Egyiptomi piramisok, egy kicsit másképp és máshol

Szóval akkor a piramisok. Másképp.
Mégpedig a gízai piramisok.
Ez után ugyanis jönnek még a kevésbé ismert, ám talán még izgalmasabb piramisok Kairótól délre.
Olyan intenzív és izgalmas az egyiptomi utam, hogy most jutottam odáig, hogy posztoljak. (Ráadásul a mobilnetem is megszűnt működni.)

Huhh, hol is kezdjük?

Először kelünk át a Níluson. Úton a nyugati part felé.

Hoppá, feltűnik egy piramis.

Bejutottunk. Ez itt a “nagy piramis”, vagyis Hufu, görögösen Keopsz fáraó piramisa. Fentebb a megbontott álbejárat. Jobbra lentebb a most használatos bejárat.

Először lefelé megyünk, majd egy 1,3 méter magas, 1 méter széles, 40 méteres folyosón felfelé. Indul a piramisfitnesz. Lesz még sok! Klausztrofób hajlamúaknak nem ajánlott.

Sokan jó ötletnek tartják a sírral fotózkodást. Mutatom a légkondit..

Itt már visszafelé. Lefelé a nagy galérián. 47 méter hosszú, 8 és fél méter magas.

Kis pihenő. Áttekintő ábra. Nem megszokott perspektívából.
Az előbb a jobb oldalon látható Hufu-piramisban voltunk. Kr.e. 2570 táján készült el. Eredetileg 146 méter magas volt, most – a kőbányászat és a természet okozta erózió miatt – már csak 137. Ez a legnagyobb piramis. Mára csak kicsivel nagyobb, mint a tőle balra látható Hafré-, görögösen Kefrén-piramis. 136 méter magas, de – ha nem pont innen nézzük – nagyobbnak tűnik az előzőnél, mert az egész építmény magasabban fekszik. Hafré Hufu fia volt. Hafré fia pedig Menkauré (Mükerinosz). Az ő piramisa ezen a képen csak egy pici gúla Hafré piramisától balra. 62 méter magas. Innen sokkal nagyobbnak látszanak Hufu feleségénék és nővéreinek valójában jóval kisebb piramisai az előtérben. Egyébként a kép jobb szélén Faruk egykori egyiptomi király nyaralója látható. Szerény kilátással.

Egy másik perspektíva. Menkauré, Hafré, Hufu, jobbra pedig az utóbbi családtagjai.

Innen már Hafré piramisa tűnik a legnagyobbnak. Különös ismertetőjele, hogy a tetején megmaradt valamennyi az eredeti, világosabb, simára csiszolt mészkőborításból. Tőlem balra Hufu/Keopsz és Hafré/Kefrén, jobbra Menkauré/Mükerinosz és az utóbbi családtagjainak piramisai. A fejembe pedig éppen repülőcsík hatol. A háttérben vékony csíkként Kairó sejlik fel.

Éppen nem látogatható. Legalább több erőm maradt a Kefrén-piramisra.

Ez a kép a kedvencem ebből a sorozatból. Balra Keopsz, középen a mészkősüveges Kefrén, jobbra a távolban Mükerinosz.

Ebből a szögből korábban nem láttam őket képen sem.

Még szűkebb járatokkal, mint Keopsz/Hufu piramisában. Folytatódik a piramisfitnesz!

Hufu sírkamrájában vízszintes a mennyezet, itt nyeregtetőre emlékeztető. Számos turista lelkesen ugrál bele a szarkofágba egy-egy humorosnak szánt fotó kedvéért. Ne tegyünk ilyet! Már ha kultúrember címre pályázunk. És nem félünk a fáraó haragjától.
A falon a piramist a modern korban először – 1818-ban – felnyitó Giovanni Belzoni itáliai utazó, felfedező graffitije. Sajnos Egyiptom legszebb műemlékei is tele vannak a 19. századi európai utazók menőző falfirkáival, véseteivel. Hozzájuk se csatlakozzunk lehetőleg. Belzoni egyébként már csak a kirabolt, feltört és üres szarkofágot találta meg.

Takarítani a piramisban is kell! Látható, milyen szűkös a folyosó. De már látni a fényt a végén.

Keopsz öt halotti bárkáját viszonylagos épségben találták meg 1954-ben, a piramisa mellett eltemetve. Felújítás, restaurálás után a piramis mellett állították ki ezt a példányt.

Elképzelhető, hogy ezen hajók valamelyikén szállították a fáraó múmiáját a piramishoz. A cél egyébként az volt, hogy a fáraónak a túlvilágon is a rendelkezésére álljon megfelelő vízijármű. 4500 éves hajó, helló!

Ilyen szögből viszonylag kevés kép készül róla. Valószínűleg Kefrént ábrázolja. Mármint szemből..

Így kicsit ismertebb. Arab forrásokból kiderül, hogy valamikor a 11. és a 15. század között veszítette el az orrát, mégis makacsul tartja magát a legenda, amely szerint Napoleon Bonaparte gyakorlatozó katonái lőtték volna szét ágyúval. Ez utóbbi valószínűleg csak az ellenfél britek propagandája.

Ja, nem így kell vele pózolni?

Búcsúzunk a gízai piramisoktól. Egy újabb szokatlan szögből. Balra bazársor, jobbra pedig széksorok. Innen nézik az ilyen iránt érdeklődők a fény- és hangjátékot.

Mostantól sűrűbben jönnek a posztok. Megnézzük még egy kicsit Kairót, aztán dél felé indulunk. Egészen a szudáni határig!

MEGOSZTÁS