Esznában, a sügérvárosban, Luxor és Asszuán között

Eszna. A kosfejű termékenységisten, Khnum temploma, római császár-fáraókkal. Sügérvárosban, Luxor és Asszuán között.

Hőlégballonok a Nílus felett
Kora reggeli indulás Luxorból. Hőlégballonok a Nílus felett.
Érkezés az esznai templomhoz
Hatvan kilométerrel délebbre a Nílus mentén. Érkezés az esznai templomhoz.
Ahogy itt is látszik, a modern Eszna szintjéhez képest jóval lejjebb, 9 méterrel alacsonyabban feküdt a város a templom építésekor, ezért most egy meredek lépcsősoron lehet lemenni. Csak a templom elhagyása után 1500 évvel, a 19. században ásták ki a ma látható részt. A mögötte hosszasan elterülő egyéb részeit jó eséllyel nem fogják feltárni, ehhez ugyanis sok modern épületet kellene elbontani. Velem egyidőben érkezett egy német nyugdíjascsoport is, melynek egyik, kevéssé lelkes tagja a reggeli lépcsőzés megkezdése előtt már megtörten a következő szavakkal értékelte a látványt: Wieder kaputte Steine. (Már megint tönkrement kövek.)
esznai templom
Az előző képen látható főbejárattól balra

A kosfejű Khnum istenség fazekaskorongján, agyagból alkotta meg az első embert. Itt gyermekként Heka isten áll előtte a dombormű jobb oldalán.
Balra istennők barátkoznak az egyesített koronát viselő fáraóval, aki itt nem más, mint Tiberius római császár.
Ugye emlékszünk, hogy a Julius Caesar meggyilkolását követő polgárháború idején, Kr.e. 30-ban öngyilkos lett az utolsó ptolemaida uralkodó, mellesleg Caesar korábbi barátnője és gyermeke anyja, VII. Kleopátra fáraónő. Octavianus, a később Augustus császár pedig Aegyptust római provinciaként a birodalomhoz csatolta. Értelemszerűen a római, majd bizánci császárok innentől kezdve Egyiptom uralkodói is voltak. Egészen addig, amíg a terület a perzsa Szaszanida Birodalomé nem lett 619 és 629 között. Utána rövid időre még visszatért a bizánci uralom, de aztán 639 és 642 között az arabok elsöpörték azt.

esznai templom
Hiposztül csarnok déli oldala

Belépünk a templomba. Ez a hiposztül csarnok déli oldala. A templomot VI. Ptolemaiosz Philopátor (Kr. e. 222-204) idején, tehát a hellenisztikus korban kezdték építeni. 18 oszlop áll a csarnokban. Pálmafejezetes oszlopok.

esznai templom
Mennyezet
Eszna görög neve egyébként Latopolisz volt. A lates niloticus, vagyis az itt nagy mennyiségben halászott nílusi sügér után. Tehát Eszna tulajdonképpen Sügérváros.
esznai templom
Caracalla császár (198-217) fáraóként ajándékot ad az isteneknek
Fent a középső figura a mindig jókedvű Min isten
esznai templom
Domborműfejtés
A falakon egy sor római császár jelenik meg fáraóként. Tiberius, Titus, Domitianus, Traianus, Marcus Aurelius, Commodus, Septimus Severus, Caracalla, Geta, Decius.
esznai templom
Heka, a mágia és orvoslás istene
A pózt senki ne csinálja utána! Legfeljebb 20 másodperces kézmosás után.
esznai templom
Oszlopok
esznai templom régen
Egy archív kép a Wikipediáról
Így nézett ki az esznai templom, mielőtt kiásták volna.
esznai templom
Oszlopfők és mennyezet
esznai templom
A templom jobb oldali (északi) oldalán a szokásos egyiptomi fáraópózban nem más, mint Traianus római császár (ur. 98-117) fegyelmezi az ellent, egyúttal felajánlva hadifoglyait Khnum istennek, aki egy szablya átnyújtásával támogatja a műveletet.
esznai bazársor
Bazársor
Az esznai templom nagyjából 200 méterre van a Nílustól. A kettő között bazársor turistáknak. Úgy tűnik, főleg németek látogatnak ide, ugyanis az árusok is Goethe nyelvén szólongatják az utazókat. A lányokat például Heidinek szólítva. A felirat szerint “itt nem zaklatják önt”. Csak egy kicsit.
A Nílus Esznánál
A Nílus Esznánál
Haladunk tovább edfu fele
Haladunk tovább dél felé
Következik Edfu. Nagyon szép lesz!
MEGOSZTÁS

Ajánlott Bejegyzések