Abu Szimbel: ezt a templomot fűrészelték szét és tették 65 méterrel fentebb
Kirándulás a szudáni határhoz, Núbiába. Abu Szimbel és II. Ramszesz nagy temploma a felduzzasztott Nílus partján. Ezt a templomot fűrészelték szét és tették odébb, 65 méterrel magasabbra az 1960-as években.








A nagy templomot a nyugati világ számára 1813-ban Jean-Louis Burckhardt svájci kutató fedezte fel. Addigra a homok már félig ellepte. Nem a svájcit (bár lehet, hogy őt is), hanem Ramszeszt. 1817-ben ért ide a piramisoknál már megismert olasz, Giovanni Belzoni, aki a homok eltakarítása után be is jutott a templomba. Az egykori nyugati utazók barbár módon televésték-firkálták az ókori műalkotásokat.
Amúgy a dombormű, amelyre mutatok, II. Ramszesz összekötözött hadifoglyait ábrázolja. Az egyik oldalon kisázsiaiakat, velük szemben afrikaiakat láthatunk.

Panorámaképen. Érdemes körbenézni.
Balra a nagy templom, jobbra Ramszesz fő felesége, Nefertari Hathor-temploma.
A nagy templom homlokzata 33 méter magas. A felül látható frízen 22 pávián hódol a Napnak. Illetve II. Ramszesz mennyegzője látható a hettita uralkodó, III. Hattusili leányával. A Ramszeszt ábrázoló négy kolosszus 20 méter magas. Jól látható, hogy balról a második a ledőlt kolosszus. Ott az előző képen látott fül.







Ezt a képet az asszuáni Núbiai Múzeumban készítettem. Alul a templom eredeti helye, felül a mostani, az új vízszint feletti.
A templomkomplexumot a Nílus új gátjának az 1950-es években elkezdődött építése, és emiatt a Nílus felduzzasztása megsemmisüléssel, legalábbis víz alá kerüléssel fenyegette. 1964 és 1968 között hatalmas nemzetközi erőfeszítéssel, óriási logisztikai és mérnöki bravúrral, az UNESCO égisze alatt a templomokat átlagosan 20 tonnás darabokra fűrészelték, és egy 200 méterrel távolabbi és 65 méterrel magasabban fekvő helyen újra összeállították. A templomok eredeti helye most mélyen a Nílus felduzzasztásával létrejött Nasszer-tó alatt van.

Magyarok is részt vettek a mentésben. Erről is megemlékezik ez a tabló. És ne felejtsük, hogy ezen a vidéken élnek, meg még inkább éltek a magyarábok, akik az 1500-as években az oszmán török hadseregben itt szolgált magyar katonáktól eredeztetik magukat. Pont az ő egykori falvainak nagy részét lepte el a Nasszer-tó. Őket pedig többnyire északabbra, Asszuán környékére telepítették.

Ennek az abu szimbeli étteremnek a szakácsa büszkén újságolta, hogy a barátnője magyaráb. Sajnos nem sikerült találkozni vele. Majd legközelebb.
A képen nílusi hal vacsorára. Tahinivel. Az éttermet egyébként az egyiptomi krokodilisten után Szobeknek hívják.





Vissza Asszuánba. Turistacsoport a délibábot fotózza.
Folyt.köv.