Oroszország Archives - A Keletiből Hongkongba

Elérhetők a Szovjetunióba hurcolt magyar hadifoglyok nyilvántartó kartonjai

akeletibolhongkongba — Fri, 26 Mar 2021 09:21:00 +0000

Megtaláltuk a dédapám szovjet adatlapját, elérhetőek a magyar hadifoglyok adatai!

Megtaláltuk a dédapám szovjet adatlapját!
Dédapám ott volt a Don-kanyarban 1943 januárjában, amikor áttört a Vörös Hadsereg. Onnan fagyási sérüléssel hazajött, újra bevonult, Ausztriában esett fogságba, onnan vitték Moszkva mellé, ahonnan 1947-ben, 37 kilósan tért haza.
Ezeket tudta a család eddig. Lássuk, mit lehet még megtudni egy ilyen kartonról.

A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára és az Oroszországi Állami Hadtörténeti Levéltár 2019-ben állapodott meg arról, hogy az orosz fél átadja a Vörös Hadsereg által foglyul ejtett és a Szovjetunióban hadifogolyként vagy internáltként nyilvántartott, összesen 681 ezer 955 magyar katona, illetve polgári személy nyilvántartó kartonjának beszkennelt másolatát. Ezek váltak most elérhetővé.
Az egyik korábbi posztomban 1848 és a jobbágyfelszabadítás kapcsán Perger István szépapámról írtam.
A mai családi hősöm egy másik ági dédapám, apai nagyanyám apja, Biró Ferenc.
A hadifogságból való elbocsátásakor kiállított karton két oldalát csatoltam. A megfejtések a képek alatt olvashatók. Érdekes lesz!
Köszönet az orosz és magyar levéltárosoknak a kiváló munkáért!
A szovjet kartonok online adatbázisa itt érhető el:
https://adatbazisokonline.hu/adatbazis/szovjet-taborok-magyar-foglyai
A táborokat itt lehet keresni:
https://hadisir.hu/szovjet-hadifogolytaborok

Korábbi kapcsolódó bejegyzések:
A Don-kanyar napjainkban, képekkel, leírásokkal.

Kazahsztán, Karaganda és környéke: a Gulag maradványai és magyar hadifoglyok síremléke.

Hogy lássuk a másik oldalt is, bejegyzések a németek sorsfordító vereségéről, Volgográdról, az egykori Sztálingrádról:

Sztálingrád napjainkban. Háborús emlékek. (Különösen ajánlom a német hadifoglyok hosszú soráról készült domborművet a hozzá tartozó szöveggel: “Látni akarták a Volgát, a Vörös Hadsereg megadta nekik ezt a lehetőséget”).

Sztálingrád folytatás.

Volgai naplemente, Guinness-rekorder Lenin-szobor, a Volga-Don csatorna és a volgai németek városkája.

Volgográd: tank az Auchan előtt.

A magyar történelmi tragediákhoz kapcsolódva – minivideó a mohácsi csata tömegsírjának feltárásáról.

Innen indult a magyar 2. hadsereg elleni szovjet támadás 1943 januárjában. Dédapám is itt volt valahol a környéken.

A Don-kanyarról szóló korábbi poszt itt található.

A láger (лагерь), vagyis tábor száma 58/2, ott pedig a 1097. számú „раб.” vagyis munkás zászlóaljban szolgált a dédapám hadifogolyként.

Nemzetiség: венгр = magyar. Mellette: melyik ellenséges hadseregben volt? A magyarban.

1. Családi név „Biro”, 2. keresztnév „Ferenc”, 3. apja neve „Joakim”.

Az orosz névadási szokások szerint az „отчество”, latinosan patronímia, vagyis az atyai név részét képezi a teljes névnek. Ezért a külföldiektől is megkövetelték apjuk keresztnevének megadását. Ez többnyire a mai napig így van orosz hivatalos dokumentumoknál.

(Biró Joákhim nevű ükapám története egyébként külön érdekes. Megtaláltam annak a hajónak az utaslistáját, amelyikkel 1910-ben megérkezett az Egyesült Államokba, Ellis Island-re, ahonnan aztán Ohio államba, Lorrain városba ment. Pont odaért az USA 1910-es népszámlálására, így megvan, hogy hol és kikkel lakott együtt (szegény munkásokkal), és hogy a helyi hajógyárban dolgozott. Ahogy akkoriban – és most is – magyar kivándorlók százezrei, ő is pénzt akart keresni az itthon maradt családjának, három fiának. Ehelyett üzemi balesetben meghalt kint. A családi emlékezet szerint a gyárban ráfolyt a forró vas…)

4. A születés ideje és helye: 1906 „Djulakenszü” (Дюлакенсы) falu.

Így értette az orosz irodista a Balaton-felvidéken fekvő Gyulakeszi nevét.

5. Hol lakott a bevonulás előtt? Itt oroszul az áll, hogy Sopron megye, „Rabocsenok” (Рабоченок).

Ez pedig helyesen Rábacsanak, ma Győr-Moson-Sopron megyében.

6. Állampolgársága: magyar.

7. Párttagság: b p (oroszul б п) ami a párt nélküli (без партийный) rövidítése.

A Szovjetunióban értelemszerűen csak a kommunista pártnak lehetett tagja bárki, hiszen más párt nem volt. Aki nem volt tag, az „b p” volt. Valószínűleg nem sok magyar hadifogoly vagy internált volt a Szovjetunió Kommunista Pártja tagja.

8. Felekezet: katolikus

9. Iskolázottság: 6 osztály (elemi)

10. Foglalkozás: крестьянин, vagyis paraszt/földműves

Nézzük, mi van a másik oldalon.

11. A hadseregbe történő behívás: mozgósították 1944. évben.

Ahogy fentebb írtam, az 1944-es bevonulása nem az első volt. 1943. januárjában a 2. magyar hadsereg katonájaként ott volt az urivi hídfőnél a nagy doni áttöréskor. Onnan vissza tudott vonulni, és Magyarországon leszerelték.
Visszatért Rábacsanakra, és 1944-ben, a nyári mezőgazdasági munkák idején kapta meg újra a behívóját.

12. Haderőnem: gyalogság (пехота)

13. Melyik egységben szolgált a fogságba esése előtt? Ez nem teljesen világos. Talán 5. gyalogezred 1. zászlóalj?

14. Rangja: szoldat (солдат), vagyis közkatona.

15. Beosztása: kocsis (кучер). A Donnál is kocsisként szolgált, jó eséllyel ennek is köze lehetett ahhoz, hogy megmenekült.

16. Ez elég érdekes pont: Foglyul ejtették vagy önként megadta magát. Nála a foglyul ejtették van aláhúzva.

17. A fogságba esés napja és helye. 1945. május 9.

Tehát éppen a volt Szovjetunió utódállamaiban ma is ünnepelt „győzelem napján” (День Победы) került hadifogságba. Mégpedig az ausztriai Grác, vagyis Graz városban (г. Грац). Tehát az alakulata ekkor már nyugat felé elhagyta Magyarországot. Innen vitték – eleinte gyalogmenetben – Moszkva felé. Ráadásul a menet éppen a faluja, Rábacsanak mellett haladt el. Állítólag volt olyan is a menetben, aki hazament, megetette az állatait, majd visszatért a hadifoglyok közé. Más történet szerint a szovjet katonák egyes bámészkodókat is bevágtak a menetbe.

18. Ez a legösszetettebb rész, és nem is minden világos belőle.

Megjegyzések. 1945. február 15-én érkezett meg a 149-es táborból az 1984-es számú speciális táborba. 1947. június 14-én 98373. számú vonattal (?) küldték a 176-is táborba, a romániai Foksány (Focșani) városba az (?) akta alapján.
Mivel az aláírásnál 1947. április 30 (?) szerepel, feltételezhető, hogy vagy ez a dátum nem stimmel (például IV-es római számot írt az ügyintéző VI. helyett), vagy a 18-as pontot utólag írták rá a kartonra.

Hát ennyi olvasható ki a papírból.

A családi emlékezet szerint csonttá-bőrré fogyva, tüdőbetegen érkezett haza a dédapám. Olyan ijesztő külsővel, hogy a kislányai eleinte féltek tőle. Azt mesélte, hogy a fogságban gyakorlatilag végig marharépát ettek. Amikor volt. Dédapám öccse a hadifogságban halt meg, tífuszban.

EPILÓGUS

Utólag eszembe jutott még egy történet.
Idős, egyedül maradt, betegeskedő dédapámat a hetvenes évek végén nagyszüleim magukhoz költöztették Óbudára. Hogy mégse a panelben üljön, megmutatták neki, hogy tud kijárni a Margitszigetre. Onnantól jórészt ott töltötte a napjait. Reggel kigyalogolt vagy kibuszozott, este meg hazament. Nem igazán derült ki, mit csinált ott, de láthatóan jól érezte magát.
Nagypapám mesélte, hogy elmentek egyszer meglesni. Egy másik idős emberrel ült egy padon.
Kiderült, ő is ott volt a Donnál, és talán hadifogságban is volt.
Nem beszélgettek. Csak ültek egymás mellett.

Orosz barátomnak, Deninek ezúton is köszönöm a segítséget a szöveg értelmezéséhez.
Az orosz és magyar levéltárosoknak pedig az adatbázis elkészítésébe fektetett sok munkát.

The post Elérhetők a Szovjetunióba hurcolt magyar hadifoglyok nyilvántartó kartonjai appeared first on A Keletiből Hongkongba.

A Don-kanyar hősei előtt hajtottam fejet

akeletibolhongkongba — Tue, 12 Jan 2021 14:43:00 +0000

A Don-kanyar hősei előtt hajtottam fejet

Oroszország

1943. január 12-én innen, az alább látható urivi hídfőből indult meg a szovjet támadás a II. magyar hadsereg ellen.
A mínusz 30-40 fokos hidegben, túlerővel szemben védekező honvédség arcvonala pár nap után összeomlott. A január elején még 204 ezer fős II. magyar hadsereget mintegy 100-130 ezer fős veszteség érte. Ennyien estek el a harcban, fagytak halálra, sebesültek meg, tűntek el, vagy kerültek fogságba.
A Keletiből Hongkongba tartó utazásomon Kijev és Harkov után, vonattal érkeztem Voronyezsbe.
Onnan jártam be pár helyszínt: Urivot, Korotojakot, valamint Rudkinót és Boldirevkát, ahol összesen közel 30 ezer magyar katona nyugszik.
Innen mutatok most képeket.

A doni áttörés a sztálingrádi csata mellékhadszíntere volt. A most Volgográdnak nevezett városról és az ottani háborús emlékekről itt posztoltam és itt és itt.
A történelmi katasztrófáink közül a mohácsi csatáról pedig például itt és itt.

A II. magyar hadsereg az innenső, vagyis a nyugati partot tartotta megszállás alatt 1942 nyara óta. Szemben, a Don túloldalán volt a vörös hadsereg. Pontosabban éppen ezen a részen egy fontos hídfőállást alakítottak ki a szovjetek, vagyis a nyugati partot is ők ellenőrizték, és pontonhídon biztosították az itt lévő alakulataik utánpótlását. 1942 nyara és 1943 eleje között itt és a Don délebbi, délkeletebbi szakaszain folytak a hídfőcsatáknak nevezett összecsapások, amelyekben a II. magyar hadsereg már a doni áttörés előtt többtízezer katonát veszített.

Kicsit északabbra. Rudkino (Рудкино). A II. Magyar Központi Katonai Temető. 20 ezer 315 magyar katona sírhelye. A temető legmagasabb pontjáról látni lehet a lent hömpölygő Dont. Felemelő érzés.

A rudkinói temető kis múzeumában a Don-kanyarban talált, a magyar hadsereghez köthető tárgyakat állítottak ki.

A gránit emléktáblákra 12 ezer 595 elhunyt magyar honvéd és munkaszolgálatos, valamint 51 ezer 906 eltűnt magyar katona nevét vésték fel. Amint itt is látható, ebbe a központi temetőbe gyűjtötték össze a tágabb térségben szétszórtan eltemetett magyarokat is. A rudkinói temetőt 2003-ban avatták fel.

Kísérőm – téma orosz kutatója – itt mutatott körbe azzal, hogy az áttörés után “itt mindenütt magyar holttestek feküdtek”.

Mindössze 50-szer 60 méter. Ezen a kis területen 8 ezer 375 magyar nyugszik. Innen készült az előző fotó.

Ezt a temetőt 1997-ben avatták fel.

Látható, milyen keskeny itt a folyó.

Itt, Korotojakban volt egy másik jelentős szovjet hídfő a Don “innenső”, itt déli partján.

Nem véletlen, hogy a Don sok magyar katonát a Tiszára emlékeztetett.

A másik oldalról nézve. A honvédő háború orosz emlékműve Korotojak környékén az 1943. januári hadműveletek sematikus rajzával.

Egy másik szovjet-orosz emlékmű. Szoldatszkoje polje. A 141. szovjet gyalogoshadosztály emlékműve. Hálából Gremjácsje falu 1943. januári felszabadításáért. A doni harcokban 1942-ben és 1943-ban a szovjet csapatok is brutális veszteségeket szenvedtek, nem beszélve a civil lakosság szenvedéséről.

Voronyezs (Воронеж – oroszosan inkább “varónyizs” a kiejtése). Szökőkúttal fényképezkedő lányok. A háttérben Nagy Péter szobra. A legendás cár építtette a voronyezsi hajógyárat. Itt gyártották le az első orosz flottát, amelynek a segítségével az azovi hadjáratokban 1695-1696-ban Nagy Péter legyőzte a törököket.

Voronyezst 1942. június végén támadták meg a németek. A magyar második hadsereg ezzel párhuzamosan Voronyezstől délre, a Don vonala felé támadott. Ez volt a Kaukázus, illetve Sztálingrád felé előretörő 1942. nyári német offenzíva (Fall Blau) nyitóakkordja. 1943 januárjában fordult a kocka, és a sztálingrádi csata északi mellékhadszíntereként többek között itt, Voronyezstől délre, a Don-kanyarban törték át a frontot a szovjetek. Voronyezst 1943. január 25-én foglalták vissza. A harcokban a város épületeinek 92 százaléka megsemmisült.

Itt, Voronyezsben fejlesztették ki és gyártották 1941 júniusától a BM-13-at. Ez valószínűleg nem tűnik olyan izgalmasnak, mintha azt mondanánk, hogy ez volt a Katyusa rakétavető, amelyet Sztálin-orgona néven rettegtek a németek és szövetségeseik. És hogy hogy lett Katyusa a BM-13-ból? A voronyezsi gyárat a kommunista internacionáléról, a Kominternről nevezték el, ezt pedig egy K betű jelezte a rakétavetőn. Ezt kapcsolták össze a népszerű katonadallal, amely a katona vőlegényét váró-gyászoló Katyusáról szólt.

Kiállítási tárgy a voronyezsi háborús múzeumban.

Búcsúzóul még egy kép az urivi magaslatról. Dédapám emlékére.

The post A Don-kanyar hősei előtt hajtottam fejet appeared first on A Keletiből Hongkongba.

Itt jártam 2018-ban: Szentpétervár, Szicília, Berlin, Üzbegisztán

akeletibolhongkongba — Sat, 05 Jan 2019 11:50:00 +0000

Itt jártam 2018-ban: Szentpétervár, Szicília, Berlin, Üzbegisztán

Kis Szentpétervár, Szicília, Berlin, Üzbegisztán és pár egyéb kiruccanás.

Corleone panorámaképen; érdemes körbenézni

Jobbra a háttérben az egykori NDK-s Palast der Republik helyén újjáépülő városi palota.

Hermannplatz U-Bahn megálló: fontos helyszíne a Babylon Berlin című sorozatnak

1907. október 27-én pontosan ezen a sarkon lőtt a tüntető tömegbe a magyar királyi csendőrség – nem mellesleg főként szlovák nemzetiségűekből álló – alakulata. A képen is látható a mai kultúrház oldalán álló emléktábla.

holdbéli táj az Aral-tó egykori medrében

Kamera kamera hátán – talán még kiderül, hogy érdemes volt.

Folyt. köv.

The post Itt jártam 2018-ban: Szentpétervár, Szicília, Berlin, Üzbegisztán appeared first on A Keletiből Hongkongba.

Moszkva vébélázban égett 2018: beszédes fotók

akeletibolhongkongba — Wed, 27 Jun 2018 16:55:00 +0000

Moszkva vébélázban égett 2018: beszédes fotók

Moszkva vébélázban. A seremetyjevói reptér legalábbis..

The post Moszkva vébélázban égett 2018: beszédes fotók appeared first on A Keletiből Hongkongba.

Három panorámakép Szentpétervárról

akeletibolhongkongba — Fri, 16 Mar 2018 17:30:00 +0000

Három panorámakép Szentpétervárról

Három panorámakép Szentpétervárról. A Téli palota / Ermitázs aranyterme, majd németalföldi festők képei, valamint az épület előtt polgárok a Néva jegén. Érdemes kattintani és körbenézni.

The post Három panorámakép Szentpétervárról appeared first on A Keletiből Hongkongba.

Ilyen egy átlagos bevásárlás Oroszországban

akeletibolhongkongba — Sun, 11 Mar 2018 16:34:00 +0000

Ilyen egy átlagos bevásárlás Oroszországban

The post Ilyen egy átlagos bevásárlás Oroszországban appeared first on A Keletiből Hongkongba.

Séta a Néva jegén Szentpéterváron

akeletibolhongkongba — Sat, 10 Mar 2018 16:34:00 +0000

Séta a Néva jegén Szentpéterváron

Anticiklikus turizmus Szentpéterváron. Séta a Néva jegén.

The post Séta a Néva jegén Szentpéterváron appeared first on A Keletiből Hongkongba.

Itt ölték meg II. Sándor cárt – csatornasí Szentpéterváron (videó)

akeletibolhongkongba — Thu, 08 Mar 2018 16:30:00 +0000

Itt ölték meg II. Sándor cárt - csatornasí Szentpéterváron (videó)

Csatornasí Szentpéterváron. (A háttérben a “Megváltó temploma a kiontott vér helyén”. Arra a helyre épült, ahol 1881-ben megölték II. Sándor cárt.)

The post Itt ölték meg II. Sándor cárt – csatornasí Szentpéterváron (videó) appeared first on A Keletiből Hongkongba.

Megmutatom 2017 legjobb képeit a világ körül

akeletibolhongkongba — Sun, 31 Dec 2017 15:51:00 +0000

Megmutatom 2017 legjobb képeit a világ körül

Ausztrália

Erős év volt 2017 – sok-sok utazással. Ausztráliától Iránig, Tajvantól Tanzániáig, Lengyelországtól Ausztriáig, Abháziától Belgiumig. És vissza.

Maszáj panoráma, Tanzánia

Ezen az asztalon írta alá a Szerbia elleni hadüzenetet Ferenc József 1914-ben.

Ennyi maradt meg Hitler nyaralójából, a Berghofból.

Panorámaképen épül a Krímet Oroszországgal összekötő híd

The post Megmutatom 2017 legjobb képeit a világ körül appeared first on A Keletiből Hongkongba.

Indulás Rosztovból, a doni kozákok fővárosából

akeletibolhongkongba — Wed, 02 Aug 2017 15:22:00 +0000

Indulás Rosztovból, a doni kozákok fővárosából

Medvegelő Putyin és a doni kozákok fővárosa. Indulás Rosztovból.

Rövid alkudozás egy taxissal, aztán indulás a doni kozákok egykori fővárosába, a 35 kilométerre keletre fekvő Sztarocserkasszkajába (régebben egyszerűen Cserkasszk). Ez itt a Don egy Doncsak nevű hajóval.

A Feltámadás székesegyház balra haranglábbal. 1719-ben készült el, Nagy Péter cár közreműködésével. A harangláb előtt láncok: a legenda szerint Sztyepan Razin kozák felkelő bilincsei. Innen vitték Moszkvába kivégezni..

Itt választották meg a doni kozákok saját vezetőiket, és itt születtek a legfontosabb döntések.

A Don, a háttérben Novocserkasszkkal, ahova 1805-ben átköltözött a kozák főváros. (A “magyar” Don-kanyar légvonalban kb. 400 km-rel északabbra van innen.)

Dagesztáni sajtot kapok az eladó hölgytől a rosztovi örmény piacon. Nem fogadott el pénzt. Köszönjük ezúton is. (Nagyon finom volt. A sajt.)

A Don partján Solohov író szobra figyeli a folyót, a hátterben az ő műve után elnevezett “Csendes Don” brutalista szálloda. Egykor biztos tetszett valakinek.

The post Indulás Rosztovból, a doni kozákok fővárosából appeared first on A Keletiből Hongkongba.