Klis vára, ahova nem csak a Trónok harca miatt érdemes ellátogatni

Klis vára, ahova nem csak a Trónok harca miatt érdemes ellátogatni

Horvátország

Klissza (Klis) vára Dalmáciában. IV. Béla családjának menedéke Split mellett.

Ha valaki Trónok harca-rajongó, azért, ha történelemrajongó, azért, ha valaki csak szépet akar látni, azért nézze meg.
De hogy is jött létre az unió Magyarország és Horvátország között? Nem a mostani, hanem az, amelyik több mint 800 évig tartott!
Az előző posztban: Brač szigete

A 360 méter magasan épült klisszai vár (horvátul Tvrđava Klis) fontos, a hegyek és a partvidék közötti útvonalat ellenőrzött hosszú évszázadokon át. Az első erődöt minden bizonnyal a Kr.e. 3. században építették az illír dalmátok. Aztán rómaiak, keleti gótok, bizánciak, majd a 7. századtól avarok és szlávok, horvátok következtek.
Az 1100-as évektől a magyar koronához tartozott. 1217-1221 között a templomos lovagrendé volt. Nekik szolgálatukért adta hűbérként II. András magyar király, mielőtt Spalato, a mai Split kikötőjéből elindult volna szentföldi keresztes hadjáratára (1217-1218). Itt, Klisszában született 1242 januárjában András unokája, IV. Béla lánya, a későbbi Szent Margit, akiről a Margitsziget kapta a nevét. Azért itt született, mert a tatárjárás elől ide menekült a magyar királyi család. A IV. Bélát üldöző, Kadan vezette mongolok 1242 márciusában értek ide, de nem sikerült elfoglalniuk a várat, amelynek védői például kődarabokat zúdítottak a mongolok nyakába.
A vár stratégiai jelentőségét mutatja, hogy – ahogy a képen is látszik – most is itt fut a jobbra eső Split felől délkeletre vezető autópálya.

Nincs is annyira távol. Az óváros közúton csak 14 kilométer. Ezt a távolságot tette meg IV. Béla és családja is 1242-ben.

Termékeny földsáv a hegyes vidék és a tenger között. És az autópálya.

Az uszkókok a török elől menekülő, katonáskodó keresztény szlávok voltak, akik gerillaharcot folytattak a törökök ellen. Ők védték Klisszát is egészen annak 1537-es ostromáig, amikor is a vár oszmán kézre került.
Vezetőnk – sajnos a nevét nem kérdeztem meg – akaratlanul is rámutatott a magyar történelemoktatás lényeges hiányosságára, amikor következetesen UNIÓról beszélt, amikor a magyar-horvát közös történelemről volt szó. És valóban: nem szerencsés szemlélet egyszerűen magyar hódításnak beállítani Szent László és Könyves Kálmán szlavóniai, horvátországi és dalmáciai tevékenységét. Erről részletesen a következő kép alatt írok.
A képen látható úr mindenesetre azt mondta, helytelen a jugoszláv korszak hetven évét aránytalanul felmagasztalni, történelmi perspektívában sokkal hosszabb volt az unió, és a katolikus horvátok egy oldalon álltak a magyarokkal a török elleni harcban is, ellentétben a szerbekkel, akik pedig a török sereg tagjai voltak. (Tegyük hozzá, hogy ez utóbbi csak az 1389-es rigómezei csata utánra, és a 19. század közepe előtti időszakra érthető.)
Az viszont mindenképpen igaz, hogy államjogi értelemben 1102-1918 között, vagyis Kálmán horvát megkoronázásától az első világháború végéig unióban állt Magyarország és Horvátország. Ez pedig 816 év!

Szóval hogy is lépett unióra Magyarország és Horvátország?
A horvát Trpimirović dinasztia utolsó uralkodója, II. István (Stjepan) 1091-ben fiúutód nélkül halt meg, mire polgárháború tört ki.
Az egyik párt Ilona (Jelena) körül csoportosult. Ő az előző király, Dmitar Zvonimir (1076-1089) özvegye volt, a történet szempontjából viszont legalább ennyire fontos, hogy I. Béla magyar király (1060-1063) lánya. Szintén I. Béla gyermeke volt I. (később Szent) László magyar király (1077-1095). Tehát a horvátországi utódlási harc idején a magyar király húga volt az egyik legfontosabb horvát erő vezetője, legalábbis szimbolikusan. Ez a horvát párt pedig öröklési jog alapján felajánlotta a trónt Lászlónak, aki 1091-ben trónkövetelőként átlépte a Drávát, elfoglalta Szlavóniát, és megalapította a zágrábi püspökséget. Helytartónak unikaöccsét, Álmos herceget (bátyja, I. Géza kisebbik fiát) nevezte ki.
László halála, 1095 után a magyar párt meggyengült, Álmos is visszatért Magyarországra.
Álmos bátyja, Kálmán lett a magyar király (1095-1116). Ő aztán 1097-ben hadat vezetett Horvátországba, és a Gvozd-hegységi csatában legyőzte Petar Snačić seregét, akit 1093-ban választott királyának a horvát nemesség egy csoportja. (A csatában meghalt Péter/Petar központja egyébként Kninben volt. Knin erődje alatt vonattal haladtunk el az egyik korábbi posztban. A város a horvátországi szerbek központjaként jelentős szerepet játszott a kilencvenes évek délszláv polgárháborújában is.)
Innentől kezdve egyre több horvát nemes és dalmáciai városállam állt át a magyar király pártjára, mígnem Kálmánt 1102-ben, a jelentős kikötővel és várral rendelkező dalmát püspöki székhelyen, Biogradban Dalmácia és Horvátország királyává koronázták. (Szóval nem csak népszerű tengerparti üdülőhelyként fontos magyar szempontból Biograd!)
A király fennhatóságának elismerése és bizonyos számú katona kiállítása fejében a horvát urak megtarthatták területeiket és mentesültek az adófizetés alól. A dalmáciai városok is magyar támogatást remélhettek a térségben folyamatosan hódítani próbáló Velencével szemben.
A horvát urak aztán a magyar király által kinevezett bán vezetésével, a király nevében kormányozták a területet. Az unió alatt emelkedett fel és adott több horvát bánt is például a Frankopan (Frangepán), Šubić (Subics) és a Zrinski (Zrínyi) család.
Nem a legkerekebb, de jövőre lesz 920 éves a magyar-horvát unió!

Az eredetit a horvátok építették még miután elfoglalták a várat. Az oszmánok – ahogy ezt szokták – mecsetté alakították, ennek megfelelően minaretet is építettek hozzá. Amikor 1669-ben Velence elfoglalta a várat a törököktől, a minaretet ledöntötték, és az imahelyet visszaalakították katolikus templommá.

Balra látszik a török minaret feljárata. Helyesebben annak a kezdete, befalazva.

Felújítás alatt lévő középkori városfal jugoszláv katonai beton megfigyelőállással.

Nem volt könnyű dolguk a támadóknak.

Végül egy panoráma Klisből. Még ellátogatunk Diocletianus egykori mauzóleumába, a mai katedrálisba és Split halpiacára is.

Miért is annyira jó város a dalmáciai Split?

Miért is annyira jó város a dalmáciai Split?

Horvátország

Képek Splitből. Az egyik legszebb város az Adria partján, amely eredetileg Diocletianus császár nyugdíjasotthona volt. Elég jól sikerült. Vonattal érkeztünk Horvátországba az előző epizódban. Közvetlen RegioJet kocsik járnak Rijekaba/Fiumébe és Splitbe. Érdemes kipróbálni.

Az előzmény: vonatozás Split felé

Balra a fallal körülvett óváros, amely eredetileg a 284 és 305 között uralkodott római császár, Diocletianus nyugdíjas éveire épült. Ő a közeli Salona városában, Dalmatia provincia fővárosában született, és 295 körül kezdte el építtetni ezt az erődöt az egykori görög gyarmat, Aszpalathosz helyén. Ebből alakult ki a Spalatum, aztán a Spalato név. Diocletianus az egyik legjelentősebb római uralkodó volt, ami nem jelenti egyben, hogy a legszimpatikusabb is lett volna. Legyőzte a szarmatákat, a germánokat és a szasszanida perzsákat, és ő hozta létre a négyes társcsászárság (2 augustus + 2 caesar), a tetrarchia rendszerét. Emellett brutális keresztényüldözést folytatott. Azon kevés római császár közé tartozik, akik tényleg nyugdíjba tudtak vonulni. A források szerint szeretett itt kertészkedni. Annyira mégsem élt boldogan: politikájának kudarcát látva – és valószínűleg leszámolástól is tartva – 311-ben öngyilkos lett.

Ez a kép az előzőhöz képest pont az átellenes oldalról mutatja az óvárost. Jól látszik a városfal. Balra pedig Split jelképe, a harangtorony, amelyről lesz még szó. Főleg, mert magyar vonatkozása is van. Ez volt a kilátás a szobámból.

Sárga vonattal. Hív a vasút, vár a horvát rendőrség. És itt is látjuk a háttérben a harangtornyot.

Na de most vissza a kikötőbe. Élesebb szeműek itt is megtalálják a harangtornyot.

Előételnek kis halas ízelítő. Ki mit ismer fel?

Oké, nem a legszebben sikerült idepakolnom az elemeket, de finomnak finomak voltak.

A régi városháza a Pjacán, vagyis régi piactéren, amelyet hivatalosan Nemzeti térnek hívnak. 15. századi gótika!

Jól kivehetők Diocletianus palotájának falai. A tenger egészen a falakig ért, a sétányt a későbbi évszázadokban töltötték fel.

A jobb oldali síknál (az a déli oldal) volt közvetlenül a tenger, ott most a Riva található. A tengerre néző épületrészben voltak a császári lakosztályok. Balra a két nagy téglalap két laktanya. Itt éltek a nyugdíjas császárt vigyázó katonák. Látható, hogy 16 torony vette körbe az erődöt. Nem bízták a véletlenre a védelmet. Középen fent a nyolcszögű épület Diocletianus mauzóleuma. A császár egykori nyughelyét később keresztény templommá alakították. Ez most a Szent Domniusz katedrális. Érdekes fordulat: Domniusz éppen Diocletianus keresztényüldözésének vált áldozatává. A mauzóleum és az alatta látható oszlopsor közé építették fel régi jó ismerősünket, a harangtornyot. Mégpedig – hoppá! – IV. Béla magyar király felesége, Laszkarisz Mária adományaként, a tatárjárás után. Erről még lesz szó. Figyeljük meg a mauzóleum és az attól felénk eső két gombóc – római templomok – közötti oszlopsort. Ez a perisztülion, latinosan peristylium, vagyis oszlopsorral körbevett tér. Mindjárt meg is nézzük!

Panoráma a tengerrel, a Rivával és a városfallal. Érdemes körbenézni.

A háttérben a déli kapu. Ott léptünk be Diocletianus palotájába. Itt éppen a lakosztálya alatt járunk. 1700 éves oszlopok!

Feljövünk az oszlopsorhoz és a harangtoronyhoz.

Ez itt a fentebb bemutatott, oszlopsorral körülvett tér, a peristylium. Egyes oszlopokat Egyiptomból hozatott a császár. Meg még valamit. Kinek tűnik fel?

Ma ez a katedrális. Az egyik következő posztban megnézzük belülről is.

Balra az északi városfal a római időkből, jobbra 11. századi harangtorony, egy egykor itt állt bencés kolostor maradványa.

Újra csak a 60 méteres harangtorony a domináns látnivaló.

Igen, egy helikopter van rajta.

A ráépített épület tetején étterem. A jugoszláv időkben sok hozzátákolt épületet elbontottak, de azért még akad, és valószínűleg maradni is fog jópár.

Sokszor visszasétáltam ide.

Éppen filmet forgattak, ezért remekül meg voltak világítva a falak. Itt a mauzóleum/katedrális déli oldala.

Ez pedig a másnap reggel. Kellemes erre a látványra ébredni. Jöhet egy kis hajókázás. Irány Brač szigete.

Horvátország panorámakép Split

Ilyen volt a 2020-as évem: törölt és megtörtént utak, Egyiptomtól Mohácsig

Ilyen volt a 2020-as évem: törölt és megtörtént utak, Egyiptomtól Mohácsig

Ahogy mindannyiunknak – nekem sem minden pontosan úgy alakult, ahogy elképzeltem. Sok eltervezett-megszervezett utam törlődött, Erdélytől Oroszországig, Moldovától Tadzsikisztánig. Majd jövőre pótolunk.

Az egyik jó hír viszont, hogy már nem kell nagyon-nagyon sokat aludni, és elkészül a Keletiből Hongkongba honlapja! Remélem, tetszeni fog. Hamarosan jövök a részletekkel.
A másik jó hír, hogy azért idén is sikerült utazni valamennyit. Az évem Egyiptomban indult, és a határok lezárása előtt még belefért egy római kirándulás is. Nyáron pedig Szlovákia és belföld.
Aztán ősszel új projekt kezdődött, a szuperizgalmas mohácsi ásatás követése. Ez utóbbi témában hamarosan meglepetés érkezik.
Mindeközben pedig több, mint 8000-en lettetek, akik követik az oldalt. Igazán megtisztelő.
Az alábbi válogatással szeretném megköszönni az eddigi figyelmet. Mindenkinek a lehető legszebb 2021-et kívánom! Találkozunk!

2020. január. A Memnón-kolosszusok. A thébai (luxori) nekropoliszban Kr.e. 1350 óta, vagyis 3370 éve álló (ülő) szobrok kvarcithomokkőből készültek és 18 méter magasak. Eredetileg III. Amenhotep halotti templomának őrzői voltak, az épület azonban az évezredek alatt jórészt megsemmisült. III. Amenhotep volt egyébként a vallási reformer (vagy inkább forradalmár) Ekhnaton – eredetileg IV. Amenhotep – apja.

Az egyik leglenyűgözőbb látnivaló egész Egyiptomban. Nefertari (más írásmóddal Nofertari) gazdagon dekorált sírja a Királynék Völgyében, Luxornál. Ernesto Schiaparelli fedezte fel 1904-ben. A sírt addigra kirabolták, megmaradt viszont a mintegy 480 négyzetméternyi falfestmény. Ezt tartják Egyiptom legjobb állapotban megmaradt és legkifinomultabb sírdíszítésének. 1988 és 1992 között restaurálták, azóta csak nagyon kevés látogatót engednek be, mindössze 10 percre, borsos extra díjért.

A Kr. e. 13. században élt Nefertari II. Ramszesz kedvenc felesége volt, aki az uralkodó tanácsadójaként és küldötteként is tevékenykedett. Minden bizonnyal okos asszony volt. (Nefertari nem összekeverendő a híres fejszoborról ismert Nefertitivel, aki az eggyel korábbi évszázadban élt, és a fent nevezett Ekhnaton fáraó felesége volt.)

Az egyik legszebb és legjobb állapotban megmaradt fáraósír. I Széthi volt a nagy II. Ramszesz apja és I. Ramszesz fia. A KV17-es sírt 1817-ben fedezte fel Giovanni Belzoni. Ez a Királyok Völgye leghosszabb és legmélyebb sírja. Ide is csak kevés látogatót engednek be ide, jó drága jeggyel. Ottjártamkor a régészek éppen – nem tévedés – szkennelték a sír falait, vagyis egy odatelepített géppel nagy felbontású felvételeket készítettek a falfestményekről. Széthi múmiáját egyébként csak 1881-ben találták meg. Kicsit odébb, Deir el-Bahariban, ahova számos más fáraó holttestét is elrejtették a rablók elől.

Asszuánban. Nem csúnya. Itt van a Nílus első zuhataga, vagyis észak felől eddig volt hajózható a folyó. Ezért is volt itt az ősi Felső-Egyiptom déli határa.
A luxusszállodába persze szobát is lehet foglalni, az általam választott olcsóbb opció viszont a látogatójegy vásárlása volt. Ennek az árát le lehet fogyasztani a teraszon.
A hotelt 1899-ben építtette a híres utazási irodát is alapító Thomas Cook. Megszállt itt rengeteg híresség Churchilltől, II. Miklós cáron keresztül Diana hercegnőig, emellett itt élt és írt egy időben Agatha Christie, akinek a Halál a Níluson című regénye részben itt is játszódik. A krimiszerzőnő asztala és széke megtekinthető a hallban.
Nem tartozik szorosan a tárgyhoz, de a Thomas Cook adta (adja?) ki az összeurópai vasúti menetrendet is, amelyet nagy haszonnal forgattam Európa bevonatozása idején, egyetemista koromban.

Kilátás a 300 ezres Asszuánra és a Nílusra egy másik luxushotel, az Elephantine szigetén lévő Mövenpick panorámaétterméből. Határozott lépésekkel simán be- és fel lehet menni. Egy túlárazott kávét/kólát bőven megér a kilátás.

Pontosabban ez egy falucca, a régióra jellemző hagyományos vitorláshajó. A háttérben látszik az előbb mutatott szálloda épülete.

Igen, mert a romantikusnak szánt képeken nem látszik a többi fotós, és a 2015-ben egyébként bezárt hőerőművet is igyekeznek kikomponálni. Mondjuk itt még más csavar is van..

Colosseum. 80-ban, tehát 1940 éve készült el.

Piazza di Spagna

Középen a Fontana della Barcaccia, jobbra a spanyol lépcső. Február vége, az utolsó szabad pillanatok a karantén előtt. Tömegek, maszk nélkül.

Eredetileg Hadrianus császár síremlékének épült 135 és 139 között. Később erőd és börtön sőt pápai nyári lak is volt.

Roscioli. Brutálfinom pizzák méretre. És sok más.

Vissza a gyökerekhez. Karanténkirándulás. Rábacsanak, Győr-Moson-Sopron megye.

Kilátás Árva várából

Olaszország óta az első külföldi út: nyári túra Szlovákiában.

A poprádi járás a Tátrával

Körmöcbánya

Panoráma a Szársomlyóról, vagy Harsányi-hegyről

A borászatáról híres Villány közvetlen közelében. (Villány a képen balra.)
Közvetlenül alattunk terül el az egykori kőbányában 1967-ben létrehozott szoborpark, magyar és külföldi művészek izgalmas kőszobraival. Jól – szerintem túlságosan is jól – kiépített fémlépcsőkön lehet feljönni ide a magasba.
1687. augusztus 12-én nagyjából itt, előttünk volt a nagyharsányi, más néven a Szársomlyó hegyi, megint más néven a második mohácsi csata. Az innen keletre (a képen balra) nem messze – de azért nem is túl közel – lezajlott 1526-os mohácsi csata a keresztények döntő vereségét jelentette, 161 évvel később viszont fordított volt a szereposztás: a Szent Liga 50 ezres osztrák-magyar-bajor-horvát serege legyőzte Szulejmán török nagyvezír hadát. Az 1526-os mohácsi csata után 161 évvel nem jött be a Szulejmán név.
Nem is sokkal korábbán, 1683-ban a törökök még Bécset ostromolták. A kudarc után visszakézből elveszítették Esztergomot, 1686-ban – 145 év megszállás után – Budát. Aztán 1687: nagyharsányi csata, 1697: zentai csata, 1699: karlócai béke. Végül az 1718-as pozsareváci béke következtében Magyarország egész területe felszabadult a török uralom alól.

Eredetileg gótikus stílusban építtette Salamon fia Simon alországbíró, az 1270-es években. 1508-ban került Buzlay Mózes lett a vár ura, aki az akkor divatos reneszánsz stílusban építtette át. 1543 és 1686 között török kézen volt, a Rákóczi-szabadságharc után viszont elvesztette katonai jelentőségét. A várat 1964 és 1974 között restaurálták. Ráférne egy újabb felújítás, de így is izgalmas.

Kamuvár, álerőd.

Mégis jó. Itt forgatták 1968-ban az Egri csillagok című filmet, Várkonyi Zoltán rendezésében. Az Egertől némiképp félreeső Pilisborosjenő külterületén építették fel ezt a díszletet. Nem csak felépítették, de a látvány kedvéért fel is gyújtották, és részben le is rombolták. Viszont a mai napig kiváló kirándulócélpont.
Van itt olyan, aki nem látta a filmet? És aki nem járt még itt? Én most voltam először.

Idén nyáron kezdték meg az itt talált öt tömegsír közül az egyik, a III. számú feltárását. Efölött, ott balra hátul áll a fehér sátor, szemben velünk pedig a II. és az I. sír. Ha jól számolom, hétszer jöttem el ide az ásatásra, amiről több posztban is beszámoltam. Igyekszem folytatni.

Azért mégse Moháccsal zárjuk az évet. Ez itt újra Egyiptom. Philae, Asszuán mellett.
Boldog új évet kívánok!

Egyiptom Magyarország Mohács Olaszország panorámakép Szlovákia

Trencsén egészen hangulatos városka, római kori és magyar emlékekkel

Trencsén egészen hangulatos városka, római kori és magyar emlékekkel

Szlovákia

Trencsén. A germánverő rómaiak graffitije, Csák Máté és makett-Rákóczi. De mi köze Trencsénnek a visegrádi négyekhez?

Trencsén főtere, a felvidéki építészeti hagyományoknak megfelelően nagyjából orsó alakú Béke tér. Felette az elég impozáns vár.
A ma 60 ezres várost a rómaiak Laugaricio néven tartották számon. Ezt nem holmi legendákból sejtjük, hanem kőbe vésett bizonyítéka is van. A várhegy tövében található, közel 1800 évnél is régebbi római felirat, amelyet csak 1854-ben találtak meg. Mindjárt mutatom!

Az itt élő szlávok valószínűleg a trnka, kökény szóból képezték a Trenčín településnevet. Szent István királyunk – még nem szent korában – 1017-ben vagy akörül foglalta el a várost. Latinul Trentsinium volt a neve.

Kilátás a városra a trencséni alsóvárból

Kilátás a városra az alsóvárból. A kép jobb szélén látható a „szerelem kútja”. A legenda szerint egy Omar nevű török herceg ásatta, a várúr Szapolyai István ugyanis váltságdíj helyett ennek a szakmunkának az elvégzését kérte azért cserébe, hogy elengedje a magyarok által foglyul ejtett gyönyörűséges Fatimát. Nos, ebből annyi igaz, hogy … kút.
A 16. században ásta a vár helyőrsége. 80 méter mély. A törököknek sosem sikerült elfoglalniuk a várost, amely viszont sokat szenvedett a mohácsi csatát követő Habsburg-Szapolyai polgárháború idején. Viszont legalább tudjuk, miért hívnak a városban Omárnak és Fatimának különféle helyeket.

Trencsén az Árpád-ház férfiági kihalása, 1301 után kialakult polgárháború egyik fontos központja lett. A magyar trónra pályázó és magyar királlyá is koronázott Vencel cseh király – hogy ezzel is gyengítse fő riválisát, Károly Róbertet – szövetségesének, Csák Máténak adományozta. 1302 és 1321 között a trencséni vár volt a nagy hatalmú északnyugat-magyarországi oligarcha székhelye, ahonnan gyakorlatilag önálló kiskirályságát kormányozta. Az 1312-es rozgonyi csatában a megerősödött Károly Róbert legyőzte, ám 1321-es haláláig számos várat, kastélyt, sőt egész vármegyéket birtokolt.

Ne lepődjünk meg: igen, Csák Mátéról kapta a nevét.

Zsigmond király második felesége, Cillei Borbála építtette az 1420-1430-as években. Ekkor bontották le a vár legrégibb részét, amelynek romjai az előtérben látható épületben találhatók.

Ez az. A rotunda maradványai. Ez a vár legrégebbi része. Még a magyar hódítás előtti időkből, a 9. század első feléből. Román stílusú kápolna állt itt.

Jobbra a Szapolyai (Zápolya)-palota, balra a rotunda és a Borbála-palota.
1335-ben itt, a trencséni várban írták alá a trencséni szerződést. Ez lett a pár hónappal később, novemberben megkötött magyar-cseh-lengyel visegrádi egyezmény előzménye. A lengyelek átengedték Sziléziát a cseheknek, akik viszont cserében lemondtak lengyel trónigényükről. Visegrádban már Habsburg-ellenes szövetségről is döntöttek.
Szóval a trencséni szerződés volt az előzménye az 1335-ös visegrádi egyezménynek, az pedig a történelmi előképe az 1991-es újabb visegrádi egyezménynek. Ez utóbbi pedig a mai V4 formáció, vagyis a visegrádi négyek, Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország együttműködésének.
Ennek a hátterét – sok-sok leágazással – meg is írtam, de túl nagy lélegzetvételű ehhez a poszthoz. Hamarosan jön. Itt vagy máshol.

Trencsén a toronyból. Jól kivehető a főtér és a Vág folyó.

Balra a felsővár, ahol az előbb voltunk. Szemben a múzeummá alakított kaszárnya.

Elég pixeles lett ez a pálma. Ja, hogy ez nem az 1990-es évek, hanem kézimunka a 19. századból.

1708. augusztus 3-án itt, a Trencséntől délre fekvő Turna falunál (a 19. század végi névmagyarosítási hullámban a tisztán szlovák falut Tornyosra keresztelték) zajlott le a Rákóczi-szabadságharc egyik legnagyobb ütközete. A trencséni csatában a Sigbert Heister császári fővezér és Pálffy János lovassági tábornok vezette labancok (köztük 3 ezer szerb határőr) szétverték a kurucok számbeli többségben lévő főseregét. A csatában Rákóczi is leesett a lováról, és csak testőrei tudták kimenekíteni.
Ahogy a korábbi jelentős labanc-kuruc csatákban, itt is nagyon aránytalanok voltak a veszteségek. A leírások szerint a 3 ezer kuruc halottal szemben a császáriak csak 160 főt veszítettek. Ha a háborús pusztítás nem lett volna elég: 1710-ben 1600-an estek a pestisjárvány áldozatául.

Korábban itt egy 1781-es fa zsinagóga állt. Ma kulturális központ.

Na, hogy is volt az a római felirat? Külön izgalmas, hogy a főtér végében álló, eredetileg Erzsébet szállónak, trianon után Tatra hotelnek, ma pedig Hotel Elizabethnek hívott szállodába kell bemenni ahhoz, hogy megnézze az ember. Ott jobbra elöl.

Nem csúnya. De nem ezért jöttünk.
A készséges recepciós útbaigazítása alapján felmegyünk az emeletre, és vagy a folyosóról, vagy a várhegyre néző bárból letekintve látható a felirat.

Oké, nem a legjobban olvasható innen. Érdemes belenagyítani.
Azért elég izgalmas, hogy a germán markomannok és kvádok elleni hadjárat idején, 179-ben jártak itt a római légiók. Akkor vésték fel ezt.
Ezt kéne látnunk (zárójelben az véseten elhagyott részletek):
VICTORIAE
AVGVSTORV(m)
EXERCITUS QVI LAV
GARICIONE SEDIT MIL(ites)
L(egionis) II DCCCLV
(Marcus Valerius) MAXIMIANUS LEG(atus) LEG
(ionis) II AD(iutricis) CVR(avit) F(aciendum)

„Császárok győzelmének ajánlotta a II. légió 855 katonája, azon seregből, mely Laugaricioban volt. Készíttette Marcus Valerius Maximianus a II. segéd légió legátusa.”

Asztalfoglalás a Kukiban? Megyünk tovább északra és keletre.

panorámakép Szlovákia Trencsén

Csejte és Beckó vára: itt élt Báthory Erzsébet is

Csejte és Beckó vára: itt élt Báthory Erzsébet is

Szlovákia

Csejte és Beckó vára. Nagyszombat és Trencsén között. Csejtén élt Báthory Erzsébet, aki a rémtörtenetek és kapcsolódó filmek szerint lányok vérével szépítkezett.

Letekintünk az alsóvárra a felsőből. Nagyon szép táj.

Báthory olaj. Benzinkút Csejte előtt. A faluban Báthory pizzéria is van.

A parkolótól is még vagy másfél kilométert kell menni hegynek felfele. Viszont szép az erdő.

A vár a tatárjárás után épült. Volt Csák Mátéé is, 1569-től pedig a Nádasdy családé volt. A törökök által fekete bégnek nevezett Nádasdy Ferenc 1575-ben nászajándékként adta feleségének, Báthory Erzsébet grófnőnek. Meg még 12 falut.

Később az unokáé, Nádasdy Ferenc országbíróé lett a vár, akit a Habsburg-ellenes Wesselényi-összeesküvésben vitt szerepéért 1671-ben kivégeztek. A várat a császári kamara elkoboztatta. A Rákóczi-szabadságharc alatt, 1708-ban elfoglalták a kurucok. Később az osztrák hadsereg – rengeteg más magyarországi várral egyetemben – felrobbantotta.

Na de mi történt Báthory Erzsébettel, aki férje 1604-es halála után egyedül igazgatta a kiterjedt Nádasdy-birtokot? A valós történet szerint istápolta a török által elpusztított falvakból elmenekült asszonyokat, lányokat. A történet azonban váratlan fordulatot vett, amikor Thurzó György nádor 1610-ben betört a csejtei várkastélyba, és letartóztatta Erzsébetet. 600 lány megkínzásával és megölésével vádolták.

Lent Alsóvisnyó/Višňové falu.

A vádak szerint Erzsébet a rengeteg lányt válogatott kegyetlenségek közepette ölette meg, hogy aztán speciális bőrregenerációs eljárásként megfürödjön a vérükben, illetve megigya azt. A pör minden bizonnyal koncepciós volt, a bizonyító erejűnek szánt vallomásokat kínzással csikarták ki. Az egész eljárás valószínűleg nem volt független a korabeli hatalmi harcoktól, és attól sem, hogy Thurzó György is igyekezett megszerezni a Nádasdy-vagyont. Erzsébet mindenesetre élete végéig a vár fogja maradt. Itt halt meg 1614-ben.

Jobbra Alžbeta Bátoriová és František Nádašdy.

Erzsébet Nyírbátorban született. A vár múzeumában vannak magyar kiírások is.

Indulunk tovább északra a Vág mentén.

Megálló az úton. Beckó vára. Szlovákul Beckov. Impozáns.

A magyar hóditás előtt morva határvár volt. Aztán az Árpádok királyi vára, majd Csák Mátéé is volt. 1727-ben leégett.

A vár bejárata. Bejutni már nem sikerült. Majd legközelebb.

Kilátás a várkaputól a Vág völgyére.

Következik a váratlanul szép Trencsén.

Beckó Csejte panorámakép Szlovákia

Karanténbúcsúztató kirándulás a Balaton-felvidéken

Karanténbúcsúztató kirándulás a Balaton-felvidéken

Magyarország

Ezúttal kis hazai tartalom. Se fáraó, se rakétafellövés. De nem is olyan nagy baj.. Karanténbúcsúztató kirándulás a Balaton-felvidéken.

Panoráma Nemesgulács és Kisapáti között.

Vulkanikus tanúhegyek. Balra kicsiben a Tóti-hegy (a csúcsa 347 méterrel a tengerszint felett), aztán a Gulács (393), a Badacsony (437) és jobbra a Szent György-hegy (415).

Tóti, Gulács, Badacsony. A Szent György-hegy felől.

1260-1262 között pannonhalmi bencések építették, aztán IV. Béla királyé lett. A török hódítás idején a végvárrendszer eleme volt, 1702-ben a Habsburg kormányzat leromboltatta. Ha minden igaz, nyáron fejeződik be a felújítása.

Nem árulom el, melyik étterem.. A bor viszont pi!

Panoráma Dörgicsénél

Szőlő Tagyonnál

Magyarország panorámakép

Krokodilmúmiák a Nílus partján, Kom Ombóban

Krokodilmúmiák a Nílus partján, Kom Ombóban

Kom Ombo: Szobek, a krokodilisten és az idősebb Hórusz temploma. Krokodilmúmiák a Nílus partján. Tovább délre Asszuán felé.

Kom Ombo kettős célú és ennek megfelelően kettős, szimmetrikus szerkezetű templom. Egyszerre két isten kultuszát ápolták itt. A bal oldali, nyugati részen az idős Hóruszt, vagyis Haroériszt tisztelték, a jobb oldalon pedig a helyi népszerű istenséget, Szobeket, vagyis a krokodilistent.

Itt látszik, mennyire közel van a Nílushoz. Kicsit túlságosan is. Egyes részeit a medrét változtató Nîlus el is mosta az évszázadok során. A templom ma ismert verzióját a Ptolemaida uralkodók idején építették, Kr.e 180 és Kr.e. 47 között. VI. Ptolemaiosz Philométortól XIII. Ptolemaiosz Theosz Philopátorig.

Itt már felértünk az előudvarba, és az első hüposztülcsarnok előtt találjuk magunkat. Jól látszik a kettős szerkezet és a kohabitáció. Középtől balra Haroérisz, jobbra Szobek részlege. A krokodilfejű istenség jól látszik a hozzánk közelebbi domborművön.

A korábban megismert skót festő-utazó az 1840-es években még ilyennek látta Kom Ombót. Csak 1893-ban ásták ki a homok alól.

A krokodilfejű Szobek azt nézi, ahogy XII. Ptolemaioszt (ő volt a legismertebb Kleopátra atyja, és már több helyen találkoztunk vele) megkoronázzák. Hogy honnan lehet tudni, melyik fáraót látjuk? A feje felett balra látszik a cartouche-a, fáraói névjegye (a trónra lépési verzió, mert ebből is több volt), legalábbis annak az utolsó hieroglifái. Látható, hogy ez a késő Ptolemaida stílus kevésbé kifinomult, mint a korábbi századoké. Kissé hurka ujjak és mellplasztika.

Kom Ombo sajnos nem maradt meg olyan jó állapotban, mint Edfu, vagy Dendara. A mennyezetből sem sok maradt. De azért így sem csúnya. Innen kicsit még jobbra egy medence is fennmaradt, amelyben rituális célból tartott krokodilbébiket neveltek.

A szent állatként tartott krokodilokat, Szobek isten megtestesüléseit haláluk után mumifikálták. Ezekből állítottak itt ki jópárat. Kétezer éves hüllőmúmiák.

Búcsúzunk Kom Ombótól.

Folyt.köv.

Egyiptom étel Kom Ombo panorámakép

Abu Szimbel: ezt a templomot fűrészelték szét és tették 65 méterrel fentebb

Kirándulás a szudáni határhoz, Núbiába. Abu Szimbel és II. Ramszesz nagy temploma a felduzzasztott Nílus partján. Ezt a templomot fűrészelték szét és tették odébb, 65 méterrel magasabbra az 1960-as években.

II. Ramszesz nagy temploma Núbiában, birodalma déli végeinél az ő és birodalma nagyságát hirdette. A Níluson utazók nem tudták nem észrevenni. Kr.e. 1264 körül kezdték el a nagyjából húsz évig tartó építkezést.

Jobbra és balra a megistenült II. Ramszeszt Oziriszként ábrázoló nyolc szobor.

Ezt a csatajelenetet érdemes alaposabban is szemügyre venni. Alul a harci szekerek összecsapását látjuk, bal felül meg már azt, ahogy a legyőzött ellenséges katonák levágott péniszét borítják halomba a dicső uralkodó elé.

Itt pedig Ramszesz az összes majdani hágai és genfi egyezményt sutba vágva bünteti a hadifoglyokat.

Balra a fáraó, jobbra pedig a mindig harcra kész állapotban ábrázolt termékenységisten, Min.

Jobbra Hórusz, balra pedig az óriasi Ozirisz-oszlopok közül négy.

A nagy templomot a nyugati világ számára 1813-ban Jean-Louis Burckhardt svájci kutató fedezte fel. Addigra a homok már félig ellepte. Nem a svájcit (bár lehet, hogy őt is), hanem Ramszeszt. 1817-ben ért ide a piramisoknál már megismert olasz, Giovanni Belzoni, aki a homok eltakarítása után be is jutott a templomba. Az egykori nyugati utazók barbár módon televésték-firkálták az ókori műalkotásokat.
Amúgy a dombormű, amelyre mutatok, II. Ramszesz összekötözött hadifoglyait ábrázolja. Az egyik oldalon kisázsiaiakat, velük szemben afrikaiakat láthatunk.

A négy Ramszesz-kolosszus közül a balról második még az ókorban ledőlt. A templom áthelyezésekor sem állították fel (szerintem kár). Ez itt egy Ramszesz-fül.

Panorámaképen. Érdemes körbenézni.
Balra a nagy templom, jobbra Ramszesz fő felesége, Nefertari Hathor-temploma.
A nagy templom homlokzata 33 méter magas. A felül látható frízen 22 pávián hódol a Napnak. Illetve II. Ramszesz mennyegzője látható a hettita uralkodó, III. Hattusili leányával. A Ramszeszt ábrázoló négy kolosszus 20 méter magas. Jól látható, hogy balról a második a ledőlt kolosszus. Ott az előző képen látott fül.

Kicsit odébb tehát a kis templom. A fáraóné, Nefertari temploma. Amúgy Nefertarié az egyik legszebben megmaradt, extra belépővel látogatható sír a luxori királynék völgyében. Később mutatok onnan is képeket.

A fáraó feleségét, Nefertarit templomában a zene, a nőiség és egy csomó egyéb jó dolog istennőjével, a Denderából is jól ismert Hathorral azonosították. Itt balra látható jellegzetes ábrázolása.

Búcsú a templomoktól. Balra a nagy templom mögé az áthelyezéskor felépített mesterséges hegy, elöl pedig az áthelyezés oka, a felduzzasztott Nílusból létrejött Nasszer-tó.

A templom melletti látogatóközpontban nagy tablók örökítik meg a templomok áthelyezését.

Ezt a képet az asszuáni Núbiai Múzeumban készítettem. Alul a templom eredeti helye, felül a mostani, az új vízszint feletti.
A templomkomplexumot a Nílus új gátjának az 1950-es években elkezdődött építése, és emiatt a Nílus felduzzasztása megsemmisüléssel, legalábbis víz alá kerüléssel fenyegette. 1964 és 1968 között hatalmas nemzetközi erőfeszítéssel, óriási logisztikai és mérnöki bravúrral, az UNESCO égisze alatt a templomokat átlagosan 20 tonnás darabokra fűrészelték, és egy 200 méterrel távolabbi és 65 méterrel magasabban fekvő helyen újra összeállították. A templomok eredeti helye most mélyen a Nílus felduzzasztásával létrejött Nasszer-tó alatt van.

Magyarok is részt vettek a mentésben. Erről is megemlékezik ez a tabló. És ne felejtsük, hogy ezen a vidéken élnek, meg még inkább éltek a magyarábok, akik az 1500-as években az oszmán török hadseregben itt szolgált magyar katonáktól eredeztetik magukat. Pont az ő egykori falvainak nagy részét lepte el a Nasszer-tó. Őket pedig többnyire északabbra, Asszuán környékére telepítették.

Ennek az abu szimbeli étteremnek a szakácsa büszkén újságolta, hogy a barátnője magyaráb. Sajnos nem sikerült találkozni vele. Majd legközelebb.
A képen nílusi hal vacsorára. Tahinivel. Az éttermet egyébként az egyiptomi krokodilisten után Szobeknek hívják.

A turisták által frekventált helyekkel ellentétben itt senki nem akart rámtukmálni semmit.

Vissza Asszuánba. Turistacsoport a délibábot fotózza.

Folyt.köv.

Abu Szimbel Egyiptom panorámakép

Irány a királyok völgye, ahol Tutanhamon is nyugszik!

Irány a királyok völgye, ahol Tutanhamon is nyugszik!

Tutanhamon fáraó sírjában. Az igaziban.
A legfeljebb 19 évesen meghalt uralkodó nem tartozott a legjelentősebb fáraók közé, sírjának 1922-23-as felfedezése mégis a legismertebbé tette. Megnézzük a múmiáját és felfedezője, a korabeli médiasztár Howard Carter házát is.
Irány a királyok völgye.

Kr.e. 1324-től egészen 1923-ig, vagyis 3247 évig feküdt itt a fáraó. A falfestmények ugyanilyen régiek.

Kicsit visszaugrunk. Ez a királyok völgye bejárata. Jól látszik a völgy, amelynek két oldalába (és mellékágaiba) vájták a temetkezési helyeket. Az egyes sírokat KV rövidítéssel és egy számmal jelölik. (Mégsem szovjet tankok.) Tutanhamoné a KV62. A sírok egy része zárva van, ásatás, felújítás miatt. A leglátványosabbakba az amúgy sem olcsó belépőn felül külön jeggyel lehet bejutni. Tutanhamon is emelt díjas szolgáltatás.. Nem annyira a szépsége és gazdagsága, hanem az ismertsége miatt. A későbbi posztokban mutatok még sokkal szebbeket is. Na de most jöjjön a vitán felül nagyon izgalmas KV62.

Itt a modern időkben épített bejárat. A lépcsőn egy fedett előtérbe jutunk, onnan jobbra lefelé indul az eredeti sír lépcsője. Tutanhamon nagy szerencséje, hogy nyughelyére a későbbi fáraósírok építkezési törmelékét hordták, és még munkásházakat is építettek rá. Ennek köszönhető, hogy – bár a temetés után bejutottak sírrablók és némi kárt is tettek – a sír aztán évezredekig érintetlen maradt.

Ez már az eredeti, a mélybe vezető folyosó, amely – amikor Howard Carter 1922. november 4-én rábukkant – kövekkel, törmelékkel volt feltöltve. Minden bizonnyal a királyok völgye őrei tömték be a járatot, miután felfedezték, hogy sírrablók jutottak be. Carter és emberei ennek a 8 méter hosszú lépcsősornak a kiürítésével kezdték a munkát.
A 16 lépcsőfok (ezek most le vannak fedve) végén egy lepecsételt falhoz jutottak. Nem mostanában, hanem több mint háromezer éve pecsételték le.
1922. november 24-én, Howard – támogatója, Lord Carnarvon jelenlétében – áttörte a falat. Akkor pillantotta meg az innen is látható előteret, amely tele volt a fáraó túlvilági életét segítő tárgyakkal: ágyakkal, szétszerelt szekerekkel, székekkel, edényekkel, botokkal, aranyozott szobrokkal.

A lépcsősor végén a nagyjából 8×3 méteres előtérből jobbra fordulunk. És máris meglátjuk a sírkamrát. Carternek erre a látványra még hónapokat kellett várnia, az előtér és a sírkamra között ugyanis fal állt. Ennek áttörése előtt fel kellett dolgozni és ki kellett hordani az előtérben talált tárgyakat.
Végül 1923. február 17-én, húsz tanú jelenlétében bontották meg a falat. Nem ezt, hanem a szarkofágot körülvevő aranyozott szentélyt látták meg. Mint kiderült, négy ilyen arany szekrény volt. Ezekről írtam az Egyiptomi Múzeumról szóló posztban. Ott vannak kiállítva.
Látható, hogy érdemben csak a sírkamrát díszítették, azt is elég sietősen. Az előtér és az onnan nyíló mellékkamra (annex) is dísztelen, és az egész temetkezési hely sokkal kisebb (110 négyzetméter), mint a többi fáraósír. Valószínűleg eredetileg nem is a fáraónak szánták ezt a sírt, de váratlanul, fiatalon halt meg, így gyorsan egy másik, félkész sírt alakítottak át erre a célra. Egyes feltételezések szerint a híres halotti maszk sem neki készült, hanem egy fáraónőnek, az sem kizárt, hogy Ehnaton feleségének, Nefertitinek.

Benne volt egy aranyozott koporsó, aztán még egy aranyozott koporsó, aztán egy színarany koporsó, abban pedig a híres arany maszk alatt maga Tutanhamon fáraó múmiája. De vajon hol van most a fáraó?

A sírkamra jobb oldalán látható falfestményen Tutanhamon múmiáját szánon húzza tizenkét főtisztviselő. A barna, minden bizonnyal baktériumok által okozott pöttyök az összes falfestményen láthatók, eltávolításuk az ismert módszerekkel nem lehetséges az eredeti festmények sérülése nélkül. Jó hír, hogy állítólag nem is romlik a helyzet, bár erre azért nem vennék mérget. A sok turista növeli a levegő pára- és széndioxidtartalmát, ez pedig nem segít. A kép bal alsó részén látható a Carter által kincstárnak elnevezett helyiség lezárt bejárata. Ott a híressé vált Anubisz-szobor őrizte a fáraó belső szerveit tartalmazó kanopuszedényeket és az azokat védő tárolót – egyéb kincsek mellett. Ezek is a kairói Egyiptomi Múzeumban vannak most. Írtam róluk korábban. Ott találták meg a fáraó két meg nem született gyermekének maradványait is.
Na, de hol van a fáraó?

Itt. Az előtér bal oldalán, szigetelt üvegkoporsóban. Korábban a szarkofágban volt, most onnan nagyjából tíz méterre. Valahol jó, hogy még mindig a sírjában fekszik. Mégis szomorú látvány így, kincseitől megfosztva. Szerintetek hol, milyen körülmények között kellene nyugodnia?

Panorámaképen a sírkamra. Mindenképp érdemes körbenézni. A bal szélen a denderai templomban sokszor látott Hathor és Anubisz üdvözli a fáraót a túlvilágon. Aztán a napisten bárkája alatt tizenkét pávián. A szemközti falon balra a múmiaként megjelenő Oziriszt öleléssel köszönti Tutanhamon, aki mögött, jobbra szintén Tutanhamon, illetve az ő lelke, ká-ja látható. Ettől jobbra Nut istennő előtt áll a fáraó, tőle jobbra pedig a múmiaként ábrázolt fáraó szájmegnyitási szertartását végzi utóda, a párducbőrbe öltözött Aj fáraó. Ettől jobbra a jobb oldali fal látható, a fáraó múmiáját húzó tizenkét főhivatalnokkal.

Egy tabló a sír feltárásáról. Balra fent látszik a szarkofágot körülvevő aranyozott szentély, jobbra fent pedig a kincstár.

Egy újabb panoráma. A királyok völgyéről. Középen Tutanhamon sírja. A jobb szélen a nagy uralkodó, II. Ramszesz sírjának lejárata látható. A kettő közötti út Merneptah sírjához vezet.

Ez pedig Howard Carter háza, pár kilométerre a királyok völgyétől. Kevés turista látogat el ide, pedig érdekes elképzelni, hogy élt a híressé vált felfedező. És néha szponzora, Lord Carnarvon is, aki hobbifotós is volt, így egy, a fényképek előhívására szolgáló sötétkamrát is berendeztetett ebben a vályogépületben.

A Carter-háztól talán száz méterre megépítették Tutanhamon sírjának pontos másolatát. Ide megyünk. A tömegturizmus miatt a jövőben elkerülhetetlen lesz, hogy az érdeklődők jelentős részének az eredeti helyett másolatokat mutassanak.

A másolatok előnye, hogy nem okozunk kárt az eredetiben, és olyan részeket is megvizsgálhatunk, amelyeket az eredetiben semmiképp. Itt például lemehettem a sírkamrába. Oké, a hátrányok is nyilvánvalók. De szerintem mindenképpen előremutató a kezdeményezés.

Ez pedig már a hazatérésem után készült fotó. Megvettem a Franklin Társulat által kiadott két részes Carter-könyv eredeti magyar kiadását. Érdekes, hogy évszámot nem találtam bennük, de minden bizonnyal a huszas években fordították és adták ki őket.
A kor abszolút médiaszenzációja volt a sír felfedezése. Carter pedig első számú médiasztárrá vált. Pedig nem is volt összezárva másokkal egy bekamerázott villában.

Szóval lesz még Egyiptom. Képek a legszebb – még sokkal szebb – sírokból, a luxori és karnaki templomból, Asszuánból és Abu Szimbelből is.
Maradjanak velünk!

Egyiptom királyok völgye panorámakép Tutanhamon

Abüdosz és Dendera, két gyönyörű ókori templomkomplexum Egyiptom közepén

Abüdosz és Dendera, két gyönyörű ókori templomkomplexum Egyiptom közepén

Abüdosz és Dendera, két gyönyörű ókori templomkomplexum Egyiptom közepén. Aztán megérkezünk Luxorba.

Elképesztő. Figyeljük meg Hathor istennő ábrázolását az oszlopfőkön.

Visszaugrunk Abüdoszba. I Széthi fáraó temploma. Ő és fia, régi ismerősünk, II. (Nagy) Ramszesz építtette a Kr.e. 13. században.

A déli falon balra azt látjuk, amint valamelyik győzelmes ázsiai hadjárat során az ellenség levágott kezeit az írnokok elé borítják, hogy számszerűsíteni tudják a győzelmet.

Kétszer tizenkettő, 8 méter magas, papiruszt formázó oszloppal. Több mint 3200 évesek!

Toth és Hórusz istenek az életet jelentő ankh jegyekkel tisztítják meg a fáraót.

A többi jelenetben a sakálfejű Anubisz és a sólyomfejű Hórusz.

Anubisz, Hórusz, Toth, Hathor és más istenségek találkozásai a fáraóval.

Első blikkre semmi extra, mégis ez az abüdoszi templom egyik legizgalmasabb része. Ez a királyok listájának csarnoka. Az Alsó- és Felső-Egyiptomot egyesítő Ménésztől I. Széthiig hetvenhét fáraó nevét vésték fel ide. Kimaradtak a nők, mint például Hatsepszut és az eretneknek tartott, egyistenhívő fáraók, tehát az előző posztban megismert Ehnaton és Tutanhamon is.

II. Ramszesz és legidősebb fia, Amenherhepsef lasszóval fog be egy bikát.

Az uralkodó és segédei madárhálót húznak. A csarnok a fáraónak a természet feletti hatalmát mutatja be.

A bikák csarnokából kilépve feltűnnek az Ozireion romjai. A hagyomány szerint ez volt Ozirisz, a túlvilág és a halottak istene temetkezési helye.

Datolya és melasz eladó.

Ez pedig már a nyitóképen látott denderai Hathor-templom kapuja. Qena város mellett vagyunk.

Bébik minden mennyiségben. Hórusz isten és Hathor istennő fiát, Harszomtuszt ábrázolják.

Az oszlopfők felett megjelenik a házassághoz és a szüléshez szerencsét hozó oroszlánfejű törpeistenség, a manószerű Bész.

Itt pedig már beléptünk Hathor istennő templomába. Na, ez valami gyönyörű, tényleg.

Jól látható Nut, az égbolt istennője.

A háttérben a luxori templom esti kivilágításban. Elöl pedig a Níluson kikötő turistahajók utánpótlása. Hú mennyi minden lesz itt. A királyok völgye, a királynék völgye, Karnak, stb. stb.

Abüdosz Dendera Egyiptom Luxor panorámakép