Miért annyira menő főváros Tirana?
Középen Ethem bej mecsete, mögötte az óratorony, amelyet szintén ő építtetett 1822-ben. És a kész és épülő magasházak, amelyek gombamód szaporodnak Tiranában.
Az atombunkert az 1980-as években építették. Ebbek a titkársági szobában is ott lóg a falon a kommunista vezető, Enver Hodzsa (Hoxha) képe. Logikus a felvetés, hogy van-e BunkArt1. Van, a város szélén. Az volt az albán hadsereg vezérkarábak bunkere. Azt is megmutatom majd.
Itt a híres törökverő szobrával. Egy korábbi posztban megmutattam a sírját Lezhë városában.
Isztambuli mintára, a belvárosban épül a Balkán legnagyobb mecsete, a tiranai nagymecset (Namazgjah mecset) és iszlám kulturális központ. Az oszmán hangulat nem véletlen. Az építkezést a Diyanet İşleri Başkanlığı, a vallási ügyekért felelős török állami intézmény finanszírozza. 2015-ben maga Recep Tayyip Erdoğan is részt vett az alapkőletételen.
5000 embert tud majd befogadni. Mármint a mecset. Négy darab, 50 méter magas minarete van, a kupola 30 méter magas.
A tiranai piramist is felújítják. 1988-ban készült el, Enver Hoxha múzeumként (nem mauzóleumként!). A tervezők között volt az 1985-ben meghalt kommunista vezető lánya és veje is. Ahogy a terveken látszik, menő közösségi teret, emellett IT-központot kívánnak csinálni belőle.
A nemzeti történeti múzeum is felújítás alatt.
Rozafa váráról mutattam képeket korábban. Ez az arról elnevezett halétterem Tiranában. Hét évvel ezelőtt ettem itt utoljára.
Valószínűleg nem ilyen trendinek képzelnénk el a tiranai bazárt. Engem valahogy Angliára emlékeztet.
Mást is érdekelt a kebabom. (Igen, kapott. Kicsit. Macskáknak ellen tudok állni, kutyáknak nem.)
Az iszlám építészetben ritkaságszámba menő módon fák, vízesések, hidak láthatók a freskókon. Felül arab (mármint igazi arab) számokkal 1238 van kiírva. Ez az iszlám naptár szerinti 1822. Ekkor készült el a mecset.
