Itt jártam 2018-ban II.: Üzbegisztán, Csehország, Libanon és egy kis Ciprus

Üzbegisztán, Csehország, Libanon és kis Ciprus.

Az elmúlt években botrányos módon lerombolták az egykori városközpontot, a régi házakat, a bazárt, hogy a turisták által könnyen megközelíthető, buszparkolókkal, üzletekkel, étkezőkkel sőt vidámparkkal ellátott parkot (értsd: pusztaságot) hozzanak létre. A háttérben a nagy hódító 1380-tól felépített nyári palotájának így is monumentális részlete, a 65 méter magas kaputornyok romjai.

Vajon mi a megfejtés?

Itt jól láthatóan nem térkövezésre fordították az uniós támogatást.

Háttérben a hajdani nagyolvasztó – a tetején kilátóval és kávézóval. Jó lenne Magyarországon is ilyen megoldásokat látni.

Többtízezer ember maradványai gúlába és mindenféle egyéb formációba rakva – itt éppen csillárként. Gyerekkoromban voltam itt utoljára. Most kisebbnek tűnt.

Kivételesen befizettem egy buszos túrára. A nevem így érkezett meg a bejrúti szállodából az utazási irodához, telefonon.

Ma többnyire Törökországból elmenekült örmények leszármazottjai lakják. Az egykori Gerrha városát az Omajjád Al-Walid kalifa alapította a 8. században. A képen a kalifa palotájának romjai. A szír határ innen 2-3 kilométer.

A világ egyik legjobb állapotban megmaradt, monumentális római temploma az egyébként is lenyűgöző Baalbekben, az egykori Heliopolisban. A 31 méter magas, 66×35 méteres alapterületű Bacchus-templom Kr.u. 150-250 között épült.

Bejrút tömören: balra a 2008-ban elkészült Mohammad Al-Amin mecset, közvetlenül mellette pedig az 1894 óta itt álló Szent György katedrális, a maronita keresztény érsekség központi temploma. Az előtérben pedig római romok. A mecset túloldalán található a Mártírok tere, amely a török uralom alatt itt kivégzettek emlékére kapta a nevét, és amely az 1975-1990-es libanoni háború idején a várost kettészelő demarkációs vonalon feküdt.

Az egykori föníciaira épült perzsára épült hellenisztikusra épült római város romjai.

Az előző helyszíntől nagyjából kétszáz méterre, az út túloldalán: az egyik legizgalmasabb rom a praxisomból. Körbekerített-lelakatolt, gazos területen, kidőlt oszlopok és szétszórt kövek. Mégis szépen kirajzolódnak a templom körvonalai, hajói, az apszisok. Ezek a keresztesek által a 12. században épített katedrális romjai. Miután 1187-ben a keresztesek elveszítették Jeruzsálemet, itt, ezen falak között koronázták meg a jeruzsálemi királyokat. És ide temették Barbarossa Figyes német-római császárt is, miután 1190-es – Géza herceg kétezer magyar katonája által is támogatott – keresztes hadjárata alatt a Szalef folyóba fúlt. Pontosabban csak a csontjait temették ide, miután húsát a csontjaitól “teuton módon” elválasztották, és Antiochiában nyugalomra helyezték. Egészen elképesztő élmény itt sétálni.