Otrar, Simkent, Szajram és Taraz - nagyvárosok Türkisztántól keletre
Indulás tovább Türkisztánból keletre. Horezm egykori fővárosa, Otrar, Kazahsztán harmadik legnagyobb városa, Simkent, aztán Szajram és Taraz, a kirgiz határon.






1218-ban egy karaván (egyes források szerint 100, mások szerint 450 fős) érkezett ide Mongóliából. A kereskedőkkel utazott Dzsingisz kán küldötte is. A helyi horezmi kormányzó, Inalcsuk kémeknek tekintette a jövevényeket, és a nagy hatalmú uralkodó, II. Muhammed egyetértésével a teljes delegációt lemészároltatta. Dzsingisz magyarázatot követelt, és újabb küldöttséget menesztett Horezmbe, de ennek tagjait is kivégezték. Ez nem bizonyult túl bölcs döntésnek, ugyanis 1219-ben óriási, bosszúra éhes mongol hadsereg érkezett ide, és elpusztította a várost és rövidesen az egész hatalmas, a Perzsa-öböltől idáig érő Horezmi Birodalmat is. Ezzel kezdődött az Ázsia mélyéből egészen Magyarországig és Lengyelországig érő mongol pusztítás.
A képen egyébként balra egy karavánszeráj központi kútja, elöl lakóépületek, mögötte mecset romjai.
















A kazah hős helyett itt a rendszerváltásig Lenin szobra állt.
A város egyébként 1936-ban a nem túl kazahos Mirzoján nevet kapta, mégpedig a karabahi örmény Levon Mirzojánról, aki ekkor a Kazah Szovjet Szocialista Köztársaság kommunista pártjának első titkára volt. Viszont róla két évvel később kiderült, hogy mégsem elég jó elvtárs (kritikát fogalmazott meg például a Dél-Kazahsztánban élő koreaiak északra telepítésével kapcsolatban), ezért a sztálini tisztogatások során kivégezték.
Kemény brainstormingot követően aztán egy kazah népi énekesről Dzsambulnak keresztelték át a várost, amely az ő nevét viselte 1938-tól 1997-ig.
Azóta pedig a korábban itt állt ősi település után: Taraz. De azért, hogy ne legyen ilyen egyszerű: mi a neve annak a régiónak, amelyiknek Taraz a fővárosa? Dzsambul.






