A legjobb állapotban megmaradt ókori egyiptomi templomot is megnéztem Edfuban
Edfu. A legjobb állapotban megmaradt ókori egyiptomi templom. Az évente házasodó Hórusz hajója és az italozó fáraók.
Tovább délre a Nílus mentén, Luxor és Asszuán között.
A méretek érzékeltetésére én is ott állok középen. A bejáratot őrző két sólyomszobortól balra. A sólyom természetesen Hórusz istennek, Ozirisz és Ízisz fiának ábrázolása. A templom a Ptolemaida uralkodók idején, Kr.e. 237 és Kr.e. 57 között épült. A minta viszont már akkor is legalább ezer éves volt. Nagyon hasonló építészeti stílussal és ábrázolásokkal találkozunk II. Ramszesz Kr.e. 13. századi templomaiban is. Így például a hadifoglyait a hajuknál fogó és az istenségnek felajánló fáraó is így néz ki Luxorban, de az előző posztban látott, római kori Esznában is. Ugyanolyan pózban sújt le Ramszesz és Traianus, ahogy itt XII. Ptolemaiosz Neosz Dionüszosz. Az ő leánya volt VII. Kleopátra, Caesar barátnője, Marcus Antonius felesége.
A bejárathoz közelítünk. Balra az oszlopos épület a mammiszi, vagyis a születés háza. Hasonlót láttunk Denderában is. A háttérben a nyitóképen látott pülon.
A fáraó itt is Hórusznak ajánlja a hadifoglyokat. Hórusz mögött pedig jegyese, Hathor áll. Ez jobban látszik a nyitóképen. Itt viszont közelebbről láthatunk még egy érdekességet, a négy óriási zászlótartó mélyedés egyikét. A zászlók a kapuzat tetejéig, sőt még magasabbra értek. Ennek elképzeléséhez is érdemes visszalapozni a nyitóképhez.
32 növényi motívumú oszlop szegélyezi. A domborműveken a fáraók ajánlanak fel áldozatokat az isteneknek.
David Roberts skót utazó és festő az 1840-es években egészen csodás sorozatot készített a Szentföldről, Arábiáról, Edomról, aztán Egyiptomról és Núbiáról. Ő még ilyennek látta az edfui templomot és az áldozatok udvarát. Lát valaki bármi különbséget?
Ezen a panorámaképen körbe is nézhetünk itt. A kép legeslegszélén balra van az a dombormű, amelyet a következő képen mutatok.
Ezt az ünnepet évente rendezték meg. A Denderában honos Hathor istennő (képmása) felkerekedett, és négy nap alatt – Karnak érintésével – díszes bárkán lehajózott Edfuba. Ott találkozott jegyesével, Hórusszal, akivel kéthetes termékenységünnepet követően egybekelt. Szép, ugye?
Nagyon érdekes domborműsorozat, tulajdonképpen képregény örökíti meg a templom alapításának eseményeit. Balról jobbra haladva először azt látjuk, amint a fáraót Hathor istennő Hórusz elé vezeti. Aztán a fáraó istennői segítséggel kötél kifeszítésével méri ki a templomépítéshez szükséges telket. Persze Hórusz felügyelete mellett. Jobbra, az előbbire merőleges falszakaszon aztán azt látjuk, mintha a fáraó betont öntene. Valójában inkább homokot szór az alapzat gödrébe. Végül pedig, a jobb szélen a fáraó nem szendvicseket kínál, hanem az elkészült téglákat prezentálja Hórusznak az alapkőletételhez.
Hórusz képmását egy ilyen bárkán szállították az egyes ceremóniákon. Az eredetinek tartott bárka ma a Louvre-ban van.
A háttérben a gránitból készült naosz. A szertartások közötti időben itt tartották Hórusz szobrát. Ez a templom legrégibb eleme, Nektanebosz, az utolsó “bennszülött” egyiptomi fáraó idejéből származik. Ő Kr.e 360-343 között uralkodott. Először még sikerült visszavernie a perzsa III. Antaxerxész seregét, később viszont fordult a szerencse, Egyiptom pedig perzsa szatrapia lett. Aztán csak tíz évet kellett várni, hogy a felszabadítóként fogadott Nagy Sándor 332-ben elfoglalja Egyiptomot. Kr.e. 323-ban Nagy Sándor Ptolemaiosz Szótért nevezte ki Egyiptom szatrapájának. Ő az uralkodó halálát követő polgárháborúban végül Kr.e. 305-ben magának szerezte meg Egyiptomot, és a Ptolemaida-dinasztia első fáraója lett. Oké, ez most kicsit messzire szaladt Hórusztól..
Ennek a domborműnek ki milyen címet adna? Akciós milkshake a mekiben?
