Krokodilmúmiák a Nílus partján, Kom Ombóban

Kom Ombo: Szobek, a krokodilisten és az idősebb Hórusz temploma. Krokodilmúmiák a Nílus partján. Tovább délre Asszuán felé.

Kom Ombo kettős célú és ennek megfelelően kettős, szimmetrikus szerkezetű templom. Egyszerre két isten kultuszát ápolták itt. A bal oldali, nyugati részen az idős Hóruszt, vagyis Haroériszt tisztelték, a jobb oldalon pedig a helyi népszerű istenséget, Szobeket, vagyis a krokodilistent.

Itt látszik, mennyire közel van a Nílushoz. Kicsit túlságosan is. Egyes részeit a medrét változtató Nîlus el is mosta az évszázadok során. A templom ma ismert verzióját a Ptolemaida uralkodók idején építették, Kr.e 180 és Kr.e. 47 között. VI. Ptolemaiosz Philométortól XIII. Ptolemaiosz Theosz Philopátorig.

Itt már felértünk az előudvarba, és az első hüposztülcsarnok előtt találjuk magunkat. Jól látszik a kettős szerkezet és a kohabitáció. Középtől balra Haroérisz, jobbra Szobek részlege. A krokodilfejű istenség jól látszik a hozzánk közelebbi domborművön.

A korábban megismert skót festő-utazó az 1840-es években még ilyennek látta Kom Ombót. Csak 1893-ban ásták ki a homok alól.

A krokodilfejű Szobek azt nézi, ahogy XII. Ptolemaioszt (ő volt a legismertebb Kleopátra atyja, és már több helyen találkoztunk vele) megkoronázzák. Hogy honnan lehet tudni, melyik fáraót látjuk? A feje felett balra látszik a cartouche-a, fáraói névjegye (a trónra lépési verzió, mert ebből is több volt), legalábbis annak az utolsó hieroglifái. Látható, hogy ez a késő Ptolemaida stílus kevésbé kifinomult, mint a korábbi századoké. Kissé hurka ujjak és mellplasztika.

Kom Ombo sajnos nem maradt meg olyan jó állapotban, mint Edfu, vagy Dendara. A mennyezetből sem sok maradt. De azért így sem csúnya. Innen kicsit még jobbra egy medence is fennmaradt, amelyben rituális célból tartott krokodilbébiket neveltek.

A szent állatként tartott krokodilokat, Szobek isten megtestesüléseit haláluk után mumifikálták. Ezekből állítottak itt ki jópárat. Kétezer éves hüllőmúmiák.