Az iráni Damghan városát méltatlanul kevesen ismerik, pedig...

Irán: a méltatlanul kevéssé ismert Damghan városa Mashad és Teherán között. Pisztácia és mandula, Tepe Hisszar ősi vára és a legrégibb iráni mecset.

tepe hisszar
Tepe Hisszar ősi települése a mai Damghan külterületén, háttérben az Alborz havas vonulata. (Az előtérben denevérszerű lény.)
tepe hisszar
A Tepe Hisszart 1877-ben fedezték fel újra, aztán az 1930-as, majd 70-es években folytatódtak az ásatások.
tepe hisszar
Az 1990-es évekre számos történeti réteget azonosítottak a területen. A ma is látható falak főleg a szasszanida időszakból (224-651) származnak. Ezeket az itt is látható módon előkészített agyagtéglákkal igyekeznek restaurálni.
tepe hisszar
A legkorábbi réteg egy árja település nagyjából Kr.e. 4000-ből (!), aztán jönnek a méd (Kr.e 728-550) és pártus (Kr.e. 248- Kr.u. 224) korszak nyomai. Ez itt a képen minden bizonnyal szasszanida. Figyeljük az enyhén csúcsos boltíveket!
Tepe Hisszar panorámaképen. Középen a fellegvárral.
Tarikhaneh

Vissza Damghan városába. A Tarikhaneh: Irán legrégibbnek tartott mecsete – ha egyáltalán értelmezhető ez a fogalom egy olyan területen, ahol rengeteg régi zoroasztiánus szentélyt alakítottak át mecsetté, miután az arabok elfoglalták a Szasszanida Birodalmat.
Tari türk nyelven istent jelent, a khaneh pedig perzsául házat. Tarikhaneh: Isten háza.
A régi tűztemplom mintegy 2300 éve épült. Ezt alakították át mecsetté az iszlám hódítás után, a 7-8. században.

tarikhaneh
A négyzet alakú udvart 18 oszlop veszi körbe. Ezek a vaskos, 3 és fél méter magas oszlopok és az enyhén csúcsos boltívek a szasszanida építészet sajátjai.
tarikhaneh
A háttérben látható, 4,2 méter átmérőjű és eredetileg 30 méternél is magasabb minaret a szeldzsuk időszakban, 1026 és 1029 között épült, azóta itt áll.
tarikhaneh
Az eredeti díszes teteje már nincs meg. Ezt most párizsias hangulat helyettesíti.
Újabb jóbarátokkal a minaret tövében damghan
Újabb jóbarátokkal a minaret tövében
Belföldi látogatócsoport, jobbra pedig a Tarikhaneh nagyon kedves múzeumőre.
damghan utcakép
A Damghan név a deh mint falu és mighan mint mágusok összetételből ered, jó eséllyel a város iszlám előtti tűzimádó zorosztriánus múltjára utalva.
damghan utcakép
A görögök Hekatompülosznak, vagyis a száz kapu városának nevezték nagysága miatt. II. Arszakész (Kr.e 217-191) uralma alatt a mai Damghan területén volt a Pártus Birodalom fővárosa. A falfestményen Khamanei legfőbb vezető damghani épületekkel.
Damghan közepén: a Csehel Doktar (Chehel Dokhtar) torony és az Imamzadeh Dzsafar.
Damghan közepén: a Csehel Doktar (Chehel Dokhtar) torony és az Imamzadeh Dzsafar
Mindkettő a szeldzsuk korból. Az egyik felirat szerint 1087-ből.
... és az Imamzadeh Dzsafar másik szögből.
... és az Imamzadeh Dzsafar másik szögből
damghan pisztácia és mandula
A mintegy 60 ezres város Irán pisztáciafővárosa, és itt a környéken terem a vékony, kézzel könnyen eltávolítható héjú mandula is. Felismeritek, mi mi?

Megálló az egyedülálló természeti szépségű Badab-e Szurt mészkőteraszok felé.
A panorámakép jobb szélén első ránézésre egy egyszerű hegy látható. Alaposabban szemlélve azonban feltűnhetnek egy régi erődítmény romjai. A hassisik, másnéven asszaszinok vára állt itt.
A harcias asszaszinok – innen ered a merénylő/gyilkos jelentésű francia és angol szó – valójában a síiták második legnagyobb ága, az iszmaili fő szektája, a nizari tagjai voltak. Perzsia és Szíria hegyeiben éltek nagyjából 1090 és 1275 között, és sok fejtörést okoztak például a Közel-Keletet pusztító-építő európai kereszteseknek. A zöld turistabusz egy éppen a hegyet megmászó török turistacsoporté.
A következő poszt egészen látványos lesz! Maradjanak velünk!

 

MEGOSZTÁS

Ajánlott Bejegyzések