Almaty környéke: 3000 éves sziklarajzok és a kazah aranyember

Almaty környéke: 3000 éves sziklarajzok, a kazah aranyember és osztálykirándulás a tóparton.

Almatytól keletre. Ez a Jeszik-tó, Jeszik/Esik településtől délre. (Az angol és orosz (Issyk/Иссык) átírás miatt a neve összekeverhető a kirgizisztáni Isszik-tóval.) A szép táj közelről nem ennyire idilli. Sok a szemét, és erősen váratlan és tájidegen a hangos elektronikus zenére bulizó iskolások tömege.

Jeszik (Esik/Issyk) város mellett számos ősi szaka kurgán van. Ezekbe a magyarországi kunhalmokhoz hasonló, földdel borított sírokba temetkeztek az itteni szkíta vezetők a Kr.e. 2-3. évezredben. A túlnyomó részüket kifosztották, az 1969-ben itt talált “arany ember” viszont azóta Kazahsztán nemzeti jelképe lett.

Látható, hogy mostanában leginkább szemétlerakónak használják az egykori szkíta vitéz sírját.

Jobbra, az a szobor jelzi a helyet, ahol megtalálták az arany embert. Mellette arany ember – kazahul altyn adam – nevű étterem és karaokebár. Az emlékműből el lehet képzelni azt is, hogy nézett ki az arany ékszerekkel és díszekkel beborított szkíta harcos. Az aranyak egyébként jelenleg az asztanai nemzeti múzeumban vannak, mutatok majd képet róluk. Az arany ember szerencséje nem ő volt a kurgán fő lakója. A halom központi helyén lévő, leggazdagabb sírt kirabolták, a melléksírban fekvő halott így békességben várhatta, hogy a szovjet régészek kiássák. El lehet képzelni, hogy mennyi arany volt a kirabolt sírban.. A hírek szerint az arany ember csontjait visszatemetik.

A Kirgizisztánból való határátlépés után, a Tamgalyban található sziklarajzok felé vezető úton készült. A lovak láthatóan imádják az árnyékot és szélcsendet nyújtó buszmegállót. Szép egyenletesen be is borították citrommal.

Ezek pedig már a Tamgaly petroglifák, vagyis sziklarajzok, az UNESCO által védett kulturális örökség. Az itteni bronzkortól a korai vaskorig, vagyis a Kr.e. 14. századtól véstek ide kultikus rajzokat az akkori lakók. Az óriási területen többezer rajz található, vannak későbbi, 20. század eleji rajzok is. A korai kultuszban az ökrök jelentették a fő értéket, aztán egyes ökröket lóvá alakítottak, úgy, hogy a szarvuk azért megmaradt. Az itt jobbra lent látható ökör-lóra később véstek egy emberkét is.

Ezt a dombtetőn lévő, messziről látható sziklát tartják az egyik főoltárnak. Itt is napfejű istenségek, balra lent pedig az őket imádó, talán kultikus táncot lejtő emberek. (Kicsit Keith Haring képeire emlékeztetnek.)

Körkép az előző oltártól, hogy el lehessen képzelni a helyszínt. Nagyjából középen van az a sziklás rész, ahol a kettővel korábbi képen látható rajz van, a bal szélen pedig, ahol a korábbiak.

Libegő a Kök-Töbe hegyre. Balra a kép harmadánál a Kazahsztán hotel, ahol augusztusban szálltam meg. Az akkori posztban több kép van Almatyról.

Most látom, hogy mellette plov van kikészítve.

Hamarosan bezárul az Asztanában kezdett, nagy kazah kör (kis kirgiz kitérővel). Következik Karaganda és Asztana!

Napnyugta a 26. emeletről hotel kazahsztan almaty

Sok vodka és konyak a Hotel Kazahsztánban

Almaty, Kazahsztán. A (szó szerint) bemelegítő dubajozás után indul a valódi keleti út. Rendezett utcák, sok vodka és konyak, no meg a Hotel Kazahsztán.

Hajnali érkezés Dubajból Almatyba, a Kazahsztán hotel sokadik emeletére. A nap kel, én fekszem.

Az erkélyek tervezéséhez mintha a Frédi és Béni sorozatból merítettek volna ihletet. Jobbra alul korinthoszi oszlopfőkkel ékesített boltbejárat.

Ezen a képen csak vodkák láthatók. Nem mind kazah gyártmány, van itt orosz, belorusz, ukrán is. És ez nem egy óriási bevásárlóközpont, csak egy kicsit nagyobb bolt.

A tagköztársaságokat jelképező katonák egy Szovjetunió alakú háttérből emelkednek ki – különösen az orosz.

És igen, az alma alma – kazahul, azeriül, üzbégül és kirgizül is.

A város Alma-Ata néven a szovjet Kazahsztán fővárosa volt, mígnem Nurszultan Nazarbajev elnök 1998-ban átköltöztette azt a rendkívül zord időjárású Akmolába, korábbi orosz nevén Celinográdba. Aztán a komor jelentésű – fehér sír – városnevet Asztanára, fővárosra változtatták. Idén pedig a leköszönt – de azért a háttérből vaskézzel irányító – Nazarbajev után Nur-Szultánnak nevezték át. Érdekesség, hogy a város repülőterének kódja a mai napig a Celinográdból képzett TSE.

Figyeljük meg az épületet az ötezresen.

Itt mindent figyeljünk meg! 1000 tenge nagyjából 750 forint.

Budapesten sajnos nem pont így néznek ki.

Ahogy a volt Szovjetunióban sok helyen, itt is zsetonnal lehet átjutni a metró beléptetőkapuin.

Az őt korrupt diktátornak tartók is rendszerint a fő érdemének tekintik, hogy a szélesen vett régióban egyedül itt nem járt véres etnikai és egyéb konfliktussal a Szovjetunió felbomlása.

Jobbra a hegyen óriáskerék. Libegő visz fel.

Nekem nagyon tetszett ez az épület. A 102 méteres, 26 emeletes szálloda 1977-re készült el, és a modern Kazahsztán egyik jelképévé vált. Olyannyira, hogy az egyik mai pénzen is látható. Melyiken is?