A beni haszani síroknál
A “forradalmár fáraó”, az egyistenhitet bevezető Ehnaton fővárosa Amarnában és előkelőségek 4000 éves sírjai Beni Haszanban. Minjából Abüdoszba érkezünk.
Itt pedig jól látszik a beni haszani sírok elhelyezkedése. Itt a legtöbb nekropolisztól, Gízától, Szakkarától, a luxori királyok völgyétöl eltérően a Nílus keleti, vagyis jobb partján építették ki a halottak városát. Ha belenagyítunk, látható a Nílus és az azt körülvevő termékeny síkság, aztán a terméketlen sivatag, végül a jobb oldalon a sziklába vájt sírok.
Továbbmegyünk dél felé a Nílus jobb partján. Tell el-Amarna az egykori Ahetaton (Akhetaten) város romjait rejti. Ahetatent Ehnaton (Akhenaten) fáraó – az ő felesége volt a fejszobráról híres Nefertiti – alapította, amikor Amon isten és a sok-sok egyéb istenség kultusza helyett egyistenhitet vezetett be – elsőként az ismert történelemben. Az egyetlen isten Aton napisten lett. A fáraó a nevében is megjelenítette a változást. IV. Amenhotep helyett lett Ehnaton. A fővárosa elnevezése szintén Aton kultuszára utalt.
Elég rossz állapotban. Elképzelhető, hogy a fáraót sosem temették ide, hanem eleve a régi-új fővárosban, a Théba (ma Luxor) melletti királyok völgyében helyezték – nem teljesen örök – nyugalomra. Később ott találták meg ugyanis az üres koporsóját, amelyet már megmutattam a kairói Egyiptomi Múzeumról szóló posztban. Mindenesetre biztosan ide temették Ehnaton egyes családtagjait.
Utóda vissza is helyezte a fővárost Thébába, és újra Amon isten ottani papjai lettek a politika meghatározó figurái Egyiptomban. Hogy is hívták utódát, aki egyes feltételezések szerint a fia is volt? Az Aton-kultusz jegyében Tutanh-aton néven lépett a trónra, de aztán megváltoztatta a nevét, és Tutanh-amon néven lett ismert. Hamarosan az ő sírját is megnézzük!
A sok fűtetlen szállás után végre egy egész kellemes szálloda. A következő posztban eljutunk Luxorig. De közben megnézzük Abüdoszt és Denderát. Szép lesz!