Kis esti séta Kairóban, persze némi piramisozás után

Még egy kis piramisozás. Ez a legrégibb piramis, Dzsószer fáraó lépcsős piramisa Szakkarában. Megnézzük továbbá pl. “Gazdag” Ti sírját és Ramszesz memphiszi kolosszusát. Aztán kis esti séta Kairóban. Bónusz: gázpalack-szállító lovaskocsi és az utolsó perzsa sah nyughelye.

dzsózser fáraó piramisa
Dzsózser fáraó piramisa
Dzsózser (Zoser) fáraó a Kr.e. 2600-as évek közepén uralkodott. Az ő 60 méter magas síremlékét tartják a világ első piramisának. Az előző posztban látott vörös piramis előtt mintegy fél évszázaddal épült. Elképesztő jelentőségű építmény. Innentől kezdett az emberi civilizáció valóban a magasba törni – építészetileg is.
memphisz utcakép

Az előbb látott Szakkara az ősi Memphisz halotti városa, nekropolisza volt. Memphisz (arabul Menf) fekszik a Nílus melletti termékeny síkságon, a nekropolisz pedig attól kicsit nyugatra, a sivatagban. Most kicsit visszatérünk Memphiszbe. Emlékszünk, ugye, a falafelárusra? Ez ugyanott egy gázszállító jármű.

Ez pedig szfinx az ókori Memphisz rommezején, ma Mit Rahina nevű településen
Ez pedig szfinx az ókori Memphisz rommezején, ma Mit Rahina nevű településen
Memphiszt a hagyomány szerint Kr.e. 3100 (máshol 2950) körül alapította az Alsó- és Felső-Egyiptomot egyesítő legendás uralkodó Ménész vagy Meni, akit általában azonosítanak Narmer fáraóval. Azért itt, mert ez volt a két korábbi királyság határa. A délről északra folyó Nílus itt válik szét több ágra, vagyis itt kezdődik a Nílus deltája.
mit rahina II. Ramszesz impresszív szobra
II. Ramszesz impresszív szobra

Minden bizonnyal többszáz évvel korábbi alkotás, és csak később vésték rá Ramszesz nevét. Megvannak a rendőrök jobbra, a fa alatt? Az a trükkjük, hogy odacsalnak a szobor hátoldalához, hogy megmutassanak valamit (meg, hogy takarásban legyenek az esetleges felettestől), aztán baksisért fényképezkednek a turistákkal. Oké, én is csináltam velük fotót…

mit rahina II. Ramszesz impresszív szobra
Ugyanott
mit rahina II. Ramszesz

Nagyjából kétszáz méterrel odébb egy erre a célra emelt épületben őrzik II. Ramszesz másik, mintegy 10 méteres kolosszusát. Jól látszanak az arányok. 1820-ban találta meg Giovanni Caviglia olasz régész, arccal lefele egy mocsaras területen az egykor itt állt Ptah templom romjainál. Először úgy volt, hogy Itáliába, majd hogy a British Museumba szállítják, de szerencsére senki nem vállalta a költségeket.

mit rahina II. Ramszesz
A fáraó Felső-Egyiptom fehér koronáját viseli
mit rahina szfinx
A szfinx az eredeti helyén áll nagyjából 3400 éve
Dzsószer fáraó piramisa
Dzsószer fáraó piramisa

És akkor átjövünk Szakkarába. (Arabul egyébként a második szótagon van a hangsúly.) Az előző posztban nagyon messziről láthattuk, most viszont itt állunk előtte: ez Dzsószer fáraó szakkarai lépcsős piramisa.
Kr.e. 2650-ben kérte fel Dzsószer fáraó a főépítészét, Imhotepet, hogy építsen neki síremléket. Addig a masztaba (arabul padot jelent) típusú temetkezési helyek voltak divatban. Téglalap alakú építmény, amely alatt a mélyben volt a sírkamra. Ez az épület is így indult, de aztán a masztabát közel négyzetté bővítették, majd ráépítettek egy szintet, meg még egyet, meg még egyet stb. Így lett az egész egy hat szintes lépcsős piramis, amely mintegy az égbe vezető lépcsőként is funkcionált az ide temetett fáraó számára. Csodálatos építmény! Bemenni még (már) nem lehetett, éppen munkások dolgoztak bent, megerősítendő az épület szerkezetét. Ez jelentős előrelépés ahhoz képest, hogy korábban arról lehetett hallani, hogy az összedőlés határán áll a világ első piramisa.

Dzsószer fáraó piramisa
Megkezdjük a lenyűgöző díszítésű sírok feldolgozását. Masztabákról, főtisztviselők síremlékeiről, tehát nem piramisokról beszélünk. Ez itt Kagemni, Teti fáraó főbírája sírja, a falon a Nílusban halászó, aztán a zsákmányt szállító emberekkel. Jó lesz vigyázni, a Nílusban krokodilok is vannak! (Voltak.)
Itt az eredeti festés is megmaradt a domborműveken
Dzsószer fáraó piramisa
Írnokképző iskola
Dzsószer fáraó piramisa
Majom és kutya (sakál?) pórázon
Dzsószer fáraó piramisa
Kicsit odébb: Mereruka sírja és életnagyságú szobra
Ti sírja
Ti sírja

Ez pedig a legszebben díszített masztaba Szakkarában. A “gazdag” előnévvel illetett Ti sírja. Ti a Szakkara és Gíza között elterülő abu szíri piramisok felügyelője volt, de övé volt az “udvari fő fodrász” és “a király egyetlen barátja” megtisztelő címe is. Ezekkel biztosan jól lehetett menőzni akkortájt.

ti sirja
Az oszlopcsarnok után erre a gazdagon díszített folyosóra jutunk. Jobbra álajtó.
ti sirja
Mindennapi jelenetek a falakon
Felül maga Ti. Lent pedig mészárosok szarvasmarhát vágnak.
ti sirja
Szerény raktárhelyiség
ti sirja
A szentély
ti sirja
Ti és segédei a Níluson minden bizonnyal vízilovakra vadásznak
Ti után kicsit odébb: a Szerapeum
Ti után kicsit odébb: a Szerapeum

Nem kevesebb, mint ezer éven keresztül temették ide a Memphiszben szentként tisztelt és kényeztetett Ápisz-bikákat, miután mumifikálták őket, akárcsak a fáraókat. Az Ápisz-bikákat Ptah isten megtestesülésének tartották. 1851-ben találta meg a homok alatt Auguste Mariette francia régész. Ő ásta ki többek között a fentebb látott memphiszi szfinxet és Ti sírját is.

Ti után kicsit odébb: a Szerapeum
A hatalmas gránit- vagy mészkőszarkofágok akár 80 tonnát is nyomhatnak. Persze nekem meg sem kottyan egy ilyen sírfedél. A sok szarkofágból egyetlen egyet találtak meg sértetlenül, az összes többit sok évszázada feltörték és kirabolták.
abu sziri piramisok
Indulunk hazafelé
A háttérben az abu szíri piramisok sejlenek fel. Illetve nagyon piciben, balra a gízai nagy piramis. Dzsószer piramisa most nagyjából mögöttünk van, attól még inkább mögöttünk pedig Dahsúr és a vörös, valamint a tört piramis.
dzsózser fáraó piramisa
Búcsú Szakkarától
szakkara múzeum
Illetve még zárás előtt gyorsan beugrunk az itteni múzeumba. Ez itt Imhotep, az építészetet forradalmasító királyi főépítész fakoporsója.
szakkara múzeum

Ez pedig egy megdöbbentő, 4300 éves dombormű, amely eredetileg Unasz fáraó szakkarai sétányán állt. Az éhező, csontsovány emberek ábrázolása a kutatók szerint egy akkortájt bekövetkezett éghajlatváltozásra és az ennek következtében kialakult éhínségre emlékeztet.

Ez egy véletlenszerű fotó Kairó egyik külső kerületéből
Ez egy véletlenszerű fotó Kairó egyik külső kerületéből
Azért tettem ide, mert elég tipikus. Hosszú szakaszokon ez látszik. Több helyen is úgy tűnik, hogy a tűzfalakba is ablakokat vágnak, ami nem mondható túl biztonságos megoldásnak.
Kairó citadellája alkonyatkor
Kairó citadellája alkonyatkor

Még a híres Szaláh ad-Dín (Szaladin) szultán építtette a 12. században. Egészen a 19. századig ez volt az egyiptomi uralkodók, helytartók székhelye. Az albán származású Muhammad Ali, aki helytartóként, alkirályként jórészt függetlenítette magát az Isztambulban székelő török szultántól, 1811-ben ide hívta egy nagy szabású lakomára a mameluk vezetőket, vagyis a számára potenciálisan rivális urakat. A buli végén a távozni készülő urakat a Muhammad Alihoz hű albán csapatok a citadella falai között csapdába csalták, és mind egy szálig lemészárolták. Muhammad Ali pedig Egyiptom megkérdőjelezhetetlen ura lett.
Emlékszünk a magyar történelmi párhuzamra? Könyves Kálmán királyunk (1095-1116) megvakíttatta testvérét, Álmost és annak fiát, Bélát, hogy semmiképpen ne legyenek alkalmasak trónkövetelőnek. Miután azonban Kálmán fia, II. István király 1131-ben meghalt, a trónért folyó küzdelemből mégis (Vak) Béla került ki győztesen, és II. Béla néven ő lépett a trónra. Aztán a főurakat országgyűlésre hívta Arad mellé. Aztán amikor szépen összegyűltek, berontottak a királyi csapatok, és a potenciálisan vele ellenséges urakat, hatvannyolcat, lemészároltatta.

hasszan szultán mecsete al-rifai mecset
Az előző helyről másik irányba nézve két szép épület

Balra Hasszán szultán mecsete és medreszéje 1363-ból. Jobbra pedig az Al-Rifai mecset, amely 1912-ben készült el. Ami miatt különösen érdekes, az az, hogy ide temették el az iráni uralkodót, Reza Pahlavi sahot 1944-ben. Később visszaszállították a holttestét Teheránba, ahol mauzóleumát 1979-ben üresen találták az iszlamista forradalmárok. Pár éve került elő mumifikálódott holtteste egy közeli építkezésen. Erről írtam is itt tavaly áprilisban. A 79-es iszlám forradalom elől apjához hasonlóan emigrációba menekült az utódja Mohammad Reza Pahlavi sah is. Őt is itt temették el, ő viszont a mai napig itt nyugszik.

Ez csak egy kis ízelítő a kairói lakóházak hangulatából
Ez csak egy kis ízelítő a kairói lakóházak hangulatából
kairó utcakép
Milyen autón is van itt merci-jelvény? (apropó, ez már a harmadik kutya a posztban)
kairó utcakép
Aha, egy német rendszámú Fiat 128
el abd cukrászda kairóban
Az egyik legmenőbb édességbolt, az El Abd cukrászda a leárazott termékekért rohamozó helyiekkel
sakara sör
És még egy kis jutalomital a szálláson. Sakara sör, 15 százalék alkohollal. Kevés – keresztények által üzemeltetett – italbolt van Egyiptomban, onnan van. Ott a lépcsős piramis, de mintha eggyel kevesebb szintje lenne. Sebaj, egész finom volt.
A következő posztban elhagyjuk Kairót, és elkezdjük felderíteni az ország középső, a turisták által rendszerint kihagyott szakaszát. Legközelebb Al-Minya városban alszunk.
MEGOSZTÁS

Ajánlott Bejegyzések