű csatára. Hamarosan folytatjuk Isztambullal, és – ahogy eddig – továbbra is igyekszem beszámolni a mohácsi tömegsírfeltárás fejleményeiről.

Ok, Isztambulból tényleg soha nem elég

Ok, Isztambulból tényleg soha nem elég

Törökország

A Magyarországot meghódító Nagy Szülejmán mecsete. Hozzá felesége, Hürrem és fia, Mehmed türbéje. És az eredeti bizánci városfalak!

Valamint nem rossz kilátás az Aranyszarv-öbölre.
Vajon milyen játékokat árul Jumurdzsák?

Az előzmény: érkezés Isztambulba

Nézzétek az instát is!

Szülejmán mecsetétől nyílik az egyik legszebb kilátás Isztambulra, főleg az Aranyszarv-öbölre.

Szemben a Beyoğlu-negyed. Jól látszik a Galata-torony.

És a nagy uralkodó mecsete, a görög vagy örmény származású építész (törökül mimar), Szinan pasa egyik főműve. 1550 és 1557 között épült. Mialatt a középkori Magyarországot éppen elpusztították az oszmánok és a Mohács utáni polgárháború.

Kicsit visszaugrunk. Ez a Galata-torony (Galata kulesi) az Aranyszarv-öböl másik (északkeleti) oldalán. 1348-ban építették az itt lakó genovaiak. Krisztus tornyának is nevezték az itt élő keresztények. 67 méter magas.

Az aluljáróban minden szükséges dolgot lehet kapni.

Yumurcak oyuncak. Magyarosan Jumurdzsák játékszer.

Déli forróságban, hegynek fel. Megérkezünk a mecsethez.

Feltűnik Szülejmán szultán (1520-1566) türbéje, vagyis sírja. Szigetvár ostroma idején halt meg. A belső szerveit Magyarországon, a Turbék község külterületén nemrég azonosított türbében temették el. A teste többi részét hazahozták Isztambulba.

Kanuni Sultan Süleyman Han – törökül így nevezik. Törvényhozó szultán Szülejmán kán. 1494 és 1566 között élt. Régen ki volt írva, hogy “Zigetvar”-on halt meg. Ez már nincs.

Hürrem szultána (törökben amúgy nincs a a végén), Szülejmán kedvenc feleségének sírja zárva volt. Magyar utazóval ugye nem lehet kiszúrni: a türbe oldalsó és hátsó ablakain keresztül azért le sikerült fotózni. A baloldali az.

Innen a névtábla is látszik. A Szülejmánról és az “arany évszázadról” készült, nagy sikerű, végeláthatatlan török tévésorozat egyik fő figurája 1502 körül született és 1558-ban halt meg.

Négy, 76 méteres minarete van. Több kép az instán!

A fő kupola 53 méter magas, 26,5 méter az átmérője.

Mimar Sinan, Szülejmán és két utóda legfőbb építésze a mecset alatti utcában nyugszik. Háromszáznál is több, igen jelentős épületet tervezett. Többek között 94 nagyobb és 52 kisebb mecsetet, vízvezetékeket, iskolákat, karavánszerájokat. Az oszmán építészetre gyakorolt hatása felbecsülhetetlen.

Parkoló, illetve balra fent látszik a Topkapı palota részlete.

Az előző poszt végén elindultunk megnézni a város eredeti falait. Ezek tehát a bizánci főváros, Konstantinápoly falai. Ezeket lövette Hódító Mehmed szultán 1453-ban, mielőtt elfoglalta a világ egyik legjelentősebb települését. Eredeti bizánci városfalak!!

Konstantinápoly elfoglalását nagyban elősegítette a magyar Orbán mester tevékenysége. Az erdélyi ágyúöntő 1452-ben a bizánciaknak is felajánlotta szolgálatait, ők azonban ekkor már nem tudták ezt megfizetni. Így aztán Orbán a muszlimok győzelmében játszott fontos szerepet. A Panorama 1453 múzeum a Topkapı (ágyúkapu) melletti parkban kapott helyet. Ez az ottani tábla is megemlékezik a szerb, német, magyar és cseh mesterekről.

Panorámaképen látjuk a török szempontból dicsőséges ostrom fő pillanatait. Hozzá harci zene.

A múzeum boltjában szulejmános és mehmedes párnahuzat is kapható. Melyik kéne a kanapéra?

A háttérben a bizánci városfalak. Mégpedig a drinápolyi (edirnei kapu).

Még benézünk egy másik mecsetbe. Talán nem meglepő: ezt is Szinan építette. Szülejmán állíttatta fia, Mehmed şehzade (vagyis herceg/királyfi) emlékére, aki 1543-ban halt meg, 22 évesen. Ide is van eltemetve. Az anyja Hürrem volt. Még mielőtt nagyon meghatódnánk, jegyezzük meg, hogy Mehmed éppen az 1543-as magyarországi hódító hadjáratról való visszatérés közben halt meg, valószínűleg himlőben. Ebben a hadjáratban került török kézre Fehérvár, Esztergom, Pécs is. Ez azért sokkal nagyobb tragédia nekünk, mint egy oszmán herceg halála.

Mehmed mecsetén két minaret és egy 37 méter magas főkupola.

Innen látszik – jobbra – Mehmed türbéje is.

Innen is, de innen az étlap is.

Ayran, joghurtos padlizsán és töltött szőlőlevél (dolma).

Sötétedés után. Folytatjuk.

étel Isztambul Törökország

Baklava-kánaán, avagy hello, Isztambul

Törökország

Átrepülünk Odesszából Isztambulba. Baklava minden mennyiségben, hajóval át az Aranyszarv-öblön, viszontagságaim a török covid-adminisztrációval, továbbá a turisták által kevésbé ismert, hatalmas mecsetek nagy uralkodók türbéivel. Szülejmán apja, Szelim és a Konstantinápolyt elfoglaló Mehmed szultán mecsete.

De kik azok a dragománok? És hol temették el Nagy Konstantin római császárt? (Jogászoknak: és Jusztiniánuszt??)
És főleg: mi az a HES???
Az instát is nézzétek!

Az előzmény: opera, atombunker és hajókázás Odesszában

Fatih Camii (a c-t törökül dzs-nek kell ejteni, tehát a cami = dzsámi; az extra i itt birtokos személyjel). Tehát Fatih dzsámija, mecsete. Az egyik legnagyobb mecset Isztambulban, de az Ayasofya és a Sultanahmet (kék mecset) után kevés városlátogató jut el ide. De mit jelent, hogy Fatih? És főleg ki az, akinek ez a mecsete? És ami talán még izgalmasabb: minek a helyén épült? Lejjebb leírom.

Baklavahegyek. Az İstiklal (függetlenség) utcán. Ez Isztambul egyik legturistásabb sétálóutcája a régi európai városrészben, Beyoğluban.

A szekuláris köztársaság létrehozója, a szultanátus és a kalifátus eltörlője, a latin írás bevezetője, a nők jogainak élharcosa, Musztafa Kemal Atatürk többször is szerepel rajta.
A Taksim 2013-ban (is) jelentős tüntetéssorozat helyszíne volt. Korábbi látogatásaimhoz képest újdonságként érzékeltem, hogy a környékét is letérkövezték, így megszűnt itt az autós körforgalom.

Szemben hatalmas mecsetek. Holnap átkelünk. Komppal. Ott, jobbra lent van a Kászim pasa kikötő. Akkor még nem sejtettem, hogy ez nem ilyen egyszerű…

Kasımpaşa kompkikötő. Próbáltam jegyet venni az ablak mögött ülő közlekedési alkalmazott úrtól. Mondta, hogy az nem úgy megy, jegyet nem lehet venni, csak İstanbul-kártyát. Hol? Ott – mutatott az automatákra. Oké. Megvettem a kártyát, és azzal a lendülettel feltöltöttem rá 40 lirát, ami olyan 1400 forint. Újra próbáltam becsekkolni. Hes van? – kérdezte a mester. Micsoda? Hes. Hes? Hes. Nincs, nem tudom, mi az? Na, ez innentől nehéz lett, mert a török nyelvtudásom még nem bizonyult elegendőnek elmélyültebb diskurzusok lefolytatásához. Annyi mindenesetre kiderült, hogy a titokzatos HES nélkül nem fogom tudni igénybe venni az isztambuli tömegközlekedést. Mutatta a táblát, ahol angolul is le volt írva, hogy kell HES-számot kérni. Oké, de aszerint török mobilszám kéne hozzá. Nem itt lakom? Nem igazán. Oh. Ezen a ponton azon kezdtem el gondolkozni, hogy hogy fogom a következő napjaimat gyalogos közlekedéssel menedzselni egy 20 milliós városban. Aztán sikerült megértenem, hogy elvileg kaptam én egy ilyen számot a török online regisztrációkor, amit a covid miatt mindenkinek meg kell csinálnia, mielőtt belép az országba. Előhalásztam a telefonomból a dokumentumot. Burada! Ez az – mondta. Valóban, a számomra generált QR-kód alatt tényleg volt egy sokjegyű szám, és oda volt írva, hogy HES. Na, ezt később még múzeumokban is kérték. Szóval megvan a HES. És most? Most össze kell kapcsolnom az Isztambul-kártyámat a HES-számommal. Hogy mit kell micsodával? Huhh. És hogyan? Hát fel kell menni erre az oldalra. Nekem nem sikerült a telefonommal. Na jó, megcsinálom – mondta bajszos közlekedési jóbarátom. Elővette a telefonját, felment a honlapra, türelmesen beírogatta a nevemet, születési adataimat, útlevélszámomat, HES-SZÁMOMAT ÉS AZ ISZTAMBUL-KÁRTYÁM SZÁMÁT. Kész is! Meg kell hagyni, hogy innentől kezdve minden teljesen gördülékenyen ment. Az 1400 forintból még maradt is 5 nap után, pedig kompoztam, buszoztam, villamosoztam. Nagyon kulturált rendszer. Csak azt a HES-t tudnám feledni. Amelynek köszönhetően a covidra hivatkozva Erdoğan elnök úr pontosan tudhatja, hogy hány óra hány perckor honnan hova közlekedtem. Én meg még sokmillió ember.

Sztoriba rakok ki kis videót is az útról. Meg az instára is!

Megérkeztünk Fener városrészbe. De mi ez? Nem pont mecsetnek néz ki. Nos, ez a Szent István (Sveti Stefan) templom. Bolgár templom. Vastemplom. 1898-ban készült el, Bécsben előre legyártott vas- és acélelemekből. Ilyet sem láttam még.

Gyors tízórai Fenerben. Fener görögül Fanar. Ez pedig leginkább a román történelemből lehet ismerős. De mi a köze egy isztambuli kerületnek a románokhoz? Konstantinápoly 1453-as oszmán elfoglalása után a régi városközpontot főleg muszlimok népesítették be, a görögök pár kilométerrel kijjebb, Fenerbe/Fanarba költöztek. A mai napig van itt görög ortodox templom, iskola stb. A görögök nyelveket beszélő vezető rétege vezető szerepet vitt az oszmán kereskedelemben és a diplomáciában. Ilyenek voltak a tolmácsokként is funkcionáló dragománok. A 18. században pedig a törökök közülük, a fanari görög dragománok közül választottak megbízható vezetőket az oszmán függésben lévő román fejedelemségek, Havasalföld és Moldva élére. A román államok elitjét tehát részben isztambuli görögök adták. Ők voltak a fanarióták. A román történeti emlékezetben elsősorban kapzsi, önző, gazdag, ellenszenves figurákként maradtak meg.

Yavuz Selim Camii. Vagyis Vad Szelim dzsámija. Két, 45 méter magas minarettel. Nagy Szülejmán szultán építtette 1528-ban. Apja emlékére. Szülejmán apja volt ugyanis Szelim, aki 1512 és 1520 között uralkodott, és melléknevéhez méltó módon rettenetes hódító volt. Ő foglalta el az oszmánok számára Egyiptomot is 1516-ban.

Szelim olyannyira vad volt, hogy amikor 1520-ban meghalt, Európa-szerte abban bíztak, hogy a fia, az akkor még csak 26 éves Szülejmán csak békésebb fickó lehet. Nem jött be.

A mihrab (a Mekka és az ima irányát mutató és az imám helyét kijelölő fülke) és a minbar (szószék).

Kilátással az öbölre. A távolban jobbra látszik Szülejmán mecsete, tőle balra pedig az Ayasofya.

A Fatih hódítót jelent. Ezzel a névvel illetik II. Mehmed szultánt, aki 1453-ban elfoglalta Konstantinápolyt, ezzel megsemmisítette a Kelet-Római, illetve Bizánci Birodalmat.

Az egyik legizgalmasabb történet, hogy itt, ezen a szent helyen, Konstantinápoly egyik dombján állt a Szent Apostolok temploma, a Hagia Sophia után a második legfontosabb templom az egész Kelet-Római Birodalomban. Itt őrizték például András apostol és Lukács evangelista ereklyéit, de ami ennél is jelentősebb, hogy mintegy 700 éven át ide temették a kelet-római, illetve bizánci uralkodókat. Itt nyugodott Nagy Konstantin, Nagy Theodosius, Justinianus és még több tucat császár. A város 1204-es, nyugati keresztesek általi barbár elfoglalásakor a sírokat feltörték és kifosztották. A kegyelemdöfést pedig az 1453-as oszmán hódítás adta meg. 1461-ben az addigra erősen lepusztult keresztény templomot a törökök lebontották, hogy helyet csináljanak Hódító Mehmed mecsetének.

II. Mehmed kétszer volt szultán. Először gyerekként 1444 és 1446, aztán 1451 és 1481 között. (A kettő között apja, II. Murad reaktiválta magát.) Első uralkodásának idejére esik az 1444-es várnai csata, amikor a szegedi békét megszegő magyar és más keresztény csapatok súlyos vereséget szenvedtek, és az uralkodó, I. Ulászló magyar-lengyel király is elesett. A másodikra például Konstantinápoly elfoglalása és Szerbia, Havasalföld, Bosznia, Albánia, a Peloponnészosz meghóditása. Azért 1456-ban Nándorfehérvárnál veszítettek a csapatai.

A Mimar (építész) becenevű, egyébként görög származású zseni, Sinan pasa építette. Ahogy annyi mást is a korszakban.

Az 1766-os földrengés után újjáépítették.

Egykor itt, a mecset helyén állt Szent Apostolok templomában őrizték azt az oszlopot, amelyhez a legenda szerint Jézust kötötték ki megkorbácsoltatásakor.

Meg akartam nézni az eredeti bizánci falakat, és az 1453-as hódításnak emléket állító panorámaképet és múzeumot. Sokszor voltam már Isztambulban, de ezekre sosem jutott idő. Bizony, állnak még az 1453-ban meghódított Bizánc falai! Legalábbis részben. A következő epizódban megnézzük a középkori Magyarországot elpusztító Szülejmán és b. neje, Hürrem sírját, valamint a tavaly újra mecsetté nyilvánított Ayasofyát, vagyis a Hagia Sofiát. Benne pedig a budai várból 1526-ban zsákmányolt óriási gyertyatartókat. És mindezt éjjel kettőkor! Ja, és kövessétek az instát is!

étel Isztambul Törökország

Szulejmán sírjánál zárul a türmén-iráni túra

Szulejmán sírjánál zárul a türmén-iráni túra

Türkmenisztán-Irán (2019)

Így zárult a türkmén-iráni túra. Hagia Sofia és megtekintjük Szülejmán szultán sírját is.

Jobbra az 1872-ben átadott, 2013 óta pedig átalakítás alatt álló Haydarpasa pályaudvar, balra pedig a jó szemű megfigyelők kiszúrhatják a Hagia Sofiát.

Balra a Yeni Camii (új mecset, 1665-ben készült el), jobbra fent pedig a középkori Magyarországot elpusztító Szülejmán szultán mecsete. 1550 és 1557 között épült, és csak az eredetileg a bizánciak által épített Hagia Sofia nagyobb nála Isztambulban.

A fűszeres nagyon ajánlgatta, hogy eredeti mashadi. Mondtam, köszi, már van. És tényleg.

Hürrem szultána, vagyis Szülejmán Rokszolana néven is ismert felesége 1558-ban halt meg. Ez az ő mauzóleuma, vagyis türbéje.

1566-ban, Szigetvár ostroma alatt halt meg. Zrínyi kirohanását már nem érte meg. A feljegyzések szerint a halott szultánt – kis sminkelést követően – székébe ültették, nehogy a török sereg demoralizálódjon az uralkodó elhunyta miatt. A belső szerveit még ott, Szigetvárnál eltemették, ezt a helyet tárják fel éppen mostanában régészek, török támogatással.

Ahogy a képen is látható, az 536-ban elkészült templomot az átalakítás során Mekkához igazították.

Az 1453-as muszlim hódítás előtt a bizánci császár palotája állt ezen a helyen.

étel Isztambul repülés Törökország

A világ legnagyobb reptere lesz Isztambul új reptere

A világ legnagyobb reptere lesz Isztambul új reptere

Türkmenisztán-Irán (2019)

Isztambul új reptere – hat napja adták át. Most évi 90 millió utas fogadására alkalmas. A tervek szerint 200 milliós kapacitással a világ legnagyobb reptere lesz.
Érdekesség, hogy az IST kódot megörökölte, az Atatürk nevet viszont nem. Vajon kiről szeretnék elnevezni? Előbb vagy utóbb…

Isztambul repülés Törökország

Itt jártam 2018-ban II.: Üzbegisztán, Csehország, Libanon és egy kis Ciprus

Itt jártam 2018-ban II.: Üzbegisztán, Csehország, Libanon és egy kis Ciprus

Üzbegisztán, Csehország, Libanon és kis Ciprus.

Az elmúlt években botrányos módon lerombolták az egykori városközpontot, a régi házakat, a bazárt, hogy a turisták által könnyen megközelíthető, buszparkolókkal, üzletekkel, étkezőkkel sőt vidámparkkal ellátott parkot (értsd: pusztaságot) hozzanak létre. A háttérben a nagy hódító 1380-tól felépített nyári palotájának így is monumentális részlete, a 65 méter magas kaputornyok romjai.

Vajon mi a megfejtés?

Itt jól láthatóan nem térkövezésre fordították az uniós támogatást.

Háttérben a hajdani nagyolvasztó – a tetején kilátóval és kávézóval. Jó lenne Magyarországon is ilyen megoldásokat látni.

Többtízezer ember maradványai gúlába és mindenféle egyéb formációba rakva – itt éppen csillárként. Gyerekkoromban voltam itt utoljára. Most kisebbnek tűnt.

Kivételesen befizettem egy buszos túrára. A nevem így érkezett meg a bejrúti szállodából az utazási irodához, telefonon.

Ma többnyire Törökországból elmenekült örmények leszármazottjai lakják. Az egykori Gerrha városát az Omajjád Al-Walid kalifa alapította a 8. században. A képen a kalifa palotájának romjai. A szír határ innen 2-3 kilométer.

A világ egyik legjobb állapotban megmaradt, monumentális római temploma az egyébként is lenyűgöző Baalbekben, az egykori Heliopolisban. A 31 méter magas, 66×35 méteres alapterületű Bacchus-templom Kr.u. 150-250 között épült.

Bejrút tömören: balra a 2008-ban elkészült Mohammad Al-Amin mecset, közvetlenül mellette pedig az 1894 óta itt álló Szent György katedrális, a maronita keresztény érsekség központi temploma. Az előtérben pedig római romok. A mecset túloldalán található a Mártírok tere, amely a török uralom alatt itt kivégzettek emlékére kapta a nevét, és amely az 1975-1990-es libanoni háború idején a várost kettészelő demarkációs vonalon feküdt.

Az egykori föníciaira épült perzsára épült hellenisztikusra épült római város romjai.

Az előző helyszíntől nagyjából kétszáz méterre, az út túloldalán: az egyik legizgalmasabb rom a praxisomból. Körbekerített-lelakatolt, gazos területen, kidőlt oszlopok és szétszórt kövek. Mégis szépen kirajzolódnak a templom körvonalai, hajói, az apszisok. Ezek a keresztesek által a 12. században épített katedrális romjai. Miután 1187-ben a keresztesek elveszítették Jeruzsálemet, itt, ezen falak között koronázták meg a jeruzsálemi királyokat. És ide temették Barbarossa Figyes német-római császárt is, miután 1190-es – Géza herceg kétezer magyar katonája által is támogatott – keresztes hadjárata alatt a Szalef folyóba fúlt. Pontosabban csak a csontjait temették ide, miután húsát a csontjaitól “teuton módon” elválasztották, és Antiochiában nyugalomra helyezték. Egészen elképesztő élmény itt sétálni.

A hagyomány szerint ennek a ciprusi városnak lett püspöke a Bibliában Jézus által feltámasztott Lázár, akit aztán itt is temettek el – másodszorra.

Szépen kivehetők a kör alakú házak alapjai. Meg a háttérben az autópálya.

BÚÉK mindenkinek!

Ausztria Ciprus Csehország Libanon Törökország újév Üzbegisztán

Az út Törökországból Libanonba: képek a felszállás előtt

Utazás tovább Libanonba. Pár kép a felszállás előtt.

Isztambul repülés Törökország

Isztambul és a Hagia Sophia, még közelebbről

Isztambul és a Hagia Sophia, még közelebbről

Megismerheted Isztambul látványosságát, a Hagia Sophia csodálatos épületét.

A Jusztiniánusz császár által építtetett bazilika közel ezer évig volt a világ legnagyobb épülete. Gyors volt a közbeszereztetés, mindössze öt év alatt, 532 és 537 között húzták fel. Később többször átépítették, volt amikor amiatt, mert megrepedt, vagy éppen beszakadt a kupola. 560 körül például a baalbeki Jupiter-templomból hozatott 8 korinthoszi oszloppal erősítették meg. A török bevonulás, 1453 után Ayasofia néven mecsetté alakították, minareteket építettek hozzá. Kemál Atatürk a szekularizáció jegyében 1931-ben bezáratta, 1935-ben múzeumként nyitották meg újra.

Az 1453-as ostrom alatt sok konstantinápolyi itt keresett menedéket, a bevonuló oszmánok lemészárolták vagy rabszolgának adták el őket. Bal alul látható az a négyzet alakú padlórész, ahol a bizánci császárokat koronázták.

A szállodai szobákban található kis hűtőkéhez hasonló elnevezésű minbar, az imám “szószéke”.

Jobbra a minbar bejárata, balra a Mekka irányát jelző mihrab. Annak két oldalán pedig két óriási gyertyatartó. A tévésorozat miatt mostanában sokak által kedvelt tömeggyilkos, Szulejmán (Süleyman) szultán csapatai hozták ide hadizsákmányként a mohácsi csata után közvetlenül elfoglalt budai várból, 1526-ban.