A szlovák Rómában, Nagyszombaton jártam

Nagyszombat/Trnava, a szlovák Róma. Meg egy időben magyar is. De legalábbis pót-Esztergom.
Ijesztő pápa az ELTE elődjénél és kávé a zsinagógában. De hova járt gimnáziumba Kodály Zoltán?

II. János Pál pápa szobra az egyetem és az egyetemi templom előtti téren
II. János Pál pápa szobra az egyetem és az egyetemi templom előtti téren
nagyszombati egyetem egykori épülete
Kizúmolunk a pápáról

Balra a Nagyszombati Egyetem egykori épülete. 1635-ben alapította az esztergomi érsek, Pázmány Péter. Csak 1777-ben költöztette Pestre Mária Terézia. Ebből lett az ELTE és a SOTE, vagyis Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Semmelweiss Ignác Orvostudományi Egyetem is.
Azért itt alapította, mert 1543 és 1822 között Nagyszombat volt az esztergomi érsekség székhelye. Ide menekült a török elől a magyar katolikus egyházi vezetés és sok nemes és polgár is. I. Ferdinánd 1551-ben elrendelte, hogy a magyarok, a németek és a szlovákok egyenlő arányban vegyenek részt a városvezetésben. Jobbra a barokk jezsuita egyetemi templom, Keresztelő Szent Jánosnak szentelve.

nagyszombati templom belülről
A templom belülről
Maga az érett barokk. A főoltáron 1640-es évszám szerepel. Nagyszombat a magyarországi ellenreformáció, vagyis a protestánsok elleni fellépés központja is volt.
itt érettségizett kodály zoltán nagyszombatban

Itt az egyetemi templom tornya balra a háttérben látszik. Tőle idébb a papi szeminárium és gimnázium épülete. Itt érettségizett Kodály Zoltán, és 15 évesen Nagyszombatban írta a Stabat Matert.

dombormű nagyszombati épület kapuzatán
Dombormű a fenti csíkos épület kapuzatán
A magyar szent koronával és a kiscímerrel.
A Szentháromság tér a 57 méter magas tűztoronnyal/várostoronnyal
A Szentháromság tér a 57 méter magas tűztoronnyal/várostoronnyal
1574-ben, majd leégése után 1683-ban épült.
kulturház nagyszombaton
Még csehszlovák mércével is meglehetősen ocsmány kultúrház a Szentháromság téren
Felújított zsinagóga nagyszombaton
Felújított zsinagóga
Nézzünk be.
Felújított zsinagóga nagyszombaton
Hoppá. Kávéházzá alakították. Furcsa, nem?
A Szent-Miklós plébániatemplom nagyszombaton
A Szent-Miklós plébániatemplom. Ez volt az esztergomi érsekek székesegyháza 1543 és 1822 között. Még Nagy Lajos király kezdte megépíttetni. Ő is itt, Nagyszombatban halt meg 1382-ben. Jobbra pedig az 1564-ben épült érseki palota oldala látható. Pázmány Péter is itt tevékenykedett.
kép nagyszombati házon
Szent István és Szent Imre falfestményen
A fenti kép bal oldalán látható házon.
szent-miklós plébániatemplom belül nagyszombaton
A Szent Miklós székesegyház oldalkápolnájában az oltáron a könnyező Szűz Mária, a város oltalmazója
A hívők szerint az 1683-as, törökverő párkányi csatában, aztán 1708-ban még háromszor vért könnyezett.
szent-miklós plébániatemplom belül nagyszombaton
Szent István a templomablakon
Készítette Palka József, B-Pest.
szent-miklós plébániatemplom belül nagyszombaton
Érdekes, eredetileg minden bizonnyal középkori freskó. Szent György és a sárkány
Él-jen, Sü-sü!
szent-miklós plébániatemplom belül nagyszombaton
Még egy pillantás a Szent Miklós templomra
Szóval ez volt majdnem 300 éven át az esztergomi bazilika megfelelője.
szent-miklós plébániatemplom nagyszombaton
Kívülről
középkori vár maradványa nagyszombat
A székesegyház mögött. A középkori vár maradványa, apácákkal.
Gyalogos felüljáró nagyszombat
Még egy kis csehszlovák építészet
Gyalogos felüljáró a városfal és a rendelőintézett között. Fagyi van!
Gyalogos felüljáró nagyszombat
Barátság!

A következő posztban megnézzük, hol fürdött szűzleányok vérében Báthory Erzsébet.
Vagy nem fürdött. De megnézzük!

MEGOSZTÁS

Ajánlott Bejegyzések