Gyalog érkeztem meg Iránba
De előbb terepjáróval a vízmosásokon át az eltemetett sivatagi városba, Gonur Depébe. Mary, kutyus, szomsza, Ladák és türkmén tevedíszek.
De előbb még kicsit vissza.
A ma 120 ezer lakosú Mary helyén a 19. században a tekke türkmének állítottak erődöt, amelyet 1884-ben (vagyis három évvel a “türkmén Mohács”, Gökdepe után) voltak kénytelenek átadni az oroszoknak. A képen a Gurbanguly Hajy metjidi, vagyis a jelenlegi elnökről, Gurbanguly Berdimuhamedowról elnevezett mecset. A minaretek 63 méteresek.
A 2009-ben elkészült mecset dómja a korábbi képeken még kék volt. Úgy tűnik, most bearanyozódott. De hát mi más dukálna az elnök mecsetének?
Gonur Depe (“szürke domb”) egy óriási területen, mintegy 30-50 hektáron fekvő óriási településrendszer a Kr. e. 3-2. évezredből (nem évszázad!).
A Karakum sivatagban a Murgab folyó által éltetett Margiana oázisban kialakult civilizációról keveset tudni. Viktor Sarianidi szovjet (görög-orosz) kutató 1972-ben kezdett itt ásatásokat. Az ő elmélete szerint egy igen jelentős, a mezopotámiai civilizációhoz mérhető városi kultúra nyomait sikerült feltárni. A képen a helyreállított palotaromok.
Egykori öntöde maradványai. Óriási medencéket, valamint temetőket, kerámiakészítő műhelyeket is feltártak. Az egész területet beterítik a cseréptörmelékek.
A 2013-ban elhunyt Sarianidi a feltárt tűztemplomok alapján úgy vélte, Gonur Depe az első monoteista vallás, a zoroasztrianizmus létrejöttének színhelye. Feltételezése szerint maga a vallásalapító, Zoroaszter (Zarathusra) is élhetett itt egy időben.
Állítólag tudatmódosító főzetek készítésére utaló leleteket is leltek. Ezeket a helyi mágusok használhatták szertartásokhoz. Ezt a gyakorlatot pedig Zoroaszter is ostorozta írásaiban.
Sajnos a kiásott épületmaradványok teljesen ki vannak téve az időjárás viszontagságainak. A korábban készült légi felvételekhez képest is hatalmas a pusztulás. Ha nem történik lényeges változás a műemlékvédelemben, tíz év múlva nem nagyon marad itt semmi. Őszintén: nem igazán sikerült beazonosítani, hol készülhetett ez a felvétel.
Még ezen a kis dombon is látszanak a cserépdarabok.
Mivel a terepjárónk erősen összemocskolódott a sáros-pocsolyás úton, még a városon kívül le kellett mosatni. A koszos autók vezetőit megbüntetik a városban.
A fülkében töröküléses étkezésre optimalizált szőnyeg, azon műanyag terítő.
Jurta, férfiak és beszőnyegezett teve, valamint asszony.
Egyre kevesebben és öregebben, de élnek még oroszok itt.
A híd közepén türkmén és iráni zászló: ott a határ. A mecset és az őrtorony már Iránban van. A busz csak a híd innenső oldaláig vitt. Onnan már csak kis séta Irán.
Folyt. köv.