Van élet Asgabaton túl: mauzóleum, óriásmecset, földalatti fürdő és a türkmén Mohács

A türkmén főváros környékén járva: Türkmenbasi mauzóleuma, óriásmecsetek, földalatti fürdő és a türkmén Mohács színhelye.

A főváros Asgabat központjától mindössze 10 kilométerre fekvő Gypjak az egykori elnök Niyazow/Türkmenbasi szülőhelye is.

Ezért is áll itt Türkmenbasi óriási mecsete. Ahogy annyi minden mást Türkmenisztánban, ezt is a francia Bouygues cég építette. 2004-ben lett kész.

Brutális méretű épület. Egyidejűleg 10 ezer hívőnek van benne hely.

Türkmenbasi előrelátó volt, egyből szerény mauzóleumot is építtetett a mecset mellé. Két évvel elkészülte után, 2006-ban örök nyugalomra is helyezték benne.

Ugyanitt fekszik édesapja, aki a hivatalos verzió szerint a nácik elleni harcban esett el, valamint édesanyja és két testvére, akik az 1948-as szörnyű földrengésben haltak meg. Niyazow uralma idején a “kenyér” szót az elnök anyjának nevével kellett helyettesíteni. Aki járt már Napoleon párizsi sírjánál az invalidusoknál, az azt is sejtheti, honnan vették a mauzóleum koncepcióját a francia cégnél. Napoleon szarkofágjára is fentről, egy kör alakú emelvényről lehet letekinteni.

Az öt türkmén törzset jelképező öt oszlop, közötte pedig az örök láng a második világháború türkmén áldozatainak állít emléket. Azt mondják, 200 ezren vonultak be, ebből 50 ezren haltak meg.

Az előző emlékmű mögött látható épület múzeum. Itt az 1948-as földrengést bemutató terem. Asgabat ekkor jórészt megsemmisült, 100 ezer ember veszett oda.

Eléggé flancos a múzeum – itt például asgabati épületeket mutatnak be, például hologrammal.

Háttérben a második világháborús türkmén hősök. Vajon kit ábrázol a legnagyobb kép? Langyos-langyos, de nem pontos. A jelenlegi elnök édesapját! Az előtérben pedig maketten a türkmének Mohácsa: az 1880-1881-es gökdepei ostrom. Az oroszok ekkor verték szét a tekke erőket, óriási tömegmészárlást rendezve.

Érthető módon nem a szörnyű pusztítást ábrázolták, hanem egy dicső türkmén kitörést az erődből. A történet erősen emlékeztet az 1566-os szigetvári kirohanásra.

1995-ben készült el, mindössze egy évnyi építkezés után. Meglepetés: ezt is a francia Bouygues cég építette. A gökdepei ostrom mellett Türkmenbasi 1992-es mekkai zarándoklatának (hadzs) állít emléket. Ez a kép a gökdepei vasútállomás felüljárójáról készült.

Itt sem sajnálták az anyagot.

Elég kezdetlegesek az állapotok, az áram és így a világítás is elment pár percre, miközben a barlang mélyén fürdőztem. (A képen már orosz turista látható.)