Ilyen volt a 2020-as évem: törölt és megtörtént utak, Egyiptomtól Mohácsig

Ilyen volt a 2020-as évem: törölt és megtörtént utak, Egyiptomtól Mohácsig

Ahogy mindannyiunknak – nekem sem minden pontosan úgy alakult, ahogy elképzeltem. Sok eltervezett-megszervezett utam törlődött, Erdélytől Oroszországig, Moldovától Tadzsikisztánig. Majd jövőre pótolunk.

Az egyik jó hír viszont, hogy már nem kell nagyon-nagyon sokat aludni, és elkészül a Keletiből Hongkongba honlapja! Remélem, tetszeni fog. Hamarosan jövök a részletekkel.
A másik jó hír, hogy azért idén is sikerült utazni valamennyit. Az évem Egyiptomban indult, és a határok lezárása előtt még belefért egy római kirándulás is. Nyáron pedig Szlovákia és belföld.
Aztán ősszel új projekt kezdődött, a szuperizgalmas mohácsi ásatás követése. Ez utóbbi témában hamarosan meglepetés érkezik.
Mindeközben pedig több, mint 8000-en lettetek, akik követik az oldalt. Igazán megtisztelő.
Az alábbi válogatással szeretném megköszönni az eddigi figyelmet. Mindenkinek a lehető legszebb 2021-et kívánom! Találkozunk!

2020. január. A Memnón-kolosszusok. A thébai (luxori) nekropoliszban Kr.e. 1350 óta, vagyis 3370 éve álló (ülő) szobrok kvarcithomokkőből készültek és 18 méter magasak. Eredetileg III. Amenhotep halotti templomának őrzői voltak, az épület azonban az évezredek alatt jórészt megsemmisült. III. Amenhotep volt egyébként a vallási reformer (vagy inkább forradalmár) Ekhnaton – eredetileg IV. Amenhotep – apja.

Az egyik leglenyűgözőbb látnivaló egész Egyiptomban. Nefertari (más írásmóddal Nofertari) gazdagon dekorált sírja a Királynék Völgyében, Luxornál. Ernesto Schiaparelli fedezte fel 1904-ben. A sírt addigra kirabolták, megmaradt viszont a mintegy 480 négyzetméternyi falfestmény. Ezt tartják Egyiptom legjobb állapotban megmaradt és legkifinomultabb sírdíszítésének. 1988 és 1992 között restaurálták, azóta csak nagyon kevés látogatót engednek be, mindössze 10 percre, borsos extra díjért.

A Kr. e. 13. században élt Nefertari II. Ramszesz kedvenc felesége volt, aki az uralkodó tanácsadójaként és küldötteként is tevékenykedett. Minden bizonnyal okos asszony volt. (Nefertari nem összekeverendő a híres fejszoborról ismert Nefertitivel, aki az eggyel korábbi évszázadban élt, és a fent nevezett Ekhnaton fáraó felesége volt.)

Az egyik legszebb és legjobb állapotban megmaradt fáraósír. I Széthi volt a nagy II. Ramszesz apja és I. Ramszesz fia. A KV17-es sírt 1817-ben fedezte fel Giovanni Belzoni. Ez a Királyok Völgye leghosszabb és legmélyebb sírja. Ide is csak kevés látogatót engednek be ide, jó drága jeggyel. Ottjártamkor a régészek éppen – nem tévedés – szkennelték a sír falait, vagyis egy odatelepített géppel nagy felbontású felvételeket készítettek a falfestményekről. Széthi múmiáját egyébként csak 1881-ben találták meg. Kicsit odébb, Deir el-Bahariban, ahova számos más fáraó holttestét is elrejtették a rablók elől.

Asszuánban. Nem csúnya. Itt van a Nílus első zuhataga, vagyis észak felől eddig volt hajózható a folyó. Ezért is volt itt az ősi Felső-Egyiptom déli határa.
A luxusszállodába persze szobát is lehet foglalni, az általam választott olcsóbb opció viszont a látogatójegy vásárlása volt. Ennek az árát le lehet fogyasztani a teraszon.
A hotelt 1899-ben építtette a híres utazási irodát is alapító Thomas Cook. Megszállt itt rengeteg híresség Churchilltől, II. Miklós cáron keresztül Diana hercegnőig, emellett itt élt és írt egy időben Agatha Christie, akinek a Halál a Níluson című regénye részben itt is játszódik. A krimiszerzőnő asztala és széke megtekinthető a hallban.
Nem tartozik szorosan a tárgyhoz, de a Thomas Cook adta (adja?) ki az összeurópai vasúti menetrendet is, amelyet nagy haszonnal forgattam Európa bevonatozása idején, egyetemista koromban.

Kilátás a 300 ezres Asszuánra és a Nílusra egy másik luxushotel, az Elephantine szigetén lévő Mövenpick panorámaétterméből. Határozott lépésekkel simán be- és fel lehet menni. Egy túlárazott kávét/kólát bőven megér a kilátás.

Pontosabban ez egy falucca, a régióra jellemző hagyományos vitorláshajó. A háttérben látszik az előbb mutatott szálloda épülete.

Igen, mert a romantikusnak szánt képeken nem látszik a többi fotós, és a 2015-ben egyébként bezárt hőerőművet is igyekeznek kikomponálni. Mondjuk itt még más csavar is van..

Colosseum. 80-ban, tehát 1940 éve készült el.

Piazza di Spagna

Középen a Fontana della Barcaccia, jobbra a spanyol lépcső. Február vége, az utolsó szabad pillanatok a karantén előtt. Tömegek, maszk nélkül.

Eredetileg Hadrianus császár síremlékének épült 135 és 139 között. Később erőd és börtön sőt pápai nyári lak is volt.

Roscioli. Brutálfinom pizzák méretre. És sok más.

Vissza a gyökerekhez. Karanténkirándulás. Rábacsanak, Győr-Moson-Sopron megye.

Kilátás Árva várából

Olaszország óta az első külföldi út: nyári túra Szlovákiában.

A poprádi járás a Tátrával

Körmöcbánya

Panoráma a Szársomlyóról, vagy Harsányi-hegyről

A borászatáról híres Villány közvetlen közelében. (Villány a képen balra.)
Közvetlenül alattunk terül el az egykori kőbányában 1967-ben létrehozott szoborpark, magyar és külföldi művészek izgalmas kőszobraival. Jól – szerintem túlságosan is jól – kiépített fémlépcsőkön lehet feljönni ide a magasba.
1687. augusztus 12-én nagyjából itt, előttünk volt a nagyharsányi, más néven a Szársomlyó hegyi, megint más néven a második mohácsi csata. Az innen keletre (a képen balra) nem messze – de azért nem is túl közel – lezajlott 1526-os mohácsi csata a keresztények döntő vereségét jelentette, 161 évvel később viszont fordított volt a szereposztás: a Szent Liga 50 ezres osztrák-magyar-bajor-horvát serege legyőzte Szulejmán török nagyvezír hadát. Az 1526-os mohácsi csata után 161 évvel nem jött be a Szulejmán név.
Nem is sokkal korábbán, 1683-ban a törökök még Bécset ostromolták. A kudarc után visszakézből elveszítették Esztergomot, 1686-ban – 145 év megszállás után – Budát. Aztán 1687: nagyharsányi csata, 1697: zentai csata, 1699: karlócai béke. Végül az 1718-as pozsareváci béke következtében Magyarország egész területe felszabadult a török uralom alól.

Eredetileg gótikus stílusban építtette Salamon fia Simon alországbíró, az 1270-es években. 1508-ban került Buzlay Mózes lett a vár ura, aki az akkor divatos reneszánsz stílusban építtette át. 1543 és 1686 között török kézen volt, a Rákóczi-szabadságharc után viszont elvesztette katonai jelentőségét. A várat 1964 és 1974 között restaurálták. Ráférne egy újabb felújítás, de így is izgalmas.

Kamuvár, álerőd.

Mégis jó. Itt forgatták 1968-ban az Egri csillagok című filmet, Várkonyi Zoltán rendezésében. Az Egertől némiképp félreeső Pilisborosjenő külterületén építették fel ezt a díszletet. Nem csak felépítették, de a látvány kedvéért fel is gyújtották, és részben le is rombolták. Viszont a mai napig kiváló kirándulócélpont.
Van itt olyan, aki nem látta a filmet? És aki nem járt még itt? Én most voltam először.

Idén nyáron kezdték meg az itt talált öt tömegsír közül az egyik, a III. számú feltárását. Efölött, ott balra hátul áll a fehér sátor, szemben velünk pedig a II. és az I. sír. Ha jól számolom, hétszer jöttem el ide az ásatásra, amiről több posztban is beszámoltam. Igyekszem folytatni.

Azért mégse Moháccsal zárjuk az évet. Ez itt újra Egyiptom. Philae, Asszuán mellett.
Boldog új évet kívánok!

Impozáns helyen áll a Somogyvári bencés apátság

Magyarország

A somogyvári bencés apátság – 1091-ben alapította I. László király. A legenda szerint – és logikusan is – errefelé lehetett az István ellen lázadó pogány Koppány birtokközpontja is. A Szent Egyednek szentelt, eleinte francia (cluny) szerzetesek által fenntartott apátságban valószínűleg Szent László (és/vagy Szent Egyed) ereklyéjét is őrizték.
A törökkori harcok idején és utána köveit széthordták. A megmaradt romokat a 19-20. században tárták fel.
A háttérben (jobbra) a Balaton-felvidék: Szent György-hegy, Badacsony, Gulács.

Somogyvár Szlovákia

És akkor egyszer csak itt egy juhsajtbolt az út mentén Árvaváralján

És akkor egyszer csak itt egy juhsajtbolt az út mentén Árvaváralján

Szlovákia

Juhsajtbolt az út mentén, Trencsén és Árva vára között. Érkezés Árvaváraljára.

Árvaváralja étel Szlovákia

Trencsén egészen hangulatos városka, római kori és magyar emlékekkel

Trencsén egészen hangulatos városka, római kori és magyar emlékekkel

Szlovákia

Trencsén. A germánverő rómaiak graffitije, Csák Máté és makett-Rákóczi. De mi köze Trencsénnek a visegrádi négyekhez?

Trencsén főtere, a felvidéki építészeti hagyományoknak megfelelően nagyjából orsó alakú Béke tér. Felette az elég impozáns vár.
A ma 60 ezres várost a rómaiak Laugaricio néven tartották számon. Ezt nem holmi legendákból sejtjük, hanem kőbe vésett bizonyítéka is van. A várhegy tövében található, közel 1800 évnél is régebbi római felirat, amelyet csak 1854-ben találtak meg. Mindjárt mutatom!

Az itt élő szlávok valószínűleg a trnka, kökény szóból képezték a Trenčín településnevet. Szent István királyunk – még nem szent korában – 1017-ben vagy akörül foglalta el a várost. Latinul Trentsinium volt a neve.

Kilátás a városra a trencséni alsóvárból

Kilátás a városra az alsóvárból. A kép jobb szélén látható a „szerelem kútja”. A legenda szerint egy Omar nevű török herceg ásatta, a várúr Szapolyai István ugyanis váltságdíj helyett ennek a szakmunkának az elvégzését kérte azért cserébe, hogy elengedje a magyarok által foglyul ejtett gyönyörűséges Fatimát. Nos, ebből annyi igaz, hogy … kút.
A 16. században ásta a vár helyőrsége. 80 méter mély. A törököknek sosem sikerült elfoglalniuk a várost, amely viszont sokat szenvedett a mohácsi csatát követő Habsburg-Szapolyai polgárháború idején. Viszont legalább tudjuk, miért hívnak a városban Omárnak és Fatimának különféle helyeket.

Trencsén az Árpád-ház férfiági kihalása, 1301 után kialakult polgárháború egyik fontos központja lett. A magyar trónra pályázó és magyar királlyá is koronázott Vencel cseh király – hogy ezzel is gyengítse fő riválisát, Károly Róbertet – szövetségesének, Csák Máténak adományozta. 1302 és 1321 között a trencséni vár volt a nagy hatalmú északnyugat-magyarországi oligarcha székhelye, ahonnan gyakorlatilag önálló kiskirályságát kormányozta. Az 1312-es rozgonyi csatában a megerősödött Károly Róbert legyőzte, ám 1321-es haláláig számos várat, kastélyt, sőt egész vármegyéket birtokolt.

Ne lepődjünk meg: igen, Csák Mátéról kapta a nevét.

Zsigmond király második felesége, Cillei Borbála építtette az 1420-1430-as években. Ekkor bontották le a vár legrégibb részét, amelynek romjai az előtérben látható épületben találhatók.

Ez az. A rotunda maradványai. Ez a vár legrégebbi része. Még a magyar hódítás előtti időkből, a 9. század első feléből. Román stílusú kápolna állt itt.

Jobbra a Szapolyai (Zápolya)-palota, balra a rotunda és a Borbála-palota.
1335-ben itt, a trencséni várban írták alá a trencséni szerződést. Ez lett a pár hónappal később, novemberben megkötött magyar-cseh-lengyel visegrádi egyezmény előzménye. A lengyelek átengedték Sziléziát a cseheknek, akik viszont cserében lemondtak lengyel trónigényükről. Visegrádban már Habsburg-ellenes szövetségről is döntöttek.
Szóval a trencséni szerződés volt az előzménye az 1335-ös visegrádi egyezménynek, az pedig a történelmi előképe az 1991-es újabb visegrádi egyezménynek. Ez utóbbi pedig a mai V4 formáció, vagyis a visegrádi négyek, Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország együttműködésének.
Ennek a hátterét – sok-sok leágazással – meg is írtam, de túl nagy lélegzetvételű ehhez a poszthoz. Hamarosan jön. Itt vagy máshol.

Trencsén a toronyból. Jól kivehető a főtér és a Vág folyó.

Balra a felsővár, ahol az előbb voltunk. Szemben a múzeummá alakított kaszárnya.

Elég pixeles lett ez a pálma. Ja, hogy ez nem az 1990-es évek, hanem kézimunka a 19. századból.

1708. augusztus 3-án itt, a Trencséntől délre fekvő Turna falunál (a 19. század végi névmagyarosítási hullámban a tisztán szlovák falut Tornyosra keresztelték) zajlott le a Rákóczi-szabadságharc egyik legnagyobb ütközete. A trencséni csatában a Sigbert Heister császári fővezér és Pálffy János lovassági tábornok vezette labancok (köztük 3 ezer szerb határőr) szétverték a kurucok számbeli többségben lévő főseregét. A csatában Rákóczi is leesett a lováról, és csak testőrei tudták kimenekíteni.
Ahogy a korábbi jelentős labanc-kuruc csatákban, itt is nagyon aránytalanok voltak a veszteségek. A leírások szerint a 3 ezer kuruc halottal szemben a császáriak csak 160 főt veszítettek. Ha a háborús pusztítás nem lett volna elég: 1710-ben 1600-an estek a pestisjárvány áldozatául.

Korábban itt egy 1781-es fa zsinagóga állt. Ma kulturális központ.

Na, hogy is volt az a római felirat? Külön izgalmas, hogy a főtér végében álló, eredetileg Erzsébet szállónak, trianon után Tatra hotelnek, ma pedig Hotel Elizabethnek hívott szállodába kell bemenni ahhoz, hogy megnézze az ember. Ott jobbra elöl.

Nem csúnya. De nem ezért jöttünk.
A készséges recepciós útbaigazítása alapján felmegyünk az emeletre, és vagy a folyosóról, vagy a várhegyre néző bárból letekintve látható a felirat.

Oké, nem a legjobban olvasható innen. Érdemes belenagyítani.
Azért elég izgalmas, hogy a germán markomannok és kvádok elleni hadjárat idején, 179-ben jártak itt a római légiók. Akkor vésték fel ezt.
Ezt kéne látnunk (zárójelben az véseten elhagyott részletek):
VICTORIAE
AVGVSTORV(m)
EXERCITUS QVI LAV
GARICIONE SEDIT MIL(ites)
L(egionis) II DCCCLV
(Marcus Valerius) MAXIMIANUS LEG(atus) LEG
(ionis) II AD(iutricis) CVR(avit) F(aciendum)

„Császárok győzelmének ajánlotta a II. légió 855 katonája, azon seregből, mely Laugaricioban volt. Készíttette Marcus Valerius Maximianus a II. segéd légió legátusa.”

Asztalfoglalás a Kukiban? Megyünk tovább északra és keletre.

panorámakép Szlovákia Trencsén

Csejte és Beckó vára: itt élt Báthory Erzsébet is

Csejte és Beckó vára: itt élt Báthory Erzsébet is

Szlovákia

Csejte és Beckó vára. Nagyszombat és Trencsén között. Csejtén élt Báthory Erzsébet, aki a rémtörtenetek és kapcsolódó filmek szerint lányok vérével szépítkezett.

Letekintünk az alsóvárra a felsőből. Nagyon szép táj.

Báthory olaj. Benzinkút Csejte előtt. A faluban Báthory pizzéria is van.

A parkolótól is még vagy másfél kilométert kell menni hegynek felfele. Viszont szép az erdő.

A vár a tatárjárás után épült. Volt Csák Mátéé is, 1569-től pedig a Nádasdy családé volt. A törökök által fekete bégnek nevezett Nádasdy Ferenc 1575-ben nászajándékként adta feleségének, Báthory Erzsébet grófnőnek. Meg még 12 falut.

Később az unokáé, Nádasdy Ferenc országbíróé lett a vár, akit a Habsburg-ellenes Wesselényi-összeesküvésben vitt szerepéért 1671-ben kivégeztek. A várat a császári kamara elkoboztatta. A Rákóczi-szabadságharc alatt, 1708-ban elfoglalták a kurucok. Később az osztrák hadsereg – rengeteg más magyarországi várral egyetemben – felrobbantotta.

Na de mi történt Báthory Erzsébettel, aki férje 1604-es halála után egyedül igazgatta a kiterjedt Nádasdy-birtokot? A valós történet szerint istápolta a török által elpusztított falvakból elmenekült asszonyokat, lányokat. A történet azonban váratlan fordulatot vett, amikor Thurzó György nádor 1610-ben betört a csejtei várkastélyba, és letartóztatta Erzsébetet. 600 lány megkínzásával és megölésével vádolták.

Lent Alsóvisnyó/Višňové falu.

A vádak szerint Erzsébet a rengeteg lányt válogatott kegyetlenségek közepette ölette meg, hogy aztán speciális bőrregenerációs eljárásként megfürödjön a vérükben, illetve megigya azt. A pör minden bizonnyal koncepciós volt, a bizonyító erejűnek szánt vallomásokat kínzással csikarták ki. Az egész eljárás valószínűleg nem volt független a korabeli hatalmi harcoktól, és attól sem, hogy Thurzó György is igyekezett megszerezni a Nádasdy-vagyont. Erzsébet mindenesetre élete végéig a vár fogja maradt. Itt halt meg 1614-ben.

Jobbra Alžbeta Bátoriová és František Nádašdy.

Erzsébet Nyírbátorban született. A vár múzeumában vannak magyar kiírások is.

Indulunk tovább északra a Vág mentén.

Megálló az úton. Beckó vára. Szlovákul Beckov. Impozáns.

A magyar hóditás előtt morva határvár volt. Aztán az Árpádok királyi vára, majd Csák Mátéé is volt. 1727-ben leégett.

A vár bejárata. Bejutni már nem sikerült. Majd legközelebb.

Kilátás a várkaputól a Vág völgyére.

Következik a váratlanul szép Trencsén.

Beckó Csejte panorámakép Szlovákia

A szlovák Rómában, Nagyszombaton jártam

A szlovák Rómában, Nagyszombaton jártam

Szlovákia

Nagyszombat/Trnava, a szlovák Róma. Meg egy időben magyar is. De legalábbis pót-Esztergom.
Ijesztő pápa az ELTE elődjénél és kávé a zsinagógában. De hova járt gimnáziumba Kodály Zoltán?

Balra a Nagyszombati Egyetem egykori épülete. 1635-ben alapította az esztergomi érsek, Pázmány Péter. Csak 1777-ben költöztette Pestre Mária Terézia. Ebből lett az ELTE és a SOTE, vagyis Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Semmelweiss Ignác Orvostudományi Egyetem is.
Azért itt alapította, mert 1543 és 1822 között Nagyszombat volt az esztergomi érsekség székhelye. Ide menekült a török elől a magyar katolikus egyházi vezetés és sok nemes és polgár is. I. Ferdinánd 1551-ben elrendelte, hogy a magyarok, a németek és a szlovákok egyenlő arányban vegyenek részt a városvezetésben. Jobbra a barokk jezsuita egyetemi templom, Keresztelő Szent Jánosnak szentelve.

Maga az érett barokk. A főoltáron 1640-es évszám szerepel. Nagyszombat a magyarországi ellenreformáció, vagyis a protestánsok elleni fellépés központja is volt.

Itt az egyetemi templom tornya balra a háttérben látszik. Tőle idébb a papi szeminárium és gimnázium épülete. Itt érettségizett Kodály Zoltán, és 15 évesen Nagyszombatban írta a Stabat Matert.

A magyar szent koronával és a kiscímerrel.

1574-ben, majd leégése után 1683-ban épült.

Nézzünk be.

Hoppá. Kávéházzá alakították. Furcsa, nem?

A Szent-Miklós plébániatemplom nagyszombaton

A Szent-Miklós plébániatemplom. Ez volt az esztergomi érsekek székesegyháza 1543 és 1822 között. Még Nagy Lajos király kezdte megépíttetni. Ő is itt, Nagyszombatban halt meg 1382-ben. Jobbra pedig az 1564-ben épült érseki palota oldala látható. Pázmány Péter is itt tevékenykedett.

A fenti kép bal oldalán látható házon.

A hívők szerint az 1683-as, törökverő párkányi csatában, aztán 1708-ban még háromszor vért könnyezett.

Készítette Palka József, B-Pest.

Él-jen, Sü-sü!

Szóval ez volt majdnem 300 éven át az esztergomi bazilika megfelelője.

Gyalogos felüljáró a városfal és a rendelőintézett között. Fagyi van!

A következő posztban megnézzük, hol fürdött szűzleányok vérében Báthory Erzsébet.
Vagy nem fürdött. De megnézzük!

Nagyszombat Szlovákia

Dévény: indul a szlovákiai túra

Dévény: indul a szlovákiai túra

Szlovákia

Dévény. Magyarország nyugati kapuja ezer éven át. Nem véletlenül itt akart betörni Ady is új időknek új dalaival. Szobordöntés a múltból, hozzá ribizlibor. Indul a szlovákiai túra.

A túloldalon Ausztria, az innensőn Szlovákia.

Egész Szlovákiában mindenhol – múzeumban, étteremben – ki van téve a kézfertőtlenítő, és a maszkot is elég komolyan veszik. A 2 métert azért nem igazán.

Itt jobbról – a folyásirány szerint balról – folyik a Dunába a Morva.

A háttérben kicsit látszik a vár, az előtérben pedig pácolt camembert (encián) az errefelé termelt ribizliborral. Hozzá szúnyogűző (meglehetősen hatástalan) mécses.

Elvis kiakadt, mert üres a hűtő, ráadásul a kutyája is elszaladt?
Egyéb ötlet?

De van itt még valami. Egy – véletlenül? – meghagyott magyar emléktábla a vár falán. Nézzük meg közelebbről.

E kapun ellenség sokszor rontott a magyarra, de egyszer sem nyert rajt’ tartós diadalt. Ám a nyugot műveltségének ez út ezer évig nem volt zárva soha. S hogy biztosb legyen itt a verseny, a magyar nemzet rendezte Dunáját. Áldja meg őt ezután is a gondviselés!

Az alatta lévő szöveget közel olvashatatlanná tették. Elvileg ennek kell lennie: Magyarország ezeréves fennállása emlékére emelték a magyar felső Duna szabályozás állami és vállalati végrehajtói.

Érdekes, hogy ezt a részt fontosnak tartották tönkretenni, a fenti pedig maradhatott..

A legenda szerint akkor nőtt ki a vízből, amikor két szerelmes – egy lovag és egy általa megszöktetett apáca – üldözői elől a mélybe vetette magát.

A lengyel-cseh határ közelében eredő Morva folyó évszázadokon át volt cseh-magyar, illetve osztrák-magyar határfolyó. Ma értelemszerűen cseh-szlovák, illetve osztrák-szlovák. Itt jobbról (északról) ömlik a Dunába. A dévényi vár a hátunk mögött.

A hidegháború idején többszázan vesztették életüket itt, Csehszlovákia és Ausztria határán.

Balra a vár kapuja, jobbra a felsővár. Esős időben is szép.

A felső és alsó vár közötti árok felett. Balra a Duna.

Az egykor itt élt morva pár is maszkban. Előttük kelta és római település is volt itt.

A korábbi palánkvár helyén az Árpád-korban, a 13. században épült kővár. Dévényt Porta Hungariae – Magyarország kapuja – néven is emlegették. A következő századokban gyakran cserélt gazdát, volt cseh és osztrák kézen is. Zsigmond király nem csak a szepességi városokat, hanem Dévényt is elzálogosította. Csak ez utóbbit nem a lengyeleknek, hanem egy osztrák főúrnak. Aztán volt a Garayaké, a Báthoriaké, a Pálffyaké is.

Ebben a térségben, például Győrnél és Wagramnál vívták az ötödik Napóleon-ellenes koalíció csatáit 1809-ben. Pozsony belvárosában is megtekinthető az a palota, ahol Napóleon megszállt. Az osztrák császárság teljes veresége után írták alá a schönbrunni békét.
A győztes franciák – mielőtt kivonultak volna – aláaknázták és felrobbantották a dévényi vár falait, bástyáit. Stratégiailag nehezen megmagyarázható pusztítás volt.
Ezen a képen viszont nem ezt látjuk, hanem két másik korszak emlékeit. Balra a szlovák nemzeti mozgalom képviselőinek egy csoportja. Ľudovít Štúr vezetésével 1836-tól kezdve rendszeresen jártak ide kirándulni az “ébredő szlovákok”, hogy a hajdani morva/szláv dicsőségre emlékezzenek, és politikai programot fogalmazzanak meg. Értelemszerűen a magyar állammal és dominanciával szemben. Štúr a mai hivatalos szlovák nyelv megteremtője is. Bernolákkal szemben ő nem a nyugati, hanem a csehre kevésbé hasonlító közép-szlovákiai nyelvjárásra építette az új szlovák irodalmi nyelvet. 1948-ban róla kapta a Štúrovo nevet az Esztergommal szembeni, túlnyomó részt – pláne akkor – magyarok által lakott Párkány. És mit látunk jobbra?

Az 1896-os ezeréves ünnepségekre, a millenniumra készülve a magyar országgyűlés az ország hét pontján egy-egy emlékoszlop felállításáról döntött. Nyitra, Munkács, Brassó, Ópusztaszer, Pannonhalma és (a Belgráddal szemközti) Zimony mellett a dévényi várhegy lett az egyik kijelölt helyszín. Az itt felállított 21 méter magas korinthoszi (kis stíluskeveredés) oszlopon egy Árpád-kori vitéz állott, leeresztett karddal és címeres pajzzsal. A várhegy legmagasabb pontjára állították az oszlopot, oda, ahol a legenda szerint a 907-es pozsonyi csata környékén maga Árpád vezér is megszemlélte a Dunát. A köznyelv már csak ezért is egyszerűen Árpád szobrának nevezte az emlékművet.
A bal oldali képen egyébként elég jól megfigyelhető, mit hagytak az 1809-ben kivonuló franciák a várból.

Az ország kapuját őrző ezeréves emlékművet 1896. október 18-án avatták fel. Ebből az alkalomból készültek ezek a vár múzeumában kiállított érmék. Bár a cseh és szlovák csapatok már 1918-ban elfoglalták Magyarország északi területeit, így Pozsonyt és Dévényt is, a magyar “Árpád-emlékmű” egészen 1921-ig, tehát egy darabig a trianoni aláírás után is állt. Ekkor, január 12-én csehszlovák legionáriusok – mint a szlovákok ezeréves elnyomásának jelképét – felrobbantották.

Kilátás a vár ormáról. A bal oldali bástya helyén állt a millenniumi emlékmű. Érdekes megfigyelni, hogy mennyivel sötétebb a Morva vize a Dunáénál.

Bónusz osztrák horgásszal.

Balra Ausztria, jobbra Szlovákia. (Meg egy mocsaras rész – szúnyogparadicsom.)

Visszatekintés. Jobbszélen a felsővár, attól balra a Duna, mögötte Ausztriával, aztán az alsóvár és maga Dévény. Szlovákul Devín, németül Theben. Jelenleg Közigazgatásilag Pozsonyhoz tartozik. Érdekesség, hogy 1910-ben többen lakták, mint most. Akkor német többségű volt, most 90 feletti százalékban szlovák.

Ribizlibor, illetve ez itt konkrétan csak ribizlimust. Népszerű helyi ital.

A ribizliborárusnál régi reklám. Valószínűleg a két háború közötti időből. Marketinges szövegíróknak: RIBIZL ové víno, illetve RIBIZL i bor.

Következik Nagyszombat, Csejte és Árva vára.

Illetve még valami: úgysem tudom megállni, hogy idetegyem Ady versét.

Góg és Magóg fia vagyok én,
Hiába döngetek kaput, falat
S mégis megkérdem tőletek:
Szabad-e sírni a Kárpátok alatt?

Verecke híres útján jöttem én,
Fülembe még ősmagyar dal rivall,
Szabad-e Dévénynél betörnöm
Új időknek új dalaival?

Fülembe forró ólmot öntsetek,
Legyek az új, az énekes Vazul,
Ne halljam az élet új dalait,
Tiporjatok reám durván, gazul.

De addig sírva, kínban, mit se várva
Mégiscsak száll új szárnyakon a dal
S ha elátkozza százszor Pusztaszer,
Mégis győztes, mégis új és magyar.

Dévény Szlovákia

Itt jártam 2018-ban: Szentpétervár, Szicília, Berlin, Üzbegisztán

Zeusz temploma, Valle dei Templi, Agrigento mellett

Itt jártam 2018-ban: Szentpétervár, Szicília, Berlin, Üzbegisztán

Kis Szentpétervár, Szicília, Berlin, Üzbegisztán és pár egyéb kiruccanás.

Corleone panorámaképen; érdemes körbenézni

Jobbra a háttérben az egykori NDK-s Palast der Republik helyén újjáépülő városi palota.

Hermannplatz U-Bahn megálló: fontos helyszíne a Babylon Berlin című sorozatnak

1907. október 27-én pontosan ezen a sarkon lőtt a tüntető tömegbe a magyar királyi csendőrség – nem mellesleg főként szlovák nemzetiségűekből álló – alakulata. A képen is látható a mai kultúrház oldalán álló emléktábla.