A szlovák Rómában, Nagyszombaton jártam

Szlovákia

Nagyszombat/Trnava, a szlovák Róma. Meg egy időben magyar is. De legalábbis pót-Esztergom.
Ijesztő pápa az ELTE elődjénél és kávé a zsinagógában. De hova járt gimnáziumba Kodály Zoltán?

Balra a Nagyszombati Egyetem egykori épülete. 1635-ben alapította az esztergomi érsek, Pázmány Péter. Csak 1777-ben költöztette Pestre Mária Terézia. Ebből lett az ELTE és a SOTE, vagyis Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Semmelweiss Ignác Orvostudományi Egyetem is.
Azért itt alapította, mert 1543 és 1822 között Nagyszombat volt az esztergomi érsekség székhelye. Ide menekült a török elől a magyar katolikus egyházi vezetés és sok nemes és polgár is. I. Ferdinánd 1551-ben elrendelte, hogy a magyarok, a németek és a szlovákok egyenlő arányban vegyenek részt a városvezetésben. Jobbra a barokk jezsuita egyetemi templom, Keresztelő Szent Jánosnak szentelve.

Maga az érett barokk. A főoltáron 1640-es évszám szerepel. Nagyszombat a magyarországi ellenreformáció, vagyis a protestánsok elleni fellépés központja is volt.

Itt az egyetemi templom tornya balra a háttérben látszik. Tőle idébb a papi szeminárium és gimnázium épülete. Itt érettségizett Kodály Zoltán, és 15 évesen Nagyszombatban írta a Stabat Matert.

A magyar szent koronával és a kiscímerrel.

1574-ben, majd leégése után 1683-ban épült.

Nézzünk be.

Hoppá. Kávéházzá alakították. Furcsa, nem?

A Szent-Miklós plébániatemplom nagyszombaton

A Szent-Miklós plébániatemplom. Ez volt az esztergomi érsekek székesegyháza 1543 és 1822 között. Még Nagy Lajos király kezdte megépíttetni. Ő is itt, Nagyszombatban halt meg 1382-ben. Jobbra pedig az 1564-ben épült érseki palota oldala látható. Pázmány Péter is itt tevékenykedett.