Montenegróban - Tenger és a Szkadari-tó sopszkával, hozzá a mostani és a régi főváros
Montenegró!! Tenger, tó, folyó, polip és sopszka. Sveti Stefan és a főváros, Podgorica. Hozzá az osztrák-magyar nagykövetség a régi fővárosban, Cetinjében. A végén pedig Crna Gorából átlépünk Albániába. Juhú!
A folytatás: Rozafa várától a tengerig Albániában
Az előzmény: Búcsú Dubrovniktól és érkezés Montenegróba
Magánbefektetők koncessziójában 30 évre. Korábban a jugoszláv vezető, Tito meghívására számos világsztár nyaralt itt, például Elizabeth Taylor, Sophia Loren, Marilyn Monroe. 1992-ben itt kezdte a húsz évvel korábbi sakkvilágbajnoki meccs újrajátszását Bobby Fischer és Borisz Szpasszkij.
Montenegró és Albánia határán terül el a Balkán legnagyobb tava. Nevét az albán Shkodra (szlávul Szkadar) városáról kapta. Érdemes megfigyelni a szőnyegen parkoltatott Mercit, valamint Zoran lakókocsis halsütödéjét is.
Könnyű ebéd. Kávé, sajtok és – végre!! – sopszka. Uborka, paradicsom, olivabogyó, hagyma, rá reszelt fehér sajt, ízlés szerint olaj és ecet. Bolgár eredetű, de az egész Balkánon megtalálható. Miért nem lehet szinte sehol ilyet enni Magyarországon? A világ legegyszerűbb dolga, és sokkal finomabb, mint a “görög saláta”. Finomabbra vannak vágva az összetevők, ezért jobban átveszik egymás ízét, és nem is fullasztó méretűek a darabok. LEGYEN SOPSZKA NÁLUNK IS!
173 méter hosszú. Nem a folyó, a híd. A Shkodrai-tóba ömlik. Nem a híd, a folyó.
A híres szovjet-orosz énekes, Vlagyimir Viszockij szobra közvetlenül a Moszkva-gyalogoshíd mellett, amely az orosz főváros ajándéka volt Podgoricának. 2008-ban készült el. Azóta kicsit változott a széljárás, Montenegró 2017-ben belépett a NATO-ba, amint erről az innen talán 100 méterre álló védelmi minisztérium előtt felhúzott zászlók is tanúskodnak.
Az Európa-nap alkalmából brüsszeli mintára virágokkal borították.
Egy magyar vonatkozású balkáni érdekesség. Számos településen találunk varoš/варош, vagyis város elnevezésű negyedet, városrészt (sőt várost is). Az oszmán birodalomban ezzel a magyar szóval írták le az európai típusú, illetve óvárosi részeket. Podgoricában Nova (Új) Varoš és Stara (Ó) Varoš is van.
A korábban mutatott, kotori Szent Trifun székesegyház által inspirált katedrális 1993 és 2013 között épült. Itt ravatalozták fel és temették el Montenegró előző egyházfőjét, Amfilohije metropolitát, aki 2020 októberében, koronavírus-fertőzés szövődményeiben halt meg. A nyitott koporsós szertartáson részt vett Irinej szerb patriárkha is, aki 19 nappal később hunyt el, szintén koronavírusban.
Gazdag díszítés. Körben bibliai jelenetek és a szerb-montenegrói szentek, uralkodók, tanítók.
Krisztusi áldás. Érdekes a nyakkendős úr.
Az 1918-ban Jekatyerinburgban lemészárolt és ortodox szentként tisztelt II. Miklós orosz cár és családja ábrázolása.
A szerb zseni, Nikola Tesla (1856-1943) szobra a székesegyház mellett. A mai Horvátország területén született, amely akkor a magyar koronához tartozott, ám az Osztrák Császárság része volt. Élt Karlovacban, Mariborban, Grazban, Prágában, 1881-1882-ben pedig Budapesten, ahol a telefonközpontot feltaláló Puskás Tivadar alkalmazta. Aztán Párizsba, utána az USA-ba költözött, ahol messze a korát megelőző feltalálóvá nőtte ki magát. Mellesleg rendkívül bogaras volt. Számfóbiája volt, hotelszobában élt és többezer dollárt költött galambok etetésére és ápolására, miközben zseniális munkát végzett az elektrofizika, mechanika stb. területén. A hamvai konkrétan egy gömben találhatók a neki szentelt belgrádi múzeumban.
19 méter magas, 1667-ban épült. A kevés megmaradt oszmán emlék egyike.
Belenagyítva látszik a Millenniumi-híd jellegzetes kábeltartó pillére.
1896-1899 között épült. Ma műemlékvédelmi hivatal.
A kapu fölött német és magyar nyelvű felirat. A címer érdekes módon osztrák császári, nem az osztrák-magyar császári és királyi összetett címer.
Vissza Sveti Stefanba. Panoráma naplementekor.
És a vacsora. Sopszka és polip (hobotnica). Hozzá Vranac vörösbor. Igazából nem kéne polipot enni, az egy nagyon kedves és okos állat. Mostantól nem eszem. Ti se egyetek! De nagyon finom..
És a csalódott macska, aki semmit nem kapott.
Reggeli kilátás. Aztán gyors úszás a tengerben.
Lehet, hogy kezd sok lenni, de tényleg ilyen szép.
Gondoltam, hogy besétálok a szigetre, de az nem úgy van, ahogy én azt elképzeltem. A biztonsági őr nem engedett be. Amúgy május 1-jén már szoktak vendégek lenni, most nincsenek. 50 ház van a szigeten, ezeket lehet kibérelni, akinek van erre pénze. Egyetlen ház egyetlen éjszakára 1500 euró. A legolcsóbb. A legdrágább 5000. Csak tessék, csak tessék!
Azért még mutatnám ezt a szláv nemzeti színű kosárpalánkot és -pályát. Lényegében a főutcán, amely erősen lejt. Az utca végén a tenger. Ki lesz a labdaszedő?
Ahogy Dubrovnikra is vissza lehetett tekinteni, úgy Sveti Stefanra is. Szép volt.
A túloldalon az új ortodox székesegyház.
Az ulcinji járás már albán többségű. Feltűnnek a mecsetek is, a temetőkben muszlim fejfák. A határ előtti utolsó település neve szlávul Vladimir – ehhez írta hozzá a valószínűleg albán művész azt, hogy “Putin” -, albánul viszont Katerkolle.
Ez pedig a határállomás. Irány Albánia!
