Kis esti séta Kairóban, persze némi piramisozás után
Még egy kis piramisozás. Ez a legrégibb piramis, Dzsószer fáraó lépcsős piramisa Szakkarában. Megnézzük továbbá pl. “Gazdag” Ti sírját és Ramszesz memphiszi kolosszusát. Aztán kis esti séta Kairóban. Bónusz: gázpalack-szállító lovaskocsi és az utolsó perzsa sah nyughelye.
Az előbb látott Szakkara az ősi Memphisz halotti városa, nekropolisza volt. Memphisz (arabul Menf) fekszik a Nílus melletti termékeny síkságon, a nekropolisz pedig attól kicsit nyugatra, a sivatagban. Most kicsit visszatérünk Memphiszbe. Emlékszünk, ugye, a falafelárusra? Ez ugyanott egy gázszállító jármű.
Minden bizonnyal többszáz évvel korábbi alkotás, és csak később vésték rá Ramszesz nevét. Megvannak a rendőrök jobbra, a fa alatt? Az a trükkjük, hogy odacsalnak a szobor hátoldalához, hogy megmutassanak valamit (meg, hogy takarásban legyenek az esetleges felettestől), aztán baksisért fényképezkednek a turistákkal. Oké, én is csináltam velük fotót…
Nagyjából kétszáz méterrel odébb egy erre a célra emelt épületben őrzik II. Ramszesz másik, mintegy 10 méteres kolosszusát. Jól látszanak az arányok. 1820-ban találta meg Giovanni Caviglia olasz régész, arccal lefele egy mocsaras területen az egykor itt állt Ptah templom romjainál. Először úgy volt, hogy Itáliába, majd hogy a British Museumba szállítják, de szerencsére senki nem vállalta a költségeket.
És akkor átjövünk Szakkarába. (Arabul egyébként a második szótagon van a hangsúly.) Az előző posztban nagyon messziről láthattuk, most viszont itt állunk előtte: ez Dzsószer fáraó szakkarai lépcsős piramisa.
Kr.e. 2650-ben kérte fel Dzsószer fáraó a főépítészét, Imhotepet, hogy építsen neki síremléket. Addig a masztaba (arabul padot jelent) típusú temetkezési helyek voltak divatban. Téglalap alakú építmény, amely alatt a mélyben volt a sírkamra. Ez az épület is így indult, de aztán a masztabát közel négyzetté bővítették, majd ráépítettek egy szintet, meg még egyet, meg még egyet stb. Így lett az egész egy hat szintes lépcsős piramis, amely mintegy az égbe vezető lépcsőként is funkcionált az ide temetett fáraó számára. Csodálatos építmény! Bemenni még (már) nem lehetett, éppen munkások dolgoztak bent, megerősítendő az épület szerkezetét. Ez jelentős előrelépés ahhoz képest, hogy korábban arról lehetett hallani, hogy az összedőlés határán áll a világ első piramisa.
Ez pedig a legszebben díszített masztaba Szakkarában. A “gazdag” előnévvel illetett Ti sírja. Ti a Szakkara és Gíza között elterülő abu szíri piramisok felügyelője volt, de övé volt az “udvari fő fodrász” és “a király egyetlen barátja” megtisztelő címe is. Ezekkel biztosan jól lehetett menőzni akkortájt.
Nem kevesebb, mint ezer éven keresztül temették ide a Memphiszben szentként tisztelt és kényeztetett Ápisz-bikákat, miután mumifikálták őket, akárcsak a fáraókat. Az Ápisz-bikákat Ptah isten megtestesülésének tartották. 1851-ben találta meg a homok alatt Auguste Mariette francia régész. Ő ásta ki többek között a fentebb látott memphiszi szfinxet és Ti sírját is.
Ez pedig egy megdöbbentő, 4300 éves dombormű, amely eredetileg Unasz fáraó szakkarai sétányán állt. Az éhező, csontsovány emberek ábrázolása a kutatók szerint egy akkortájt bekövetkezett éghajlatváltozásra és az ennek következtében kialakult éhínségre emlékeztet.
Még a híres Szaláh ad-Dín (Szaladin) szultán építtette a 12. században. Egészen a 19. századig ez volt az egyiptomi uralkodók, helytartók székhelye. Az albán származású Muhammad Ali, aki helytartóként, alkirályként jórészt függetlenítette magát az Isztambulban székelő török szultántól, 1811-ben ide hívta egy nagy szabású lakomára a mameluk vezetőket, vagyis a számára potenciálisan rivális urakat. A buli végén a távozni készülő urakat a Muhammad Alihoz hű albán csapatok a citadella falai között csapdába csalták, és mind egy szálig lemészárolták. Muhammad Ali pedig Egyiptom megkérdőjelezhetetlen ura lett.
Emlékszünk a magyar történelmi párhuzamra? Könyves Kálmán királyunk (1095-1116) megvakíttatta testvérét, Álmost és annak fiát, Bélát, hogy semmiképpen ne legyenek alkalmasak trónkövetelőnek. Miután azonban Kálmán fia, II. István király 1131-ben meghalt, a trónért folyó küzdelemből mégis (Vak) Béla került ki győztesen, és II. Béla néven ő lépett a trónra. Aztán a főurakat országgyűlésre hívta Arad mellé. Aztán amikor szépen összegyűltek, berontottak a királyi csapatok, és a potenciálisan vele ellenséges urakat, hatvannyolcat, lemészároltatta.
Balra Hasszán szultán mecsete és medreszéje 1363-ból. Jobbra pedig az Al-Rifai mecset, amely 1912-ben készült el. Ami miatt különösen érdekes, az az, hogy ide temették el az iráni uralkodót, Reza Pahlavi sahot 1944-ben. Később visszaszállították a holttestét Teheránba, ahol mauzóleumát 1979-ben üresen találták az iszlamista forradalmárok. Pár éve került elő mumifikálódott holtteste egy közeli építkezésen. Erről írtam is itt tavaly áprilisban. A 79-es iszlám forradalom elől apjához hasonlóan emigrációba menekült az utódja Mohammad Reza Pahlavi sah is. Őt is itt temették el, ő viszont a mai napig itt nyugszik.
