Kazahsztán fővárosa, Nurszultán képekben

Asztana, újabban Nurszultán, Kazahsztán fővárosa.
Ezzel a poszttal zárjuk a nagy kazah körutazást. Illetve csak majdnem. Jön Jurcsihin orosz űrhajós üdvözlete Farkas Bertalannak!

A kazah népmese szerint egy csodamadár, Szamruk az élet fájának, egy nyárfának a tetejére rakta le tojását – ezt idézi meg ez az emlékmű, amely az 1997 utáni új főváros és egész Kazahsztán jelképévé vált. A helyiek alakja miatt Chupa Chups-nak is nevezik.
Amikor egy régi itteni lakost arról kérdeztem, mi volt ezen a helyen korábban, ennyit mondott: krumpli.
Szóval mezőgazdasági terület.
Ez egy teljesen új, modern városrész, számos nemzetközileg elismert sztárépítész dolgozott rajta.

A Bajterek tetején kilátó van. A gömbfelületű és sötétített üveg miatt gyakorlatilag lehetetlen normális fotót készíteni.
Itt a volt elnök, Nazarbajev kéznyomába illesztheti az ember a saját kezét.

Nincs nagy mozgás.
Nurszultán amúgy Ulanbátor után a világ második leghidegebb fővárosa. A sztyeppe közepén fekvő, erősen kontinentális klímájú várost semmi nem védi a Szibéria felől érkező hideg légáramlatoktól. Cserében nyáron olykor jó forró.
Biztos örültek az államigazgatásban dolgozók, amikor 1997-től kezdve ide kellett költözniük a sokkal kellemesebb, hegyekkel körülölelt, fás utakkal gazdagon ellátott Almatyból, oroszosan Alma-Atából.

Manfredi Nicoletti olasz építész alkotása, 2009-ben adták át.

Az Isim folyón is átmegy majd talán egyszer a reptéri gyorsvasút. Pénzhiány miatt félbehagyták, a kínai munkások levonultak. A kép jobb oldali harmadánál látható piramis alakú épület “a béke és megbékélés palotája”.

Balra hátul a magas épület a még félkész Abu Dhabi Plaza. Ha egyszer elkészül, 382 méteres magasságával Közép-Ázsia legmagasabb épülete lesz.
Idén tavasz óta hívják a leköszönt (de a háttérből azért irányító) kazah elnök, Nurszultan Nazarbajev után Nurszultánnak a kazah fővárost. Eredetileg Akmoly volt, aztán a szovjet időkben Celinográd lett, a rendszerváltáskor Akmola. Miután 1997-ben a sokkal barátságosabb és kedvezőbb klímájú Almatyból ideköltöztették a fővárost, átnevezték Asztanára, ami türk nyelveken fővárost jelent. Még ma is sokan így nevezik, bár a hivatalos név már Nurszultán, illetve Nur-Sultan. Hogy ennél is bonyolultabb legyen, a mintegy egymilliós város repterének nemzetközi betűjele továbbra is a Celinográdra utaló TSE.

A piramis túloldala: a Függetlenség tér a Kazah Eli emlékművel (kazah hősökkel, egyszerű emberekkel és Nazarbajevvel), balra a kreativitás palotája (művészeti egyetem), jobbra a függetlenség palotája.

Felvetődhetne, hogy ezt az épületet szánnák Nazarbajev végső nyughelyének, de a pletykák szerint erre a korábbi posztokban megénekelt gyönyörű turkisztáni mauzóleumot szemelték ki.

Háromévente itt tartják a világ- és hagyományos vallások vezetőinek nemzetközi kongresszusát.

A Hazrat Szultan mecset Közép-Ázsia legnagyobb muszlim imahelye, egyidejűleg 10 ezer hívő fér el benne. A kupolája 51, a négy minaret 77 méter magas, 2012-ben adták át.

Étterem és számos kegytárgybolt is található benne.

Erősen emlékeztet a washingtoni Lincoln-emlékműre.

Egy korábbi posztban megmutattam, hol találták meg egy dél-kazahsztáni kurgánban a hetvenes években. Ez csak egy rekonstrukció, amely segít elképzelni, hogy is nézett ki a sírban megtalált szkíta/szaka herceg.

A kiírás szerint ezek tigrismotívumok. Kit mire emlékeztetnek? Engem speciel kismalacokra.

Szintén egy korábbi posztban mutattam képet a kipcsakok egykori fővárosáról, a délnyugat-kazahsztáni Sziganakról (Syganak). A kipcsakok óriási terület felett uralkodó törzsszövetséget alkottak a nálunk kunoknak nevezett kumanokkal, még a mongol hódítás előtt.

Kazah kisfiú frissen fejt kancatejet fogyaszt.

A 2006-ban átadott, 150 méter magas “sátor” valójában egy bevásárlóközpont.

Itt már kicserélték a városnevet, ez nem mindenhol van így.

A 2017-es asztanai világkiállítás központi témája a jövő energiája volt. Ez az EXPO központi épülete, a Nir Alem pavilon, népszerű becenevén a halálcsillag.