punjab Archives - A Keletiből Hongkongba https://akeletibol.com/tag/punjab/ Utazások - főleg keletre... Tue, 18 Mar 2025 06:03:05 +0000 en-US hourly 1 https://wordpress.org/?v=6.9.4 https://akeletibol.com/wp-content/uploads/2020/05/favicon.ico punjab Archives - A Keletiből Hongkongba https://akeletibol.com/tag/punjab/ 32 32 Csandígarh India https://akeletibol.com/csandigarh-india/?utm_source=rss&utm_medium=rss&utm_campaign=csandigarh-india Sun, 03 Mar 2024 08:02:46 +0000 https://akeletibol.com/?p=18182 Csandígarh, India India March 3, 2024 Chandigarh, India. A híres svájci-francia építész, Le Corbusier tervezte. Vagyis egy tervezett település, sok ikonikus – és megosztó – vasbeton épülettel. Az egyik leggazdagabb és legélhetőbb indiai városnak tartják. Kicsit engem Kelet-Németországra emlékeztetett. Egymillió lakosa van, indiai uniós terület, egyúttal két Indiai állam: Pandzsab és Harijána fővárosa. De vajon […]

The post Csandígarh India appeared first on A Keletiből Hongkongba.

]]>

Csandígarh, India

Chandigarh, India. A híres svájci-francia építész, Le Corbusier tervezte. Vagyis egy tervezett település, sok ikonikus – és megosztó – vasbeton épülettel. Az egyik leggazdagabb és legélhetőbb indiai városnak tartják. Kicsit engem Kelet-Németországra emlékeztetett.
Egymillió lakosa van, indiai uniós terület, egyúttal két Indiai állam: Pandzsab és Harijána fővárosa.
De vajon mi India válasza a barcelonai Güell-parkra?
Modernista építészetet kedvelők előnyben!

Az előző epizódban az egyik legszentebb szikh helyen jártunk. Anandpur Sahib

Nézzétek az instát is: akeletibol

A rend kedvéért: Chandigarh a Keleti pályaudvartól légvonalban 5185 km, közúton 6924 km.

Gondolom, sokaknak feltűnt, milyen kifogástalan volt a frizurám Stein Aurél sírjánál. Nos, azért, mert előtte elmentem fodrászhoz. És még ilyen remek zöld arcpakolást is kaptam.

Itt pedig már a Sakhi (Szahi) mecsetnél, Kabul egyik jelképénél. Hamarosan visszatérünk ide. De előbb..

Reggel a szállodában.
Ez volt a kabuli szállodai szobám.

A szálloda kívülről. A közelben volt a fodrászat.

A mester kezei között. A tálibok a nők számára betiltották a fodrász-, illetve kozmetikai szalonokat.
Indulunk Kabul felfedezésére.

Ez már az afgán nemzeti múzeum. Buddhista falfestmény a 3-4. századból. A lelőhely Mes Aynak (Mesz Ajnak), amely egy jelentős buddhista központ volt a Kusán birodalomban, egyben a Selyemút jelentős állomása. Zoroasztriánus templom maradványait is megtalálták itt. A várost afgán és szovjet régészek tárták fel az 1970-es években. A környéke egyben rézlelőhely is, ezért sem lehet jelenleg látogatni. Remélhetőleg marad még belőle valami, mire majd lehet.

Buddha-fej és más leletek Mes Aynakból.

Ülő Buddha a lótusz trónuson.
És még egy kusán Buddha a 3-4. századból.
Ezen a térképen összegyűjtötték a fő afganisztáni buddhista lelőhelyeket.
Ez pedig már bőven iszlám kor, 12-16. század. Rézedény nagyon érdekes – az iszlámban általában tiltott – állatábrázolással. Mindjárt két fejjel.
És egy másik réztárgy.
Kaniska kusán király szobrának maradványa Surkh kotalból a 2. századból.
A szabadtéri részlegen gőzmozdony. Afgán múzeumi őr portréjával.
Darulaman palota, a nemzeti múzeum mellett. Amanullah afgán emír, aztán király számára épült az 1920-as években. Azóta sokszor felgyújtották, megtámadták – a tálibok is -, 2019-ben pedig felújították. Sajnos ez a városrész nem látogatható.
Vissza délről Kabul központi városrésze felé. Karte Sakhi.
A hegy lábánál hatalmas temető.
Innen már jól látszik a Sakhi mecset.
Az őrök kicsit vonakodtak beengedni. De aztán sikerült, azzal, hogy a szentélybe nem léphetek be. Ez nagy kár volt. Azt mondták, a tálibok két évvel ezelőtti hatalomátvételéig ez sima volt. Talán hamarosan újra az lesz.
Erősen tűzött a nap.
A hagyomány szerint nyolc hónapon át itt őrizték Mohamed próféta korábban Szamarkandban, aztán Indiában, aztán az észak-afganisztáni Balkhban, végül Fayzabadban őrzött ruháját, mielőtt 1768-ban az afgán uralkodó, Durrani Ahmad sah parancsára továbbszállították volna Kandahárba. A ruhát ráadásul a történet szerint a próféta Fatima lányával, valamint az ő férjével, Alival, továbbá két fiukkal, Haszannal és Huszeinnel közösen szőtte. Az utóbbi három szereplő egyúttal a síiták első három imámja is, ebből is sejthető, hogy a szentély kiemelkedően fontos az afganisztáni síiták számára. A legtöbb hazara nemzetiségű ember síita. 2018-ban legalább 33 zarándok meghalt, 65 pedig megsérült egy itteni öngyilkos merényletben.

Neo-szafavida stílusú csempék borítják az épületet. 

A hagyomány szerint az egyébként több mint 1100 évvel korábban, 661-ben Kufában meghalt Ali imám többször is megjelent a helyszínen, hogy megtekintse a próféta ruháját.. Az egyik ilyen alkalommal a kardját egy sziklára helyezte. Ebben a kardban fedezte fel az egyik zarándok Ali kardját, a Zulfikart. Ahol feküdt a kard, oda építették a szentélyt.
Nem csúnya.. A fentebb említett Ahmad sah finanszírozta az első szentély építését. A mai külalakját a 2008 és 2016 közötti felújítás során nyerte el.
A mecset oldalában, árnyékában helyiek időztek. Köztük sok nő és gyerek. Falatoztak, beszélgettek. Fotózni természetesen nem igazán lehetett őket.
Szép, na.
Kilépünk a mecset udvaráról. Ez a korábban mutatott temető másik oldala. Iskolás fiú megy haza éppen.

Felkapaszkodunk a hegyre.

Itt már fentről nézzük a szentélyt.
A temető és kabuli látkép a magasból.
A hegy másik oldalán a modern Kabul.

The post Csandígarh India appeared first on A Keletiből Hongkongba.

]]> Anandpur Sahib https://akeletibol.com/anandpur-sahib/?utm_source=rss&utm_medium=rss&utm_campaign=anandpur-sahib Fri, 23 Feb 2024 00:13:19 +0000 https://akeletibol.com/?p=18134 Anandpur Sahib India February 23, 2024 Úton tovább India belsejébe. Anandpur Sahib. Itt áll az egyik legszentebb szikh templom, és ez a khalsa közösség alapításának helyszíne is. De mi az a Grand Trunk Road? Nézzétek az instát is: akeletibol A folytatásban Chandigarh, indiai Pandzsab és Harijána Le Corbusier által tervezett fővárosaAz előző epizódban még Amritszárban Gondolom, […]

The post Anandpur Sahib appeared first on A Keletiből Hongkongba.

]]>

Anandpur Sahib

Úton tovább India belsejébe. Anandpur Sahib. Itt áll az egyik legszentebb szikh templom, és ez a khalsa közösség alapításának helyszíne is. De mi az a Grand Trunk Road?

Nézzétek az instát is: akeletibol

A folytatásban Chandigarh, indiai Pandzsab és Harijána Le Corbusier által tervezett fővárosa
Az előző epizódban még Amritszárban

Gondolom, sokaknak feltűnt, milyen kifogástalan volt a frizurám Stein Aurél sírjánál. Nos, azért, mert előtte elmentem fodrászhoz. És még ilyen remek zöld arcpakolást is kaptam.

Itt pedig már a Sakhi (Szahi) mecsetnél, Kabul egyik jelképénél. Hamarosan visszatérünk ide. De előbb..

Reggel a szállodában.
Ez volt a kabuli szállodai szobám.

A szálloda kívülről. A közelben volt a fodrászat.

A mester kezei között. A tálibok a nők számára betiltották a fodrász-, illetve kozmetikai szalonokat.
Indulunk Kabul felfedezésére.

Ez már az afgán nemzeti múzeum. Buddhista falfestmény a 3-4. századból. A lelőhely Mes Aynak (Mesz Ajnak), amely egy jelentős buddhista központ volt a Kusán birodalomban, egyben a Selyemút jelentős állomása. Zoroasztriánus templom maradványait is megtalálták itt. A várost afgán és szovjet régészek tárták fel az 1970-es években. A környéke egyben rézlelőhely is, ezért sem lehet jelenleg látogatni. Remélhetőleg marad még belőle valami, mire majd lehet.

Buddha-fej és más leletek Mes Aynakból.

Ülő Buddha a lótusz trónuson.
És még egy kusán Buddha a 3-4. századból.
Ezen a térképen összegyűjtötték a fő afganisztáni buddhista lelőhelyeket.
Ez pedig már bőven iszlám kor, 12-16. század. Rézedény nagyon érdekes – az iszlámban általában tiltott – állatábrázolással. Mindjárt két fejjel.
És egy másik réztárgy.
Kaniska kusán király szobrának maradványa Surkh kotalból a 2. századból.
A szabadtéri részlegen gőzmozdony. Afgán múzeumi őr portréjával.
Darulaman palota, a nemzeti múzeum mellett. Amanullah afgán emír, aztán király számára épült az 1920-as években. Azóta sokszor felgyújtották, megtámadták – a tálibok is -, 2019-ben pedig felújították. Sajnos ez a városrész nem látogatható.
Vissza délről Kabul központi városrésze felé. Karte Sakhi.
A hegy lábánál hatalmas temető.
Innen már jól látszik a Sakhi mecset.
Az őrök kicsit vonakodtak beengedni. De aztán sikerült, azzal, hogy a szentélybe nem léphetek be. Ez nagy kár volt. Azt mondták, a tálibok két évvel ezelőtti hatalomátvételéig ez sima volt. Talán hamarosan újra az lesz.
Erősen tűzött a nap.

The post Anandpur Sahib appeared first on A Keletiből Hongkongba.

]]> Amrisztári Aranytemplom https://akeletibol.com/amrisztari-aranytemplom/?utm_source=rss&utm_medium=rss&utm_campaign=amrisztari-aranytemplom Mon, 19 Feb 2024 23:57:35 +0000 https://akeletibol.com/?p=18122 Amrisztári Aranytemplom India February 20, 2024 Amritszár, India. Aranytemplom, ingyenkonyha, szikh vezető, fegyverek és egy marék halva. Nézzétek az instát is: akeletibol A folytatásban Anandpur Sahib szikh szentélyeAz előző epizódban érkeztem meg Pakisztánból IndiábaA folytatásban haladunk tovább, India belseje felé.Amúgy Amritszár a Keleti pályaudvartól légvonalban 4908 km, közúton pedig 6641. Gondolom, sokaknak feltűnt, milyen kifogástalan volt […]

The post Amrisztári Aranytemplom appeared first on A Keletiből Hongkongba.

]]>

Amrisztári Aranytemplom

Amritszár, India. Aranytemplom, ingyenkonyha, szikh vezető, fegyverek és egy marék halva.

Nézzétek az instát is: akeletibol

A folytatásban Anandpur Sahib szikh szentélye
Az előző epizódban érkeztem meg Pakisztánból Indiába
A folytatásban haladunk tovább, India belseje felé.
Amúgy Amritszár a Keleti pályaudvartól légvonalban 4908 km, közúton pedig 6641.

Gondolom, sokaknak feltűnt, milyen kifogástalan volt a frizurám Stein Aurél sírjánál. Nos, azért, mert előtte elmentem fodrászhoz. És még ilyen remek zöld arcpakolást is kaptam.

Itt pedig már a Sakhi (Szahi) mecsetnél, Kabul egyik jelképénél. Hamarosan visszatérünk ide. De előbb..

Reggel a szállodában.
Ez volt a kabuli szállodai szobám.

A szálloda kívülről. A közelben volt a fodrászat.

A mester kezei között. A tálibok a nők számára betiltották a fodrász-, illetve kozmetikai szalonokat.
Indulunk Kabul felfedezésére.

Ez már az afgán nemzeti múzeum. Buddhista falfestmény a 3-4. századból. A lelőhely Mes Aynak (Mesz Ajnak), amely egy jelentős buddhista központ volt a Kusán birodalomban, egyben a Selyemút jelentős állomása. Zoroasztriánus templom maradványait is megtalálták itt. A várost afgán és szovjet régészek tárták fel az 1970-es években. A környéke egyben rézlelőhely is, ezért sem lehet jelenleg látogatni. Remélhetőleg marad még belőle valami, mire majd lehet.

Buddha-fej és más leletek Mes Aynakból.

Ülő Buddha a lótusz trónuson.
És még egy kusán Buddha a 3-4. századból.
Ezen a térképen összegyűjtötték a fő afganisztáni buddhista lelőhelyeket.
Ez pedig már bőven iszlám kor, 12-16. század. Rézedény nagyon érdekes – az iszlámban általában tiltott – állatábrázolással. Mindjárt két fejjel.
És egy másik réztárgy.
Kaniska kusán király szobrának maradványa Surkh kotalból a 2. századból.
A szabadtéri részlegen gőzmozdony. Afgán múzeumi őr portréjával.
Darulaman palota, a nemzeti múzeum mellett. Amanullah afgán emír, aztán király számára épült az 1920-as években. Azóta sokszor felgyújtották, megtámadták – a tálibok is -, 2019-ben pedig felújították. Sajnos ez a városrész nem látogatható.
Vissza délről Kabul központi városrésze felé. Karte Sakhi.
A hegy lábánál hatalmas temető.
Innen már jól látszik a Sakhi mecset.
Az őrök kicsit vonakodtak beengedni. De aztán sikerült, azzal, hogy a szentélybe nem léphetek be. Ez nagy kár volt. Azt mondták, a tálibok két évvel ezelőtti hatalomátvételéig ez sima volt. Talán hamarosan újra az lesz.
Erősen tűzött a nap.
A hagyomány szerint nyolc hónapon át itt őrizték Mohamed próféta korábban Szamarkandban, aztán Indiában, aztán az észak-afganisztáni Balkhban, végül Fayzabadban őrzött ruháját, mielőtt 1768-ban az afgán uralkodó, Durrani Ahmad sah parancsára továbbszállították volna Kandahárba. A ruhát ráadásul a történet szerint a próféta Fatima lányával, valamint az ő férjével, Alival, továbbá két fiukkal, Haszannal és Huszeinnel közösen szőtte. Az utóbbi három szereplő egyúttal a síiták első három imámja is, ebből is sejthető, hogy a szentély kiemelkedően fontos az afganisztáni síiták számára. A legtöbb hazara nemzetiségű ember síita. 2018-ban legalább 33 zarándok meghalt, 65 pedig megsérült egy itteni öngyilkos merényletben.

Neo-szafavida stílusú csempék borítják az épületet. 

The post Amrisztári Aranytemplom appeared first on A Keletiből Hongkongba.

]]> Amritszár a Szikhek szent városa https://akeletibol.com/amritszar-a-szikhek-szent-varosa/?utm_source=rss&utm_medium=rss&utm_campaign=amritszar-a-szikhek-szent-varosa Sat, 17 Feb 2024 23:30:27 +0000 https://akeletibol.com/?p=18103 Amritszár a Szikhek szent városa India February 18, 2024 Amritszár, India. Rengeteg szuper pakisztáni élményről nem írtam még, de most egy éles fordulattal átsétálunk Indiába. A pakisztáni Pandzsabból az indiai Pandzsabba. És meg sem állunk a szikhek szent városáig, Amritszárig. Nézzétek az instát is: akeletibol A folytatásban Amritszár és az AranytemplomAz előző epizódban Lahor és környéke […]

The post Amritszár a Szikhek szent városa appeared first on A Keletiből Hongkongba.

]]>

Amritszár a Szikhek szent városa

Amritszár, India. Rengeteg szuper pakisztáni élményről nem írtam még, de most egy éles fordulattal átsétálunk Indiába. A pakisztáni Pandzsabból az indiai Pandzsabba. És meg sem állunk a szikhek szent városáig, Amritszárig.

Nézzétek az instát is: akeletibol

A folytatásban Amritszár és az Aranytemplom
Az előző epizódban Lahor és környéke mecsetei, kertjei
Nagy jelentősége nincs, de Amritszár a Keleti pályaudvartól légvonalban 4908 km, közúton pedig 6641.

Gondolom, sokaknak feltűnt, milyen kifogástalan volt a frizurám Stein Aurél sírjánál. Nos, azért, mert előtte elmentem fodrászhoz. És még ilyen remek zöld arcpakolást is kaptam.

Itt pedig már a Sakhi (Szahi) mecsetnél, Kabul egyik jelképénél. Hamarosan visszatérünk ide. De előbb..

Reggel a szállodában.
Ez volt a kabuli szállodai szobám.

A szálloda kívülről. A közelben volt a fodrászat.

A mester kezei között. A tálibok a nők számára betiltották a fodrász-, illetve kozmetikai szalonokat.
Indulunk Kabul felfedezésére.

Ez már az afgán nemzeti múzeum. Buddhista falfestmény a 3-4. századból. A lelőhely Mes Aynak (Mesz Ajnak), amely egy jelentős buddhista központ volt a Kusán birodalomban, egyben a Selyemút jelentős állomása. Zoroasztriánus templom maradványait is megtalálták itt. A várost afgán és szovjet régészek tárták fel az 1970-es években. A környéke egyben rézlelőhely is, ezért sem lehet jelenleg látogatni. Remélhetőleg marad még belőle valami, mire majd lehet.

Buddha-fej és más leletek Mes Aynakból.

Ülő Buddha a lótusz trónuson.
És még egy kusán Buddha a 3-4. századból.

The post Amritszár a Szikhek szent városa appeared first on A Keletiből Hongkongba.

]]> Harappa https://akeletibol.com/harappa/?utm_source=rss&utm_medium=rss&utm_campaign=harappa Tue, 06 Feb 2024 21:07:11 +0000 https://akeletibol.com/?p=17914 Harappa Pakisztán February 6, 2024 Harappa, az Indus-völgyi civilizáció korábbi névadója. Pakisztánban. Nagyjából 4500 éve akár 20-60 ezres bronzkori városok álltak itt. Tervezett, utcaszint alatt csatornázott, égetett téglából épített, fürdőszobás házakból álló városok, írásbeliség, bronzművesség, államszervezet. Az Indus-völgyi civilizáció párhuzamosan létezett és hasonló fejlettségi szinten állt, mint Egyiptomban a Nílus-menti, Mezopotámiában pedig a Tigris- és […]

The post Harappa appeared first on A Keletiből Hongkongba.

]]>

Harappa

Harappa, az Indus-völgyi civilizáció korábbi névadója. Pakisztánban.
Nagyjából 4500 éve akár 20-60 ezres bronzkori városok álltak itt. Tervezett, utcaszint alatt csatornázott, égetett téglából épített, fürdőszobás házakból álló városok, írásbeliség, bronzművesség, államszervezet.

Az Indus-völgyi civilizáció párhuzamosan létezett és hasonló fejlettségi szinten állt, mint Egyiptomban a Nílus-menti, Mezopotámiában pedig a Tigris- és Eufrátesz-menti. Nagyobb volt a területe is. Mégis sokkal kevesebbet tudunk róla a többinél. Nézzük, hogy néz ki ma.

Nézzétek az instát is: akeletibol

A következő részben kürtőskalácsozás Hyderabadban. Az Auto Bahn Road-on. Tényleg.
Az előző epizódban benzinkút, cukornád, téglagyár Pandzsabban

Gondolom, sokaknak feltűnt, milyen kifogástalan volt a frizurám Stein Aurél sírjánál. Nos, azért, mert előtte elmentem fodrászhoz. És még ilyen remek zöld arcpakolást is kaptam.

Itt pedig már a Sakhi (Szahi) mecsetnél, Kabul egyik jelképénél. Hamarosan visszatérünk ide. De előbb..

Reggel a szállodában.
Ez volt a kabuli szállodai szobám.

A szálloda kívülről. A közelben volt a fodrászat.

A mester kezei között. A tálibok a nők számára betiltották a fodrász-, illetve kozmetikai szalonokat.
Indulunk Kabul felfedezésére.

Ez már az afgán nemzeti múzeum. Buddhista falfestmény a 3-4. századból. A lelőhely Mes Aynak (Mesz Ajnak), amely egy jelentős buddhista központ volt a Kusán birodalomban, egyben a Selyemút jelentős állomása. Zoroasztriánus templom maradványait is megtalálták itt. A várost afgán és szovjet régészek tárták fel az 1970-es években. A környéke egyben rézlelőhely is, ezért sem lehet jelenleg látogatni. Remélhetőleg marad még belőle valami, mire majd lehet.

Buddha-fej és más leletek Mes Aynakból.

Ülő Buddha a lótusz trónuson.
És még egy kusán Buddha a 3-4. századból.
Ezen a térképen összegyűjtötték a fő afganisztáni buddhista lelőhelyeket.
Ez pedig már bőven iszlám kor, 12-16. század. Rézedény nagyon érdekes – az iszlámban általában tiltott – állatábrázolással. Mindjárt két fejjel.
És egy másik réztárgy.
Kaniska kusán király szobrának maradványa Surkh kotalból a 2. századból.
A szabadtéri részlegen gőzmozdony. Afgán múzeumi őr portréjával.
Darulaman palota, a nemzeti múzeum mellett. Amanullah afgán emír, aztán király számára épült az 1920-as években. Azóta sokszor felgyújtották, megtámadták – a tálibok is -, 2019-ben pedig felújították. Sajnos ez a városrész nem látogatható.
Vissza délről Kabul központi városrésze felé. Karte Sakhi.
A hegy lábánál hatalmas temető.
Innen már jól látszik a Sakhi mecset.
Az őrök kicsit vonakodtak beengedni. De aztán sikerült, azzal, hogy a szentélybe nem léphetek be. Ez nagy kár volt. Azt mondták, a tálibok két évvel ezelőtti hatalomátvételéig ez sima volt. Talán hamarosan újra az lesz.
Erősen tűzött a nap.
A hagyomány szerint nyolc hónapon át itt őrizték Mohamed próféta korábban Szamarkandban, aztán Indiában, aztán az észak-afganisztáni Balkhban, végül Fayzabadban őrzött ruháját, mielőtt 1768-ban az afgán uralkodó, Durrani Ahmad sah parancsára továbbszállították volna Kandahárba. A ruhát ráadásul a történet szerint a próféta Fatima lányával, valamint az ő férjével, Alival, továbbá két fiukkal, Haszannal és Huszeinnel közösen szőtte. Az utóbbi három szereplő egyúttal a síiták első három imámja is, ebből is sejthető, hogy a szentély kiemelkedően fontos az afganisztáni síiták számára. A legtöbb hazara nemzetiségű ember síita. 2018-ban legalább 33 zarándok meghalt, 65 pedig megsérült egy itteni öngyilkos merényletben.

Neo-szafavida stílusú csempék borítják az épületet. 

A hagyomány szerint az egyébként több mint 1100 évvel korábban, 661-ben Kufában meghalt Ali imám többször is megjelent a helyszínen, hogy megtekintse a próféta ruháját.. Az egyik ilyen alkalommal a kardját egy sziklára helyezte. Ebben a kardban fedezte fel az egyik zarándok Ali kardját, a Zulfikart. Ahol feküdt a kard, oda építették a szentélyt.
Nem csúnya.. A fentebb említett Ahmad sah finanszírozta az első szentély építését. A mai külalakját a 2008 és 2016 közötti felújítás során nyerte el.
A mecset oldalában, árnyékában helyiek időztek. Köztük sok nő és gyerek. Falatoztak, beszélgettek. Fotózni természetesen nem igazán lehetett őket.
Szép, na.
Kilépünk a mecset udvaráról. Ez a korábban mutatott temető másik oldala. Iskolás fiú megy haza éppen.

Felkapaszkodunk a hegyre.

Itt már fentről nézzük a szentélyt.

The post Harappa appeared first on A Keletiből Hongkongba.

]]> Reggeli Lahorban https://akeletibol.com/reggeli-lahorban/?utm_source=rss&utm_medium=rss&utm_campaign=reggeli-lahorban Mon, 05 Feb 2024 21:56:19 +0000 https://akeletibol.com/?p=17889 Reggeli Lahorban Pakisztán February 5, 2024 Pakisztán, Pandzsab. Reggeli Lahorban, aztán ipszilon az autópályán, majd cukornádvágás és téglagyári vizit. De nem akármilyen téglagyárról van szó.Nagyon erős napindítás Pakisztán legfőbb élelmiszertermelő vidékén. És akkor még nem is esett szó az Indus-menti civilizációról… Nézzétek az instát is: akeletibol A téglagyárról külön sorozatot tettem ki az instára.A folytatásban Harappa […]

The post Reggeli Lahorban appeared first on A Keletiből Hongkongba.

]]>

Reggeli Lahorban

Pakisztán, Pandzsab. Reggeli Lahorban, aztán ipszilon az autópályán, majd cukornádvágás és téglagyári vizit. De nem akármilyen téglagyárról van szó.
Nagyon erős napindítás Pakisztán legfőbb élelmiszertermelő vidékén. És akkor még nem is esett szó az Indus-menti civilizációról…

Nézzétek az instát is: akeletibol

A téglagyárról külön sorozatot tettem ki az instára.
A folytatásban Harappa és az ősi Indus-völgyi civilizáció
Az előző epizódban Rawalpindiből Lahorba vonatoztam

Gondolom, sokaknak feltűnt, milyen kifogástalan volt a frizurám Stein Aurél sírjánál. Nos, azért, mert előtte elmentem fodrászhoz. És még ilyen remek zöld arcpakolást is kaptam.

Itt pedig már a Sakhi (Szahi) mecsetnél, Kabul egyik jelképénél. Hamarosan visszatérünk ide. De előbb..

Reggel a szállodában.
Ez volt a kabuli szállodai szobám.

A szálloda kívülről. A közelben volt a fodrászat.

A mester kezei között. A tálibok a nők számára betiltották a fodrász-, illetve kozmetikai szalonokat.
Indulunk Kabul felfedezésére.

Ez már az afgán nemzeti múzeum. Buddhista falfestmény a 3-4. századból. A lelőhely Mes Aynak (Mesz Ajnak), amely egy jelentős buddhista központ volt a Kusán birodalomban, egyben a Selyemút jelentős állomása. Zoroasztriánus templom maradványait is megtalálták itt. A várost afgán és szovjet régészek tárták fel az 1970-es években. A környéke egyben rézlelőhely is, ezért sem lehet jelenleg látogatni. Remélhetőleg marad még belőle valami, mire majd lehet.

Buddha-fej és más leletek Mes Aynakból.

Ülő Buddha a lótusz trónuson.
És még egy kusán Buddha a 3-4. századból.
Ezen a térképen összegyűjtötték a fő afganisztáni buddhista lelőhelyeket.
Ez pedig már bőven iszlám kor, 12-16. század. Rézedény nagyon érdekes – az iszlámban általában tiltott – állatábrázolással. Mindjárt két fejjel.
És egy másik réztárgy.
Kaniska kusán király szobrának maradványa Surkh kotalból a 2. századból.
A szabadtéri részlegen gőzmozdony. Afgán múzeumi őr portréjával.
Darulaman palota, a nemzeti múzeum mellett. Amanullah afgán emír, aztán király számára épült az 1920-as években. Azóta sokszor felgyújtották, megtámadták – a tálibok is -, 2019-ben pedig felújították. Sajnos ez a városrész nem látogatható.
Vissza délről Kabul központi városrésze felé. Karte Sakhi.
A hegy lábánál hatalmas temető.
Innen már jól látszik a Sakhi mecset.
Az őrök kicsit vonakodtak beengedni. De aztán sikerült, azzal, hogy a szentélybe nem léphetek be. Ez nagy kár volt. Azt mondták, a tálibok két évvel ezelőtti hatalomátvételéig ez sima volt. Talán hamarosan újra az lesz.
Erősen tűzött a nap.
A hagyomány szerint nyolc hónapon át itt őrizték Mohamed próféta korábban Szamarkandban, aztán Indiában, aztán az észak-afganisztáni Balkhban, végül Fayzabadban őrzött ruháját, mielőtt 1768-ban az afgán uralkodó, Durrani Ahmad sah parancsára továbbszállították volna Kandahárba. A ruhát ráadásul a történet szerint a próféta Fatima lányával, valamint az ő férjével, Alival, továbbá két fiukkal, Haszannal és Huszeinnel közösen szőtte. Az utóbbi három szereplő egyúttal a síiták első három imámja is, ebből is sejthető, hogy a szentély kiemelkedően fontos az afganisztáni síiták számára. A legtöbb hazara nemzetiségű ember síita. 2018-ban legalább 33 zarándok meghalt, 65 pedig megsérült egy itteni öngyilkos merényletben.

Neo-szafavida stílusú csempék borítják az épületet. 

A hagyomány szerint az egyébként több mint 1100 évvel korábban, 661-ben Kufában meghalt Ali imám többször is megjelent a helyszínen, hogy megtekintse a próféta ruháját.. Az egyik ilyen alkalommal a kardját egy sziklára helyezte. Ebben a kardban fedezte fel az egyik zarándok Ali kardját, a Zulfikart. Ahol feküdt a kard, oda építették a szentélyt.
Nem csúnya.. A fentebb említett Ahmad sah finanszírozta az első szentély építését. A mai külalakját a 2008 és 2016 közötti felújítás során nyerte el.
A mecset oldalában, árnyékában helyiek időztek. Köztük sok nő és gyerek. Falatoztak, beszélgettek. Fotózni természetesen nem igazán lehetett őket.
Szép, na.
Kilépünk a mecset udvaráról. Ez a korábban mutatott temető másik oldala. Iskolás fiú megy haza éppen.

Felkapaszkodunk a hegyre.

Itt már fentről nézzük a szentélyt.
A temető és kabuli látkép a magasból.
A hegy másik oldalán a modern Kabul.
És itt is. Ott kicsit jobbra a háttérben egy hatalmas fehér zászló látható. Innen nem látszik, de az iszlám hitvallás (sahada) szövege van ráírva fekete betűkkel. Ez a talibán és most az afgán állam hivatalos zászlaja. A zászló hegye pedig a tálibok egyik fő zarándok- és találkozóhelye Kabulban. A következő epizódban én is felmegyek oda.

És itt is. Ott kicsit jobbra a háttérben egy hatalmas fehér zászló látható. Innen nem látszik, de az iszlám hitvallás (sahada) szövege van ráírva fekete betűkkel. Ez a talibán és most az afgán állam hivatalos zászlaja. A zászló hegye pedig a tálibok egyik fő zarándok- és találkozóhelye Kabulban. A következő epizódban én is felmegyek oda.

És itt is. Ott kicsit jobbra a háttérben egy hatalmas fehér zászló látható. Innen nem látszik, de az iszlám hitvallás (sahada) szövege van ráírva fekete betűkkel. Ez a talibán és most az afgán állam hivatalos zászlaja. A zászló hegye pedig a tálibok egyik fő zarándok- és találkozóhelye Kabulban. A következő epizódban én is felmegyek oda.

The post Reggeli Lahorban appeared first on A Keletiből Hongkongba.

]]>