A kirgiz út az Alakul-tónál és Karakol völgyénél indult
Alakul-tó és a Karakol völgye. Indul a kirgiz túra.
A köl tavat jelent kirgizül. 3600 méteres tengerszint feletti magasságon fekszik.
De előbb el kell oda jutni, eleinte a Karakol folyó völgyében. 1984-es gyártmányú szovjet katonai UAZ-zal.
Gyalogosan felfelé. Nem mondom, hogy nem fáradtam ki.
Fotózásra hivatkozva lehet pihenni.
Ez onnan készült.
Az Alakul látképe panorámafotón
Ez már a visszaúton
Karakolt 1869-ben, oroszok alapították. Még ma is megvan sok régi orosz ház, hol jobb, hol – mint ez itt – rosszabb állapotban.
1910-ben készült el, a sztálini időkben raktárként használták. Eszméletlen izgalmas, nem? Kínai muszlimok az orosz Kirgíziában!
Karakolt 1888-ban az orosz felfedezőről Przsevalszknak nevezték el. 1991 óta ismét Karakol.
A híres kirgiz író, Csingiz Ajtmatov regényéből emlékeztem erre a sztorira. Az elítélt fejére nedves tevebőrt húznak, amely, miután megszárad, olyan feszesen gyógyul oda, hogy a haj befele kezd nőni, amitől az áldozat megőrül. Na, ez szerintem ezt ábrázolja itt, a karakoli helytörténeti múzeumban.
Elle Maillart svájci sportolónő és fotós az 1930-as években fényképezte végig a szovjet Közép-Ázsiát. Ez az ő kiállításának egyik képe: szamarkandi per, az asztalon Lenin-mellszoborral. Indulunk nyugatra!
