Herat, Afganisztán harmadik legnagyobb városa

Herat, Afganisztán harmadik legnagyobb városa. Egyben a legnyugatiasabb is. Ahonnan persze a nyugat még mindig kelet. Itt már sokminden Iránra emlékeztetett. Kivéve például az engem igazoltató, motoron vágtató fegyvereseket. A helyi dialektus is nagyban hasonlit a határ túloldalán, Mashad környékén beszélt perzsához.

Herat a Selyemút egyik legfontosabb városa is. Sok kép (a következő posztban is) emlékeztetni fog Üzbegisztán híres városaira.

Régi jó ismerősünk, Nagy Sándor Kr.e. 330-ban foglalta el a perzsa Aria tartomány fővárosát, Artacoanát. Egyes feltételezések szerint ennek helyén, a mai herati vár helyén építette fel Alexandria Ariana nevű városát.

Aztán zoroasztriánus, majd muszlim városként is Horaszan tartomány ékköve volt évszázadokig. (Kivéve például, amikor a mongolok – szokásukhoz híven – elpusztították, lakóit lemészárolták..)

A folytatásban átlépünk Iránba. De még mindig sok látnivaló maradt Heratban is.
Előbb a herati nagymecset
Az előző epizódban a sivatag közepén álló ősi várat másztam meg. A tartományi köztisztviselőkkel együtt.

Nézzétek az instát is: akeletibol

Herat a Keleti pályaudvartól 3851 kilométer légvonalban. Közúton is ötezren belül vagyunk: 4960 km.

Gondolom, sokaknak feltűnt, milyen kifogástalan volt a frizurám Stein Aurél sírjánál. Nos, azért, mert előtte elmentem fodrászhoz. És még ilyen remek zöld arcpakolást is kaptam.

Itt pedig már a Sakhi (Szahi) mecsetnél, Kabul egyik jelképénél. Hamarosan visszatérünk ide. De előbb..

Reggel a szállodában.
Ez volt a kabuli szállodai szobám.

A szálloda kívülről. A közelben volt a fodrászat.

A mester kezei között. A tálibok a nők számára betiltották a fodrász-, illetve kozmetikai szalonokat.
Indulunk Kabul felfedezésére.

Ez már az afgán nemzeti múzeum. Buddhista falfestmény a 3-4. századból. A lelőhely Mes Aynak (Mesz Ajnak), amely egy jelentős buddhista központ volt a Kusán birodalomban, egyben a Selyemút jelentős állomása. Zoroasztriánus templom maradványait is megtalálták itt. A várost afgán és szovjet régészek tárták fel az 1970-es években. A környéke egyben rézlelőhely is, ezért sem lehet jelenleg látogatni. Remélhetőleg marad még belőle valami, mire majd lehet.

Buddha-fej és más leletek Mes Aynakból.

Ülő Buddha a lótusz trónuson.
És még egy kusán Buddha a 3-4. századból.
Ezen a térképen összegyűjtötték a fő afganisztáni buddhista lelőhelyeket.
Ez pedig már bőven iszlám kor, 12-16. század. Rézedény nagyon érdekes – az iszlámban általában tiltott – állatábrázolással. Mindjárt két fejjel.
És egy másik réztárgy.
Kaniska kusán király szobrának maradványa Surkh kotalból a 2. századból.
A szabadtéri részlegen gőzmozdony. Afgán múzeumi őr portréjával.
Darulaman palota, a nemzeti múzeum mellett. Amanullah afgán emír, aztán király számára épült az 1920-as években. Azóta sokszor felgyújtották, megtámadták – a tálibok is -, 2019-ben pedig felújították. Sajnos ez a városrész nem látogatható.
Vissza délről Kabul központi városrésze felé. Karte Sakhi.
A hegy lábánál hatalmas temető.
Innen már jól látszik a Sakhi mecset.
Az őrök kicsit vonakodtak beengedni. De aztán sikerült, azzal, hogy a szentélybe nem léphetek be. Ez nagy kár volt. Azt mondták, a tálibok két évvel ezelőtti hatalomátvételéig ez sima volt. Talán hamarosan újra az lesz.
MEGOSZTÁS

Ajánlott Bejegyzések