Újra a mohácsi ásatáson jártam

Újra a mohácsi ásatáson jártam. Az 1526-os csata után Szülejmán szultán által kivégeztetett keresztény hadifoglyok tömegsírjai találhatók itt. Az öt ismert sír közül most a legkisebbet, a IV. számút tárják fel a pécsi Janus Pannonius Múzeum régészei és Szegedi Tudományegyetem antropológusai.
A III. számú tömegsírból – amelyről korábban én is többször írtam itt – 2022 októberére szedték fel az utolsó csontokat.
Halálos vágások, beforrott sebek, és egy 500 éves ruhakapocs – eredeti cérnával. Továbbá embertani, régészeti, dokumentációs és oktatómunka – a forróságban, a sátorhelyi emlékparkban és azon túl.
Hány hősi halott csontvázát rejtette a III. tömegsír? És hányan fekszenek a most ásott IV.-ben? Mi történik a csontokkal és az emlékhellyel a 2026-os 500. évfordulóig?
Linkek a korábbi, kapcsolódó írásaimhoz:
A mohácsi csata emlékei Isztambulban (2021. augusztus)
Mohácsi ásatás 1. (2020.szeptember)
Mohácsi ásatás 2. – A 95-ös csontváz kivétele (2020. október)
Mohácsi ásatás 3. (2020. november)
Mohácsi ásatás 4. – Az ásatás újraindulása (2021. július)
Mohácsi ásatás 5. (2021. szeptember)
Janus Pannonius Múzeum Duna-Dráva Nemzeti Park Mohács 500

Gondolom, sokaknak feltűnt, milyen kifogástalan volt a frizurám Stein Aurél sírjánál. Nos, azért, mert előtte elmentem fodrászhoz. És még ilyen remek zöld arcpakolást is kaptam.

Itt pedig már a Sakhi (Szahi) mecsetnél, Kabul egyik jelképénél. Hamarosan visszatérünk ide. De előbb..

Reggel a szállodában.

Ez volt a kabuli szállodai szobám.

A szálloda kívülről. A közelben volt a fodrászat.

A mester kezei között. A tálibok a nők számára betiltották a fodrász-, illetve kozmetikai szalonokat.

Indulunk Kabul felfedezésére.

Ez már az afgán nemzeti múzeum. Buddhista falfestmény a 3-4. századból. A lelőhely Mes Aynak (Mesz Ajnak), amely egy jelentős buddhista központ volt a Kusán birodalomban, egyben a Selyemút jelentős állomása. Zoroasztriánus templom maradványait is megtalálták itt. A várost afgán és szovjet régészek tárták fel az 1970-es években. A környéke egyben rézlelőhely is, ezért sem lehet jelenleg látogatni. Remélhetőleg marad még belőle valami, mire majd lehet.

Buddha-fej és más leletek Mes Aynakból.

Ülő Buddha a lótusz trónuson.

És még egy kusán Buddha a 3-4. századból.

Ezen a térképen összegyűjtötték a fő afganisztáni buddhista lelőhelyeket.

Ez pedig már bőven iszlám kor, 12-16. század. Rézedény nagyon érdekes – az iszlámban általában tiltott – állatábrázolással. Mindjárt két fejjel.

És egy másik réztárgy.

Kaniska kusán király szobrának maradványa Surkh kotalból a 2. századból.

A szabadtéri részlegen gőzmozdony. Afgán múzeumi őr portréjával.

Darulaman palota, a nemzeti múzeum mellett. Amanullah afgán emír, aztán király számára épült az 1920-as években. Azóta sokszor felgyújtották, megtámadták – a tálibok is -, 2019-ben pedig felújították. Sajnos ez a városrész nem látogatható.

Vissza délről Kabul központi városrésze felé. Karte Sakhi.

A hegy lábánál hatalmas temető.

Innen már jól látszik a Sakhi mecset.

Az őrök kicsit vonakodtak beengedni. De aztán sikerült, azzal, hogy a szentélybe nem léphetek be. Ez nagy kár volt. Azt mondták, a tálibok két évvel ezelőtti hatalomátvételéig ez sima volt. Talán hamarosan újra az lesz.

Erősen tűzött a nap.

A hagyomány szerint nyolc hónapon át itt őrizték Mohamed próféta korábban Szamarkandban, aztán Indiában, aztán az észak-afganisztáni Balkhban, végül Fayzabadban őrzött ruháját, mielőtt 1768-ban az afgán uralkodó, Durrani Ahmad sah parancsára továbbszállították volna Kandahárba. A ruhát ráadásul a történet szerint a próféta Fatima lányával, valamint az ő férjével, Alival, továbbá két fiukkal, Haszannal és Huszeinnel közösen szőtte. Az utóbbi három szereplő egyúttal a síiták első három imámja is, ebből is sejthető, hogy a szentély kiemelkedően fontos az afganisztáni síiták számára. A legtöbb hazara nemzetiségű ember síita. 2018-ban legalább 33 zarándok meghalt, 65 pedig megsérült egy itteni öngyilkos merényletben.

Neo-szafavida stílusú csempék borítják az épületet.

A hagyomány szerint az egyébként több mint 1100 évvel korábban, 661-ben Kufában meghalt Ali imám többször is megjelent a helyszínen, hogy megtekintse a próféta ruháját.. Az egyik ilyen alkalommal a kardját egy sziklára helyezte. Ebben a kardban fedezte fel az egyik zarándok Ali kardját, a Zulfikart. Ahol feküdt a kard, oda építették a szentélyt.

Nem csúnya.. A fentebb említett Ahmad sah finanszírozta az első szentély építését. A mai külalakját a 2008 és 2016 közötti felújítás során nyerte el.

A mecset oldalában, árnyékában helyiek időztek. Köztük sok nő és gyerek. Falatoztak, beszélgettek. Fotózni természetesen nem igazán lehetett őket.

Szép, na.

Kilépünk a mecset udvaráról. Ez a korábban mutatott temető másik oldala. Iskolás fiú megy haza éppen.

Felkapaszkodunk a hegyre.

Itt már fentről nézzük a szentélyt.

Újra kis Mohács! A feltárás fejleményei

Újra kis Mohács! A feltárás fejleményei

Magyarország

Egy harmadik ólomgolyó is előkerült a sírból, sőt egy Hunyadi Mátyás korából származó aranypénz is. Több szövetdarabot is találtak, és már 90 felett van a sírban lelt kisebb tárgyak, kapcsok száma. Horvát régészeket is bevonnak a kutatásba. Az ásatás vezetője és vezető antropológusa is megszólal ebben a posztban.

Törökország után tehát visszaugrunk a sátorhelyi Mohácsi Nemzeti Emlékparkba. Utána – retrospektíve – folytatjuk Isztambullal, aztán Görögországgal: Delfivel, a Thermopülai-szorossal és Krétával!

Az előzmény: a mohácsi csata emlékei Isztambulban

További linkek korábbi poszokhoz:
Másfél perces klip a tömegsír feltárásáról

Mohácsi ásatás 1. (2020.szeptember)

Mohácsi ásatás 2. – A 95-ös csontváz kivétele (2020. október)

Mohácsi ásatás 3. (2020. november)

Mohácsi ásatás 4. – Az ásatás újraindulása (2021. július)

A Keletiből által moderált kerekasztalbeszélgetés Pécsett (2021. július)

Janus Pannonius Múzeum
Duna-Dráva Nemzeti Park
Mohács 500

Elég bizarr kép. Pálfi György egyetemi docens, a Szegedi Tudományegyetem embertani tanszékének vezetője a III. számú sátorhelyi tömegsír szélén a csontokról mesél. Koncentrálnak: az ALTIN ELMA oszmánhagyomány-őrzői Budapestről. A kép a csata augusztus 29-ei – esős – évfordulóján készült. Mindjárt visszatérünk az ásatásra.

Az egyik török elragadta a magyar vitéz Árpád-sávos zászlaját.

Pontosabban Udvar és a Horvátországhoz tartozó Drávaszög felett. Akár arrafele is lehetett a csata. Az évfordulón is dolgoztak arra a fémkeresős csatatérkutatók. A legtöbb lelet mindenesetre továbbra is ettől nyugat-északnyugatra, Majs falu határában került elő.

Bertók Gábor ásatásvezető, aki a pécsi Janus Pannonius Múzeum megbízott igazgatója is, azt mondta a Keletiből Hongkongba blognak (kicsit furán hangzik ez, szóval nekem), hogy a napokban előkerült egy harmadik ólomgolyó is a sírból. Roncsolódott, tehát jó eséllyel valamilyen kemény tárgyba, vagy akár csontba, páncélba csapódhatott. A lövedéket még csak most vizsgálják, tehát biztosat nem lehet mondani róla, mindenesetre azt mindenképpen jelzi, hogy nem egyedi, elszigetelt eset volt, hogy golyót találtak a sírban. Olyan feltételezés is létezik, amely szerint több itt fekvő ember is a csatát túlélve, lövedékkel a testében érkezhetett halála, kivégzése helyszínére. A golyók előkerülése támpontot nyújthat a csatatér meghatározásához is. Ha ugyanis a sírban talált golyóknak megfelelőket találnak a Sátorhely körüli területeken – találtak már ilyeneket szép számmal –, feltételezhető, hogy ott a mohácsi csata valamelyik eseménye zajlott.

Az erősen töredezett csontok között egy viszonylag ép koponya.
Arra a kérdésemre, hogy ha eddig is fémkeresőztek a sírban, hogyhogy csak most találták meg ezt a lövedéket, valamint a bevezetőben is említett aranypénzt, Bertók Gábor azt mondta, ezek ott kerültek elő, ahol a fémkereső már korábban fémtárgyat jelzett. Ezeket a pontokat ilyenkor leszúrt szívószálakkal jelzik a régészek, de értelemszerűen nem rángathatják ki alóluk a csontokat, hogy hamarabb túrják ki a fémet. Az aranynál kimondottan szép jelet mutatott a gép – így az ásatásvezető.
A júliusi posztban mutattam is ilyen szívószálat, és oda is írtam, hogy akár golyót is találhatnak itt. Azt nem tudom, hogy pont itt volt-e a legújabban meglelt lövedék, mindenesetre szívószál már jelölte a helyét.

Bertók Gábor kiemelte még, hogy egyre nagyobb területen érték el a sír alját, bizonyos helyeken már 60-70 centire jutottak a sírgödör egyébként függőlegesnek bizonyult falaitól. A sír alja – ahogy eddig is feltételezték – nem vízszintes, hanem inkább teknőszerűen mélyül középen. Itt egy nyári felvételen Neményi Réka ásatásvezető-helyettes és Pálfi György látható a sír szélén.

A hármas számú tömegsír feltárása 2020 augusztusa óta folyik. A régészek és antropológusok szerettek volna végezni ezzel a fázissal a csata 495. évfordulójára, vagyis 2021. augusztus 29-re, de ez a cél még mindig messzinek tűnik. Pálfi György antropológus azt mondta nekem, hogy még mindig a sírban lehet az ide elhantoltak negyede. A Szegedi Tudományegyetem antropológus csapata átlagosan 4-5 fővel dolgozott a feltáráson (összesen 20-an fordultak meg közülük az ásatáson) „másfélszer annyi munkanapot teljesítve a 9 nyári hét alatt, mint a tavaly őszi 13 hét alatt”. Pálfi György szerint két fő oka volt annak, hogy még ez sem volt elég. Egyrészt „több csontváz volt még bent, mint hittük. Kiszedtünk annyit a 9 hét alatt, mint tavaly ősszel, de a tavaly becsülthöz képest legalább 50-nel nagyobb a létszám”. Másrészt „a gödör aljához közeledve sokkal nehezebb haladni, sokkal kevertebb az anyag, több a kallódó szórvány csont, nagyobb a káosz.”

Ez a káosz számomra is erősen szembeötlő volt. A töredezett csontokat látva sokkal nehezebb a régészek és antropológusok munkája most, mint a felsőbb rétegeknél, ahol jobb állapotban voltak a csontvázak.

Erősen roncsolódott csontok a sírgödör alján.

A képen jól látszik, hogyan haladnak a sír széleitől a közepe felé. Pálfi György azt mondta, nincs változás a korábbiakhoz képest a kiemelt áldozatok demográfiai összetételében. Nagyjából 90 százalék a fiatal férfi. Négy-öt csontvázról gondolják, hogy nőé lehet, és az eddig kiemelt nagyjából 200 vázból mintegy 20 lehet 11-14 éves gyereké. Az antropológus hangsúlyozta, hogy teljes bizonyossággal még semmit nem lehet kijelenteni, mindenesetre sok a sírban a kiszolgáltatott helyzetben lefejezett ember, akár többször átvágott nyakcsigolyával, ez pedig kivégzésre utalhat. Hogy itt nem az oszmán hadseregre egyébként jellemző koponyagyűjtés folyt, azt az is jelzi, hogy az így megölt emberek feje is jellemzően a váz egyéb részeivel együtt került elő, tehát nem is feltétlenül választották el teljesen a fejet a testtől a csapások. Egyes csontokon találtak szifiliszes megbetegedésre utaló elváltozásokat is.

Neményi Réka ásatásvezető-helyettes, aki a Janus Pannonius Múzeum régészeti osztályvezetője is, óvatosan fogalmaz abban a kérdésben, hogy tömeges kivégzés áldozatai fekszenek-e a sírban. Kérdeztem a sírból előkerült tárgyakról. A golyókon és a Hunyadi Mátyás korából származó aranypénzen túl már többtucat kisebb tárgy került elő a sírból. Ezek többnyire zsinórvégek, illetve az alsóruházat rögzítésére szolgáló, a korban nagyon elterjedt párizsi kapcsok. Neményi Réka fontos leletként említette a sírban lelt textildarabokat is. Olyat is találtak – valószínűleg alsóing darabja lehet – amelyet a kar csontjával együtt emeltek ki a sírból. Ezeket a szöveteket jelenleg a múzeumban restaurálják.

Kérdeztem Rékát a sokakra – rám is – nagy hatást gyakorolt 95-ös csontvázról, amely koponyájának a kiemelését itt is megénekeltem.
Azt mondta, a koponyán, a mellkason és az egyik karon kívül további azonosítható része nem került elő (itt már elérték a sír alját). Elképzelhető, hogy a bomlás során a sír szélén jelentősen elmozdult a váz többi része, ahogy ez sok más csontnál is megfigyelhető volt. Elméletileg elképzelhető, hogy később még egy most más számmal felvett vázrészletről kiderül, a 95-ös vázhoz tartozik, és összeállítható lesz a csontváz. (De az sem kizárható, hogy egy félbevágott testet dobtak a sírba, és sosem lesz meg a többi része.)
A régészek és antropológusok most úgy becsülik, hogy összesen 300-340 halott lehetett a sírgödörben.

A délnyugati sarok. Itt, a kép bal felső részén feküdt a 95-ös test. Látható, hogy egy nagyjából félméteres sávban már a sír aljához ért az ásatás.

Az aranypénzt szintén most tisztítják és vizsgálják a pécsi múzeumban. Én sajnos nem tudtam megnézni, csak fotót láttam róla. Ennek alapján feltúrtam az otthoni könyvtáramat, és Gyöngyössy Márton Középkori magyar aranyforintok c. könyvében ezeket az igen hasonló érméket találtam. Tehát jó eséllyel I. Mátyás király harmadik, Körmöcbányán vert, madonnás aranyforintjáról van szó. (Ez csak az én szakértetlen sejtésem, semmiképpen nem hivatalos vélemény!) Madonnás, vagyis Szűz Mária és a kis Jézus van rajta, nem pedig a király címere, mint a Mátyás-aranyak másik nagy csoportjába tartozó érméken. Ezeket a pénzeket 1479-1484 között verték. Az aranyérmék hosszú ideig forgalomban voltak, tehát nincs semmi meglepő abban, hogy akár 40-45 éves arannyal ment a csatába valaki. Az eggyel meglepőbb lehet, hogy ezek szerint ezt az érmét nem találták meg a győztesek hullarablói.

Neményi Réka régész is azt mondta, sokkal rosszabb megtartásúak a csontok a sír alján, sokkal kevésbé látszik rendezettség, mint a felső rétegekben.

Még egy újdonság. Horvát régészek is bekapcsolódnak a mohácsi csatával összefüggő kutatásokba. A csata évfordulóján együttműködési megállapodást írt alá horvát oldalról az Eszéki Régészeti Múzeum (Arheološki muzej Osijek), illetve magyar részről a Duna-Dráva Nemzeti Park (a képen balra Závoczky Szabolcs igazgató), a Janus Pannonius Múzeum (jobbra Bertók Gábor megbízott igazgató), a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Mohács 500 Egyesület. Ennek a magyarországi feltárásokon túl jelentősége lehet abból a szempontból is, hogy egyes feltételezések szerint a csata, illetve annak egyes eseményei Udvar községtől délre, a ma Horvátországhoz tartozó területen történtek volna. Bonyolítja az ügyet, hogy Horvátországban szigorúan tilos a fémkeresőzés, még régészeti felügyelet mellett is. (Szajcsán Éva felvétele)

Magyar lovaskatona immár zászlajával.
Végezetül podcastajánló következik. Minden Mohács iránt érdeklődő figyelmébe ajánlom a Digitális legendárium pár anyagát:
Varga Szabolcs történész barátom az egyikben Mohács jelentőségéről, az Európai összefüggésekről, II. Lajos királyról és Mohács utóéletéről beszél.
https://www.youtube.com/watch?v=e3oqphmgA6A
A másikban pedig Buda ostromairól 1526 és 1541 között (sőt egy kicsit azon is túl). (A korábbi posztomban megmutattam az 1526-ban a budai várból zsákmányolt gyertyatartókat Isztambulban.) A királyi főváros ezen kívül is folyamatosan a magyarországi polgárháború középpontjában állt. Habsburg, magyar, török csapatok Buda alatt.
https://www.youtube.com/watch?v=LAE2uKRD5uQ

B. Szabó János a mohácsi csata nemzetközi környezetéről, az oszmán és a keresztény hadseregről és a csata részleteiről szól egy másik podcastban. Különösen érdekes, amikor arról beszél, hogy hatottak a nagy földrajzi felfedezések az Oszmán Birodalomra és ezen keresztül Magyarországra. Amerika felfedezése és az ottani arany beáramlása a Habsburg országokba, illetve a portugál terjeszkedés India felé, valamint az erre adott oszmán reakció, ideértve Egyiptom elfoglalását is. Sőt megemlíti a szintén 1526-os első panipati csatát is, amelyről üzbegisztáni utam és Andidzsán kapcsán magam is írtam. (Vagy csak akartam írni?) Amikor Timur leszármazottja, Babur másodszorra is elvesztette Szamarkandot, dél felé vette az irányt, és India meghódításába kezdett. Így jött létre a Mogul Birodalom. Na de ez csak mellékszál. Még rengeteg érdekesség itt:
https://www.youtube.com/watch?v=OWBy3ZdweSQ

Ebben a részben pedig a mostani poszt egyik főszereplője, Pálfi György beszél a sír feltárásáról antropológus szemmel. De nem csak arról! Sokat tudhatunk meg az embertan mibenlétéről is.
https://www.youtube.com/watch?v=EPP7wcVICbs

Most búcsúzunk Mohácstól. Garantáltan csatamentes témákkal folytatjuk.
Ja nem, Konstantinápoly, Thermopülai-szoros stb. De Pompeiben is voltam nemrégiben – két teljes napot, meg Herculaneumban egy harmadikat. Igyekszem ezekről is beszámolni.

Magyarország Mohács régészet történelem

Vajon hogy látják-láttatják a mohácsi csatát a törökök?

Vajon hogy látják-láttatják a mohácsi csatát a törökök?

Törökország

495 éve, augusztus 29-én volt a középkori Magyarország számára végzetes mohácsi csata. Vajon hogy látják-láttatják a csatát a törökök, és milyen emlékeket találhatunk Moháccsal kapcsolatban Isztambulban?

Ebben a posztban megmutatom azt az óriási dobot, amellyel az oszmán sereget buzdították harcra a mohácsi síkon. Lajos király halálának ábrázolását, Szülejmán kardjait, magyar vérteket és más korabeli fegyvereket. És persze az Ayasofya legfőbb helyén álló két óriási gyertyatartót, amelyet a budai várból zsákmányoltak a szultán csapatai.

Az előző epizód: Szülejmán és fia mecsete és a bizánci városfal

Korábbi posztok a mohácsi ásatásról:

Mohácsi ásatás 1.

Mohácsi ásatás 2.

Mohácsi ásatás 3.

Mohácsi ásatás 4.

Ezt nem lehet eleget nézni. A képen a bizánci és az oszmán birodalom központja. Balra a Sultan Ahmet camii, vagyis a kék mecset, amely 1609 és 1616 között épült. Mégpedig azok a helyen, ahol a bizánci császárok palotája állt egykor. Szemben vele 537-től áll a Hagia Sofia templom, törökül Ayasofya, amelyet a város török elfoglalása után, 1453-ban mecsetté alakítottak. 1931-ben Atatürk múzeummá nyílvánította, 2020-ban pedig Erdoğan elnök újra mecsetté. Egy későbbi posztban még visszatérünk rá. És akkor még nem is fért a képre ettől jobbra a Topkapı palota, amelyet ott építettek fel, ahol az ősi görög gyarmatváros, Büzantion akropolisza állt valaha. Kadiköyből indulunk hajóval Beşiktaşba.

Ez pedig már az isztambuli hadtörténeti múzeum Mohács részlege. És ott egy óriási dob – másfél méter magas lehet – amely 1526-ban megjárta a csatát. Mindjárt ide is visszatérünk.

De előbb a Hagia Sofia, vagyis ma Ayasofya mecset. Középen a legfőbb hely, a Mekka irányába tájolt mihrab, vagyis imafülke, ahol az imákat levezénylő imám áll. A mihrab két oldalán pedig két gyertyatartó. Hadizsákmány a budai várból, 1526-ból. Nézzük meg közelebbről.

A mihrab jobb oldala. Sokaknak nincs meg, hogy az 1526. augusztus 29-ei mohácsi csata után, szeptember 11-én az országot pusztító oszmán sereg bevonult a védtelenül maradt Budára. Szülejmán szultán ráült a magyar királyok trónjára, és egyéb zsákmányok mellett Isztambulba vitette a várban talált bronzszobrokat (például a Hunyadiakét), Mátyás király díszes könyvei, a Corvinák egy részét, valamint … két gyertyatartót. Ez utóbbiak azóta is Isztambulban vannak. Sokáig nem állt össze, hogy pontosan hogy kell elképzelni a gyertyatartót. Úgy fejtettem meg – javítson ki, aki jobban tudja -, hogy balról a második, vaskos alsó elem a gyertyatartó alja, a tőle eggyel balra, valamint kettővel jobbra álló, karcsúbb, díszes elemek pedig a (cserélhető?) felsők. Valószínűleg Magyarországon készültek, itáliai minta alapján. 500 éves gyertyatartók! Pár éve egy magyar mester másolatot készített a két gyertyatartóról, amelyeket elhelyeztek a budai Mátyás-templomban. És akkor még nem is fért a képre ettől jobbra a Topkapı palota, amelyet ott építettek fel, ahol az ősi görög gyarmatváros, Büzantion akropolisza állt valaha. Kadiköyből indulunk hajóval Beşiktaşba.

A szett másik része, a mihrabtól balra. Amikor legutóbb jártam itt, még múzeum volt az Ayasofya, és ki is volt írva, hogy ezek a Budáról származó gyertyatartók. Most ennek nem találtam nyomát, ahogy például azt a helyet sem jelölte már felirat, ahol 1000 éven át a bizánci császárokat koronázták. Ha legközelebb az Ayasofyában jártok, mindenképp nézzétek meg a magyar gyertyatartókat is!

Az előző posztban – és főleg az instán – több kép volt Szülejmán isztambuli mecsetéről. Ez pedig a mecset mellett álló türbéje és benne a hódító szultán sírja.

Szóval ott tartottunk, hogy hajózunk Beşiktaş kerületbe. Itt balra látszik az Aranyszarv-öböl bejárata, jobbra pedig Beyoğlu városrész a Galata-toronnyal.

Szemben a Dolmabahçe-palota. Az utolsó szultánok és az első köztársasági elnök, Mustafa Kemal Atatürk rezidenciája. Ő itt is halt meg 1938. november 10-én. 09:05-kor. Törökországban ebben az időpontban a mai napig megáll az élet.

Ez már a hadtörténeti múzeum első terme, benne a törökök – de inkább a türkök (sőt) – jelentős csatáit szemléltető térkép. Kicsit tágan értelmezték a témát, így nem csak például Manzikert, Ankara, a Balkán-háborúk, Gallipoli látható az ábrán, de még a hun Attila 452-es itáliai hadjárata is. És egyébként az 1950-53-as koreai háborút is feltüntették, ahol a déliek oldalán harcoltak török csapatok. (Rigómező helytelen dátummal szerepelt – szóltam nekik.)

13. sorszámmal Mohaç savaşı, vagyis a mohácsi csata. Most kihagyok sok érdekességet (talán egy másik posztban lesz még szó róluk), és előreszaladunk a mohácsi teremhez.

Mini panoráma (inkább köríves festmény és installáció) a mohácsi csatáról. Mindjárt kielemezzük. De hogy foglalják össze a törökök az összecsapás eseményeit?

Angolul tudók talán kinagyítva el tudják olvasni. Az itt látható hivatalos – és sok ponton erősen problémás – verzió szerint a törökök teljesen rendezetten, három vonalban sorakoztak volna fel, és az előzetes terveknek megfelelően, nyugodtan várták a magyar nehézlovasság heves támadását az oszmán centrum ellen. Majd szervezett visszavonulással az ágyúk elé engedték volna őket, hogy aztán két oldalról megtámadják a magyarokat. Bâli bey akindzsii pedig ezenközben elvágják a magyarok menekülési útvonalát. A leírás szerint így is történt, és II. Lajos és katonái a “Karasu mocsárba” (itt valószínűleg a Karasica folyóra gondolt a szerző) fulladtak. A szöveg azzal zárul, hogy a mohácsi csata csak két órán át tartott (az iskolákban is azt tanítják az egyik legfőbb elemként, hogy ez volt a legrövidebb döntő csata – ezt többektől hallottam), és Magyarország nagy része oszmán ellenőrzés alá került, a független Magyar Királyság elbukott. A 16. századi európai történelem szempontjából pedig kiemelkedő fontosságú – így a szöveg -, hogy a mohácsi csatával megsemmisült a kereszténység legerősebb védelmi vonala az Oszmán Birodalommal szemben. (A modern magyar történetírás vitatja, hogy a törökök teljesen felsorakoztak volna, illetve hogy a csapatok tervszerűen vonultak volna vissza, ahogy Lajos halálának a helyszínét sem a Karasicához kötik.)

A “panoráma” jobb oldala: II. Lajos király a mocsárban leli halálát. A magyar lobogó a földön.

A másik oldalon a győztes oszmán vezérkar Szülejmán szultánnal és Ibrahim pasa nagyvezírrel az élen. Előttük elesett páncélos magyar vitéz.

És akkor újra az óriási dob. Elég hátborzongató belegondolni, hogy ott volt a mohácsi csatában. Legalábbis ezt állítja a kis tábla.

Bőrborítás.

Dobverő.

Mini panoráma (inkább köríves festmény és installáció) a mohácsi csatáról. Mindjárt kielemezzük. De hogy foglalják össze a törökök az összecsapás eseményeit?

A pengébe vésett felirat: Szülejmán szultán, Szelim szultán fia.

Rajta felirat: “a tisztelt trón tulajdonosa, a legnagyobb szultán Szülejmán, Isten örökössé teszi uralmát”. Milyen viseletek, fegyverek lehettek még ott a mohácsi csatában?

A pengébe vésett felirat: Szülejmán szultán, Szelim szultán fia.

A kiírásban kérdőjelet tettek az után, hogy magyar.

Rajta felirat: “a tisztelt trón tulajdonosa, a legnagyobb szultán Szülejmán, Isten örökössé teszi uralmát”. Milyen viseletek, fegyverek lehettek még ott a mohácsi csatában?

A kiírásban kérdőjelet tettek az után, hogy magyar.

Rajta felirat: “a tisztelt trón tulajdonosa, a legnagyobb szultán Szülejmán, Isten örökössé teszi uralmát”. Milyen viseletek, fegyverek lehettek még ott a mohácsi csatában?

A kiírásban kérdőjelet tettek az után, hogy magyar.

Rajta felirat: “a tisztelt trón tulajdonosa, a legnagyobb szultán Szülejmán, Isten örökössé teszi uralmát”. Milyen viseletek, fegyverek lehettek még ott a mohácsi csatában?

Mivel jelenleg éppen akörül forog az egyik legnagyobb vita Mohács kapcsán, hogy milyen kézi lőfegyverek voltak az oszmán seregben, nem is mondanék többet. Nagyon érdekes múzeum az isztambuli hadtörténeti, mindenkinek ajánlom!

Elöl egy olyan ágyú, amely a kiírás szerint részt vett Konstantinápoly végső ostromában, 1453-ban.

Indulás vissza menetrendszerinti komppal Kadiköybe.

Remélem, érdekesnek találtátok ezt a rendhagyó megemlékezést Mohácsról. Törökországban természetesen más szemszögből tekintenek a számunkra katasztrofális kimenetelű csatára. Hamarosan folytatjuk Isztambullal, és – ahogy eddig – továbbra is igyekszem beszámolni a mohácsi tömegsírfeltárás fejleményeiről.

Isztambul Mohács Törökország történelem

Minden, amit a mohácsi tömegsír feltárásáról jelenleg tudni lehet!

Horvátország

Az a megtiszteltetés ért, hogy én moderálhattam az ásatáson dolgozók részvételével tartott kerekasztal-beszélgetést a pécsi Janus Pannonius Múzeum szervezésében. Szerintem érdekes lett, érdemes megnézni/meghallgatni.

Magyarország Mohács történelem

Folytatódik a mohácsi csata III. számú tömegsírjának feltárása

Folytatódik a mohácsi csata III. számú tömegsírjának feltárása

Magyarország

Folytatódik a mohácsi csata III. számú tömegsírjának feltárása. A hosszúra nyúlt téli szünet után június 28. óta újra folyik az ásatás a sátorhelyi Nemzeti Emlékhely területén.

Korábbi posztok a mohácsi ásatásról:

https://akeletibol.com/egeszen-jo-allapotu-csontvaz-kerult-elo-a-mohacsi-tomegsirbol/

https://akeletibol.com/olomgolyot-is-hasznaltak-a-mohacsi-csataban-meglepo-emlekek-kerultek-elo/

Mohács 500

A szívószálak olyan helyeket jeleznek, ahol a detektor fém jelenlétét jelezte. Hátha újabb tárgyak, például kapcsok kerülnek elő a sírból. Vagy akár puskagolyó.

A régészek és antropológusok eddig összesen 221 ember maradványait azonosították. Közülük 132 vázat már kiemeltek a tömegsírból. Összesen akár 300-nál is többen fekhetnek ebben a sírban. A kép magsságának nagyjából kétötödénél, balra, fejjel lefelé látható a 103-as csontváz. Nyakcsigolya-sérülése alapján – sok más társához hasonlóan – őt is lefejezték.

Éppen arról beszél, hogy a sírokat az 1950-es években a Jugoszlávia elleni védelmi vonal kialakításakor, árokásás közben találták meg.

Bertók Gábor ásatásvezető, a Janus Pannonius Múzeum megbízott igazgatója az 1396-os nikápolyi csata utáni tömeges kivégzés itt is korábban megmutatott ábrázolása előtt arról beszél, lehetséges, hogy a mohácsi csata után is ilyen jelenetek zajlottak le.

Régi ismerősünk, a 95-ös számmal jelölt áldozat maradványai is visszakerültek a múzeumból az ásatásra. A test egy része még a sírban van, így könnyebb lesz azonosítani az összetartozó csontokat.

Pálfi György, a Szegedi Tudományegyetem Embertani Tanszékének vezetője szemügyre veszi a csontokat. Úgy véli, nem tett kárt bennük a tél. Jól működött a sír betakarása.

A III. tömegsír feltárása a régészek várakozása szerint szeptemberig megtörténhet.

Folyt. köv.

Magyarország Mohács történelem

Mohácsi csata 1526-2026 – Az áldozatok tömegsírjának feltárása – videó

Mohácsi csata - az áldozatok tömegsírjának feltárása - video

Mohácsi csata 1526-2026 – Az áldozatok tömegsírjának feltárása - videó

Magyarország

Mohácsi csata – 1526-2026 – Az áldozatok tömegsírjának feltárása

A 21. század egyik legizgalmasabb magyar történelmi-régészeti-embertani kutatása zajlik Mohács mellett. Feltárják az 1526-os csata tömegsírjait, hogy az ötszázadik évfordulón méltó módon temethessék el az áldozatokat.

Ez a másfél perces videó röviden felvillantja, mi is történik az ásatáson és a Magyar Természettudományi Múzeumban, ahol a csontok vizsgálata folyik.
A feltárt III. számú tömegsírt 2020 decemberében befedték, a munka 2021 nyarán folytatódik.
Ezúton is szeretnék gratulálni – talán mondhatom, hogy a blog olvasói nevében is – a videóban is feltűnő Bertók Gábor régész-ásatásvezetőnek, valamint Varga Szabolcs történésznek, akik a mohácsi csata helyszínének kutatásáért állami kitüntetést kaptak március 15. alkalmából.
Nekik, valamint az ásatáson és a kutatás egyéb területein dolgozóknak is nagyon köszönöm, hogy a Keletiből Hongkongba olvasóival megosztották tapasztalataikat, eredményeiket. És főleg, hogy ezt a munkát végzik – télen, nyáron. Igazán megtisztelő, hogy több alkalommal is járhattam és forgathattam a helyszíneken.
A videóban feltűnnek többek között: Pálfi György, Neményi Réka, Buzár Ágota, Szabó Máté, Haramza Márk, Szajcsán Éva, Simon Zsófia, Simon Béla, Győrffy-Villám Zsombor, William Berthon, Kis Luca.
Duna-Dráva Nemzeti Park, Janus Pannonius Múzeum, Magyar Természettudományi Múzeum, Mohács 500
A vágásért nagy köszönet: Albert Gábor.
folyt.köv.

Magyarország Mohács történelem videó

Ilyen volt a 2020-as évem: törölt és megtörtént utak, Egyiptomtól Mohácsig

Ilyen volt a 2020-as évem: törölt és megtörtént utak, Egyiptomtól Mohácsig

Ahogy mindannyiunknak – nekem sem minden pontosan úgy alakult, ahogy elképzeltem. Sok eltervezett-megszervezett utam törlődött, Erdélytől Oroszországig, Moldovától Tadzsikisztánig. Majd jövőre pótolunk.

Az egyik jó hír viszont, hogy már nem kell nagyon-nagyon sokat aludni, és elkészül a Keletiből Hongkongba honlapja! Remélem, tetszeni fog. Hamarosan jövök a részletekkel.
A másik jó hír, hogy azért idén is sikerült utazni valamennyit. Az évem Egyiptomban indult, és a határok lezárása előtt még belefért egy római kirándulás is. Nyáron pedig Szlovákia és belföld.
Aztán ősszel új projekt kezdődött, a szuperizgalmas mohácsi ásatás követése. Ez utóbbi témában hamarosan meglepetés érkezik.
Mindeközben pedig több, mint 8000-en lettetek, akik követik az oldalt. Igazán megtisztelő.
Az alábbi válogatással szeretném megköszönni az eddigi figyelmet. Mindenkinek a lehető legszebb 2021-et kívánom! Találkozunk!

2020. január. A Memnón-kolosszusok. A thébai (luxori) nekropoliszban Kr.e. 1350 óta, vagyis 3370 éve álló (ülő) szobrok kvarcithomokkőből készültek és 18 méter magasak. Eredetileg III. Amenhotep halotti templomának őrzői voltak, az épület azonban az évezredek alatt jórészt megsemmisült. III. Amenhotep volt egyébként a vallási reformer (vagy inkább forradalmár) Ekhnaton – eredetileg IV. Amenhotep – apja.

Az egyik leglenyűgözőbb látnivaló egész Egyiptomban. Nefertari (más írásmóddal Nofertari) gazdagon dekorált sírja a Királynék Völgyében, Luxornál. Ernesto Schiaparelli fedezte fel 1904-ben. A sírt addigra kirabolták, megmaradt viszont a mintegy 480 négyzetméternyi falfestmény. Ezt tartják Egyiptom legjobb állapotban megmaradt és legkifinomultabb sírdíszítésének. 1988 és 1992 között restaurálták, azóta csak nagyon kevés látogatót engednek be, mindössze 10 percre, borsos extra díjért.

A Kr. e. 13. században élt Nefertari II. Ramszesz kedvenc felesége volt, aki az uralkodó tanácsadójaként és küldötteként is tevékenykedett. Minden bizonnyal okos asszony volt. (Nefertari nem összekeverendő a híres fejszoborról ismert Nefertitivel, aki az eggyel korábbi évszázadban élt, és a fent nevezett Ekhnaton fáraó felesége volt.)

Az egyik legszebb és legjobb állapotban megmaradt fáraósír. I Széthi volt a nagy II. Ramszesz apja és I. Ramszesz fia. A KV17-es sírt 1817-ben fedezte fel Giovanni Belzoni. Ez a Királyok Völgye leghosszabb és legmélyebb sírja. Ide is csak kevés látogatót engednek be ide, jó drága jeggyel. Ottjártamkor a régészek éppen – nem tévedés – szkennelték a sír falait, vagyis egy odatelepített géppel nagy felbontású felvételeket készítettek a falfestményekről. Széthi múmiáját egyébként csak 1881-ben találták meg. Kicsit odébb, Deir el-Bahariban, ahova számos más fáraó holttestét is elrejtették a rablók elől.

Asszuánban. Nem csúnya. Itt van a Nílus első zuhataga, vagyis észak felől eddig volt hajózható a folyó. Ezért is volt itt az ősi Felső-Egyiptom déli határa.
A luxusszállodába persze szobát is lehet foglalni, az általam választott olcsóbb opció viszont a látogatójegy vásárlása volt. Ennek az árát le lehet fogyasztani a teraszon.
A hotelt 1899-ben építtette a híres utazási irodát is alapító Thomas Cook. Megszállt itt rengeteg híresség Churchilltől, II. Miklós cáron keresztül Diana hercegnőig, emellett itt élt és írt egy időben Agatha Christie, akinek a Halál a Níluson című regénye részben itt is játszódik. A krimiszerzőnő asztala és széke megtekinthető a hallban.
Nem tartozik szorosan a tárgyhoz, de a Thomas Cook adta (adja?) ki az összeurópai vasúti menetrendet is, amelyet nagy haszonnal forgattam Európa bevonatozása idején, egyetemista koromban.

Kilátás a 300 ezres Asszuánra és a Nílusra egy másik luxushotel, az Elephantine szigetén lévő Mövenpick panorámaétterméből. Határozott lépésekkel simán be- és fel lehet menni. Egy túlárazott kávét/kólát bőven megér a kilátás.

Pontosabban ez egy falucca, a régióra jellemző hagyományos vitorláshajó. A háttérben látszik az előbb mutatott szálloda épülete.

Igen, mert a romantikusnak szánt képeken nem látszik a többi fotós, és a 2015-ben egyébként bezárt hőerőművet is igyekeznek kikomponálni. Mondjuk itt még más csavar is van..

Colosseum. 80-ban, tehát 1940 éve készült el.

Piazza di Spagna

Középen a Fontana della Barcaccia, jobbra a spanyol lépcső. Február vége, az utolsó szabad pillanatok a karantén előtt. Tömegek, maszk nélkül.

Eredetileg Hadrianus császár síremlékének épült 135 és 139 között. Később erőd és börtön sőt pápai nyári lak is volt.

Roscioli. Brutálfinom pizzák méretre. És sok más.

Vissza a gyökerekhez. Karanténkirándulás. Rábacsanak, Győr-Moson-Sopron megye.

Kilátás Árva várából

Olaszország óta az első külföldi út: nyári túra Szlovákiában.

A poprádi járás a Tátrával

Körmöcbánya

Panoráma a Szársomlyóról, vagy Harsányi-hegyről

A borászatáról híres Villány közvetlen közelében. (Villány a képen balra.)
Közvetlenül alattunk terül el az egykori kőbányában 1967-ben létrehozott szoborpark, magyar és külföldi művészek izgalmas kőszobraival. Jól – szerintem túlságosan is jól – kiépített fémlépcsőkön lehet feljönni ide a magasba.
1687. augusztus 12-én nagyjából itt, előttünk volt a nagyharsányi, más néven a Szársomlyó hegyi, megint más néven a második mohácsi csata. Az innen keletre (a képen balra) nem messze – de azért nem is túl közel – lezajlott 1526-os mohácsi csata a keresztények döntő vereségét jelentette, 161 évvel később viszont fordított volt a szereposztás: a Szent Liga 50 ezres osztrák-magyar-bajor-horvát serege legyőzte Szulejmán török nagyvezír hadát. Az 1526-os mohácsi csata után 161 évvel nem jött be a Szulejmán név.
Nem is sokkal korábbán, 1683-ban a törökök még Bécset ostromolták. A kudarc után visszakézből elveszítették Esztergomot, 1686-ban – 145 év megszállás után – Budát. Aztán 1687: nagyharsányi csata, 1697: zentai csata, 1699: karlócai béke. Végül az 1718-as pozsareváci béke következtében Magyarország egész területe felszabadult a török uralom alól.

Eredetileg gótikus stílusban építtette Salamon fia Simon alországbíró, az 1270-es években. 1508-ban került Buzlay Mózes lett a vár ura, aki az akkor divatos reneszánsz stílusban építtette át. 1543 és 1686 között török kézen volt, a Rákóczi-szabadságharc után viszont elvesztette katonai jelentőségét. A várat 1964 és 1974 között restaurálták. Ráférne egy újabb felújítás, de így is izgalmas.

Kamuvár, álerőd.

Mégis jó. Itt forgatták 1968-ban az Egri csillagok című filmet, Várkonyi Zoltán rendezésében. Az Egertől némiképp félreeső Pilisborosjenő külterületén építették fel ezt a díszletet. Nem csak felépítették, de a látvány kedvéért fel is gyújtották, és részben le is rombolták. Viszont a mai napig kiváló kirándulócélpont.
Van itt olyan, aki nem látta a filmet? És aki nem járt még itt? Én most voltam először.

Idén nyáron kezdték meg az itt talált öt tömegsír közül az egyik, a III. számú feltárását. Efölött, ott balra hátul áll a fehér sátor, szemben velünk pedig a II. és az I. sír. Ha jól számolom, hétszer jöttem el ide az ásatásra, amiről több posztban is beszámoltam. Igyekszem folytatni.

Azért mégse Moháccsal zárjuk az évet. Ez itt újra Egyiptom. Philae, Asszuán mellett.
Boldog új évet kívánok!

Egyiptom Magyarország Mohács Olaszország panorámakép Szlovákia

Téliesítették a mohácsi tömegsírt, tavasszal folytatódnak az ásatások

Tegnap befedték a feltárt mohácsi tömegsírt.

Téliesítették a mohácsi tömegsírt, tavasszal folytatódnak az ásatások

Magyarország

Tegnap befedték a feltárt mohácsi tömegsírt, hogy a téli fagyok ne tegyenek kárt a csontokban. Még akár százan is fekhetnek itt az 1526-os mohácsi csata áldozatai közül.

Hamarosan részletes poszt jön erről, valamint a sírban talált tárgyakról, például arról az ólomlövedékről, amely akár az egyik áldozat testében is lehetett. Az itt látható timelapse elsőre do it yourself házépítő videónak tűnhet, valójában azt mutatja, ahogy a pécsi Janus Pannonius Múzeum és a Duna-Dráva Nemzeti Park munkatársai szigetelik a sírt. Az ásatás tavasszal folytatódhat. Mohács 500

Magyarország Mohács régészet történelem videó

Ólomgolyót is használtak a mohácsi csatában – meglepő emlékek kerültek elő

Ólomgolyót is használtak a mohácsi csatában - meglepő emlékek kerültek elő

Magyarország

Egyre valószínűbb, hogy a mohácsi csata utáni tömeges kivégzés áldozatait rejti a most feltárt tömegsír. Brutális vérengzésre, kiszolgáltatott emberek lemészárlására utalnak a súlyos sérülések.

Sok kép az ásatásról és a Természettudományi Múzeumból, ahol megvizsgálják a sírból kiemelt maradványokat.
Újdonság, hogy előkerült egy fontos lelet: ólomgolyót találtak a sírban. Olyat, amilyenből sok előkerült a fémkeresős csatatérkutatás során is.

Mohács 500

A 140-es csontváz koponyáját tartom.
Nem így terveztem, Pálfi György antropológus adta át, amíg a hozzá tartozó nyakcsigolyákat kereste. Megrendítő érzés. Az alábbiakban megmutatom, milyen sérüléseket szerzett ez a férfi.
Mivel kimondottan jó állapotban került elő ez a koponya, remény van rá, hogy arcrekonstrukció készüljön róla, vagyis hogy megismerhessük az arcvonásait.
Valószínűleg lehetséges az előző poszt főszereplője, a 95-ös halott arcrekonstrukciója is. Az ő koponyája is jó megtartásúnak tűnik.

Budapestre ugrunk, a Magyar Természettudományi Múzeumba. Ő Buzár Ágota antropológus, a múzeum főigazgató-helyettese. Egy a mohácsi tömegsírból előkerült áldozat combcsontját tartja. Hamarosan innen is mutatok még képeket. Kemény lesz.

Vissza Sátorhely falu mellé, a Mohácsi Nemzeti Emlékhelyre. A hármas számú tömegsír feltárása 2020 augusztusa óta folyik. Régészek és antropológusok munka közben. A korábbi posztokból megismert Neményi Réka és Pálfi György a pallókon.

Az előző posztban még a tömegsírban láthattuk ezt a koponyát, a 115-öst (érdemes visszakeresni). Azóta kiemelték. Jól látható, hogy gyakorlatilag lecsapták a koponyatetőt.

Itt ugyanaz a koponya – közvetlenül a sírból való kivétel után – a lecsapott részekkel. Valószínűleg a fejbőr tartotta össze a darabokat, amikor a sírba hajították az áldozatot. (Pálfi György felvétele).
A nagy számban előforduló brutális fejsérülések – egy fejen adott esetben több – egyre inkább arra engednek következtetni, hogy ezek nem csatában, hanem teljesen kiszolgáltatott helyzetben, kivégzés közben keletkeztek. A következő képen mutatok egy lehetséges szcenáriót.

Bertók Gábor ásatásvezető régész (Janus Pannonius Múzeum, Pécs) hívta fel a figyelmemet erre az 1470 körüli könyvillusztrációra. Azt ábrázolja, ahogy az 1396-os nikápolyi csata után a törökök – szultánjuk előtt – lemészárolják a keresztény foglyokat. Ez történt volna Mohácsnál is?
A nikápolyi csatában a keresztesek nemzetközi serege (a Zsigmond király vezette magyarok, francia és johannita lovagok, havasalföldi, bolgár, német és más seregek) súlyos vereséget szenvedtek.
A leírások szerint I. Bajezid szultán éktelen haragra gerjedt, amikor megtudta, hogy a franciák a csata előtt a közeli Rahovo város (ma Orjahovo, Bulgária) muszlim lakosságát lemészárolták. Ezért a csata után elrendelte többezer keresztény fogoly kivégzését. Csak a húsz évnél fiatalabbak és azok menekültek meg, akikért váltságdíjat reméltek (kaptak is végül, vagyonokat).
Szóval a foglyokat levetkőztették, kisebb csoportokba osztották, és a kivégzőosztagok elé vezették. Ott vagy lefejezéssel, vagy a végtagok levágásával lekaszabolták őket. Figyeljük meg a képet, amelyet egy flandriai művész (“a Drezdai imakönyv mestere” néven ismert) készített. A kép közepén a kivégzésre ítélt foglyok még alsóneműben, aztán meztelenül, halálos sérülésekkel. A szultán a sátra előtt állva követi a vérfürdőt. Tőle balra a megkímélt, gazdagabb lovagok, akiknek a családjaitól majd szép summát zsebelnek be a törökök.
Természetesen nem dokumentarista jellegű ez a csata után mintegy hetven évvel készült ábrázolás. Viszont a Nyugat-Európába visszajutott, rabságból kiváltott foglyok visszaemlékezésein alapul.
Elképzelhető, hogy Mohácson is hasonló történt. Ez elég sokat megmagyarázhat a tömegével talált sérülésekből.
Az 1526-os hadjáratról szóló egyik oszmán leírás szerint a mohácsi csata utáni második napon Szulejmán szultánnak aranytrónt állítottak fel, elhatározták, hogy Buda elfoglalására indulnak, aztán “az élve elfogottakat összegyűjtötték és lefejezték, körülbelül 2000 embert”. Elképzelhető, hogy az ő holttesteiket rejti a nemzeti emlékhely öt tömegsírja.
A nikápolyi győző, Bajezid szultán egyébként nem végezte szépen. Miután Timur Lenk legyőzte az 1402-es ankarai csatában, rabságba vetette, ahol – egyes leírások szerint – haláláig válogatott megaláztatások közepette sínylődött.
Timur Lenkről üzbegisztáni utazásaimnál írtam. Érdemes visszalapozni.

Sok, a váz egyéb részei nélkül fekvő végtag található itt. Olyan feltételezés is van – a korábbi posztban írtam róla -, amely szerint a sírban a bomlás során keletkezett gázok nyomták volna ki ezeket a csontokat a sír szélére. A fentiek alapján az sem elképzelhetetlen, hogy a tömegmészárlás során levagdalt lábakat, karokat dobálták ide.

Balra Simon Zsófia, a Kőszegi Városi Múzeum régésze. Jobbra régi ismerősünk, Pálfi György antropológus, a Szegedi Tudományegyetem embertani tanszékének vezetője.
Embertani Tanszék – Department of Biological Anthropology, Szeged, Hungary

A feltárás kiemelten fontos része a dokumentálás. Rengeteg fotó készül, amelyekből a szoftver torzításmentes, felülnézeti ortofotókat állít elő. A leletek pontos helyét is folyamatosan rögzítik. A képen Simon Béla régész-technikus dolgozik a dokumentáción. Az ablakon kinézve az emlékpark kapuja.

Itt pedig újra Budapest és a Magyar Természettudományi Múzeum. Buzár Ágota főigazgató-helyettes súlyos fejsérüléseket mutat nekem a mohácsi tömegsírból előkerült koponyákon. Felkavaró képek következnek. A leírásokkal együtt legalábbis eléggé azok..

Ez minden bizonnyal egy női koponya. Látható, hogy a csapások szétzúzták a koponyát, ezért a múzeumban eltávolítható ragasztóval állították össze. A jobb oldalon a koponya síkjával párhuzamos vágás nyoma látszik, amely a koponyacsont szivacsos állományáig lemetszette a fejtetőt. Ez önmagában is súlyos, halálos vérzést okozhatott. Ez a bal szem feletti rész. Szemből érkezett a vágás.

Az egyik legbrutálisabb kaszabolás egy másik koponyán. Látható, mennyi helyen törték szét a koponyát a vágások. És ezzel még nem volt vége.

Ugyanaz a koponya alulról. Látható, hogy egy nagy erejű csapás a koponya alsó részén félbevágta az áldozat fejét. Ilyen súlyos sérülések sorozata nem valószínű csatahelyzetben. Ott egy halálos vagy súlyos sérülést okozó csapás bőven elég. Egy harcos a csata hevében nem ér rá újabb és újabb halálos sérüléseket okozni. Itt minden bizonnyal vérszomjból, virtusból vagdalkoztak.

Egy harmadik koponya. Hatalmas erejű csapás metszette be a koponyát. Olyan erővel, hogy az több irányban továbbrepedt.

Itt, így tisztítják meg a csontokat. Igen, mosogatóban, csapvízzel, fogkefével. Aztán száradni hagyják őket, és következnek a vizsgálatok.

És újra Mohácson. Illetve az emlékhelyen, Sátorhely falu mellett. Nem is olyan rég még ilyen szép idő volt.

Pálfi György a 140-es csontváz nyakcsigolyáit helyezi a koponyára. A halálos csapás itt a lefejezés volt. A kard átvágta az egyik nyakcsigolyát. Előtte azonban más is történt.

Látható a koponya bal alsó részét bemetsző csapás nyoma.

Pálfi György azt mutatja, hogy a csapás levitte a bal állkapocs szögletét (angulus mandibulae) is. Valószínűleg az történt, hogy a kivégző egyszerűen elrontotta az első csapást, vagy elkapta a fejét az áldozat. Ezt követte a nyak átvágása. Az antropológus szerint nagyjából ilyen irányban állhatott az áldozat feje a csapás pillanatában.

Elképesztő kavarodás. Lehet hogy itt a bal oldalon látható koponyához tartozik a jobbra megfigyelhető medence és combcsont. Rajta viszont még más testek részei fekszenek.

A sír északi oldalán nemrégiben egy ólomgolyót találtak a régészek. Mérete alapján olyat, amilyenhez hasonlóból sok előkerült az elmúlt évek fémkeresős csatatérkutatásai során. Egy lehetséges forgatókönyv szerint valamelyik áldozat ezzel a golyóval a testében érkezhetett a kivégzőhelyre.

Sötétben, hidegben is folyik a munka a sátorban. Nagy fagyban nem. Az ásatás a tél beköszönte előtt véget ér, és jövőre folytatódik. Balra a II. számú tömegsíron kopjafa, a háttérben pedig az emlékhely központi épülete.

Folytatjuk.

Magyarország Mohács régészet történelem

Egészen jó állapotú csontváz került elő a mohácsi tömegsírból

Magyarország

Újabb hírek és képek a mohácsi tömegsír feltárásáról.

Meg szerettem volna örökíteni az egyik csontváz kiemelését. Nemcsak rám, több régészre és sok látogatóra is nagy hatást gyakorolt a jó állapotban megmaradt, a sátorba belépőkkel egyenesen szembenéző koponya. A 95-ös számú. 494 év után hagyta el a tömegsírt.
Folytatódik a csatatér kutatása is. A fémkeresős önkéntesek számos leletet, puskagolyót, patkót találtak az emlékpark melletti mezőn.
Mohács 500

Pálfi György egyetemi docens, a Szegedi Tudományegyetem embertani tanszékének vezetője kiemeli a 95-ös váz koponyáját. Teljes csend a sátorban. Megható, szép pillanat.

Bal karja behajlítva, kézfeje a fej felett.

Egy héttel korábban. Az egész országból érkezett önkéntes fémkeresők pásztázzák a mohácsi emlékhelytől dél-délkeletre fekvő mezőt. Kevesebb, mint 4 kilométer innen az udvari határátkelőhely és Horvátország. A fémkeresésre engedéllyel rendelkező önkéntesek 2016 óta rendszeresen jönnek el ide, hogy saját költségükön kutassanak a mohácsi csata emlékei után. A legtöbb, a csatához köthető tárgy – lövedék, sarkantyú, patkó -, innen nagyjából 4 kilométerre nyugatra, Majs falu innenső határában került elő. (Ez a képen a háttérben látható vékony zöld csíktól – magaslattól – felénk eső rész.) Minden bizonnyal ott volt a leghevesebb az összecsapás. Egy másik kutatócsoport szerint egyébként inkább itt, a kép előterében, az eszéki hadiút mellett lehetett a csata. Szerintük itt, a képhez viszonyítva a hátunk mögött állt az a domb, ahonnan a török források szerint Szulejmán szultán megtekintette a csatát, és ahol aztán török győzelmi emlékmű is állt.

Vinis Zoltán gyakorlott fémkereső. Pár perc alatt talál is egy ólomgolyót a földben. Bár a régészek a fémkeresőzés előtt azt sem tartották kizártnak, hogy “nullás” lesz a terület, vagyis semmit sem találnak itt, végül számos tárgy előkerült. Könnyen lehet, hogy a keresztény sereg menekülésének emlékei.

Kicsit később, az én kezemben: egy jó állapotú ólomgolyó, a fémkeresős kutatás egyik erdeménye.

Haramza Márk történész mutatja nekem a nap során előkerült leleteket.

Talán a nap legfontosabb találata. Patkó. Márk azt mondja, tipikusan ilyeneket használtak a 16. században a török hadseregben. A török lovak a magyaroknál, pláne a nyugat-európaiaknál kisebb termetűek voltak. Az sem kizárható, hogy itt nem ló, hanem öszvér vagy szamár patkóját látjuk.

Visszatérünk az emlékparkba és a III. számú tömegsír fölé vert sátorba, ahol 2020 augusztusa óta zajlik a feltárás. A mostani becslések szerint akár 200-250 holttestet is rejthet a sír.

Neményi Réka régész mutatja a tömegsír északkeleti sarkát. Azon a részen különösen sok, a váz többi része nélküli végtagot, vagyis kezet, lábat találtak. Sok lehetett a csata közben levágott végtag, de elképzelhető, hogy az itt láthatókat a tömegsírban a testek bomlása során keletkezett gázok nyomták ki a gödör szélére.

Sorra érkeznek a látogatók. A legtöbben megdöbbennek. Volt, aki azt mondta, majdnem elsírta magát a látványtól. A régészek készségesen válaszolnak a kérdésekre. Mindenképp érdemes ellátogatni ide. A 95-ös csontváz koponyája a kép bal alsó sarkában, a sárga tálka felett látható. Szembenéz a látogatókkal.

Kereszt a pallókból. Alatta a csata után teljesen rendezetlenül bedobált csontvázak. Minden bizonnyal a keresztény tábor őrzői vagy a csata után a győztesek által kivégzett hadifoglyok fekszenek itt. Ez utóbbira utalhatnak a koponya nélküli vázak és váz nélküli koponyák, valamint a súlyos fejsérülések is.

Az egyik legmegdöbbentőbb sérülés. Elsőre nehezen kivehető, de itt a kép közepén egy koponya látható hátulról. Balra a hozzá tartozó állkapocscsont. A koponyán látható, hogy először egy nagy, de nem halálos, a koponya berepedését okozó csapást mértek az áldozat fejére. A második csapás már végzetes volt: egy éles tárgy, minden bizonnyal kard lesuhintotta a koponya felső részét.

Állkapocs, combcsont, borda, medencecsont, ujjpercek. Látható, micsoda összevisszaságban hajigálták be a holttesteket. Elképesztő munkát végeznek az antropológusok és a régészek.

Egy kép az előző posztból. Számomra talán a legerősebb. A palló alól a 95-ös számmal jelölt csontváz koponyája néz velünk szembe. Már az első látogatásomkor nagy hatást gyakorolt rám. Amikor megkértem a régészeket, engedjék meg, hogy követhessem egy csontváz kiemelését, és lenne is jelöltem erre, Réka egyből tudta, hogy arra a vázra gondoltam. Mint kiderült – bármilyen furcsán is hangzik – neki is a szívéhez nőtt ez a csontváz. Ha úgy tetszik, tekintetével sok héten át követte a feltárást. Most pedig eljött az idő a kiemelésére.

A 95-ös csontváz. Nézzük meg a fej teteje és a hátranyúló, behajlított kar vége közötti, üres részt. Innen szedték fel pár perccel korábban a bal kézfej csontjait.

Látható az egyik ujjperc zöldes elszíneződése. Minden bizonnyal valamilyen bronztárgy lehetett itt hosszú időn keresztül, amely korrodált és megszínezte a csontot. Talán később kiderül, pontosan mi volt az.

Látható, hogy egy másik koponya, az 55-ös számú áldozaté közel 500 éven át szorosan a 95-ösé mellett feküdt.
Az ásatáson természetesen nem néma csendben dolgoznak. Ennek a koponyának a kiemeléskor azonban – szó szerint – síri csend volt. A sokat látott régészek is némán figyeltek.
Majd’ fél évezred után távozik társai mellől a III/95-ös számú hősi halott. Hamarosan méltó módon temetik el.
Megható, felemelő pillanat volt. Köszönöm, hogy ott lehettem.

Az antropológus Pálfi György első látásra azt mondja, rendkívül erős, maszkulin, magas, 30-35 év körüli férfi csontvázát tárták fel.

A koponya dobozba kerül. A többi csont, a csigolyák, karcsontok kiemelése folytatódik. A váz többi része fokozatosan kerül a felszínre. Mivel a testeket sebtében, mindenféle kegyeletet mellőzve dobták a sírba, sok csontváz teljesen kitekert, elfordult, akár közel ülő pozícióban található. A mostani feltárás egyik fő célja éppen az, hogy megadhassák a végtisztességet az áldozatoknak, és keresztény szertartás után külön sírokban nyugodhassanak.

A 95-ös hősi halott koponyája ebben a dobozban várja, hogy a váz többi részével együtt antropológiai és egyéb vizsgálatokra a Magyar Természettudományi Múzeumba kerüljenek. Igyekszem követni a sorsát. Honnan jött? Hogy élt? Hogy halt meg? Remélhetőleg még sokat tudhatunk meg róla.

Magyarország Mohács régészet történelem

Újra a mohácsi ásatáson jártam

Újra a mohácsi ásatáson jártam

Újra kis Mohács! A feltárás fejleményei

Újra kis Mohács! A feltárás fejleményei

Vajon hogy látják-láttatják a mohácsi csatát a törökök?

Vajon hogy látják-láttatják a mohácsi csatát a törökök?

Minden, amit a mohácsi tömegsír feltárásáról jelenleg tudni lehet!

Minden, amit a mohácsi tömegsír feltárásáról jelenleg tudni lehet!

Folytatódik a mohácsi csata III. számú tömegsírjának feltárása

Folytatódik a mohácsi csata III. számú tömegsírjának feltárása

Mohácsi csata 1526-2026 – Az áldozatok tömegsírjának feltárása – videó

Mohácsi csata 1526-2026 – Az áldozatok tömegsírjának feltárása - videó

Ilyen volt a 2020-as évem: törölt és megtörtént utak, Egyiptomtól Mohácsig

Ilyen volt a 2020-as évem: törölt és megtörtént utak, Egyiptomtól Mohácsig

Téliesítették a mohácsi tömegsírt, tavasszal folytatódnak az ásatások

Téliesítették a mohácsi tömegsírt, tavasszal folytatódnak az ásatások

Ólomgolyót is használtak a mohácsi csatában – meglepő emlékek kerültek elő

Ólomgolyót is használtak a mohácsi csatában - meglepő emlékek kerültek elő

Egészen jó állapotú csontváz került elő a mohácsi tömegsírból

Egészen jó állapotú csontváz került elő a mohácsi tömegsírból

Iratkozz fel a hírlevélre

A Keletiből Hongkongba