Az iráni síiták legfontosabb kegyhelyét látogattam meg Mashadban

Még mindig Irán: Mashhad, Reza imám szentélye. Az iráni síiták legfontosabb, összesen mintegy hatszázezer négyzetméteren elterülő kegyhelye. Reza mellett itt van eltemetve Harún ar-Rasid, az Ezeregyéjszaka meséiből is ismert bagdadi kalifa is. Látványos, érdekességekkel és keresztbe-kasul történő utalásokkal teli poszt jön.
Ezzel a poszttal szeretném köszönteni Tisza Lászlót, a budapesti Eötvös József Gimnázium történelem-földrajz szakos tanárát. Engem sajnos nem tanított, de mongóliai és főleg iráni utazásáról szóló előadásai komoly inspirációt jelentettek számomra. Ő a legendás Herber-Martos-Moss-Tisza hatosztályos gimnáziumi történelemkönyv egyik szerzője is! Szóval köszönöm..

A Reza komplexumban számos udvar és imacsarnok található, emellett könyvtár, egyetem, temető és múzeumok is. Na de ki is volt Reza imám?

Ali ibn Musza ar-Rida – angol szövegekben általában Ridha, perzsául Reza – Mohamed próféta leszármazottja volt, a siíták nyolcadik imámja, akit Harún ar-Rasíd (786-809) fia, al-Mamún, a hetedik abbászida kalifa (813-833) az utódjának jelölt, hogy ezzel sikerüljön leszerelni a síiták lázongását.
818-ban azonban Reza (a mártíromságot amúgy is vallásuk központi elemeként kezelő) síiták szerint mártírhalált halt, mégpedig úgy, hogy – utóddá jelölés ide vagy oda – al-Mamún megmérgeztette őt.
Ezt megelőzően egyébként al-Mamún éppen Mervben, a mostani utam korábbi, türkmenisztáni szakaszán megismert városban élt, innen indult vissza Bagdadba, és ekkor történt a Reza-incidens.
Rezát érdekes módon al-Mamún apja, az ötödik abbászida kalifa, vagyis az “ezeregyéjszakás” Harún ar-Rasíd mellé temették. Hogy ő hogy került ide bagdadi kalifa létére? Úgy, hogy egy évtizeddel korábban egy szamarkandi lázadás leverésére indult, amikor is 809-ben a Tusz régióban található Szanabad faluban meghalt.
Valószínűleg adta magát, hogy mellé temessék az elhunyt “majdnem örökösét”, Rezát.
Szanabad falu pedig a “mártíromság helye”, vagyis Mashad nevet kapta. Ebből fejlődött ki a mára már 3 milliós iráni metropolisz.

A képen a Razavi nagy fórum látható.

A szőnyegek az ajtók. Ott bent van a biztonsági ellenőrzés, motozással. A férfiaknak és nőknek természetesen más szőnyegfalon kell átmenniük.

Elég lélegzetelállító látvány fogadja a zarándokot.

Ugyanott panorámaképen.

A negyedik (a síiták szerint első) muszlim kalifa, Ali és az ő fia, a 680-as kerbalai csatában elesett Husszein után a legszentebb siíta imám, Reza kultusza igen nagy Iránban. Gyakori, hogy ezt a nevet adják a fiúgyermekeknek, esetleg mással kombinálva. Nem véletlen, hogy az 1979-ben elűzött utolsó sah neve is Mohamed Reza volt. Az ő 1941-ben lemondatott apja, az előző sah – akinek egyébként a holttestét tavaly találták meg egy teheráni építkezésen – szintén Reza sah volt.

A rácsokon keresztül lehet pillantást vetni a sírkőre, pontosabban az azt fedő zöld kelmére. A hívek az imádkozás mellett jellemzően pénzt is dobnak a sírhoz, hogy nagyobb eséllyel hallgattassék meg fohászuk. Én a tavalyi libanoni utamon megismert síita ismerősöm nevében helyeztem el kisebb összeget. Figyeljük meg a kék portörlőket. A teremőrök ezzel terelgetik a tömeget, illetve takarják el a kamerákat, ha túlzásnak érzik a fotózást vagy videózást.

Hátul látszik a zarih. Az iráni legfőbb vezető (Iránban nem az elnök a főnök, hiába tűnhet úgy az újságokból), Khamenei ajatollah minden évben rituálisan megtisztítja Reza sírkövét.

Mutatom az ajtóként funkcionáló türkmén szőnyeget. A háttérben felsejlik a Gohar Sad mecset ejvanja (angolosan iwan), vagyis díszes portálja.

Gohar Sad Sahruh timurida uralkodó felesége volt. A róla elnevezett díszes mecset 1405 és 1418 között épült. 1418! Magyarországon Luxemburgi Zsigmond király uralkodott, csak mondom.

Egy mollah épp egy látogatócsoportnak magyarázza, hol járnak. A háttérben látható, fából készült minbar, vagyis szószék igen fontos a síiták számára. Itt fog megjelenni a Mahdi, vagyis a rejtőzködő 12. imám a végítélet napján!

Hátul újra Reza aranykupolája. A téren pedig halotti menet. Megvan a koporsó? Szokás idehozni a holtakat temetés előtt.

A képen több ismerősünk is van! Egyrészt jobbra a kék kupoláról felismerjük a Gohar Sad mecsetet. Másrészt nem rémlik valahonnan a kis aranykupolás építmény?
Az ott a Sziklamecset, a jeruzsálemi Templom-hegyen, a zsidók régi templomának helyére felépített muszlim szentély kicsinyített mása. A hívek szerint ott, a jeruzsálemi hegyen áldozta volna fel Ábrahám fiát, Izsákot, illetve később innen szállt fel az égbe Mohamed próféta, miután Gábriel (arabul Dzsibráil) arkangyal odarepítette őt. Ennek a térnek a neve Quds, vagyis Jeruzsálem udvar.

0,6 négyzetkilométerével nagyobb, mint a 0,44 négyzetkilométeres Vatikán területe. Jól kivehető a Reza szentély arany- és a Gohar Sad kék kupolája. Érdemes megfigyelni a buszpályaudvart és a parkolókat, a csatlakozó utakat, valamint azt, mennyi embert tud egyszerre befogadni a számos nagy udvarral rendelkező komplexum.

Perzsaszőnyegen II. Vilmos német császár, Dem Sieger (A győztesnek) felirattal. A háttérben egyrészt Germánia allegorikus ábrázolása, másrészt talán egy Bismarckra hasonlító Hindenburg, talán egy Hindenburgra hasonlító Bismarck.