Asgabattól a selyemúton át jutottam el Mervig
Asgabattól a selyemúton Mervig. Pipacsok, tevék, rendőrök és a türkmén fekete valutapiac rejtelmei. Mennyi manat egy dollár?
Egy 1902-es festményen még állt a teljes épület.
Pártucat kilométerenként fekvőrendőr, kamera és stoptábla van az autóúton. Néha itt, néha máshol kéri is a rendőr az igazolványokat. A rutinos sofőr eleve egy 20 manatost tesz a jogosítványába, úgy száll ki. Érdekesség, hogy mindenki kezet fog mindenkivel. Igen, a megállított autós is a rendőrrel.
600 évvel később is használták a szeldzsukok. Ez a nagy kyz kala.
Látszanak az eredeti agyagtéglák.
Merv (Margus/Margiana) legrégebbi része, az Erk Kala, amelyet az ahamenida perzsák építettek a Kr.e. 6. században. Sajnos ezen a képen nem látszanak emberek, pedig jelentősek a méretek. A bal harmadnál álló dombszerűség (tell) lehetett a perzsa vár(osközpont). A területet körbeölelő városfalakmaradványok miatt olyan érzése támad az embernek, mintha egy vulkán kráterében állna.
A város jelentőségét mutatja, hogy maga Nagy Sándor is fontosnak tartotta elfoglalni, és megalapítani az új Alexandria Margianát.
Nagy Sándor birodalmának felbomlása után az egyik utódállam, a Szasszanida Birodalom hellenisztikus városa állt itt. Ezt a területet ma a muszlimok által adott Giaur Kala (gyaúrok, vagyis hitetlenek, vagyis nem muszlimok városa) névvel illetik. Zoroasztiánusok, keresztények és buddhisták éltek itt az iszlám hódításig. A területen egy buddhista sztúpát is feltártak, hatalmas Buddha-fejjel. A fejet elszállították, az épületet visszatemették – a műemlékvédelem itteni helyzetét figyelembe véve igen bölcsen.
38 méter magas épület uralja a panorámát. Ez magasságán és szépségén kívül annak is köszönhető, hogy gyakorlatilag minden mást letarolt körülötte a – néha hódítók képében érkező – történelem és az elhanyagoltság. Az épületet nemrégiben török segítséggel restaurálták. A törökök természetesen magukénak érzik az őseik keleti ágának történelmét is.
Merv a fénykorát a 11-12. században, a szeldzsuk uralom alatt, a selyemút jelentős állomásaként élte. Ebben a korszakban a város központja Giaur Kala helyett a szultán városa (Sultan Kala) lett. A városok folyamatos vándorlásának fő oka az volt, hogy a Murgab folyó időről időre medret váltott, a lakosok meg követték a természetet.
A nagy szeldzsuk uralkodó, Alp Arszlan verte szét a bizánci sereget 1071-ben a manzikerti csatában. Az ő unokája volt Szandzsar szultán. 1157-ben halt meg, a legenda szerint azért, mert megszakadt a szíve amikor hívai fogságából Mervbe visszatérve meglátta, milyen pusztítást végeztek távollétében a nomád türkök (vagyis gyakorlatilag a türkmének elődei).
Ahogy annyi hatalmas városnak, Mervnek is a mongolok lettek a végzetei. 1218-ban a Dzsingisz kán ultimátumát kézbesítő – gabonát és a legszebb lányokat követelő – delegációt a magabiztos mervi szeldzsukok felkoncolták. Három évvel később a város falainál felvonuló mongol hadseregnek – életük megkímélésének ígéretére – ellenállás nélkül megadták magukat. Aztán a mongolok mindenkit – mintegy 300 ezer lakost – lemészároltak.
A menő helyi sör, a Berk, vonuló karavánnal. Mutatom a tapétát.
Csebis csorba és Türkmenistan konyak. Na de mennyibe kerül mindez??
Az itt látható, 103 manatos számla a hivatalos árfolyamon számolva két főre (na de két fogás, konyakkal) nem is kicsi, mintegy 30 dollár, vagyis kb. 8500 forint. Ez viszont optikai csalódás. A végösszeg valójában kevesebb, mint 2000 forint. A hivatalosan jegyzett dollárárfolyamon egy dollár 3,5 manat. Vagyis az utazó 100 dollárjáért hivatalos pénzváltónál 350 helyi pénzt adnak. A feketepiacon viszont 1800-at. Nem teljesen mindegy – az eltérés több mint ötszörös! A hivatalos árfolyamon Türkmenisztán elég drága, a reális, feketepiacin viszont, olcsó.
Persze ezt az egészet csak egy ismerős barátjától hallottam.
A puccos szállodában éppen konferenciáznak a türkmén-üzbég-kazah-kínai gázvezetékről. (A személyi kultuszos posztban volt is egy kicsit megfotosoppolt fotó ezen országok vezetőiről.)
Folyt. köv.