Fáraómigráció – Átszállították új helyükre az egyiptomi uralkodók múmiáit

Fáraómigráció - Átszállították új helyükre az egyiptomi uralkodók múmiáit

Egyiptom

A tegnapi “arany parádé” során az 1901-ben épült, régi Egyiptomi Múzeumból halotti bárkákra emlékeztető járműveken, szarkofágokban vitték át a többezer éves holttesteket új helyükre. Mindezt nagyszabású, olimpiai megnyitókat és Disney-filmeket idéző külsőségek közepette.

A 22 egykori uralkodó, illetve királyné Kr.e. 1539 és Kr. e. 1075 között élt, tehát jóval például Róma alapítása vagy az első olimpiai játékok előtt.
A fáraók – köztük II. Ramszesz, az ő apja, I. Széthi, valamint például Hatsepszut fáraónő – eddig az Egyiptomi Múzeum egyik termében, üveg falú tárolókban voltak megtekinthetők – elég méltatlan körülmények, tülekedés, zsúfoltság, zaj közepette. Derékmagasságban. Ez minden bizonnyal máshogy lesz az új helyen.
Korábban – közvetlenül a járvány előtt – jártam a régi múzeumban, sok piramisnál, a Királyok Völgyében többek között Széthi és Tutankhamon sírjában és Egyiptom egyéb látnivalóinál, egészen Asszuánig. Az ezekről szóló bejegyzésekhez alább adok meg linkeket.
Remélhetőleg hamarosan meglátogathatjuk az új Nagy Egyiptomi Múzeumot is!
Az esemény elő közvetítése az Egyiptomi Turisztikai Hivatal csatornáján. (Az ünnepélyes menet 1 óra 28 körül kezdődik. A képeket innen vágtam.)

Korábbi posztok Egyiptomból:

Az Egyiptomi Múzeum kincsei Kairóban
Gíza – A legismertebb piramosok
Kísérleti piramisok – tört és vörös – Dahsúrban
Dzsószer fáraó tört piramisa Szakkarában
A világ második piramisa Meidumban és Tuna el-Gebel
Beni Haszan és Amarna – IV. Amenhotep/Akhenaton, a vallási reformer városa
Abüdosz és Dendera csodaszép templomai
Tutanhamon sírja a királyok völgyében
Eszna. A kosfejű termékenységisten, Hnum temploma, római császár-fáraókkal.
Edfu, a legjobb állapotban megmaradt ókori egyiptomi templom
Abu Szimbel és a felduzzasztott Nílustól megmentett Ramszesz-templom

Hátul a régi múzeum.

Egészen rajzfilmszerű, nem?

Egyiptom

Napok óta blokkolja a Szuezi-csatornát ez az óriáshajó

A Szuezi-csatorna Hatóság palotája az 1869-es átadásra épült

Napok óta blokkolja a Szuezi-csatornát ez az óriáshajó

Egyiptom

Az Ever Given nevű óriási konténerszállító hajó napok óta blokkolja a Szuezi-csatornát, amelyen egyébként a világkereskedelem 12 százaléka halad át.

A precovid korszak utolsó nagyobb utazása számomra egy egyiptomi túra volt. Most újra ideteszem a Szuezi-csatornáról és annak “fővárosáról”, Port Szaídról szóló posztot. Érdekes lehet. Ugyanitt a rosetti-i kő!

https://akeletibol.com/alexandriabol-a-szuezi-csatornan-at-hajoztam-kairoba/

Egyiptom Szuezi-csatorna

Ilyen volt a 2020-as évem: törölt és megtörtént utak, Egyiptomtól Mohácsig

Ilyen volt a 2020-as évem: törölt és megtörtént utak, Egyiptomtól Mohácsig

Ahogy mindannyiunknak – nekem sem minden pontosan úgy alakult, ahogy elképzeltem. Sok eltervezett-megszervezett utam törlődött, Erdélytől Oroszországig, Moldovától Tadzsikisztánig. Majd jövőre pótolunk.

Az egyik jó hír viszont, hogy már nem kell nagyon-nagyon sokat aludni, és elkészül a Keletiből Hongkongba honlapja! Remélem, tetszeni fog. Hamarosan jövök a részletekkel.
A másik jó hír, hogy azért idén is sikerült utazni valamennyit. Az évem Egyiptomban indult, és a határok lezárása előtt még belefért egy római kirándulás is. Nyáron pedig Szlovákia és belföld.
Aztán ősszel új projekt kezdődött, a szuperizgalmas mohácsi ásatás követése. Ez utóbbi témában hamarosan meglepetés érkezik.
Mindeközben pedig több, mint 8000-en lettetek, akik követik az oldalt. Igazán megtisztelő.
Az alábbi válogatással szeretném megköszönni az eddigi figyelmet. Mindenkinek a lehető legszebb 2021-et kívánom! Találkozunk!

2020. január. A Memnón-kolosszusok. A thébai (luxori) nekropoliszban Kr.e. 1350 óta, vagyis 3370 éve álló (ülő) szobrok kvarcithomokkőből készültek és 18 méter magasak. Eredetileg III. Amenhotep halotti templomának őrzői voltak, az épület azonban az évezredek alatt jórészt megsemmisült. III. Amenhotep volt egyébként a vallási reformer (vagy inkább forradalmár) Ekhnaton – eredetileg IV. Amenhotep – apja.

Az egyik leglenyűgözőbb látnivaló egész Egyiptomban. Nefertari (más írásmóddal Nofertari) gazdagon dekorált sírja a Királynék Völgyében, Luxornál. Ernesto Schiaparelli fedezte fel 1904-ben. A sírt addigra kirabolták, megmaradt viszont a mintegy 480 négyzetméternyi falfestmény. Ezt tartják Egyiptom legjobb állapotban megmaradt és legkifinomultabb sírdíszítésének. 1988 és 1992 között restaurálták, azóta csak nagyon kevés látogatót engednek be, mindössze 10 percre, borsos extra díjért.

A Kr. e. 13. században élt Nefertari II. Ramszesz kedvenc felesége volt, aki az uralkodó tanácsadójaként és küldötteként is tevékenykedett. Minden bizonnyal okos asszony volt. (Nefertari nem összekeverendő a híres fejszoborról ismert Nefertitivel, aki az eggyel korábbi évszázadban élt, és a fent nevezett Ekhnaton fáraó felesége volt.)

Az egyik legszebb és legjobb állapotban megmaradt fáraósír. I Széthi volt a nagy II. Ramszesz apja és I. Ramszesz fia. A KV17-es sírt 1817-ben fedezte fel Giovanni Belzoni. Ez a Királyok Völgye leghosszabb és legmélyebb sírja. Ide is csak kevés látogatót engednek be ide, jó drága jeggyel. Ottjártamkor a régészek éppen – nem tévedés – szkennelték a sír falait, vagyis egy odatelepített géppel nagy felbontású felvételeket készítettek a falfestményekről. Széthi múmiáját egyébként csak 1881-ben találták meg. Kicsit odébb, Deir el-Bahariban, ahova számos más fáraó holttestét is elrejtették a rablók elől.

Asszuánban. Nem csúnya. Itt van a Nílus első zuhataga, vagyis észak felől eddig volt hajózható a folyó. Ezért is volt itt az ősi Felső-Egyiptom déli határa.
A luxusszállodába persze szobát is lehet foglalni, az általam választott olcsóbb opció viszont a látogatójegy vásárlása volt. Ennek az árát le lehet fogyasztani a teraszon.
A hotelt 1899-ben építtette a híres utazási irodát is alapító Thomas Cook. Megszállt itt rengeteg híresség Churchilltől, II. Miklós cáron keresztül Diana hercegnőig, emellett itt élt és írt egy időben Agatha Christie, akinek a Halál a Níluson című regénye részben itt is játszódik. A krimiszerzőnő asztala és széke megtekinthető a hallban.
Nem tartozik szorosan a tárgyhoz, de a Thomas Cook adta (adja?) ki az összeurópai vasúti menetrendet is, amelyet nagy haszonnal forgattam Európa bevonatozása idején, egyetemista koromban.

Kilátás a 300 ezres Asszuánra és a Nílusra egy másik luxushotel, az Elephantine szigetén lévő Mövenpick panorámaétterméből. Határozott lépésekkel simán be- és fel lehet menni. Egy túlárazott kávét/kólát bőven megér a kilátás.

Pontosabban ez egy falucca, a régióra jellemző hagyományos vitorláshajó. A háttérben látszik az előbb mutatott szálloda épülete.

Igen, mert a romantikusnak szánt képeken nem látszik a többi fotós, és a 2015-ben egyébként bezárt hőerőművet is igyekeznek kikomponálni. Mondjuk itt még más csavar is van..

Colosseum. 80-ban, tehát 1940 éve készült el.

Piazza di Spagna

Középen a Fontana della Barcaccia, jobbra a spanyol lépcső. Február vége, az utolsó szabad pillanatok a karantén előtt. Tömegek, maszk nélkül.

Eredetileg Hadrianus császár síremlékének épült 135 és 139 között. Később erőd és börtön sőt pápai nyári lak is volt.

Roscioli. Brutálfinom pizzák méretre. És sok más.

Vissza a gyökerekhez. Karanténkirándulás. Rábacsanak, Győr-Moson-Sopron megye.

Kilátás Árva várából

Olaszország óta az első külföldi út: nyári túra Szlovákiában.

A poprádi járás a Tátrával

Körmöcbánya

Panoráma a Szársomlyóról, vagy Harsányi-hegyről

A borászatáról híres Villány közvetlen közelében. (Villány a képen balra.)
Közvetlenül alattunk terül el az egykori kőbányában 1967-ben létrehozott szoborpark, magyar és külföldi művészek izgalmas kőszobraival. Jól – szerintem túlságosan is jól – kiépített fémlépcsőkön lehet feljönni ide a magasba.
1687. augusztus 12-én nagyjából itt, előttünk volt a nagyharsányi, más néven a Szársomlyó hegyi, megint más néven a második mohácsi csata. Az innen keletre (a képen balra) nem messze – de azért nem is túl közel – lezajlott 1526-os mohácsi csata a keresztények döntő vereségét jelentette, 161 évvel később viszont fordított volt a szereposztás: a Szent Liga 50 ezres osztrák-magyar-bajor-horvát serege legyőzte Szulejmán török nagyvezír hadát. Az 1526-os mohácsi csata után 161 évvel nem jött be a Szulejmán név.
Nem is sokkal korábbán, 1683-ban a törökök még Bécset ostromolták. A kudarc után visszakézből elveszítették Esztergomot, 1686-ban – 145 év megszállás után – Budát. Aztán 1687: nagyharsányi csata, 1697: zentai csata, 1699: karlócai béke. Végül az 1718-as pozsareváci béke következtében Magyarország egész területe felszabadult a török uralom alól.

Eredetileg gótikus stílusban építtette Salamon fia Simon alországbíró, az 1270-es években. 1508-ban került Buzlay Mózes lett a vár ura, aki az akkor divatos reneszánsz stílusban építtette át. 1543 és 1686 között török kézen volt, a Rákóczi-szabadságharc után viszont elvesztette katonai jelentőségét. A várat 1964 és 1974 között restaurálták. Ráférne egy újabb felújítás, de így is izgalmas.

Kamuvár, álerőd.

Mégis jó. Itt forgatták 1968-ban az Egri csillagok című filmet, Várkonyi Zoltán rendezésében. Az Egertől némiképp félreeső Pilisborosjenő külterületén építették fel ezt a díszletet. Nem csak felépítették, de a látvány kedvéért fel is gyújtották, és részben le is rombolták. Viszont a mai napig kiváló kirándulócélpont.
Van itt olyan, aki nem látta a filmet? És aki nem járt még itt? Én most voltam először.

Idén nyáron kezdték meg az itt talált öt tömegsír közül az egyik, a III. számú feltárását. Efölött, ott balra hátul áll a fehér sátor, szemben velünk pedig a II. és az I. sír. Ha jól számolom, hétszer jöttem el ide az ásatásra, amiről több posztban is beszámoltam. Igyekszem folytatni.

Azért mégse Moháccsal zárjuk az évet. Ez itt újra Egyiptom. Philae, Asszuán mellett.
Boldog új évet kívánok!

Egyiptom Magyarország Mohács Olaszország panorámakép Szlovákia

Krokodilmúmiák a Nílus partján, Kom Ombóban

Krokodilmúmiák a Nílus partján, Kom Ombóban

Kom Ombo: Szobek, a krokodilisten és az idősebb Hórusz temploma. Krokodilmúmiák a Nílus partján. Tovább délre Asszuán felé.

Kom Ombo kettős célú és ennek megfelelően kettős, szimmetrikus szerkezetű templom. Egyszerre két isten kultuszát ápolták itt. A bal oldali, nyugati részen az idős Hóruszt, vagyis Haroériszt tisztelték, a jobb oldalon pedig a helyi népszerű istenséget, Szobeket, vagyis a krokodilistent.

Itt látszik, mennyire közel van a Nílushoz. Kicsit túlságosan is. Egyes részeit a medrét változtató Nîlus el is mosta az évszázadok során. A templom ma ismert verzióját a Ptolemaida uralkodók idején építették, Kr.e 180 és Kr.e. 47 között. VI. Ptolemaiosz Philométortól XIII. Ptolemaiosz Theosz Philopátorig.

Itt már felértünk az előudvarba, és az első hüposztülcsarnok előtt találjuk magunkat. Jól látszik a kettős szerkezet és a kohabitáció. Középtől balra Haroérisz, jobbra Szobek részlege. A krokodilfejű istenség jól látszik a hozzánk közelebbi domborművön.

A korábban megismert skót festő-utazó az 1840-es években még ilyennek látta Kom Ombót. Csak 1893-ban ásták ki a homok alól.

A krokodilfejű Szobek azt nézi, ahogy XII. Ptolemaioszt (ő volt a legismertebb Kleopátra atyja, és már több helyen találkoztunk vele) megkoronázzák. Hogy honnan lehet tudni, melyik fáraót látjuk? A feje felett balra látszik a cartouche-a, fáraói névjegye (a trónra lépési verzió, mert ebből is több volt), legalábbis annak az utolsó hieroglifái. Látható, hogy ez a késő Ptolemaida stílus kevésbé kifinomult, mint a korábbi századoké. Kissé hurka ujjak és mellplasztika.

Kom Ombo sajnos nem maradt meg olyan jó állapotban, mint Edfu, vagy Dendara. A mennyezetből sem sok maradt. De azért így sem csúnya. Innen kicsit még jobbra egy medence is fennmaradt, amelyben rituális célból tartott krokodilbébiket neveltek.

A szent állatként tartott krokodilokat, Szobek isten megtestesüléseit haláluk után mumifikálták. Ezekből állítottak itt ki jópárat. Kétezer éves hüllőmúmiák.

Búcsúzunk Kom Ombótól.

Folyt.köv.

Egyiptom étel Kom Ombo panorámakép

A legjobb állapotban megmaradt ókori egyiptomi templomot is megnéztem Edfuban

A legjobb állapotban megmaradt ókori egyiptomi templomot is megnéztem Edfuban

Edfu. A legjobb állapotban megmaradt ókori egyiptomi templom. Az évente házasodó Hórusz hajója és az italozó fáraók.
Tovább délre a Nílus mentén, Luxor és Asszuán között.

A méretek érzékeltetésére én is ott állok középen. A bejáratot őrző két sólyomszobortól balra. A sólyom természetesen Hórusz istennek, Ozirisz és Ízisz fiának ábrázolása. A templom a Ptolemaida uralkodók idején, Kr.e. 237 és Kr.e. 57 között épült. A minta viszont már akkor is legalább ezer éves volt. Nagyon hasonló építészeti stílussal és ábrázolásokkal találkozunk II. Ramszesz Kr.e. 13. századi templomaiban is. Így például a hadifoglyait a hajuknál fogó és az istenségnek felajánló fáraó is így néz ki Luxorban, de az előző posztban látott, római kori Esznában is. Ugyanolyan pózban sújt le Ramszesz és Traianus, ahogy itt XII. Ptolemaiosz Neosz Dionüszosz. Az ő leánya volt VII. Kleopátra, Caesar barátnője, Marcus Antonius felesége.

Edfut ma hatvanezren lakják. Az ókorban Behdet volt a város neve.

A bejárathoz közelítünk. Balra az oszlopos épület a mammiszi, vagyis a születés háza. Hasonlót láttunk Denderában is. A háttérben a nyitóképen látott pülon.

Nem szép dolog, de évezredeken át ezzel menőztek a fáraók.

A fáraó itt is Hórusznak ajánlja a hadifoglyokat. Hórusz mögött pedig jegyese, Hathor áll. Ez jobban látszik a nyitóképen. Itt viszont közelebbről láthatunk még egy érdekességet, a négy óriási zászlótartó mélyedés egyikét. A zászlók a kapuzat tetejéig, sőt még magasabbra értek. Ennek elképzeléséhez is érdemes visszalapozni a nyitóképhez.

32 növényi motívumú oszlop szegélyezi. A domborműveken a fáraók ajánlanak fel áldozatokat az isteneknek.

David Roberts skót utazó és festő az 1840-es években egészen csodás sorozatot készített a Szentföldről, Arábiáról, Edomról, aztán Egyiptomról és Núbiáról. Ő még ilyennek látta az edfui templomot és az áldozatok udvarát. Lát valaki bármi különbséget?

A homokkal borított első hiposztül csarnokból visszafelé nézve. Látjuk a pülön belső oldalát és az áldozatok udvarát.

Ezen a panorámaképen körbe is nézhetünk itt. A kép legeslegszélén balra van az a dombormű, amelyet a következő képen mutatok.

Ezt az ünnepet évente rendezték meg. A Denderában honos Hathor istennő (képmása) felkerekedett, és négy nap alatt – Karnak érintésével – díszes bárkán lehajózott Edfuba. Ott találkozott jegyesével, Hórusszal, akivel kéthetes termékenységünnepet követően egybekelt. Szép, ugye?

12 szabadon álló oszlop tartja a megmaradt tetőzetet.

A végén már feltűnik a szentély, ahol Hórusz bárkáját őrizték. Eredetileg nem volt ilyen áttekinthető a struktúra. A szentélyt is nagy faajtó óvta.

Nagyon érdekes domborműsorozat, tulajdonképpen képregény örökíti meg a templom alapításának eseményeit. Balról jobbra haladva először azt látjuk, amint a fáraót Hathor istennő Hórusz elé vezeti. Aztán a fáraó istennői segítséggel kötél kifeszítésével méri ki a templomépítéshez szükséges telket. Persze Hórusz felügyelete mellett. Jobbra, az előbbire merőleges falszakaszon aztán azt látjuk, mintha a fáraó betont öntene. Valójában inkább homokot szór az alapzat gödrébe. Végül pedig, a jobb szélen a fáraó nem szendvicseket kínál, hanem az elkészült téglákat prezentálja Hórusznak az alapkőletételhez.

Hórusz képmását egy ilyen bárkán szállították az egyes ceremóniákon. Az eredetinek tartott bárka ma a Louvre-ban van.
A háttérben a gránitból készült naosz. A szertartások közötti időben itt tartották Hórusz szobrát. Ez a templom legrégibb eleme, Nektanebosz, az utolsó “bennszülött” egyiptomi fáraó idejéből származik. Ő Kr.e 360-343 között uralkodott. Először még sikerült visszavernie a perzsa III. Antaxerxész seregét, később viszont fordult a szerencse, Egyiptom pedig perzsa szatrapia lett. Aztán csak tíz évet kellett várni, hogy a felszabadítóként fogadott Nagy Sándor 332-ben elfoglalja Egyiptomot. Kr.e. 323-ban Nagy Sándor Ptolemaiosz Szótért nevezte ki Egyiptom szatrapájának. Ő az uralkodó halálát követő polgárháborúban végül Kr.e. 305-ben magának szerezte meg Egyiptomot, és a Ptolemaida-dinasztia első fáraója lett. Oké, ez most kicsit messzire szaladt Hórusztól..

Innen további szentélyek nyílnak.

A külső folyosón domborművek mutatják be például Hórusz és a gonosz Széth harcát. Hórusz egyes jelentekben bárkán állva döfködi le a krokodil vagy víziló képében gonoszkodó Széth istent. Megvan itt balra a víziló?

Ennek a domborműnek ki milyen címet adna? Akciós milkshake a mekiben?

Rövidre pezsgő?

Búcsú Edfutól. Tovább Asszuán felé.

Edfu Egyiptom

Esznában, a sügérvárosban, Luxor és Asszuán között

Esznában, a sügérvárosban, Luxor és Asszuán között

Eszna. A kosfejű termékenységisten, Khnum temploma, római császár-fáraókkal. Sügérvárosban, Luxor és Asszuán között.

Ahogy itt is látszik, a modern Eszna szintjéhez képest jóval lejjebb, 9 méterrel alacsonyabban feküdt a város a templom építésekor, ezért most egy meredek lépcsősoron lehet lemenni. Csak a templom elhagyása után 1500 évvel, a 19. században ásták ki a ma látható részt. A mögötte hosszasan elterülő egyéb részeit jó eséllyel nem fogják feltárni, ehhez ugyanis sok modern épületet kellene elbontani. Velem egyidőben érkezett egy német nyugdíjascsoport is, melynek egyik, kevéssé lelkes tagja a reggeli lépcsőzés megkezdése előtt már megtörten a következő szavakkal értékelte a látványt: Wieder kaputte Steine. (Már megint tönkrement kövek.)

A kosfejű Khnum istenség fazekaskorongján, agyagból alkotta meg az első embert. Itt gyermekként Heka isten áll előtte a dombormű jobb oldalán.
Balra istennők barátkoznak az egyesített koronát viselő fáraóval, aki itt nem más, mint Tiberius római császár.
Ugye emlékszünk, hogy a Julius Caesar meggyilkolását követő polgárháború idején, Kr.e. 30-ban öngyilkos lett az utolsó ptolemaida uralkodó, mellesleg Caesar korábbi barátnője és gyermeke anyja, VII. Kleopátra fáraónő. Octavianus, a később Augustus császár pedig Aegyptust római provinciaként a birodalomhoz csatolta. Értelemszerűen a római, majd bizánci császárok innentől kezdve Egyiptom uralkodói is voltak. Egészen addig, amíg a terület a perzsa Szaszanida Birodalomé nem lett 619 és 629 között. Utána rövid időre még visszatért a bizánci uralom, de aztán 639 és 642 között az arabok elsöpörték azt.

Belépünk a templomba. Ez a hiposztül csarnok déli oldala. A templomot VI. Ptolemaiosz Philopátor (Kr. e. 222-204) idején, tehát a hellenisztikus korban kezdték építeni. 18 oszlop áll a csarnokban. Pálmafejezetes oszlopok.

Eszna görög neve egyébként Latopolisz volt. A lates niloticus, vagyis az itt nagy mennyiségben halászott nílusi sügér után. Tehát Eszna tulajdonképpen Sügérváros.

Fent a középső figura a mindig jókedvű Min isten

A falakon egy sor római császár jelenik meg fáraóként. Tiberius, Titus, Domitianus, Traianus, Marcus Aurelius, Commodus, Septimus Severus, Caracalla, Geta, Decius.

A pózt senki ne csinálja utána! Legfeljebb 20 másodperces kézmosás után.

Így nézett ki az esznai templom, mielőtt kiásták volna.

A templom jobb oldali (északi) oldalán a szokásos egyiptomi fáraópózban nem más, mint Traianus római császár (ur. 98-117) fegyelmezi az ellent, egyúttal felajánlva hadifoglyait Khnum istennek, aki egy szablya átnyújtásával támogatja a műveletet.

Az esznai templom nagyjából 200 méterre van a Nílustól. A kettő között bazársor turistáknak. Úgy tűnik, főleg németek látogatnak ide, ugyanis az árusok is Goethe nyelvén szólongatják az utazókat. A lányokat például Heidinek szólítva. A felirat szerint “itt nem zaklatják önt”. Csak egy kicsit.

Következik Edfu. Nagyon szép lesz!

Egyiptom Eszna

Az egyiptomi kereszténység bemutatásával kívánok boldog húsvétot!

Az egyiptomi kereszténység bemutatásával kívánok boldog húsvétot!

Húsvétra egy poszt Egyiptomról. Pontosabban az egyiptomi kereszténységről. A piramisos régmúlt és a mecsetes jelen mellett kevés figyelem szokott jutni arra, hogy Egyiptom az arab hódítás előtt keresztény többségű volt, és most is 10-15 millió keresztény, túlnyomórészt kopt él ott, egyre csökkenő arányban.
A koptok egy héttel később tartják, mint a nyugati keresztények – mindenesetre szép húsvétot mindenkinek!

Éppen a kairói karácsonyi mise közvetítését nézte a tévéjén, amikor megszólítottam. A falon keresztény szentek és a kopt egyház vezetői.
Ha jól azonosítom, jobbra fent a kettővel ezelőtti kopt pápa, VI. Cirill vagy Kirill portréja. Az egyházfő címe pontosabban ez: Alexandria pápája és egész Afrika patriarchája Szent Márk evangelista szent apostoli trónján. Az ő utóda 1971 és 2012 között III. Senuda pápa volt. A jelenlegi pápa pedig: lentebb elárulom.

Az asszuáni Mihály arkangyal kopt orthodox katedrálist 2006-ban szentelték fel.

A bejáratát – sok keresztény templomhoz hasonlóan – katonai-rendőri erővel védik. Itt éppen egy katonai szállító harcjárművel. Sajnos az utóbbi években Egyiptomban is többször váltak terrortámadás áldozataivá keresztények és keresztény létesítmények.

Az egyiptomi keresztények létszámára elég nagy szórású becslések vannak, 5-6 százaléktól 18-20 százalékig. A mintegy 100 millió egyiptomi közül valószínűleg 10-15 millió lehet keresztény. Sok kopt szerint 20-25 millióan is lehetnek, de ez túlzásnak tűnik.

Ahogy a Közel-Kelet országaiban, például Szíriában, Irakban, Palesztinában, úgy Egyiptomban is az átlagnál sokkal jobban sújtja a keresztényeket a kivándorlás. A keresztények elleni támadások mellett ebben szerepet játszik az is, hogy keresztényként nehezebb érvényesülni a mindennapi életben, az államigazgatásban, a hadseregben, a médiában és számos egyéb területen.

Kr.e. 6. században épült, a kései ókorban az egyik legjelentősebb Ízisz-szentéllyé vált. Ahogy az istenség és fáraó mellé bevésett keresztből látszik, később a koptok használták templomként. Ők Szent István vértanúról nevezték el.

Az egyiptomi, azon belül elsőként az alexandriai keresztény egyházat a hagyomány szerint Marcus, Markosz, vagyis Márk evangelista, Péter apostol tanítványa alapította Kr.u. 49-ben. Ezzel ő lett Alexandria első püspöke és a kereszténység első hirdetője egész Egyiptomban. 828-ban velencei kereskedők lopták el Alexandriából Márk maradványait. A legenda szerint disznóhússal befedve, hogy a muszlimok ne vizsgálják különösebben a szállítmányt. A velencei Szent Márk bazilika építése idején, 1063-ban eltűntek az ereklyék, 1094-ben viszont a történet szerint felfedték magukat. Ezeket a csontokat helyezték a bazilika főoltára alá.

A városban élő keresztények és az általuk pogánynak tartott, római és romanizált görög-egyiptomi istenségeket tisztelők konfliktusainak gyakori helyszíne. A megkeresztelkedett Nagy Konstantin császár már 325-ben bezáratta. Miután Theodosius császár 380-tól kezdve államvallássá tette a kereszténységet és további intézkedésekkel szorította vissza a római vallást, az utóbbi kultikus helyeit is egyre gyakrabban érték támadások.

Szerapisz isten figurája Ozirisz és Ápisz egyiptomi istenek hellenisztikus kori egyesítésével alakult ki. Őt tartották Alexandria védelmező istenének. Az ő kultuszának központja volt a Szerapeum.

Az illegalitásba szorult “pogányok” egészen 391-ig kitartottak itt, ekkor azonban a keresztény többség elpusztította a szentélyt és a hozzá kapcsolódó kulturális központot.

Alexandria a korai kereszténység, a keresztény teológia egyik legfontosabb központja lett, rangban közvetlenül Róma után. Egyiptom pedig keresztény többségűvé vált, és ez így is maradt egészen 641-ig, a muszlim hódításig. Alexandriában élt a kora középkor jelentős keresztény belháborújának kiváltója, Arius is. Szerinte Jézus, a Fiú nem egylényegű (görögül homouszion) az Atyával, hanem hasonló lényegű (homoiuszion), vagyis Jézus nem önmagától, örökké létezett Isten, hanem Isten a fiává fogadta, ezáltal Istenné vált. Ariust kiközösítették, és egy sor egyházi fórumon Szentháromság-tagadóként ítélték el.

A 325-ös nikaiai (níceai) zsinaton Konstantin császár is kénytelen volt foglalkozni az egyre veszélyesebb, szakadással fenyegető üggyel. A zsinat egyértelműen az ariánusokkal szemben foglalt állást.

(Ha már húsvéti poszt: A niceai zsinaton döntötték el azt is, hogy a húsvét ünnepe a tavaszi nap-éj egyenlőséget követő telihold utáni első vasárnapon legyen. Ez – legalábbis a Gergely-naptárat használó katolikusoknál és protestánsoknál – a mai napig így is van.)

Az arianizmust eretnekségnek nyilvánították, azonban még többszáz évig jelen volt. Számos kereszténnyé lett germán állam is ariánus volt, így például a keleti és nyugati gótok, a longobárdok, a vandálok

Ez előtt is páncélozott katonai jármű állt.
A Márk által alapított alexandriai egyház utódának vallja magát a kopt orthodox egyház, a kopt katolikus egyház és az alexandriai görög orthodox egyház. Létezik kopt evangélikus egyház és más kopt protestáns felekezetek is. Az egyiptomi keresztények mintegy 90 százaléka kopt orthodox.

A templom felügyelője eleinte meglehetősen bizalmatlan volt. Nem segített az sem, hogy az útlevelem egy, korábban az asgabati piacon beszerzett, Türkmenistan feliratú tokban volt. Mostanában nem jó itt török útlevelet mutatni – mondta, utalva az utóbbi idők egyiptomi-török vetélkedésére, én pedig inkább nem vitatkoztam. Innentől amúgy nagyon kedves volt mindenki.

A koptok a 451-ban, Khalkédónban (ma Kadiköy, Isztambul egyik kerülete) tartott zsinaton szakadtak el a római központú katolikus egyháztól. Nem fogadták el ugyanis azt a hitelvet, amely szerint Krisztusnak lenne egy isteni és egy emberi természete is. Szerintük csak egyetlen természete – görögül monosz füszisz vagy mia füszisz – isteni természete van. A kopt kereszténységet ezért monofizita vallásnak tekintik.

A kopt liturgikus nyelvben a mai napig tovább él az ókori egyiptomiak nyelve. Legalábbis annak továbbfejlődött változata.

Egyiptomon kívül mintegy 1-2 millió kopt él, sokan a szomszédos Szudánban, valamint az Egyesült Államokban és Kanadában. Kopt származású Rami Malek is, aki a Bohemian Rhapsody / Bohém rapszódia című 2008-as filmben Freddie Mercuryt alakította.

2012 óta II. Tavadrosz (Teodor) a koptok pápája. Szerintem itt őt láthatjuk Krisztus bal kezénél, szemüvegben. Az előző pápa, III. Senuda halála után 2400 erre jogosult személy három jelöltet választott ki. Ezután a kairói Szent Márk katedrálisban tartott szentmisén imádkoztak annak érdekében, hogy Isten jó pásztorra bízza a nyáját. Ezt követően a három jelölt közül egy bekötött szemű fiú húzta ki az új pápa nevét. Ezzel meg is fordult az addigi sorrend, a jelöléskor ugyanis Tavadrosz a második legtöbb szavazatot kapta. Érdekes választási eljárás.

Nemrégiben régészeti munkálatokra hivatkozva a hatóságok le akarták bontani egy részét. Ezt végül sikerült megakadályozni.

A nagyvárosokon kívül élő keresztények még jobban ki vannak téve a zaklatásoknak.

1890-ben szentelték fel. Jól láthatók itt is a biztonsági intézkedések.

Egyiptomban nagyjából 8 ezer latin katolikus él, jórészt olaszok és máltaiak.

Nagy Szent Paiszosz, koptul Pisoi vagy Bishoy ókeresztény egyiptomi szerzetes, remete volt. Ez a róla elnevezett templom Port Szaídban. A koptok a keresztény monaszticizmus, vagyis a szerzetesség hagyományának megteremtői is voltak. Remete Szent Antal (251-356) példáját követve sokan vonultak a sivatagba, hogy Istenhez közelebbi életet éljenek. Paiszosz a szerzeteseket kezdetben irányító sivatagi atyák egyike. Sajnos ezúttal nem jutottam el a kolostorokba. Legközelebb.

A görög orthodox Szent György székesegyház. A 10. században épült, bizánci stílusban. Egyiptomban 350 ezer görög orthodox hívő él.

Ez az egyiptomi kopt művészet legnagyobb gyűjteménye. 1908-ban alapította Markusz Szimaika.

Az ember életének mérlegelése. Jobbra a pokol, balra a mennyország.

Szakkara nem csak Dzsószer fáraó tört piramisának ad otthont. A keresztény időkben is jelentős kulturáis központ volt. Ez a kép a szakkarai Szent Jeremiás kolostorból került ide. Mária Jézust szoptatja, két oldalt Mihály és Gábriel arkangyal.

Kereszt az ajtó felett és karácsonyfa.

Remélem, volt újdonság ebben a posztban is.
Hamarosan visszatérünk a fáraók korához.

Egyiptom húsvét kopt

Abu Szimbel: ezt a templomot fűrészelték szét és tették 65 méterrel fentebb

Kirándulás a szudáni határhoz, Núbiába. Abu Szimbel és II. Ramszesz nagy temploma a felduzzasztott Nílus partján. Ezt a templomot fűrészelték szét és tették odébb, 65 méterrel magasabbra az 1960-as években.

II. Ramszesz nagy temploma Núbiában, birodalma déli végeinél az ő és birodalma nagyságát hirdette. A Níluson utazók nem tudták nem észrevenni. Kr.e. 1264 körül kezdték el a nagyjából húsz évig tartó építkezést.

Jobbra és balra a megistenült II. Ramszeszt Oziriszként ábrázoló nyolc szobor.

Ezt a csatajelenetet érdemes alaposabban is szemügyre venni. Alul a harci szekerek összecsapását látjuk, bal felül meg már azt, ahogy a legyőzött ellenséges katonák levágott péniszét borítják halomba a dicső uralkodó elé.

Itt pedig Ramszesz az összes majdani hágai és genfi egyezményt sutba vágva bünteti a hadifoglyokat.

Balra a fáraó, jobbra pedig a mindig harcra kész állapotban ábrázolt termékenységisten, Min.

Jobbra Hórusz, balra pedig az óriasi Ozirisz-oszlopok közül négy.

A nagy templomot a nyugati világ számára 1813-ban Jean-Louis Burckhardt svájci kutató fedezte fel. Addigra a homok már félig ellepte. Nem a svájcit (bár lehet, hogy őt is), hanem Ramszeszt. 1817-ben ért ide a piramisoknál már megismert olasz, Giovanni Belzoni, aki a homok eltakarítása után be is jutott a templomba. Az egykori nyugati utazók barbár módon televésték-firkálták az ókori műalkotásokat.
Amúgy a dombormű, amelyre mutatok, II. Ramszesz összekötözött hadifoglyait ábrázolja. Az egyik oldalon kisázsiaiakat, velük szemben afrikaiakat láthatunk.

A négy Ramszesz-kolosszus közül a balról második még az ókorban ledőlt. A templom áthelyezésekor sem állították fel (szerintem kár). Ez itt egy Ramszesz-fül.

Panorámaképen. Érdemes körbenézni.
Balra a nagy templom, jobbra Ramszesz fő felesége, Nefertari Hathor-temploma.
A nagy templom homlokzata 33 méter magas. A felül látható frízen 22 pávián hódol a Napnak. Illetve II. Ramszesz mennyegzője látható a hettita uralkodó, III. Hattusili leányával. A Ramszeszt ábrázoló négy kolosszus 20 méter magas. Jól látható, hogy balról a második a ledőlt kolosszus. Ott az előző képen látott fül.

Kicsit odébb tehát a kis templom. A fáraóné, Nefertari temploma. Amúgy Nefertarié az egyik legszebben megmaradt, extra belépővel látogatható sír a luxori királynék völgyében. Később mutatok onnan is képeket.

A fáraó feleségét, Nefertarit templomában a zene, a nőiség és egy csomó egyéb jó dolog istennőjével, a Denderából is jól ismert Hathorral azonosították. Itt balra látható jellegzetes ábrázolása.

Búcsú a templomoktól. Balra a nagy templom mögé az áthelyezéskor felépített mesterséges hegy, elöl pedig az áthelyezés oka, a felduzzasztott Nílusból létrejött Nasszer-tó.

A templom melletti látogatóközpontban nagy tablók örökítik meg a templomok áthelyezését.

Ezt a képet az asszuáni Núbiai Múzeumban készítettem. Alul a templom eredeti helye, felül a mostani, az új vízszint feletti.
A templomkomplexumot a Nílus új gátjának az 1950-es években elkezdődött építése, és emiatt a Nílus felduzzasztása megsemmisüléssel, legalábbis víz alá kerüléssel fenyegette. 1964 és 1968 között hatalmas nemzetközi erőfeszítéssel, óriási logisztikai és mérnöki bravúrral, az UNESCO égisze alatt a templomokat átlagosan 20 tonnás darabokra fűrészelték, és egy 200 méterrel távolabbi és 65 méterrel magasabban fekvő helyen újra összeállították. A templomok eredeti helye most mélyen a Nílus felduzzasztásával létrejött Nasszer-tó alatt van.

Magyarok is részt vettek a mentésben. Erről is megemlékezik ez a tabló. És ne felejtsük, hogy ezen a vidéken élnek, meg még inkább éltek a magyarábok, akik az 1500-as években az oszmán török hadseregben itt szolgált magyar katonáktól eredeztetik magukat. Pont az ő egykori falvainak nagy részét lepte el a Nasszer-tó. Őket pedig többnyire északabbra, Asszuán környékére telepítették.

Ennek az abu szimbeli étteremnek a szakácsa büszkén újságolta, hogy a barátnője magyaráb. Sajnos nem sikerült találkozni vele. Majd legközelebb.
A képen nílusi hal vacsorára. Tahinivel. Az éttermet egyébként az egyiptomi krokodilisten után Szobeknek hívják.

A turisták által frekventált helyekkel ellentétben itt senki nem akart rámtukmálni semmit.

Vissza Asszuánba. Turistacsoport a délibábot fotózza.

Folyt.köv.

Abu Szimbel Egyiptom panorámakép

Irány a királyok völgye, ahol Tutanhamon is nyugszik!

Irány a királyok völgye, ahol Tutanhamon is nyugszik!

Tutanhamon fáraó sírjában. Az igaziban.
A legfeljebb 19 évesen meghalt uralkodó nem tartozott a legjelentősebb fáraók közé, sírjának 1922-23-as felfedezése mégis a legismertebbé tette. Megnézzük a múmiáját és felfedezője, a korabeli médiasztár Howard Carter házát is.
Irány a királyok völgye.

Kr.e. 1324-től egészen 1923-ig, vagyis 3247 évig feküdt itt a fáraó. A falfestmények ugyanilyen régiek.

Kicsit visszaugrunk. Ez a királyok völgye bejárata. Jól látszik a völgy, amelynek két oldalába (és mellékágaiba) vájták a temetkezési helyeket. Az egyes sírokat KV rövidítéssel és egy számmal jelölik. (Mégsem szovjet tankok.) Tutanhamoné a KV62. A sírok egy része zárva van, ásatás, felújítás miatt. A leglátványosabbakba az amúgy sem olcsó belépőn felül külön jeggyel lehet bejutni. Tutanhamon is emelt díjas szolgáltatás.. Nem annyira a szépsége és gazdagsága, hanem az ismertsége miatt. A későbbi posztokban mutatok még sokkal szebbeket is. Na de most jöjjön a vitán felül nagyon izgalmas KV62.

Itt a modern időkben épített bejárat. A lépcsőn egy fedett előtérbe jutunk, onnan jobbra lefelé indul az eredeti sír lépcsője. Tutanhamon nagy szerencséje, hogy nyughelyére a későbbi fáraósírok építkezési törmelékét hordták, és még munkásházakat is építettek rá. Ennek köszönhető, hogy – bár a temetés után bejutottak sírrablók és némi kárt is tettek – a sír aztán évezredekig érintetlen maradt.

Ez már az eredeti, a mélybe vezető folyosó, amely – amikor Howard Carter 1922. november 4-én rábukkant – kövekkel, törmelékkel volt feltöltve. Minden bizonnyal a királyok völgye őrei tömték be a járatot, miután felfedezték, hogy sírrablók jutottak be. Carter és emberei ennek a 8 méter hosszú lépcsősornak a kiürítésével kezdték a munkát.
A 16 lépcsőfok (ezek most le vannak fedve) végén egy lepecsételt falhoz jutottak. Nem mostanában, hanem több mint háromezer éve pecsételték le.
1922. november 24-én, Howard – támogatója, Lord Carnarvon jelenlétében – áttörte a falat. Akkor pillantotta meg az innen is látható előteret, amely tele volt a fáraó túlvilági életét segítő tárgyakkal: ágyakkal, szétszerelt szekerekkel, székekkel, edényekkel, botokkal, aranyozott szobrokkal.

A lépcsősor végén a nagyjából 8×3 méteres előtérből jobbra fordulunk. És máris meglátjuk a sírkamrát. Carternek erre a látványra még hónapokat kellett várnia, az előtér és a sírkamra között ugyanis fal állt. Ennek áttörése előtt fel kellett dolgozni és ki kellett hordani az előtérben talált tárgyakat.
Végül 1923. február 17-én, húsz tanú jelenlétében bontották meg a falat. Nem ezt, hanem a szarkofágot körülvevő aranyozott szentélyt látták meg. Mint kiderült, négy ilyen arany szekrény volt. Ezekről írtam az Egyiptomi Múzeumról szóló posztban. Ott vannak kiállítva.
Látható, hogy érdemben csak a sírkamrát díszítették, azt is elég sietősen. Az előtér és az onnan nyíló mellékkamra (annex) is dísztelen, és az egész temetkezési hely sokkal kisebb (110 négyzetméter), mint a többi fáraósír. Valószínűleg eredetileg nem is a fáraónak szánták ezt a sírt, de váratlanul, fiatalon halt meg, így gyorsan egy másik, félkész sírt alakítottak át erre a célra. Egyes feltételezések szerint a híres halotti maszk sem neki készült, hanem egy fáraónőnek, az sem kizárt, hogy Ehnaton feleségének, Nefertitinek.

Benne volt egy aranyozott koporsó, aztán még egy aranyozott koporsó, aztán egy színarany koporsó, abban pedig a híres arany maszk alatt maga Tutanhamon fáraó múmiája. De vajon hol van most a fáraó?

A sírkamra jobb oldalán látható falfestményen Tutanhamon múmiáját szánon húzza tizenkét főtisztviselő. A barna, minden bizonnyal baktériumok által okozott pöttyök az összes falfestményen láthatók, eltávolításuk az ismert módszerekkel nem lehetséges az eredeti festmények sérülése nélkül. Jó hír, hogy állítólag nem is romlik a helyzet, bár erre azért nem vennék mérget. A sok turista növeli a levegő pára- és széndioxidtartalmát, ez pedig nem segít. A kép bal alsó részén látható a Carter által kincstárnak elnevezett helyiség lezárt bejárata. Ott a híressé vált Anubisz-szobor őrizte a fáraó belső szerveit tartalmazó kanopuszedényeket és az azokat védő tárolót – egyéb kincsek mellett. Ezek is a kairói Egyiptomi Múzeumban vannak most. Írtam róluk korábban. Ott találták meg a fáraó két meg nem született gyermekének maradványait is.
Na, de hol van a fáraó?

Itt. Az előtér bal oldalán, szigetelt üvegkoporsóban. Korábban a szarkofágban volt, most onnan nagyjából tíz méterre. Valahol jó, hogy még mindig a sírjában fekszik. Mégis szomorú látvány így, kincseitől megfosztva. Szerintetek hol, milyen körülmények között kellene nyugodnia?

Panorámaképen a sírkamra. Mindenképp érdemes körbenézni. A bal szélen a denderai templomban sokszor látott Hathor és Anubisz üdvözli a fáraót a túlvilágon. Aztán a napisten bárkája alatt tizenkét pávián. A szemközti falon balra a múmiaként megjelenő Oziriszt öleléssel köszönti Tutanhamon, aki mögött, jobbra szintén Tutanhamon, illetve az ő lelke, ká-ja látható. Ettől jobbra Nut istennő előtt áll a fáraó, tőle jobbra pedig a múmiaként ábrázolt fáraó szájmegnyitási szertartását végzi utóda, a párducbőrbe öltözött Aj fáraó. Ettől jobbra a jobb oldali fal látható, a fáraó múmiáját húzó tizenkét főhivatalnokkal.

Egy tabló a sír feltárásáról. Balra fent látszik a szarkofágot körülvevő aranyozott szentély, jobbra fent pedig a kincstár.

Egy újabb panoráma. A királyok völgyéről. Középen Tutanhamon sírja. A jobb szélen a nagy uralkodó, II. Ramszesz sírjának lejárata látható. A kettő közötti út Merneptah sírjához vezet.

Ez pedig Howard Carter háza, pár kilométerre a királyok völgyétől. Kevés turista látogat el ide, pedig érdekes elképzelni, hogy élt a híressé vált felfedező. És néha szponzora, Lord Carnarvon is, aki hobbifotós is volt, így egy, a fényképek előhívására szolgáló sötétkamrát is berendeztetett ebben a vályogépületben.

A Carter-háztól talán száz méterre megépítették Tutanhamon sírjának pontos másolatát. Ide megyünk. A tömegturizmus miatt a jövőben elkerülhetetlen lesz, hogy az érdeklődők jelentős részének az eredeti helyett másolatokat mutassanak.

A másolatok előnye, hogy nem okozunk kárt az eredetiben, és olyan részeket is megvizsgálhatunk, amelyeket az eredetiben semmiképp. Itt például lemehettem a sírkamrába. Oké, a hátrányok is nyilvánvalók. De szerintem mindenképpen előremutató a kezdeményezés.

Ez pedig már a hazatérésem után készült fotó. Megvettem a Franklin Társulat által kiadott két részes Carter-könyv eredeti magyar kiadását. Érdekes, hogy évszámot nem találtam bennük, de minden bizonnyal a huszas években fordították és adták ki őket.
A kor abszolút médiaszenzációja volt a sír felfedezése. Carter pedig első számú médiasztárrá vált. Pedig nem is volt összezárva másokkal egy bekamerázott villában.

Szóval lesz még Egyiptom. Képek a legszebb – még sokkal szebb – sírokból, a luxori és karnaki templomból, Asszuánból és Abu Szimbelből is.
Maradjanak velünk!

Egyiptom királyok völgye panorámakép Tutanhamon

Abüdosz és Dendera, két gyönyörű ókori templomkomplexum Egyiptom közepén

Abüdosz és Dendera, két gyönyörű ókori templomkomplexum Egyiptom közepén

Abüdosz és Dendera, két gyönyörű ókori templomkomplexum Egyiptom közepén. Aztán megérkezünk Luxorba.

Elképesztő. Figyeljük meg Hathor istennő ábrázolását az oszlopfőkön.

Visszaugrunk Abüdoszba. I Széthi fáraó temploma. Ő és fia, régi ismerősünk, II. (Nagy) Ramszesz építtette a Kr.e. 13. században.

A déli falon balra azt látjuk, amint valamelyik győzelmes ázsiai hadjárat során az ellenség levágott kezeit az írnokok elé borítják, hogy számszerűsíteni tudják a győzelmet.

Kétszer tizenkettő, 8 méter magas, papiruszt formázó oszloppal. Több mint 3200 évesek!

Toth és Hórusz istenek az életet jelentő ankh jegyekkel tisztítják meg a fáraót.

A többi jelenetben a sakálfejű Anubisz és a sólyomfejű Hórusz.

Anubisz, Hórusz, Toth, Hathor és más istenségek találkozásai a fáraóval.

Első blikkre semmi extra, mégis ez az abüdoszi templom egyik legizgalmasabb része. Ez a királyok listájának csarnoka. Az Alsó- és Felső-Egyiptomot egyesítő Ménésztől I. Széthiig hetvenhét fáraó nevét vésték fel ide. Kimaradtak a nők, mint például Hatsepszut és az eretneknek tartott, egyistenhívő fáraók, tehát az előző posztban megismert Ehnaton és Tutanhamon is.

II. Ramszesz és legidősebb fia, Amenherhepsef lasszóval fog be egy bikát.

Az uralkodó és segédei madárhálót húznak. A csarnok a fáraónak a természet feletti hatalmát mutatja be.

A bikák csarnokából kilépve feltűnnek az Ozireion romjai. A hagyomány szerint ez volt Ozirisz, a túlvilág és a halottak istene temetkezési helye.

Datolya és melasz eladó.

Ez pedig már a nyitóképen látott denderai Hathor-templom kapuja. Qena város mellett vagyunk.

Bébik minden mennyiségben. Hórusz isten és Hathor istennő fiát, Harszomtuszt ábrázolják.

Az oszlopfők felett megjelenik a házassághoz és a szüléshez szerencsét hozó oroszlánfejű törpeistenség, a manószerű Bész.

Itt pedig már beléptünk Hathor istennő templomába. Na, ez valami gyönyörű, tényleg.

Jól látható Nut, az égbolt istennője.

A háttérben a luxori templom esti kivilágításban. Elöl pedig a Níluson kikötő turistahajók utánpótlása. Hú mennyi minden lesz itt. A királyok völgye, a királynék völgye, Karnak, stb. stb.

Abüdosz Dendera Egyiptom Luxor panorámakép