Első utazás a covid után - Irány Horvátország! PCR-teszt vagy igazolvány?
Tegnap 17:30-kor csináltattam Budapesten egy PCR-tesztet (garat-orr-agy). Akkor ugyanis még erre volt szükség ahhoz, hogy beutazhassak Horvátországba. A horvát belügyminiszter pedig ma bejelentette, hogy egy darab oltás is elég. Az meg nekem pont volt. Szóval végül felesleges volt a PCR. Sebaj.
Csupa olyan dolog történt ma, amire közel egy éve nem volt példa. Csomagolás, mindenféle dobozkákból maradék balkáni pénzek előkotrása, térképnézegetés, szállásfoglalás, elindulás, HATÁRÁTKELÉS. Már-már megható volt.
Letenyén a magyar határőr nem különösebben foglalkozott velem, jobban izgatta a félreállított, ukrán rendszámú autó.
Horvát kollégájának átadtam a személyimet éés.. a magyar oltási igazolványomat, amelyet egy dózisnyi vakcina beoltakoztatásával érdemeltem ki (már jó régen).
Felcsillant a szeme, láthatóan találkozott már az igazolvány fotójával az eligazításon. Elvette, forgatta, forgatta. Aztán kissé bizalmatlan hangsúllyal megkérdezte – tört, de érthető magyar nyelven -, hogy egy vagy két vakcinát kaptam.
Egyet. (Tizenhatot is mondhattam volna.) Hú – ettől érezhetően elbizonytalanodott. Tegnapig – sőt máig – kizárólag teljesen vakcináltakat engedhettek be. Vagy negatív PCR-eseket. Pillanatnyi csend.
Van PCR-tesztem is! – mondtam, átvágva a gordiuszi csomót. Ettől megkönnyebbült.
Regisztráltam is! – tetéztem, és nyújtottam felé a pár órával korábban, otthon kinyomtatott papírt, amelyen a horvát beutazási honlapon kapott számom szerepelt. Igen, már látom – nézett a monitorjára, amelyen közben megjelentek az adataim és a reggel feltöltött PCR-tesztem.
Hvala lijepa, have a nice trip!






