Miért is annyira jó város a dalmáciai Split?

Horvátország

Képek Splitből. Az egyik legszebb város az Adria partján, amely eredetileg Diocletianus császár nyugdíjasotthona volt. Elég jól sikerült. Vonattal érkeztünk Horvátországba az előző epizódban. Közvetlen RegioJet kocsik járnak Rijekaba/Fiumébe és Splitbe. Érdemes kipróbálni.

Az előzmény: vonatozás Split felé

Balra a fallal körülvett óváros, amely eredetileg a 284 és 305 között uralkodott római császár, Diocletianus nyugdíjas éveire épült. Ő a közeli Salona városában, Dalmatia provincia fővárosában született, és 295 körül kezdte el építtetni ezt az erődöt az egykori görög gyarmat, Aszpalathosz helyén. Ebből alakult ki a Spalatum, aztán a Spalato név. Diocletianus az egyik legjelentősebb római uralkodó volt, ami nem jelenti egyben, hogy a legszimpatikusabb is lett volna. Legyőzte a szarmatákat, a germánokat és a szasszanida perzsákat, és ő hozta létre a négyes társcsászárság (2 augustus + 2 caesar), a tetrarchia rendszerét. Emellett brutális keresztényüldözést folytatott. Azon kevés római császár közé tartozik, akik tényleg nyugdíjba tudtak vonulni. A források szerint szeretett itt kertészkedni. Annyira mégsem élt boldogan: politikájának kudarcát látva – és valószínűleg leszámolástól is tartva – 311-ben öngyilkos lett.

Ez a kép az előzőhöz képest pont az átellenes oldalról mutatja az óvárost. Jól látszik a városfal. Balra pedig Split jelképe, a harangtorony, amelyről lesz még szó. Főleg, mert magyar vonatkozása is van. Ez volt a kilátás a szobámból.

Sárga vonattal. Hív a vasút, vár a horvát rendőrség. És itt is látjuk a háttérben a harangtornyot.

Na de most vissza a kikötőbe. Élesebb szeműek itt is megtalálják a harangtornyot.

Előételnek kis halas ízelítő. Ki mit ismer fel?

Oké, nem a legszebben sikerült idepakolnom az elemeket, de finomnak finomak voltak.

A régi városháza a Pjacán, vagyis régi piactéren, amelyet hivatalosan Nemzeti térnek hívnak. 15. századi gótika!

Jól kivehetők Diocletianus palotájának falai. A tenger egészen a falakig ért, a sétányt a későbbi évszázadokban töltötték fel.

A jobb oldali síknál (az a déli oldal) volt közvetlenül a tenger, ott most a Riva található. A tengerre néző épületrészben voltak a császári lakosztályok. Balra a két nagy téglalap két laktanya. Itt éltek a nyugdíjas császárt vigyázó katonák. Látható, hogy 16 torony vette körbe az erődöt. Nem bízták a véletlenre a védelmet. Középen fent a nyolcszögű épület Diocletianus mauzóleuma. A császár egykori nyughelyét később keresztény templommá alakították. Ez most a Szent Domniusz katedrális. Érdekes fordulat: Domniusz éppen Diocletianus keresztényüldözésének vált áldozatává. A mauzóleum és az alatta látható oszlopsor közé építették fel régi jó ismerősünket, a harangtornyot. Mégpedig – hoppá! – IV. Béla magyar király felesége, Laszkarisz Mária adományaként, a tatárjárás után. Erről még lesz szó. Figyeljük meg a mauzóleum és az attól felénk eső két gombóc – római templomok – közötti oszlopsort. Ez a perisztülion, latinosan peristylium, vagyis oszlopsorral körbevett tér. Mindjárt meg is nézzük!

Panoráma a tengerrel, a Rivával és a városfallal. Érdemes körbenézni.

A háttérben a déli kapu. Ott léptünk be Diocletianus palotájába. Itt éppen a lakosztálya alatt járunk. 1700 éves oszlopok!

Feljövünk az oszlopsorhoz és a harangtoronyhoz.

Ez itt a fentebb bemutatott, oszlopsorral körülvett tér, a peristylium. Egyes oszlopokat Egyiptomból hozatott a császár. Meg még valamit. Kinek tűnik fel?

Ma ez a katedrális. Az egyik következő posztban megnézzük belülről is.

Balra az északi városfal a római időkből, jobbra 11. századi harangtorony, egy egykor itt állt bencés kolostor maradványa.

Újra csak a 60 méteres harangtorony a domináns látnivaló.

Igen, egy helikopter van rajta.

A ráépített épület tetején étterem. A jugoszláv időkben sok hozzátákolt épületet elbontottak, de azért még akad, és valószínűleg maradni is fog jópár.